Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-31 / 359. szám

1977. december 31., wombat Dunántúli napló 5 TESTVÉR- LAPJAINK ÍRJÁK NAGYVILÁGBAN A szovjet békepolitika 1977. évi mérlege AbBOBCHan npaBaa „Kolhoz-üzemet", vagyis egy téglagyárat alakítottak ki a Lvovsina járás I. Franko nevű kolhozában. A háziüzemet a helybéli mesterek a Rozdolszkij építőanyaggyártó kombinát szakembereinek a szakmai irá­nyításával építették fel, ren­dezték be. A legtöbb és na­gyon nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatokat tel­jesen gépesítették és ennek köszönhető, hogy mindössze harminc munkás dolgozik a mini-gyárban, mégis ők min­den nap tízezer téglát állíta­nak elő. Nagyon sok téglát használtak fel az új takarmány­keverők és a traktorjavító-bó- zisok megépítéséhez, de a he­lyi kolhoztagok is jutányos áron kapnak téglát családi házuk építéséhez. ELÁS Új önkiszolgáló részleg nyílt az eszéki Nama áruházban, hogy élelmiszerekkel és külön­féle háztartási cikkekkel lássa el a lakosságot. A 600 négy­zetméter hasznos alapterülettel rendelkező üzlet ellátásában részt vesz csaknem minden nagy jugoszláviai gyártó cég, köztük a zágrábi „Ledo”, amely fagyasztott áruval, mire­lit- és félkésztermékkel tölti meg az önkiszolgáló bolt 6 hűtő­pultját. Az üzlet mindennap reggel 6-tól este 8-ig tart nyit­va. CAI/IBEHCKO flEAO A Szliven megyei Barackosok Völgye agrár-ipari komplexum fő feladata a gyümölcstermesz­tés, de hozzá akarnak járulni a húsprogram teljesítéséhez is. A gazdaság juhállományától egy állatra számítva 3,5 kiló­val a gyapjú, 50 kilóval pedig a tejhozamot tervezik növelni. A közelmúltban vásároltak egy kaukázusi juhállományt, amely­nek megfelel a helyi éghajlati és tartási viszony és ezektől egyedenként 12 kiló gyapjút akarnak nyerni. Az állomány szaporulata, alapja lesz a hús- és tejhozam további növelésé­nek. ♦ ♦ SANTIAGO: Több mint száz chilei asszony kétnapos éhségsztrájkot tartott Santiago egy műemlék templomában. Az asszonyok amiatt tiltakoznak, hogy a kormány megtagad min­den tájékoztatást a' fasiszta puccs idején eltűnt rokonaik­ról, akik nem szerepelnek sem a halottak, sem a letartóztatot­tak listáin, bár társaik látták őket a különböző börtönök­ben. KS, D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Hagyomány Moszkvában: az új év köszöntésére állítanak fát a szovjet fővárosban. Képünkön: a moszkvai gyerekek vidám ün­nepe a Kremlben. * ♦ MILANO: Több ezer dolgo­zó szállta meg az állam tulaj­donában levő négy észak-olasz­országi csokoládégyárat. A munkások amiatt tiltakoznak, hogy a vezetőség több üzem­ágat be kíván zárni és ötezer alkalmazottat az utcára akar tenni. 4 SANREMO: A közeli er­dőkből „vendégségbe" érkezett megtermett vaddisznó sétált vé­gig csütörtökön Sanremo észak- olasz üdülőhely tengerparti sé­tányán. A járókelők és a rend­őrség nem méltányolták békés szándékát, és üldözőbe vették az állatot, amely végső kétség- beesésében a tengerbe vetette magát és a vízbe fulladt. + BELGRAD: Enyhe földmoz­gást észleltek csütörtökön este Jugoszláviában, a fővárostól 110 kilométerrel délre. A Belg­rádi Földrengéstani Intézet köz­lése szerint a 12-fokú Mercalli skálán 4-es erősségű rengés sem áldozatot, sem anyagi kárt nem okozott. 4- BELFAST: Gyujtóbomba robbant csütörtökön Belfast belvárosában. Hárman - köz­tük egy rendőr — megsebesül­tek, s egy bútoráruház kiégett. Ugyanaz nap délben két má­sik robbanás is történt, áldoza­tok nélkül, egy pokolgépet pe­dig még időben hatástalanított a rendőrség egy nagyáruház­ban. 4- PRÁGA: Csütörtökön. - tervben meghatározott időpont­nál három nappal korábban a földgáz tranzitvezeték déli ágán Csehszlovákia területén keresz­tül megindult a szovjet föld­gáz szállítása a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Az üzembe helyezett földgázveze­ték hossza 440 kilométer és Szlovákián, Dél-Morvaországon, Dél- és