Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-05 / 334. szám
Barcs: Varga Hajdú István tolirajzai A barcsi születésű Varga Hajdú István az első hazahívó szóra sietett bemutatni képeit a nagyközség járási művelődési házában. Tegnap délután 4 órakor nyitotta meg kiállítását Tüskés Tibor, József Al- tila-díjas író. A Barcson bemutatott 25 tusrajz a dunántúli, pontosabban a somogyi táj atmoszféráját sugározza. Azét a vidékét, ahonnan a művész elszármazott, azét a népi, paraszti környezetét, amelyből vétetett. Rajzaiban, világos vonalvezetésében máig érvényesül a népművészet formanyelve, belső világa. Művészetének másik sajátossága a magas fokú vonalkultúra. Vgrqa Hajdú István művészetében a rajz nem másodrendű, nem a vázlat funkcióját tölti be, hanem nagyfokú tudatossággal kialakított önálló értéket képvisel. Lator László, akinek sok más író, költő mellett műveit illusztrálta, így vall Varga Hajdú István művészetéről: „Életre szóló élményanyagát a paraszti világ súlyos tapasztalatokkal terhes, ősi bizalmatlansággal és megnyíló bizalommal kötő-sarkalló világából hozta. Onnan az éles, biztos szemet. S nemcsak a tiszta látás adományát: az anyaghoz való természetes, hadd mondjam: mesterember! érzéket.” G. O. Nngykónyi: Kisáruház nyílik ma A Tolna megyei Nagykónyi- ban új kisáruházat nyit ma délután ünnepélyesen a tamási Kop-ka ÁFÉSZ. A 320 négyzetméter alapterületű falusi kisáruházat hat hónap alatt építette fel az ÁFÉSZ házila- go' brigádja. Megnyitóján másfélmillió forint értékű élelmiszer-, ipar- és egyéb napi árucikkel várja vevőit. Ezzel egyidőben a mindösszesen 200 négyzetméter alapterületű, korábbi korszerűtlen három vegyes- és egy iparcikkboltocskát megszüntették, a községi tanáccsal egyetértésben. Dombóvár: Beépül az ipartelep A dombóvári iparterületen jövőre megkezdik a Pátria Nyomda helyi üzemének továbbfejlesztését, 54 millió forint központi támogatással. Hatvanegymillió forint támogatást kap az iparfejlesztési alapból a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége is. Megkezdődött a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár dombóvári üzemének építése, amelynek előkészítésére az év eleje óta létrehozott tanműhelyben met dolgoznak. Tárgyalások folynak arról is, hogy a hűtőipar kétezer vagon kapacitású hűlőházat épít Dombóvárott. Koppján Megyei klubvezetők találkozója (Munkatársunk telelonjelentése) Somogy megye 140 ifjúsági klubvezetője tanácskozott szombaton és vasárnap Kaposváron, a megye klubmozgalmának helyzetéről feladatairól. A megyében 208 ifjúsági klub működik. Gondjaik, eredményeik nagyjából azonosak is, eltérőek is, így az általános helyzetképen túl a klubmozgalom egyéni helyi tapasztalatainak összegyűjtése, kicserélése és a továbblépés lehetőségeinek kitapintása volt fő célja az ifjúsági klubvezetők első megyei tanácskozásának. Ilyen témakörökben hangzottak el a program előadásai, vitái. Sok szó esett általában az ifjúsági klubok közéleti, illetve közművelődésben való szerepéről. Vasárnap szekciófoglalkozásokkal, majd összegező tanácskozással zárult a program. Itt hirdették ki „A mi világunk, 77" című megyei klubpályázat eredményeit. Az első díjat a polányi, a másodikat a marcali honvédségi ifjúsági klub, a harmadikat a nagyatádi Fegyveres Erők Klubja ifjúsági csoportja nyerte el. W. E. Bonyhádi Új városközpont épül Épül, szépül Bonyhád. Most már idézőjel nélkül is nevezhetjük a Vörösmartytól megénekelt tündéri Völgység fővárosaként, hiszen 1977. április 1-től várossá nyilvánították. Azóta az eltelt nyolc hónapban szembeötlő változás történt. Tolna megye legifjabb és harmadik városa valóban városiasodik. Új lakótelepek épülnek, kommunális és szolgáltató létesítményekkel, új boltokkal. A megőrzésre érdemes házakat megújítják, a csúf, avultat lebontják, hogy jobbat, szebbet építsenek helyébe. A tanácsháza melletti új városközpontban eltűnnek a földszintes régi házak, helyükbe ruházati áruház épül. A templomtól nyugatra olyan épületet emelnek, melynek földszintjén ZÖLDÉRT-bolt és takarékszövetkezet, emeletén pedig tizenöt lakás kap helyet. A Rákóczi utcában lesz az Állami Biztosító, a szolgáltató szövetkezet fodrászata, s fölöttük tizenhat lakás. Lebontják a régi iskolát is, amelynek helyébe huszonegy garzonlakásos épületet terveznek. Földszintjén Ofotért, baromfi- és sütőipari bolttal. A naÜjváry tárlat Újváry Lajos festőművész vándorkiállítása nyílt meg a Bonyhádi Járási Művelődési Központban. Szekszárd, Kölesd, Dombóvár és Paks után most a Völgység központjában láthatják a művészetkedvelők majdnem két hétig a kaposvári születésű, országos és nemzetközi sikereket elért, s újabban Tolnában otthonra lelt ötvenkét éves művész harmincnál több, egyszerű emberek és a tájak, a természet szeretetéről tanúskodó festményeit. B. L. Madocsa: Libamáj, kacsamáj... A Tolna megyei Madocsán méhész, libahizlaló és újabban zöldségtermesztő szakcsoportja van a Paks és Vidéke ÁFÉSZ- nek. A libatömő társulástól mintegy három százötven mázsa hízott libát vesz át idén is a szövetkezet. Főleg a libamáj „termeltetést” ösztönzi, az idén a korábbi évekbeli hatvanezerhez képest már 260 ezer forint májprémiumot fizetett ki. pókban tárgyalják meg a hatvan személyes új bölcsőde és hetvenöt személyes óvoda építésének tervét. A Fáy-lakótelepen később huszonegy tantermesre bővülő, egyelőre nyolc tantermes általános iskolát építenek. Ugyanott kétezerötszáz adagos konyha, étterem épül majd az iskolák, óvodák központi ellátására. A régi tanácsházát szállónak alakítják át korszerűen, étteremmel, ételbárral és presszóval ellátva. Negyvenhárom millió forint költséggel épül az új városi, járási művelődési központ, melyet a tervezett határidőnél fél évvel előbb, 1978. végéig felépít a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat. Gunaras; Gyógyfürdőavatás után Pécs: Tegnap délutánra megérkezett a Télapó Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Ház színháztermébe, a Centrum Áruház 150 gyerekének. Miután kiosztotta az apróságok ajándékait, a Bóbita bábegyüttes szórakoztatta őket legújabb műsorával. Fotó: Erb János Szekszárd: fl DODántÚI egyetlen várostörténeti klubja A Dunántúl egyetlen várostörténeti klubja működik Szek- szárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban Kisasszon- dy Éva levéltári kutató és dr. Szilágyi Mihály elnök irányításával. A helytörténeti kutatással is foglalkozó 120 fős társaság most hét éves: a jubileumról a hét végén emlékeztek meg. Azok az emberek találkoznak itt két hetenként, akik megyéjük, a megyeszékhely vagy falujuk történetét nagyon jól ismerik, kutatják azt, falukrónikások, vagy történelemszerető, lelkesen érdeklődő lokás-patrióták. A fórum nemSzánkónk szédítő sebességgel siklott Szánkónk szédítő sebességgel siklik, a fák utat nyitnak előttünk, aztán elrohannak a ródli mellett. A hó alatt jég lehet, a leta- posatlan hó nem csúszna másként ilyen jól. Itt a Lapis mögötti völgyben most csak mi élvezzük a szikrázó ösvényt, amelyen talán felrohanunk a horhos másik oldalára, vagy ott a mélységben összegyűlt hóban meghempergünk. Az utóbbi. Fiam mindkét lábával irányítja a szánkót, lányom félelmében teszi le a lábát, én mór rég elfelejtettem, hogy is kell vezetni. Százméteres száguldás után az üvegágú' fák forognak a kristálytiszta kék égen. Vagyis hát mi hempergünk a hóban, a jégcsapokkal díszített, napfényben -csillogó fák legfeljebb csak csilingelnek a völgyön átszálló szellőtől. A gyerekek ezrei vették birtokukba tegnap a Mecseket, a rádió szerint 25 centis hó borította tegnap a hegységet. Igaz, mi most méteres hóbuckából mászunk ki, három hóember kaptat fel a dombra, hogy újból lecsúszhassunk. Kinn az úton apuka motorizálta a ródlizást: a fehér Renault után kötötte a szánkót, anyuka 40 kilométeres sebességgel vontatja az egymást túlkiabáló apukát és fiúcskát. Nem tudom a Fe- hérkútnál hogyan végezték; rendőr áll az út közepén, éppen a népes vadásztársasággal beszélget. Utolérjük a Renaultot, már a tetején a szánkó, a kisfiú rosszkedvűen néz ki ránk a hátsó ablakon. Talán az egyedüli volt cegnap délelőtt a Tettyén, a Mandulásban, a Kisreten, a Misinán, a Ledina mögött, o Kiss Ernő utcában, akinek felhő ült arcán. Vagy csak nekem tűnt úgy a mecseki körúton látott motorizált ródlizás után? Félelmetes volt, hiszen éppen előtte állt keresztbe a Polski, hárman toltuk ki az út menti hóbuckából. Csodálatosan szép volt tegnap a Mecsek, a rák földig hajoltak vastag hó- terhükkel, milliónyi szikrát szórt a hegy, az erdő néha lassú táncba kezdett, jobb- ra-balra hajladozott a leheletnyi szél nyomán. Tolón évek óta nem volt ilyen tiszta, hófehér világ o Mecseken, mint tegnap, felnőttek és gyerekek valósággal habzsolták a szépséges erdőt . . . L. J. csak a múltat vizsgálja, hanem a jelen gondjaival, várospolitikai célkitűzéseivel is foglalkozik. A leggyakrabban visszatérő és nagyon közkedvelt témák: a Sárköz gazdasági és néprajzi érdekességei, a bukovinai székelység hagyományai, a megye kereskedelmének alakulása, Háry János históriája és Garay János levelezése. A kötetlen diskurzusok keretében a történelmi események egykori tanúi, résztvevői emlékeznek vissza. így írták meg közösen a nagy népszerűségnek örvendő „Az élet megindulása Tolna megyében 1945 után”, című tanulmányt. A vitázók, emlékezők értékes adatokkal szolgálnak a helytörténetkutatóknak. Gyakran hívják meg a város vezetőit, hogy a település jövőiéba tekintsenek be és közösen állapítsák meg a legújabb utcák, terek elnevezését. A klub nagyon jó bázist teremtett a helytörténetírásnak, sőt mint demokratikus fórum a várospolitikai ügyekbe is beleszól. — Cs. J. — Természetesen öltönyben mentem az avatásra, és nyakkendőt kötöttem. Reggel azért magamhoz vettem a fürdőnadrágot és egy tarka törülközőt is. Fürdőátadáson még nem voltam, de úgy gondoltam, hogy ahhoz a fürdés is hozzátartozik, hogy „megkóstoljam" Gunaras vizét. Meleg volt. Szenvedtem. Egy negyedóráig azért kitartottam, mert közben segített az a tudat, hogy az ammonium, a kalcium, a magnézium, a vas, a kloridok, bro- midok, jodidok, fluoridok, a hidrogénkarbonát, a metabor- sav, a metakovasav, a szabad szénsav és az oldott oxigén, egyszóval' ez az alkálihidro- gén-karbonátos hévíz mpst mindenféle jótékony hatásokat fejt ki. Bele is kóstoltam, mert állítólag fekélyeseknek különösen hasznos a gunarasi .víz. Jólesett utána a hideg zuhany. Dr. Vadász Gyulának, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosának, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetőjének nem engedte a protokoll, hogy megmártsa magát. Így hát szárazon beszélgettünk. — Mitől lesz gyógyfürdő egy fürdő? — Mindenekelőtt attól, hogy vizének kísérletileg igazoltan gyógyító hatása van. Ez azonban önmagában kevés, hiszen Magyarországon több mint félezer gyógyforrást tartunk nyilván. Ezentúl szükséges az is, hogy megfelelő helyen épüljön a fürdő, ott, ahol a környezetet dús növényzet, pormentes és jó levegő jellemzi. Gyógyfürdő nem képzelhető el gyógyító intézmény nélkül. Guna- rason jövőre épül meg a fizi- kotherópiás részleg. Ehhez természetesen megfelelő szakorvosi ellátás is hozzátartozik majd. — Van-e elég gyógyfürdőnk? — Kissé pazarló módon gazdálkodunk gyógyvizeinkkel. Magyarországon naponta 750 ezer köbméter gyógyvíz buggyan ki a földből és ennek alig egyötödét hasznosítjuk. Ez nagyon rossz arány. Hazánk a '30-as években vezető helyen állt nemzetközi szinten. Most újból felismertük a gyógyfürdők egészségügyi és idegenforgalmi jelentőségét és a következő esztendőkben több' száz milliót fordítunk a fejlesztésre. — Ebből mennyi jut Baranyának? — Véleményem szerint gyógyászati szempontból Baranya megyében csak Harkányt vehetjük igazán számításba. Nem szeretnénk elaprózni a fejlesztésre szánt pénzeket, éppen ezért Harkány gyógyidegenfor- galmi intézményeit fogjuk tovább építeni. E. Á. Kaposvár: Reich Károly kiállítása Reich Károly festőművész rajzaiból, könyvillusztrációiból, meseillusztrációiból bensőséges hangulatú kiállítás nyílt tegnap délelőtt Kaposvárott, a Somogyi Képtárban. A gazdag anyagból válogatott és meleg érdeklődéssel fogadott tárlaton Takáts Gyula költő mondott megnyitó beszédet. A nagy művészetkedvelő közönség soraiban jelen volt az alkotóművész, valamint a megye és város számos vezető személyisége.