Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-07 / 336. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 7., szerda Tisztújítás a képzőművészek dél-dunántúli szervezetében A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Dél-dunántúli területi szer­vezete megtartotta négy- évenként esedékes tisztújí­tó ülését. Az ülésen ismertették az elmúlt négyéves ciklus mun­káját és a jövő feladatait, majd megválasztották a területi szervezet titkársá­gának tagjait. A művészeti titkár Rét­falvi Sándor szobrászmű­vész lett, a területi szerve­zet küldötte a területi ta­nácsban: Szabados János festőművész. A vezetőség tagjai sorá­ba Fürtös György kera­mikusművészt, Simon Bé­la Munkácsy-díjas festő­művészt; Somogy megyé­ből Csiszár Elek festőmű­vészt; - Tolnából Molnár György festőművészt; Zalá­ból Németh János kera­mikusművészt és Szabolcs Péter szobrászművészt vá­lasztották meg. Cserkűton már 1978-at írnak A mai nap teljesítményével teljesíti éves tervét a cserkút MEZŐGÉP. A vállalat ez év termelési értékét és szolgáltató si árbevételét 450 millióra tér vezte, ezt december elején el könyvelhette, amire az év hát ralévő napjaiban még további tízmilliókat rátesz. Felülvizsgálják a dunai gátakat Magyar és csehszlovák víz­ügyi szakemberek kedden megkezdték a Pozsony alatti jobb parti dunai gátak felül­vizsgálatát. Az itteni gátsza­kasz közös érdekeltségű, mi­után egy esetleges árvíz mind­két ország területét veszélyez­tetné. A vizsgálat során ellen­őrzik a gátak és az árvízvé­delmi felszerelések műszaki ál­lapotát. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei ezt megelőzően megtartották a szokásos ellenőrzést a Duna Rajka és Szob közötti szaka­szán, valamint a Rába, a Mo­soni-Duna, a Marcal, a Ráb­ca és a Lajta folyók gátjain,, összesen 465 kilométer hosz- szú gátszakaszt vizsgáltak felül. A gátak állapotát iának minősítették. Leégett a Faipari Szövetkezet fényező­műhelye Fél tízkor riasztották a tűz­oltókat: kigyulladt Pécsett, a Faipari Szövekezet Zólyom ut­cai 1-es számú üzeme. Az em­berek menekültek, a lángok magasra csaptak. Az egyik oltást végző ember így nyilat­kozott: „ Minden volt itt, amit el tud képzelni! Talán a bőr­gyári tűznél is nagyobb!" A festékszóró- és a felület­kezelő-műhely kiégett, fekete falai szomorú mementóként áll­nak. Gyulai József üzemvezető még mindig nem érti a tör­ténteket. Mi is történt..? Ne­héz a perceket rekonstruál­ni ... Az elszívóberendezésből néhány lángnyelv csapott ki, futottak a kézi oltókkal, de addigra az épület kívülről is tüzet fogott: a vezetékeken terjedt tovább... A hőség egyre kibírhatatlanabb, néhá­nyon megsérülnek, egy dolgo­zót súlyos égési sérülésekkel a Honvéd-kórházba szállítot­tak . .. Állítólag egy villamos veze­ték javítása közben pattant ki az az omniózus szikra. Semmi biztosat nem tudni, a vizsgá­lat most kezdődött. A tűzoltók négy kocsival jöt­tek: gyors és eredményes mun­kát végeztek. A környék szűk, zsúfolt házai között az égő gócot lokalizálták, alig fél óra alatt a tüzet eloltották. BOSCOOP-tanácskozás Pécsett Átütő siker a borjúnevelésben Mit nyújt a tejtermelési rendszer? Törkölyszárító épül minden sörgyárban MIELE-fejngépszerviz Pécsett A hagyományos 90 napról 50 napra szorította le az itatá­sos borjúnevelés időtartamát, s ezzel forradalmasította a nagy­üzemi borjúnevelést a BOS- COOP iparszerű tejtermelési rendszer, melynek gesztora a budaörsi központtal működő Agráripari Szövetkezeti ÖKV. A közös vállalat igazgatója, Kállai Miklós és