Nyugat-Csehországon keresztül haladva éri el a nyu­gatnémet határt. Andreotti az olasz helyzetről Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök pénteken délben megtartott római sajtóértekez­letén annak a véleményének adott hangot, hogy „nem el­kerülhetetlen" a kormányvál­ság. Sajtóértekezletének fő té­mája az Olasz Kommunista Párthoz fűződő viszony kérdé­se volt. A kormányfő nem cá­folta meg azt a korábban neki tulajdonított kijelentést, amely szerint, amíg ő lesz a kormány­fő, a kommunisták nem lép­hetik át a hatalom küszöbét. Andreotti hivatkozott a keresz­ténydemokraták és a kommu­nisták közti filozófiai, ideoló­giai és történelem-szemléleti különbségekre, és azt mondta, hogy ezeket csak fokozatosan, „ugrások nélkül" lehet tom­pítani. Közölte, hogy a jelen­legi „politikai képlet” megtar­tásához nemcsak kormánya ra­gaszkodik, hanem pártja, a Ke­reszténydemokrata Párt is. El­utasította a „teljesen új" po­litikai megoldást. ♦ 4- HANOI: Hanoiban ünne­pélyes keretek között átnyúj­tották a Barátság Érdemrendet a Béke-világtanácsnak és el­nökének, Romesh Chandra- nak, elismerésül azért a cse­lekvő támogatásért, amelyet a vietnami nép nemzeti harcá­hoz nyújtottak, illetve napjaink­ban az újjáépítéshez nyújta­nak. Visszavont amnesztia Pakisztánban A pakisztáni katonai kor- I mányzat pénteken reggel visz- I szavonta azt a csütörtöki köz­leményét, amely szerint szaba­don bocsát 11 109 politikai fog­lyot. Megfigyelők a döntést az amnesztia elhalasztásaként ér­tékelik. Rawalpindiben három hónaptól egy évig terjedő bör­tönbüntetésre Ítélte csütörtökön egy katonai bíróság Zulfikar Ali Bhutto, volt pakisztáni kor­mányfő tíz hívét, a pakisztáni népfront aktivistáját, aki az or­szág északnyugati részén fek­vő Peshawar városában nem­rég tüntetésen vett részt. Ügyü­ket a statáriális törvények sze­rint tárgyalták. ♦ 4- MADRID: Jólértesült mad­ridi forrósok közlése szerint mintegy negyven géppisztolyt, különféle lőszert és meghatá­rozatlan számú puskát loptak el a spanyolországi El Páni légitámaszpontról. A fegyverek és a lőszerek eltűnését egye­lőre hivatalosan nem erősítették meg. 4- ISTANBUL: Lövöldözés so­rán életét vesztette egy sze­mély a délkelet-törökországi Nizip városka egyik kávéházá­ban - közölték illetékes istan- buli források. A kisvárosi gim­názium szerdán meggyilkolt igazgatóhelyettesének temeté­sén kezdődött a lövöldözés, és egy, az utcáról a kávéházba betévedt revolvergolyó a helyi tanács egyik tisztviselőjét érte. A sebesült a kórházba szállítás után meghalt. 4 TOKIÓ: A japán főváros­ban fél évszázaddal ezelőtt ezen a napon indult meg a földalatti vasúti közlekedés. 1927. december 30-án avatták fel ünnepélyesen az Ueno és Aszaku városrészek között két év alatt épített 2,2 kilométeres első vonalát, amelyet azóta ki­lenc másik követett. Jelenleg a tokiói földalatti vasút a világ negyedik legnagyobb földalatti hálózata. A sínpálya hossza 175,3 kilométer, a szerelvények naponta ötmillió utast szállíta­nak, de a nagy gazdasági vi­lágválság idején még úgy csá­bították a vékonypénzű közön­séget, hogy vásárlási utalvá­nyokat adtak a bérlettulaj­donosoknak, s az állomásokon ingyen osztogattak esti újságo­kat az utasok között. 4- HAVANNA: Joshua Nko- mo, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió elnöke, csütörtökön nyolc­napos látogatása befejeztével elutazott Havannából. Kubai tartózkodása alatt az afrikai politikust fogadta Fidel Castro, a KKP KB első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke. 39. — Te is foglalkoztál a gon­dolattal, hogy kilépsz? — Nemi! De ha már úgy fogadtak az elbeszélgetésnél, bűnösnek is éreztem magam. Hát persze, azt mondtam, rend­ben van. Nem tudok már fej­lődni, nincs erőm a nagy haj­tásra. Nagyon megrázott per­sze, a fiamat, feleségem épp­úgy. Nevelem a gyerekeket, mint eddig: 1956 sok embert megrázott, de a Cservenka­gyerekek