Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-05 / 334. szám

A 9*?. szakasz (l) bekezdésé égy toilvonássai eltörölhető Az ország összes mun­kaügyi bírósága együttvéve nem tárgyal annyi munka­helyi megbetegedésből származó kártérítési vitát, mint a pécsi. A hozzáértő es a laikus szemében egy­aránt teddide-teddoda ügyekről van szó, évekig húzódó, tekergő tengeri kí­gyók. Két bányaüzemünk — a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat — ad nap, mint nap munkát a bíróknak, szak­értőknek, jegyzökönyv-veze- töknak. S a per . . .? Mi is történik tulajdonkép­pen? Az alappéldával lehetne valamelyest megvilágítani a dol­got. Szívja a bányász a szén­port évekig, mígnem a tüdő jelez: sípol, nem bírja tovább. A szilikózis, szilikóbronhitisz — tudom, nem így írják, csak így ejtik — foglalkozásból eredő betegség. Kilincselés: egyik or­vosi rendelőtől a másikig, egyik bizottságtól a másikig, leletek, papírok, végzések. Alkalmat­lanság az eredeti munkakörre, rokkant nyugdíj, halál. Vagy ő, vagy a hozzátartozó jelenti a kárigényt. A foglalkozási árta­lom minden dimenzióban bizo­nyított — a vállalat mégis el­utasító választ ad. Teheti, hi­szen van egy jogszabály a Munkatörvénykönyv végrehajtá­si rendelete 99. szakaszának (1) bekezdése képében. A kiskapun átjutunk Mit is mond ez a 99. szakasz (1) bekezdés . . .? Azt, hogy a vállalat elhárít­hatja felelősségét, ha bizonyít­ja: a technika adott fejlődési szintje mellett a betegségfor­rást bedugaszolni képtelen. S amelyik vállalat ehhez a jog­szabályhoz fut, az egyúttal el is ismeri: ma még egészségre káros munkahelyei vannak, azo­kat felszámolni képtelen. Népgazdasági érdek, hogy felszínre fussanak a szénnel töltött csillék, népgazdasági ér­dek, hogy az uránérc megadja magát. Dolgozni kell tehát, dolgozni a rokkantnyugdíjig. S a forintban nem mérhető em­beri károkat megzenésítik a számológépek, a keresetcsök­kenés bizonyítható lesz. A vál­lalat mégsem fizet. Nem fizet­het! Miből? Hiszen az R-alap terhére kéne, az ügyek számát nézve mondjuk a Mecseki Szén­bányáknak kifizetnie vagy száz­milliót: a még egészségesek részesedését, pénzét vinnék el a betegek. Ezért aztán megesik, Kártérítési ártalom • Teddide-teddoda perek az asztalon • Szilikózis, zajártalom, vibráció... • Mi lesz az 1400 ember sorsa?... hogy amikor a perlekedő bá­nyász ezt megtudja, a munka­ügyi bíróság jelenlévői előtt nedvesedik el a szeme, s mond­ja: „Én az ellen a vállalat el­len, amelyik hosszú éveken át kenyeret adott, így nem peres­kedem. Munkatársaim ellen? Soha!” Igaza lett a bányásznak Speciális baranyai gondok. Szilikózis másutt nincs. (Vagy alig.) Vibrációs ártalom? Szin­tén nincs ennyi. Közel 250—300 ilyen eset várja a megyei Mun­kaügyi Bíróságon az áldást. Némelyik több éve fekszik, el­intézetlenül, mert „elintézni" is nagyon nehéz. Érzelmek, indu­latok csapnak össze, vélt és va­lós sérelmek dagadnak to­vább ... Hírlik, hogy a két vállalatnál működő munkaügyi döntőbi­zottság funkcióját vesztette. Csak átmeneti, időhúzó fórum lett a kártérítési ügyekben: ami­kor a bányász panaszát bead­ja, már kéri: minél előbb uta­sítsák el az igényét —, mert tudja, hogy el fogják utasítani —, hogy ne telljen az idő, me-' hessen a Munkaügyi Bíróságra vele. Ott talán, megtalálja iga­zát. Dr. Gyenge András: „A je­lenlegi jogi szabályozás mellett ezekben a perekben a munka­ügyi döntőbizottságok, formális bizottságokká válnak. Erejüket, tudásukat meghaladja, idejük nincs rá. Megváltás lenne, ha a 99. szakasz (1) bekezdését eltörölnék. Megszűnne a válla­lat kimentési jogalapja, az ob­jektív felelőssége megállapít­ható lenne. Ezzel szinkronban az ügyintézés meggyorsulna.” Ki válaszol majd? Szerencsére a bírói gyakorlat észrevette e tarthatatlan állapo­tot, s ha a munkaügyi bíróság­ról a Megyei Bíróságra kerül az akta, a dolgozónak cának igazat többnyire, s a vállalatot kötelezik, hogy kártérítést fizes­sen. Néhány év óta igaza lett a bányásznak. Az utat mégis be kell járnia, erővel, elszántan, oz éveket kivárni, a döntést megélni... S mindennek