munkatársai, Hunyod Péter igazgatóhelyet­tes, dr. Matusz László ágazat- vezető és dr. Kiss János, a Már a tetőt bontják, szór­ják lefelé a meggörbült, kor­mos cserepeket. Gőzölög az épület, forró a fal, a műhely néhány órája még dolgozó gépeinek maradványa kísérte­ties látványt nyújt. Néhány szénné vált bútorváz, pattogó vakolat, csüngő vezetékek .. A kár forintokban jóformán ki sem fejezhető. Egy munka­hely égett le, egy üzemrész; a dolgozói a szomszéd épület folyosóján tárgyalják az ese­ményeket. Izgatottak, idege­sek. A szakemberek gyors becslése szerint úgy két és fél­millió forint vált hamuvá: gé­pek, berendezések, termé­kek ... Az udvar felőli '■észen, talán fél méterre attól a pont­tól, ahol a lángokat megállí­tották, egy gyönyörű, Lajos- korabeli stílbútor — komód, kredenc? — natúr váza áll: talán éppen ma kellett volna festeni, fényezni, felöltöztet­ni... Egy gyors telefon a Honvéd Kórházba: Bánkuti Vilmos ktsz-dolgozó (46 éves), sérülé­se súlyos, életveszélyes... Ö volt a lángokhoz a legköze­lebb. — kf — Növekvő követelmények a vegyiparban Az idén is meghaladja az or­szág egész iparának átlagos növekedési ütemét a vegyipar fejlődése, amely várhatóan eb­ben az évben 7,8 százalékkal termel többet a tavalyinál — jelentette be Simon Pál nehéz­ipari miniszter a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülésén. A termelékenység is kedvezően alakult, csaknem 10 százalék­kal növekedett, de a nemzet­közi összehasonlítás tükrében vizsgálva még nem kielégítő a jelenlegi színvonal. Az idén az áruellátás vegy­ipari termékekből általában megfelelő volt, a szocialista partnerekkel kötött nemzetközi egyezményeknek megfelelően tett eleget idei kötelezettségei­nek a vegyipar, az alumínium- ipar, a gumiipar, valamint a gyógyszeripar, amely sikeresen teljesített kontingensen felüli szállításokat is. Tőkés export­előirányzataikat is túlteljesítik, a vegyipar várhatóan mintegy 70, az alumíniumipar 20 mil­lió dollár értékben. A jövő év­ben jelentősen, mintegy 40 mil­lió rubel értékű termékkel kell növelni a szocialista országok­ba irányuló exportot, és mint­egy 40 millió dollár értékűvel több terméket kell szállítani tőkés exportra is. Rendet teremtenek Szándékosan hagytam meg ezt a nyelvtani bukfencet — beruházásaink zömére ma még az jellemző, hogy inkább bo­nyolódnak, semmint lebonyolít­ják őket. A beruházásokkal fog­lalkozó illetékesek szótárában is így szerepel: bonyolítók, nem pedig lebonyolítók. Vajon mi­ért tekinthetjük bonyolultnak a beruházások sorsát? A válasz rendkívül egyszerű és már sok­szor hangoztatott: mert lebo­nyolításuk egyáltalán nincs, vagy elégtelenül van előkészít­ve, megalapozottságuk gyér, a rendelkezésre álló pénzösszeg kevés, egyszóval a beruházá­sok körül fegyelmezetlenségek, könnyelműségek, felelőtlensé­gek tapasztalhatók. Rendet teremtenek a beruhá­zások környékén. Legalábbis ez az igény csendül ki minden ez­zel kapcsolatos tanácskozáson. Tegnap például Pécsváradon tartottak egy tanácskozást, a MM „Bonyolódnak a beruházások pécsi járás egy részének ta­nácselnökei részvételével. Az ellenpéldák már a kezdetben elhangzottak, amelyeket nem szabad követni. Bükkösdön tor­natermet építettek, vagyis kezd­tek építeni, az alkotás és a tenniakarás jószándékával, vi­szont jóváhagyott terv, költ­ségvetés, építési engedély nél­kül. Ezt elkerülendő, a jövőben csak azt a beruházást engedik tovább a zöld úton, amely ren­delkezik a szükséges kellékek­kel: van rá pénz, készen van a terv, és szerződéssel biztosí­tott az építő kapacitás. E há­rom tényező megléte jelenti a gondos, körültekintő előkészí­tést, beruházási fegyelmet, amely a siker feltétele. A tanácselnökök beszámoltak ez évi beruházásaik helyzeté­ről, s jelezték a jövő eszten­dei terveket. A tanácsok beru­házásainak zöme orvosi rende­lő, szolgálati lakás, ravatalozó, óvoda, a részvevők sürgették a típusterveket, mert ha volná­nak, leegyszerűsödne a beru­házások menetrendje, nem kel­lene számolni másfél éves ter­vezési idővel, arról nem is be­szélve, hogy jóval olcsóbban juthatnának hozzá. Egyszerű­sítené a beruházás lebonyolítá­sát az is, ha kevesebb időt kel­lene, mondjuk egy vízműtársu­lásnak a bélyegző elkészítésé­vel, SZTK-törzsszámok kérésé­vel, különböző szerződések megkötésével és egyeztetésével eltölteniök.- kp ­Most néztem meg Hibás fényszóró-beállítás Van az autósoknak egy nagy közös tulajdonsága, amit az ellenőrzés során örömmel ta­pasztaltunk tegnap. Már a sö­tét estében indultunk el szo- kásós közlekedési őrjáratunkra, így hát a járműveknek már tel­jes díszkivilágításban kellett közlekedni. Teherautó halad előttünk a Veress Endre utcá­ban, hátul semmiféle világítá­sa sincs, vezetője csodálkozva mered a vaksi lámpákra és így szól: — Most néztem meg, akkor még égett... Aztán jön egy Trabant, csak a helyzetjelző lámpája ég, neki egyszerű a dolga, a figyelmez­tetés után felkapcsolja a tom­pított reflektort és mehet is to­vább. Kint az országúton meg­jelenik Félszemű Jack, de nincs egyedül, hirtelen hármat is ta­lálunk. Az egyik lámpa tompí­tott, a másik meg városi. A gépkocsi vezetője kiszáll, cso­dálkozva mered kancsal jár­művére és így szól: — Most néztem meg, az előbb még égett... Az ellenőrzést végző rendőr megkérdezi: — Van-e tartalék izzója? A trabantos most a rendőrre csodálkozik. Aztán odalép a lámpához és ököllel kétszer megdöngeti. A második ütésre az izzó jobb belátásra tér, ki­virul .. . Ennél jobb tartalékiz­zót el sem lehet képzelni. A világítást komolyan elle­nőrizni kell, mielőtt útra kelünk. Erről ennyit. Figyeltük a város belterületén a jobbra tartási kötelezettség betartását. Nem jeleskedtek az autósok e sza­bály betartásában. Sorban kapták a figyelmeztetéseket, de a legszomorúbb az a tapaszta­lat volt, hogy több mint a fele nem is értette miért figyelmez­tetik. Láttunk a felezővonal mellett hajtani autóbuszt, te­herkocsit és személygépkocsit egyaránt. Ne restelljék, üssék fel az új KRESZ idevonatkozó utasításait és akkor már nem kell meddő vitákat folytatni áz intézkedő rendőrrel. Jobb, ha az ember tudja, miért fizet. Már csak néhány napig tart a bizonytalanság a Kórház té­ren, pontosabban a Landler Jenő utca végében, hiszen ezt az utcát pénteken adják át a forgalomnak és valószínű, hogy ettől kezdve a már ismertetett forgalmi rend lép érvénybe eb­ben a csomópontban. De ad­dig is érdemes odafigyelni: je­lenleg elsőbbséget élvez a Landler Jenő utcából és az ar­rafelé irányuló forgalom. Ez azokra az autósokra vonatko­zik, akik a Kolumbia felől igye­keznek a 6-os főközlekedési út­ra. Figyeljenek jól, az elsőbb­ségadást jelző tábla ott van, a gyalogátkelőhelyre nem sza­bad ráállni, de nem szabad rá­állni a már felfestett, Landler utcába irányuló forgalmi sá­vokra sem. Könnyen koccanás a vége. Végül egy időszerű intelem: éjszaka fagy, ami napközben megolvadt, az szépen ráfagy az utakra. Nem a főútvonalak­ról van szó, azok kitűnően jár­hatók, inkább az összekötő és bekötőutak okoznak gondot. Sok helyütt jégpálya az úttest, ajánlatos vigyázni. Kampis Péter MIELE fejőgépszerviz vezetője tegnap Pécsett, a Technika Há­zában megtartott tanácskozá­son ismertette tejtermelési rendszerüket a Baranya megyei szakemberekkel. A rendezvény része annak a sorozatnak, amelynek kereté­ben a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a MAE megyei szervezete és a Megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség meg­hívja Pécsre az ország területén működő legkülönfélébb ipar­szerű termelési rendszereket, alkalmat adva a termelő gaz­daságoknak ezek megismerésé­re és a számukra legelőnyö­sebb rendszer kiválasztására. A BOSCOOP ITR, éppen az itatásos borjúnevelésben elért országosan is átütő sikere folytán nem teljesen ismeretlen a megyében, hiszen 16 bara­nyai termelőszövetkezet neveli az NSZK-ból adaptált BOS- COOP-technológiával és az import Salvana tápszerrel bor­jait, és 12 nagyüzemünk — osztrák — MIELE-fejőberende- zéseinek szervizét végzi a BOSCOOP. Mint azt a tegnapi tanácskozáson hallhattuk, a korai boriúelválasztás módsze­rével 1976-ban 16 ezer borjú átlagában, borjanként 40,3 ki­logramm tápszert, ezen belül 24 kiló tejport, illetve 430 fo­rintot takarítottak meg a ter­melők orszáaosan és a borjak elhullását 5.9-ről 3,8 százalékra csökkentették. Ezt a szép si­kert támasztják alá a Baranya megyei eredmények is. A gyakorta akadozó import tápszerellátós javulni fog, je­lentette be a. tegnapi tanács­kozáson a gesztor. A Salvana premix licencét megvásárolták, s a rendszerrel szorosan együtt­működő debreceni BIOGÁL Gyógyszergyár 1978-ban meg­kezdi a gyártását, 1979-től már nem kell importálni. A BOSCOOP az INTERÁG- on keresztül a közelmúltban szerződést írt alá az osztrák MIELE céggel a fejőgépszer- viz-szolgállatás megjavítására. Az idei 1.5 millió schillinggel szemben 1978-ban már 2 millió schilling értékű alkatrészt im­portál a rendszer. ImDortból biztosítják a berendezésekhez szükséges speciális mosószert is. Jó hír a baranvai üzemek­nek, hogy a BOSCOOP rövide­sen Pécsett is létesít egy MIELE-szervizállomást, amit nenv—ak a rendszer tagjai ve­hetnek Hénybe, de a rendsze­ren kívüli, vagy más tejterme­lés! rendszerben — pl. KATEJ — lévő MIELE-fejőberendezést működtető gazdaságok is. — Rné — Aranylemez­díj átadás A hazai hanglemezgyártás törté- netének egyedülálló rekordját ünne­pelték kedden a Vörösmarty téri kultúrpalota Zeneművész Klubjában. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat fennállása óta először adták át az Aranylemez-díjat a művészlemezek kategóriájában 50 000-es példányszá­mot elért komolyzenei felvételekért a hanglemezek készítésében közremű­ködő művészeknek; Kovács Dénes hegedűművésznek Vivaldi: A négy évszak című hanglemezéért, Lehotka Gábor orgonaművésznek Bach-orgo- naművek című lemezéért, Németh Gyula karmesternek Liszt-prelűdök című és más szimfonikus műveiből a Magyar Állami Hangversenyzenekar­ral készített lemezéért és Ferencsik János karmesternek, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar főzeneigaz­gatójának két aranylemez példány­számot elért felvételéért, Beethoven V. szimfóniájának a Magyar Állami Hangversenyzenekarral és Kodály Há­ry János szvitjének a Budapesti Fil­harmóniai Társaság zenekarával ké­szült lemezéért. A művészeknek Bors Jenő, a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat igaz- gatója ünnepélyes keretek között nyújtotta át az aranylemez kitünte­téssel járó emlékplaketteket — Ba­lázs Eszter szobrászművész Kodály bronzplakettjeit.

Next

/
Thumbnails
Contents