mindennap elmentek dolgozni. — Sokat gondolkodtam: itt vannak például a párttaggyű­lések. Ha magnóra vennék, s aztán tíz idegent megkérdez­nénk, hol készült, kilenc azt mondaná: termelési tanácsko­záson ... A szőlő megkapálva. Talán éppen innen lőttek a bosnyá- kok tizennyolcban a Cserven- ka-testvérekre, a többi pécs- bányai bányászra. A szőlő kö­zött borsó, május közepén már levest ettek belőle. A ház négyszobás. Cservenka Géza visszarakja kitüntetéseit a do­bozba, aztán a szekrény aljá­ba. Még van egy órája míg műszakra kell indulnia. Addig gazt szed az állatoknak. A ré­gi Cservenka Gézára gondo­lok: még hétfőn is sírva dol­gozott, ha kikapott a Pécsi Bányász. A mentőrádiónál egy­szerre kétlábbal ugrott a csiz­mákba — a raj győzött lohol­ni utána. Hét alkalommal idő­ben érkezett. Messze elkerül­te a bányamestert, ha kevés volt a termelés. Persze, nem azzal van a baj, hogy a kaparót irányítja, bár ott tartanánk, hogy vala­mennyi vájár csak a gépeket kezelhetné. Az a szomorú, hogy nem hiszi már el, mennyire fontos ő most is, s ezt nem is segítenek neki elhinni... RUDNAY Szól a sziréna. A remekbe szabott aknato­rony kopott emeleti párkányá­ról riadtan csap fel egy ga­lamb, egyébként semmi: csend, tökéletes magány. A halott bánya mélyén dolgozik egy-két csapat, talán valamelyik iro­dában is ül valaki, s mit sem törődve a tényekkel kimutatá­sokat készít, terveket sző — mindez azonban csak arra jó, hogy hangsúlyozza a mindent kikezdő pusztulást. A lépések zaja kongva kísér a visszhangzó falak között. Mennyi emlék! Igen, itt volt a főhadiszál­lás... És ez itt Rudnay szobája ... Tíz drámai nap. Az agónia kezdete. Az archívum poros polcain megsárgult újságkötegek őrzik az események krónikáját. . . . Két szint víz alatt... Még mindig emelkedik... Megindultak a szivattyúk — apad a víz . . . Aztán újra kegyetlen hírek. . . . Nincs már IX. szint... Elsöpörte a gátakat... 1967. július 7-én a magyar szénbányászat történetében egyedülálló akcióra kerül sor: búvárok ereszkednek le a víz­zel teli aknába, hogy elhárít­sák az óriásszivattyú üzemza­varát. (Folytatjuk) Részletek a Pravda pénteki vezércikkéből A moszkvai Pravda pénteki számának két cikke is meg­vonja a szovjet külpolitika 1977. évi mérlegét. Az SZKP KB lap­ja vezércikkében megállapítja: A különböző társadalmi-po­litikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, az erőviszonyok megváltozása, mindenekelőtt a Szovjetunió, az egész szocialista közösség ere­jének és nemzetközi tekinté­lyének növekedése eredménye­ként tartósan meggyökereztek a nemzetközi életben. Az SZKP és a szovjet állam 1977. évi külpolitikai tevékeny­ségének egyik legfontosabb iránya a leszerelésért, az im­perialista hatalmak által ösz­tönzött fegyverkezési hajsza be­szüntetéséért vívott harc volt. A legfontosabb most az, hogy a leszerelési tárgyalásokról a leszerelés kezdetét jelentő re­ális lépésekre térjenek át. Megkülönböztetett helyet fog­lalnak el a halaszthatatlan fel­adatok megoldásában a hadá­szati támadó fegyverzetek kor­látozásáról folyó szovjet-ame­rikai tárgyalások. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok konsrtuktív, elvi ál­láspontot képviselnek a belg­rádi találkozón, amelyen a figyelem középpontjában az európai katonai enyhülés meg­szilárdítását szolgáló szovjet akcióterv áll — fejeződik be a vezércikk. Népfrontülés Pekingbon Élesen elítélték a „négyek bandáját" December 27. és 29. között ülést tartott Pekingben a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület (népfront) Országos Bizott­sága. Az ülésen Hua Kuo-feng elnök vezetésével részt vettek a párt- és állami vezetők, a kínai demokratikus pártok, a tömegszervezetek, az ország­ban élő nemzetiségek, vala­mint a párton kívüliek képvise­lői. A KNPTT Országos Bizottsá­gának ülésén beszédet mon­dott Je Csien-jing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának alelnöke, a Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottságának alel­nöke. Élesen elítélte a „né­KÜLGUZDASÁG gyek bandájának" romboló te­vékenységét, amelynek egyik jellemzője az volt, hogy a kul­turális forradalom éveiben láb­bal tiporták a népfrontpoliti­kát és a proletárdiktatúra élét a népfrontban tömörült haza­fias erők ellen irányították — mondotta, majd hangoztatta: a „négyek" szétzúzásával merő­ben új helyzet jött létre Kíná­ban, és ebben a helyzetben a Kínai Kommunista Párt, a nép­front gerincét képező munkás— paraszt szövetség vezető ere­je arra törekszik, hogy hatal­mas egységbe tömörítsen min­den olyan erőt, amely híve a szocializmus ügyének. Az erős nem hagyja magát A Tokióban közzétett adatok szerint Japán fizetési mérlegé­ben novemberben 1,83 milliárd dollár többlet mutatkozott. 1976 novemberében 280 millió dollár volt a mérlegtöbblet. (Reuter hír.) Az ilyen híren a legtöbb új­ságolvasó átsiklik, a „vájtsze- mű" közgazdasági érdeklődésű pedig elgondolkodik, uramis­ten, ezeknek a japánoknak ek­kora többletük van, amikor Washingtontól kezdődően nincs a földnek olyan tőkés pontja, ahol már évek óta ne hiányról adnának számot többmilliós, milliárdos tételekben az évzá­rás során a kormányok. Válság, depresszió, olajárak, pangás slb. — sorolják. Az International Herald Tri­bune neves újságírója, James Reston „megkutatta” a ténye­ket és okait, és számos érde­kességet tárt fel. Példákat so­rol: a Zenith Corp. néhány hét­tel ezelőtt elbocsátotta alkal­mazottainak egynegyedét, az így megtakarított pénzből al­vállalkozói szerződéseket kö­tött Mexikóban és Tajvanban, hogy felvehesse a versenyt a japán televíziógyártókkal. Pitts­burgh és Yommgsiown acélgyá­rainak dolgozói közül pedig egy­re többen válnak munkanélküli­vé. S miután J. Reston a japán miniszterelnökkel, a televíziókat, légkondicionáló berendezése­ket, gépkocsikat és acélt gyár­tó japán óriásvállalatok igaz­gatóival tárgyalt, azt kérdezi cikkében, hogy az emberanya­gon kívül semmiféle természeti erőforrással nem rendelkező ország miképp válhatott a vi­lág harmadik legmagasabb termelékenységi szintű ipari nemzetévé. A japán kereskedel­mi mérleg feleslege az Egye­sült Államokkal szemben elekt­ronikai berendezésekből, gépkocsikból és acélexportból tevődik össze, ezzel árasztja el az Egyesült Államok piacát / olcsóbban és jobb, korszerűbb minőségben. Á hangsúly az Egyesült Államokkal szembeni külkereskedelmi többleten van, ez a fájó pont, ami Reston sze­rint lassen kibontakozó konf­liktus, súlyos gazdasági és po­litikai dilemma a két ország között. Az okokat így foglalja össze: a japán munkaerő szorgalma és kitartása. Japánban min­den dolgozónak garantálják a munkához való jogot, együtt­működnek a vezetők és dol­gozók, amit anyagi alapok biz­tosítanak, dolgozó és vezető egyetértése, hogy a vállalat eredményes legyen, mindenki támogatja a legkorszerűbb technika bevezetését. A másik oldalon ezek ellenkezőjét fede­zi fel a cikkíró: nem biztosítja a munkához való jogot, a piaci lehetőségre bízza, hogy ki­nek jut munka, kinek nem, tart az új gépek bevezetésétől, ami veszélyezteti a dolgozók állá­sát, már nem hisznek abban, hogy a kemény munka kifizető­dik, elvárják, hogy életszínvo­naluk évről évre emelkedjen, függetlenül attól, hogy vállala­taik eredményesen működnek vagy sem. S végül: „Mindez súlyos problémákat vet fel Washing­tonban, ahol egyre inkább tar­tani lehet a régi izolacionista és protekcionista szellem visz- szatérésétől. A japánok azért talán egy szívességet tesznek nekünk. A japán példa hatá­sára talán elgondolkozunk majd: valóban hiszünk-e a mun­kában és a versenyben, nem a legrosszabb értékeinket igyek- szünk-e megvédeni a legjobbak helyett”. Igen, igen. Az egyik erős nem hagyja magát másik erős­sel szemben, de azért nem váj­ja ki egymás szemét. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents