Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-04 / 333. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 4., vasárnap Hangverseny Bacher Mihály zongoraestje Két dolog tette vonzóvá a Filharmónia szerda esti kon­certjét: a nagyszerű műsor (há­rom ismert Beethoven-zongora- szonáta, Liszt: h-moll szonátá­ja). és nagyhírű előadóművé­szünk, Bőcher Mihály szemé­lye. Bächer Mihályt jól ismeri a pécsi közönség, több alkalom­mal emlékezetes zenei élményt nyújtott, hanglemezei is ismer­tek. Szerda esti koncertjét azonban indiszpozíció árnyé­kolta be, csak itt-ott villant meg rövid időre kiváló muzi­kalitása, nagyszerű zongorajá­téka. Az Op. 31. cisz-moll (Mondschein) szonáta első té­teléin még új felfogásra gya­nakodtam az egyenletes mozgá­sú muzsika korrekt, szinte ob­jektív megszólaltatásakor, a második tétel (scherzo) vaskos hangvétele azonban már nem ezt a beethoveni világot tük­rözte: a légies zene ember és hangszer közti harccá alakult. Ez folytatódott a túlfeszített tempójú harmadik tételen, és többé-kevésbé végig a hang­verseny folyamán. Az Op. 57. f-moll Appassio­nato és Liszt: h-moll szonátá­ja a nagy formai építkezést te­kintve igen világos és érthető volt, a végletes ellentétek ki­hangsúlyozásának igénye min­dig hallatszott. Pedig ez a ne­hezebb dolog: nem beleveszni a részletekbe; a mű elején az egészet látva tájékozódni és tájékoztatni a megvalósulás folyamatában. Most mégis a részletek megoldatlansága kel­tett zavaró hiányérzetet. Egy előadó számára (öntu­datlanul is) külön feszültséget jelenthet egy ilyen széles kör­ben ismert műsornak az el­játszása, hiszen a hallgatót akaratlanul is összehasonlítás­ra késztetik a rádióból, hang­lemezről, szóval steril körülmé­nyek között tökéletesre készült, sűrűn hallható felvételek. Az élő hangverseny egyedisége, ismételhetetlensége ilyen eset­ben szorongató érzés és rész­ben magyarázat a kapkodó játékra. Mégis sajnáljuk, hogy éppen ezeket a műveket ép­pen Bächer Mihálytól nem él­vezhettük maradéktalanul. Kircsi László Nyári színház Zalaegerszegen (Kiküldött munkatársunk te- lelonjelentése). Pénteken délelőtt tartotta sajtótájékoztatóját Budapesten, a Magyar Sajtó Házában Za­laegerszeg város Tanácsa az Egervári Esték 1978. évi ren­dezvénysorozatáról. Kustos La­jos, a városi tanács elnöke is­mertette a vendégváró Zala­egerszeg nyári színházának koncepcióját. Az 53 ezer lako­sú megyeszékhely törleszteni kívánja a múltból fennmaradt adósságait a kulturális rendez­vények terén, s* éppen a ha­gyományok hiánya miatt na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­nie, mint a gazdag tradícióval rendelkező városoknak. Az Egervári Esték július és augusztus hónapra kiterjedő rendezvényeivel be kívánják kapcsolni városukat és Zala megyét az ország kulturális vérkeringésébe. Erre a célra jó alapot szolgáltat a Balaton közönsége, a Zala megye táj­szépségeiben való gazdagsága, a helyi néphagyomány színes világa. Eddig is sok látogatót vonzott Zalaegerszegen a gö­cseji skanzen, s a mellette levő Olajipari Múzeum, bemutatva annak az iparágnak emlékeit, amely annak idején közelebb hozta az ország életéhez ezt az elzárt vidéket. Az 1978-as rendezvények mű­vészeti programját Sándor Já­nos színházi rendező, az Eger­vári Esték művészeti vezetője ismertette: — Nem egyszerűen csak gyarapítani akarjuk a nyári játékok hazai sorát — mondot­ta. — Több éves kísérletezés során alakult ki az a meggyő­ződésünk, hogy ezen a folklór­ban gazdag vidéken olyan színházat kellene létesíteni, amely Zala megye népművé­szetén alapul. A várban egy- felvonásos népi komédiák ke­rülnek a közönség elé. a táj­egység zenéjének felhasználá­sával. Ez a program opera- egyfelvonásosokkal is kiegé­szül. Mozart és Donizetti egy- egy művét mutatjuk be. Zala­egerszeg román kori, barokk belsőjű temploma ad otthont a Magyar Rádió Gyermekkóru­sa hangversenyének, s a Vi­valdi születésének 300. évfor­dulóján adandó koncerteknek. A vár lovagtermében Berek Kati és Pécsi Ildikó ad önálló Füstölgő kémények Hazánkban közel 8 millió kémény füstölög. Tisztításukat, karbantartá­sukat az illetékes megyei, illetve fő­városi kéményseprő és tüzeléstechni­kai vállalatok végzik. A szénhidrogé- nes tüzelés elterjedésével új prob­lémák vetődtek fel, melyeket gyak­ran ,,házon belül" már nem tudtak megoldani, így 1971-ben összefogtak és megalakították a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Társulást. A hagyományos kéményseprőmun­kát egyre inkább felváltja a sokol­dalúan képzett szakemberek tevé­kenysége, kik a különböző berende­zések javítását, szerviz szolgáltatá­sát, sőt a levegőtisztaság mérését is elvégzik. A társulást alkotó 19 tag­vállalat együttműködése természete­sen nem merül ki a megnövekedett elvárások megoldásával, kölcsönösen segítik egymást a mindennapi mun­kában is. Tegnap délelőtt e társulás szocia­lista brigádvezetőinek és igazgatói­nak először megrendezett tanácsko­zására került sor Pécsett, az 500-as Szakmunkásképző Intézetben. A ta­lálkozón 156 szocialista közösség képviseletében 76 brigádvezető vett részt. Az eseményen megjelent Pé­ter István, a HVDSZ Központi Bi­zottságának titkára és Biróczi Gyula, a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Társulás elnöke. estet. Valamennyi műsor inti- mebb, kamarajellegű; a prog­ram kiállításokkal egészül ki. Kustos Lajostól, Zalaeger­szeg város Tanácsának elnöké­től megkérdeztük, milyen anya­gi forrásból hozták létre ezt a vállalkozást? Mennyi volt eb­ből a város áldozatvállalása? — Áldozatok nélkül nem megy az ilyen vállalkozás. Az Egervári Estéket saját költség- vetésünkből támogatjuk, ez nem igényelt nagy erőfeszítést. A rendezvény évi költségvetése nem több 200 ezer forintnál; a város kielégítő szállodakapa­citással, két-, háromágyas szo­bákkal várja az idelátogató vendégeket. A növekvő néző­szám mellett biztosítva látjuk az Egervári Esték jövőjét a vá­rosi tanács költségvetéséből. Gállos Orsolya Városépítő játék A színes fedelű dobozokon a következő felirat olvasható: „Városépítő játék. Az Állami Ifjúsági Bizottság 1977-es or­szágos játékpólyázalán első díjat nyert építőjáték. Gyártja: az 1. számú Általános Iskola, Szentlőrinc". Szentlőrincen működik az or­szág első — kísérleti jellegű — szocialista munkaiskolája. A tantervben heti három termelé­si foglalkozás szerepel, ezeken készítették a tanulók a játéko­kat. A gyerekek találták ki, hogy a településtervezési gya­korlathoz fából csináljanak megfelelő modelleket az iskola műhelyében. Innen már csak egy lépés volt a teljes játék­készlet kialakítása, amellyel megnyerték az országos pályá­zatot és sikerrel szerepeltek a budapesti nemzetközi játékki­állításon. Az építőjáték dobo­zait és használati leírását ugyancsak a tanulók készítet­ték kis nyomdaműhelyükben. Ajánlójogyzék szoeSalSsfa brigádoknak Jó kezdeményezés a Sáyvári Művelődési Házban Az Ércbánya Vállalat szocia­lista brigádtagjainak részére készített ajánlójegyzéket a Ságvári Endre Művelődési Ház a kulturális igények kielégíté­sére. A huszonháror^-gépelt oldalnyi jegyzék szárrjos -lehe­tőséget kínál a művészetek megismerésére, az önművelés­re és az ismeretszerzésre. Többek között előadássoro­zatot terveznek a Munka Tör­vénykönyve és végrehajtási rendeletéinek megismerésére. Az emberi munka lélektani problémáival foglalkozó pszi­chológiai sorozat az ember lé­Népművészeti motívumok — bútorszöveten A magyar bankrendszer jubileuma Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hir­dették ki az Országos Tör­vénytárban a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulaj­donban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel élet­be lépett a nagybankok államosítása. A korábban sok bank­ból álló bankrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meg­határozott rendeltetésű bank jött létre, s ezzel ki­alakult a magyar bank- rendszernek lényegében ma is meglévő váza. A gaz­dasági feladatokhoz iga­zodva azonban többször is változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. Jubileumi közgyűlés a Háziipari Szövetkezetnél Pénteken a Doktor Sándor Művelődési Házban tartotta a Baranya megyei Háziipari Szö­vetkezet 25 éves jubileumi köz­gyűlését. A szövetkezet negyedszáza­dos munkájáról, mai eredmé­nyeiről és távlati elképzelései­ről dr. Kőszegi János elnök szólt ünnepi beszédében. 1952- ben 88 kézikötéssel, kosár- és gyékényfonással foglalkozó kis­iparos alapította meg a szö­vetkezetét, akik az első évben mint kimagasló termelési ered­ményt könyvelték el a hatszáz­ezer forintos éves árbevételü­ket. Frizuradivat A Baranya megyei Fodrász­ipari Szövetkezet női és férfi- fodrász versenyzői a Felső- Ausztriai Fodrász Klub meghí­vásának eleget téve vettek részt november 20-án Linz város nagydíjáért rendezett nemzet­közi fodrászversenyen. Versenyzőink a férfi verseny­számokban divatos frizurák vá­gásával és fésülésével, vala­mint a sorsolt modellek frizu­ráinak rögtönzött elkészítésé­ben mérték össze szakmai tu­dásukat. Férficsapatunk, amely Fischer Imre, Fekete Mária, Hammer György összetételű volt, csapatversenyben II. he­lyezést, egyéniben pedig Fi­scher Imre II. helyezést ért el. Női versenyzőink Novák Mé- da, Kazal Károlyné, Juhász Jó- zsefné összeállításban III. he­lyezést értek el csapatverseny­ben, egyéniben Kazal Károlyné III. helyezett, Novák Méda IV. helyezett volt. Osztrák fodrószkollégóink a fodrász élvonalat képviselve divatirányító tevékenységük folytán dolgozták ki a leg­újabb férfifrizura divatvonalat. Az új divatirányzat férfiasabb külsőt.kölcsönöz és a silányabb minőségi hajból is férfiasabb és tartósabb frizurát lehet ké­szíteni. A divatfrizura titka a férfihajak hidegdauerolása, amely nem jelent birkagöndör­séget, hanem jobb minőséget kölcsönöz a hajnak, amelyet vastag csavarokkal, különle­ges technológiával készítenek. Az új technológiával készült dauerfrizura darabosabb, lá- gyabb esésű, ügyes kezű fod­rászaink a karácsonyi ünne­pekre és szilveszterre ajánlani fogják kedves vendégeiknek. A nőknél továbbra is hódít a Sassoon ezernyi változata. Érdekesség, hogy a női Sassoo- nok lágyan daueroltak, ame­lyek a geometriai vonalak ke­ménységét nőiesebbé, lágyab- bá és tartósabbá teszik. A fia­talabb korosztály körében igen elterjedt és divatos az ún. krep- pelt frizura. A női divatfrizurák lényeges tartozéka a megfele­lő sminkelés. A nappali smin­kek általános jellemzője a klasszikusan kidolgozott, ún. „láthatatlan” smink. Az arcot a bőr színének megfelelő ala­pozóval vékonyan kenik be. A szemek festésénél a „cica" és a „babszem" formák a divato­sak. Uralkodó szinek a bézs, barna, hamuszürke, fekete megfelelő variációi. Mindkét szemformánál puha fekete ce­ruzával körülrajzolják a sze­met, de elsatírozva, nem éles kontúrral. A száj kikészítésénél hódít a pasztellszínű, csillogó szájfény. Lőrinc László A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet erőteljes fejlődésé­re jellemző, hogy 1977-ben már várhatóan 130 millió forint ér­tékben termel nagyüzemi mód­szerekkel a ma már nemcsak nevében, de tevékenységében is valóban ipari szövetkezet. A baranyai tájjellegű nép- művészeti és népi iparművésze­ti hagyományokat feldolgozó szövetkezet ma közel ezer fő­vel, köztük ötszáz bedolgozó termelésével kívánja biztosíta­ni, hogy Dél-Dunántúl német, horvát nemzetiségeinek gazdag népművészeti kultúráját szőtte­seikben, hímzéseikben hazánk­ban és Európa számos orszá­gában is megismerjék. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően dr. Nagy László, a Hl- SZÖV elnöke elismerően szólt arról a helyes és újszerű tö­rekvésről, melyet a szövetkezet a népművészeti ihletésű, dél­dunántúli motívumokkal díszí­tett lakástextíliák gyártásának kifejlesztésében és ma már kor­szerű nagyüzemi méretekben való előállításában ért el. A lakástextíliák gyártásában új arculatot hozó székely, hor­vát eredetű bútorszövetek elő­állítása és forgalmazása sike­res kezdeményezésnek bizo­nyult. Az idén megközelítően 60 millió forint értékben ren­delt ebből a figyelmet felkel­tő bútorszövetből a hazai bú­toripar. Az ünnepi közgyűlésen a tag­ság elfogadta a szövetkezet új alapszabályát, valamint a köz­gyűlés jövőbeni módosított ügyrendjét, majd dr. Kőszegi János szövetkezeti elnök kitün­tetéseket és jutalmakat adott át. lektanával és a termelés szer­vezésével, irányításával össze­függő kérdéseket vizsgálná. Az általános alapműveltség ki­egészítésére, felfrissítésére hat—hat ismeretterjesztő elő­adás szervezését is tervezik, melyek vetélkedővel zárulná­nak. Színes diákkal illusztrál­va ismerkedhetnek a szocialista brigádok tagjai a képzőművé­szettel. Az ifjúsági sorozatok keretében többek között az if­júsági turizmussal, a társadal­mi szokásokkal, a gyermekek nevelésével, gondozásával, hét­köznapjaink tudományával, az otthon kultúrájával kapcsola­tos tudnivalókról terveznek programokat. A sporttörténet és az útiélmény-beszámolók mellett, honismeret és történe­lem tárgyú előadások is szere­pelnek az ajánlójegyzéken. A jogi tudnivalókkal, SZTK-ügyek intézésével öt előadás között válogathatnak a brigádtagok. A kertbarátoknak, természetet, építészetet, pszichológiát, tu­dományos szenzációkat, autó­sportot kedvelőknek is számos programot kínál a művelődé­si ház. Az ajánlójegyzék tartal­mazza a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet, a TIT Bara­nya megyei Szervezetének té­majavaslatait, a Janus Panno­nius Múzeum állandó kiállítá­sait, s külön programot a női dolgozóknak. A bejáró dolgo­zók kérésére - megbeszélés alapján — lakóhelyeken is megrendezik a kért előadáso­kat, műsorokat. A Ságvári Endre Művelődé­si Ház ajánlójegyzéke decem­berben kerül a szocialista bri­gádokhoz a Doktor Sándor Művelődési Ház által összeál­lított jegyzékkel együtt. A „Munka és művelődés" akció keretében készült ajánlójegyzé­keket a szocialista brigádok ál­tal kiválasztott programoknak megfelelően véglegesítik. Kakas és lacipecsenye Piac az új lakótelepen Piac, mégpedig igazi piac bújik meg a sokemeletes bér­házak között, a kertvárosi Dia­na téren. Hány vérbeli házi­asszony van, akinek az új la­kótelepen leginkább a piac hiányzik. Mert hiába vannak mindent árusító szupermarket- jaink, a piacnak külön, varázs­latos világa van. Itt lehet al­kudni és válogatni; lacipecse- nyét uzsonnázni csípős papri­kával, és egy jót beszélgetni a szomszédasszonnyal, aki mel­lett különben egy kurta köszö­néssel megyünk el a lépcső­házban. Szombaton nagy élet volt a lakótelepi vásártéren. Száz forintért mór lehetett kap­ni puhahúsú fiatal kakasokat, volt aki kecskecsöcsű szőlőt adott el 25 forintért, Hosszúhe- tényből egy parasztasszony há­zilag eltetl paradicsomlevet hozott, és a zöldségeskofáknál ingerlőén kínálták magukat a dunsztos üvegben fehéren csil­logó gyöngyhagymák. Sorban álltak a lángosért, és a maszek pékmester sem panaszkodha­tott a forgalomra. A betonasz­talokról mérlegtányérokkal kel­lett a megkeményedett havat leseperni, de az áruk sokasá­ga egyáltalán nem télies képet mutatott. A csípős fagyban, szaporán topogtak vevők és el­adók, dehát végül is mindenki jól járt. E. A.

Next

/
Thumbnails
Contents