az a Kétéves fii Olaj szennyezi a felső- szentmártoni ivóvizet Nehezen halad a megegyezés Súlyos szennyeződés még sú­lyosabb következményeitől tar­tanak a Baranya megyei Felső- szentmártonban, ahol a tsz- major olajtárolója évek óta szennyezi a községi törpevíz­mű 24 méteres kútját. A kút sekély, szűrő- és védő-talaj­rétegei nagyon lazák, könnyen engedik át az olajos szenny­levet, amibe a közelben lévő kocsimosó vize is belekeveredik. A kocsimosó és az olajtároló területe növekedett az elmúlt időben, elérte a kutat védő tíz méteres sugarú sáv szegé­lyét: a szennyeződés mértéke fokozódott. A határon folydo- gál a mosó vízelvezetője. Előbb- utóbb ihatalan, fertőző lesz az egész falut ellátó kút. A veszély megelőzhető, tud­ja a termelőszövetkezet, a ta­nács, a Baranya megyei Víz­99. szakasz (1) bekezdés az oka. Terjed a hír, többen hall­ják a szomszédtól, hogy meg­nyerte perét, igazat adtak neki. Dagad az ügyek száma, nyúl­nak a határidők. Nincs elég ember, aki tárgyalja, nincs elég szakértő, aki véleményt mond­jon ... Talán eltörlik ezt a paragra­fust. Megérett rá. De mi lesz azután? Egycsa- pósra pecsét kerül 300 aktára. Miből fizet majd a vállalat? Mi­ből veszi a százmilliót? S mi lesz azokkal, akiknek az ügyét, még a „régebbi bírói gyakor­lat" dédelgette? Közel 1400 olyan emberről van szó, akiket annakidején elutasítottak, akik néhány ezer forintos nyugdíjból tengődnek. Akiknek az ügye, ítélt ügy — res iudicata — lett. Ök többet nem mehetnek per­re, kereseti alapjuk nincs, el­évült? Újabb kérdések ezek. A vá­laszt ne az újságírótól várják. Kozma Ferenc Kábelek a padló alatt Olcsó, korszerű fűtés Pécsen vizsgázik először Bemutatás: 7-én a Technika Házában Az elektromos kábelfűtést szabadalmaztatni már nem le­het, mert van svéd, norvég és nyugatnémet szabadalom, de az automatikusan szabályozott hőtárolós kábelfűtést Sólymos Iván, a DÉDÁSZ oktatási osztály vezetője fejlesztette ki és al­kalmazza. Évek óta folynak a kísérle­tek, de eddig ügyesen titkolták. Pedig a pécsi Pannónia Sör­gyár külső szállító útvonalait néhány helyen már ellátták a kábelfűtő berendezéssel, emiatt nem kell ott havat seperni. Ki­próbálták már sertésfiaztatóban is szép sikerrel. Sólymos Iván három esztendeje ezzel a mód­szerrel fűti lakását. mű Vállalat, de nem jut­nak dűlőre, miként telepítsék át a kutat.. . A vízmű a használható be­rendezéseket ismét beszerelné, de a kúttelepítés többi költsé­gét, a kárt okozó tsz-nek kel­lene megfizetni. Ha az anyagi terhek arányaiban, megállapí­tásában nem jutnak közös ne­vezőre és a huzavona addig dúl majd, míg a víz ihatatlan­ná válik, a KÖJÁL lezárja a kutat. A Baranya megyei Víz­mű Vállalat most áthidaló megoldásként azt tervezi, hogy a faluban található két utcai közkutat megvizsgálja hozam és minőség szempontjából. Ha az eredmények biztatók, ezekre te­lepítik a községet ellátó ivóvíz­rendszert. — Csuti J. — Egyhangúság helyett: Alfa és Masaik Az Alfa ifjúsági szobaberendezés Bútorok szivárványszínekben A sötétre pácolt szekrénysort mindenki megcsodálta, pedig még nem tudtuk, hogy milyen meglepetést rejteget. Ruszti­kus, polcos részét a gyárigaz­gató egy könnyed mozdulattal varázsolta ót kényelmes fek­hellyé anélkül, hogy a polcon lévő könyvek, dísztárgyak le­estek volna. A Kanizsa Bútorgyár fenn­állásának 25. évfordulóját ün­nepli. A gyár igazgatója, Tol­lár József elmondta, hogy a jelenlegi bútorgyár elődje, a Kanizsai Faipari Vállalat volt. Keféket, nyílászárókat, iskola­szekrényeket gyártottak elavult szerszámokkal, s ma a termelés eléri a 730 millió forintot. Az 1968-ban végzett rekonst­rukció óta 29 féle terméket állítanak elő. Elsősorban a tö­megigény kielégítése a cél. Főként a kis lakásokba alkal­mas bútorokat készítik. Ezen kívül a luxus igényeket is ki­elégítik, az exklúzív, rusztikus bútorokkal és a könnyedébb kivitelű plüss és kordbársony huzatú garnitúrákkal, bár a termékeknél a minőségi bútor­szövetek beszerzésével vannak problémák. — Magyarországon már sok­féle bútor kapható. Azt mond­hatjuk, nagy a választék, de eléggé egyhangú. Mi erről a véleménye? — Jobb lenne, ha egy gyár nem 29, hanem 3—4 féle tí­pust fejlesztene ki, és azt ma­gas színvonalon készítené. A 0 25 éves' ■■ Nagykanizsai Bétorgyár törekvései |§§ Elmaradt amagyar lafetöeigezás és a mtoősités sokféle termék gátja a nagy­üzemi gyártásnak, az adottsá­got nem tudjuk kihasználni. Színhatásokban szeretnénk vál­tozatosságra törekedni, pácoló gépsorok beállításával elő tud­juk állítani a divatos piros, kék, zöld színű bútorokat. Az előbb említett egyhangú vá­lasztékból adódik, hogy a la­kások bútora uniformizált. — Minden második lakás­ban a berendezés: szekrény­sor, kisebb-nagyobb eltérések­kel készült kanapé, két fo­tel ■ ■ . Több elemes, variálha­tó szekrénysor kellene. Gon­doltak-e arra, hogy például a luxus kivitelű és drága ülő­garnitúrákat darabonként is le­hessen kapni? — Ez nem rajtunk, hanem o kereskedelmen múlik. Példá­ul a Dominó fantázianevű, elemenként vásárolható bútor­ból, annak ellenére hogy tud­juk, a vásárlók körében nép­szerű, kevés megrendelés ér­kezett. A faipar is elmaradt a bútoripar fejlesztése mögött. Az alapanyaggyártás, nyu­godtan mondhatjuk, 50—100 éves szabványok szerint dol­gozik. Itthon az elsőosztályú­nak minősített faanyag külföl­dön harmad-negyedosztályú besorolást kap. — Az őszi BNV-n a Kanizsa Bútorgyár szép kivitelezésű, Magyarországon eddig még nem látott bútorokat állított ki, mint például a zöld-fehér pácolású Alfa bútorcsalád és a Mozaik szekrénysor. Ezeket mikor vásárolhatjuk? — A Mozaik bútorcsaládból a jövő év második negyedé­ben 500 darabot gyártunk, a második félévtől elemenként is kapható lesz. Az Alfa bútor sorozatgyártásához nyugatné­met gépek kellenek. Reméljük, hogy beszerzése után a jövő év második felétől az Alfa is az üzletekbe kerülhet. Sarok Zsuzsa — Elektromos kábelfütés kel­lene nekün?: is drágám ... — A lényeg: a lakás helyisé­geinek padlózata alá kábel- hálózat épül, amelyet nálunk Tasnádi Csaba, a Magyar Ká­belművek fejlesztő mérnöke dol­gozott ki — magyarázza Sóly­mos Iván. — Az általam kikísér­letezett hőtároló rendszer alap­ja pedig maga a kábelhálózat, amely a beállított értéken tartja állandóan a szobák hőmérsék­letét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kísérlet népgazdasági jelentőségét sem. A hőtárolós rendszerű kábelfűtés nem nap­pal, csúcsidőben fogyasztja a villamosenergiát, hanem éjsza­ka. Napközben a tárolt hőt sugározza. — Mennyibe kerül ilyen fűtő­berendezés? — Húsz négyzetméter alap- területű helyiségben háromezer forint, üzemeltetési költsége alig kétharmada az olajfűtésé­nek. A telepítés a családi há­zakban az építéskor egyszerű. A költség ilyenkor a legkeve­sebb. Közintézmények is fűthetók az új eljárással, ennek bizony­ságaként kifejlesztői vállalták, a pécsi Kilián úti bölcsődében térítésmentesen beépítik a be­rendezést. A kábelművek fel­kínálta : az ország egy bölcső­déjéhez ingyen adja az anya­got, — ez a pécsi. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportja de- . cember 7-én, 14 órakor tart előadást a Technika Házában az olcsó és korszerű fűtőbe­rendezés bemutatására, ahol oz érdeklődők részletesen megis­merhetik működési elvét, lé­nyegét. Zs. I. Betonelem- gyái épül Pakson Pakson korszerű betonelem- gyórat építtet a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat. A mintegy harmincmillió forintos beruházás építésének előkészí­tését megkezdték, s még eb­ben az évben kétmillió forint értékű munka elvégzését terve­zik. Az új ipartelepet a leendő atomváros déli részén, a nagy­dorogi útnál építik fel négy hektár területen, az alapozó földmunkákkal a Dunántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Válla­lat szigetvári részlegét bízták meg. Elkészültének határideje: 1980. június 30-i, de részlege­sen már előbb üzembe szeret­nék helyezni. A korszerű üzem­ben mindenféle betonelemet gyárthatnak majd. A nagyobb építkezésekhez szükséges be­tonelemekkel Tolna megyén kí­vül más megyéket is ellátnak majd az új gyártelepről. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents