Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-04 / 333. szám

1977. december 4., vasárnap Dunántúli napló 3 Nagyobb erőfeszítéseket, célkitűzéseink teljesítéséért Irta: Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke Az 1978. évi tervező munkára való fel­készülés során a tervező szervek beható­an elemezték az 1977. évi népgazdasági terv várható teljesítését. Érdekes és a jö­vő évi gazdálkodást néhol komolyabban befolyásoló következtetésekre került sor. Az 1977. évi népgazdasági terv főbb célkitűzései jórészt teljesülni fognak. A termelés gyorsuló növekedése eredmé­nyeként a nemzeti jövedelem várhatóan 7—8 százalékkal emelkedik és meg fogja közelíteni a két évre együttesen számí­tásba vett növekedését. A nemzeti jövedelem jelzett növekedé­se lehetőséget teremtett arra, hogy a la­kosság életszínvonala társadalmi és gaz­daságpolitikai céljainkkal összhangban emelkedjék. Sajátos helyzet ebben az év­ben, hogy a magasabb gaz­dasági növekedés ellenére nem javult a népgazdasági egyensúly, pontosabban: nem sikerült az egyensúly terén a kellő javulást elérni. Két ponton sűrűsödnek a problémák. Pénzbőség a vállalatoknál Egyrészt a nemzeti jövede­lem felhasználásában, alapve­tően a felhalmozásban vétet­tünk lépéshibát. Ugyanis erőn­kön, a népgazdasági igényét és a tervezettet meghaladóan ruháztunk be, mivel a vállala­tok fejlesztési lehetőségei a számítottnál nagyobb mérték­ben nőttek. Ezek és a beruhá­zóképesség korlátozottsága miatt elhúzódik a beruházások üzembe helyezése, indokolat­lanul szélesedik a dekoncent­ráció. Itt intézkedések szüksé­gesek. Általában van egy viszony­lagos pénzbőség a vállalatok­nál. Ez abból is ered, hogy nem sikerült a kívánt mérték­ben növelni a központi költség- vetés részesedését a tiszta jö­vedelmekből. Ennek vannak strukturális okai, de fellelhe­tők irányítási és vállalati maga­tartási okok is. A központi gaz­dasági irányító szervek is több engedményt tettek indokolatla­nul a vállalatoknak, így hát ez évben a vállalatok 9 száza­lékkal többet fizetnek be ugyan az állami költségvetés­be, mint tavaly, de 22 száza­lékkal többet kapnak vissza tá­mogatásként. Gondjaink másik csomópont­ja változatlanul a külkereske­delem, pontosabban az, hogy kivitelünk gazdaságossága nem javul a kívánt mértékben. Ez évben, bár javulást vártunk, 6 százalékos cserearány rom­# f .....ip’...'y—p»—* lá s következik be, főként a nem rubel elszámolási piaco­kon. Emellett a tervezettet meghaladó mértékben nőtt a tőkés import. Kérdezhetik, hogy hol tér­nek el a tőkés piaci árak az általunk előre számítottaktól? Nos, az importált nyersanya­gok ára jobban nőtt, ugyanak­kor az általunk exportált ko­hászati termékek árai és a ga­bonaárak nem növekedtek úgy, ahoqyan számítottuk. Csak megjegyzem, attól nem kell tartani, hogy jó gabonatermé­sünket alacsony árakon elkó­tyavetyéljük. Tapasztalható egyfajta ellen­tétes irányú vállalati magatar­tás és kényelmesség a vállalati exportár-képzésben is. A jó szó eddig itt alig használt, de az irányító szervek sem támogat­ták eléggé a központi törekvé­seket. Ezért itt most más intéz­kedések kerülnek előtérbe. összegezve: c cserearány romlás, a vállalati pénzeszkö­zök viszonylagos bősége, a tá­mogatások magas összege és a kívánatosnál nagyobb mérté­kű beruházások miatt a költ­ségvetés 12-13 százalékkal fog ugyan ez évben növekedni, de egyensúlyi helyzete nem javul és hiánya várhatóan megha­ladja a tervezettet. Elhúzódó beruházások Megyénk gazdaságának ez évi tervteljesítését a KSH Me­gyei Igazgatósága a Dunántú­li Naplóban ismertette. Csupán két tényezőt szeret­nék kiemelni: a megye ipara 32 százalékkal többet termelt exportra, mint az előző év el­ső három negyedévében. Az összes exportból a dollárvi­szony latú kivitel aránya a ta­valyi 45 százalékról 53,5 szá­zalékra nőtt. Jó irányú tehát itt a fejlődés. És hol tart neurotikus ága­zatunk, az építőipar? Az ágazat az év első 9 hó­napjában összehasonlító áron számítva 9 százalékkal, a Ba­ranya megyei Építőipari Válla­lat 14—15 százalékkal több épí­tés-szerelési munkát teljesített, mint tavaly ennyi idő alatt. Óira gyorsuló termelésnöveke­dést ért el a szövetkezeti épí­tőipar, a tanácsi építővállala­tok viszont elmaradnak tavalyi teljesítményeiktől. Az ágazat fejlődését meg­határozó BÉV igen jelentős ter­melés-növekedése ellenére qonddal küzd és sok gondot okoz. Termelőképessége alatta marad a vele szemben jelent­kező építési igényeknek, mű­szaki fejlődésének üteme még lassú. Az év visszalevő idejé­ben sokat várunk a vállalattól, rajta múlik az idei lakásépítési terv jórészének teljesítése, és nagymértékben befolyásolhat­ja a jövő évi tanácsi fejleszté­si lehetőségeket. A gazdaság növekedését és a lakosság ellátását tekintve nem zárunk rossz évet Bara­nyában sem. Ügy is mondhat­nám, soha ne legyen rosszabb évünk. Mégis érdemes egybe­vetni legalább két területen a vállalatok és a költségvetés kapcsolataiban és a beruházá­si tevékenységben a baranyai tendenciákat az országossal. A megye vállalati és ipari szövetkezetei 13 százalékkal több eredményt értek el, mint tavaly az első 9 hónapban. Az állami költségvetésbe 2,9 mil­liárd forintot fizettek be, közel 2,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, ugyanak­kor 1,9 milliárd forint költség- vetési támogatásban részesül­tek, s ez 5,4 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Egyszóval a korábbi évek tendenciái nem változtak. Vessük egybe az állami tá­mogatást a vállalati eredmé­nyekkel! Fura képet kapunk, 100 forint eredmény eléréséhez 124 forint állami támogatás kell Baranyában. Nos, ezek a számok önmagukért beszélnek és jelzik a teendő intézkedé­sek indokoltságát és irányát. Tanulságosak a beruházási tevékenység számadatai és tendenciái is. Az év első há­rom negyedévében országosan 22 százalékkal, Baranyában 38 -39 százalékkal voltak maga­sabbak a pénzintézetek beru­házási kifizetései, mint tavaly. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai 25 százalékkal haladták meg a tavalyit. A vállalati beruházásoknak alig egynegyede csak a saját erő, 41 százaléka hitel, és — ami magas arány a saját erő­höz mérten, — 35 százaléka ál­lami támogatás. Azt hiszem, hogy ezek a számok erősítik az országosan levont következte­téseket. A megyei beruházási tevé­kenység magán viseli mindazo­kat a jeleket, amelyek országo­san is gyengéink közé tartoz­nak. Mivel a beruházási keres­let meghaladja a teljesítőké­pességet, ezért szétforgácso- lódnak a meglevő erők és el­húzódnak az üzembe helyezé­sek. A megyei NEB nemrég vizsgálta a szerződéses fegye­lem alakulását, a beruházások­nál. Szomorú képet kapott. Pol­gárjogot nyert a határidő to­logatás, a csak a vállalati biz­tonságot néző szerződéskötés, vagy éppen szerződés nélküli munka, avagy szerződés módo­sítás. A fegyelmet olyan mér­tékű engedékenység lazítja, amely nemcsak a kiszolgálta­tottságot erősíti, de a tervfe­gyelmét is megbontja. Nem tűrhető tovább ez a helyzet. Pályamódosítás 1978-ban Vajon a tervezett, vagy már meghozott intézkedések módo­sítják-e az ország gazdaság- politikájának fő irányát? Ko­rántsem. A központi vezetés úgy ítéli meg, hogy mivel a külső és belső gazdasági folya­matok nem eredményezték a várt javulást, mivel a népgaz­daság egyensúlyát az ötéves terv első két évében nem si­került a kívánt mértékben ja­vítani, ezért 1978-ban pályamó­dosítást kell végrehajtani és az' egyensúly megteremtésének feladatát 1978-ra is prolongál­ni kell. Nem a gazdaságpoliti­kai célokban, hanem az útke­resésben történik változás. A cél az, hogy a gazdaság dinamikus fejlődésének fenn­tartása mellett javuljon az egyensúly helyzet. Ezért a belső fogyasztás nö­vekedésének léptéke lényege­sen alatta marad a nemzeti jövedelemnek. Az elosztási po­litikában és a szabályozásban is egyensúlyi helyzet megterem­tése lesz a cél. A központi szervek nyomást kívánnak gyakorolni a gazdál­kodó szervekre annak érdeké­ben, hogy növekedjék a haté­konyság, s megkövetelik a nagyobb erőfeszítéseket a cé­lok teljesítésének érdekében. A dollárelszámolású export 10-12 százalékos növelése so­kat javítana helyzetünkön. A| rubel-elszámolású kivitel en-j nél lassúbb emelkedésével számolunk. Ezekhez a célokhoz az ipar 5,5—6 százalékos ter­melésnövekedése szükséges. 1 Ha a dollárelszámolású kivite­lünk a számítottnál is gyorsab- | ban nőhetne, amihez piacké­pes termékekre van természe­tesen szükség, akkor az ipari termelés 6 százaléknál maga­sabb növekedése is kívánatos. A mezőgazdaságban is a gaz­daságos export fokozása a cél. Idei kiugróan magas termelé­sét jövőre 2—3 százalékkal no vélheti. A gazdálkodó és a külkeres­kedelmi szervek kapcsolatának javításához átfogó intézkedé­sek készülnek. A jövő évi népgazdasági terv egyik leqnehezebb tennivalója a beruházások tervszerű szabá­lyozása. A népgazdaság egyensúlyhelyzete azt követeli meg, hogy az ideinél kevesebb beruházás valósuljon meg, amely azonban értékben így is meg foqja haladni az ötéves terv 1978-ra számított volume­nét. A beruházások mérséklé­sére és tervszerűségének növe­lésére megfelelő intézkedéseket hoznak. Egy mondatot a sokat emle­getett munkaerő-hiányról. Ké­rem, ezentúl mindenki fogal­mazzon így: a nálunk tapasz­talható munkaszervezés és ter­melékenységi színvonal mellett és miatt van munkaerőhiány. Ha majd ez igy kerül közelí­tésre, akkor a vállalati iqazga- tók is kevesebbszer foqnak munkaerőhiányra hivatkozni. A célok tehát világosak, nem változtak, csupán a meg­változott feltételekhez igazod­nak. A célok következetesebb megvalósítása érdekében né­hány fontos intézkedés történt. A helyesebb arányok kiala­kítása érdekében néhány terü­leten termelői árrendezésre ke­rül sor. Az áremelkedések nö­velni foqják a vállalati terhe­ket és ezzel könnyíteni és ja­vítani kívánják az állami költ­ségvetés helyzetét. Jobban fogják ösztönözni a dollárviszonylatú exportot és az exportár-munkát. A dolog lényege a tőkés export gazda­ságosságának növelése. Ezért az állami visszatérítések né­hány formáján is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy csök­kentik a drágán dollárt - és persze rubelt is - kitermelő vállalatok támogatását. Az állami támogatások ez évi 22—23 százalékos növeke­dése nem tartható. 1978-ban ez a növekedés nem lehet na­gyobb 8-10 százaléknál. A beruházások állami támogatá­sát 15 százalékkal fogják csök­kenteni, illetve jórészt a hitel­szférára átterelni. Növekedni fog a saját erő, szigorúbb lesz a hitelezési gyakorlat, és rövi­dül a visszafizetés időtávja. Erősebb állami fegyelem A társadalmi közös fogyasz­tásban tartani tudjuk az V. öt­éves terv előírásait, de pél­dául a tanácsok költségvetésé­nek jelentős, 11 százalékos nö­vekedése mellett is csak igen kismértékű minőségi javulásra számíthatunk, hiszen a növeke­dés legnagyobbrészt a megva­lósuló fejlesztések költségveté­si kihatásait fogja fedezni. A társadalmi közös fogyasztás intézményrendszerében dolgo­zóknak ezt most meg kell ér- teniök és azt kell vizsqálniok, hogy az előirányzottból okos gazdálkodással milyen többle­tet, minőségi javulást valósít­hatnak meg. A tanácsok fej­lesztési tevékenységében to­vábbi szigorítások várhatók. Nem léphetők túl a beruházási végösszegek, és mérséklődni fognak a tanácsoknak nyújtott vállalati támogatások is. Ezek­re kellő gondossággal fel kell készülni. Ami a beruházási tevékeny­séget illeti: a vállalati és szö­vetkezeti beruházási lehetősé­gek, a saját alapok várhatóan csökkenni fognak, limitálják a tanácsi forrásokat is. így rá­kényszerülünk arra, hogy a be­fejezésekre koncentráljuk anyagi eszközeinket és termé­szetesen kivitelező teljesítőké­pességünket. Rendkívül fontos és politikai jelentőségű, hogy már ez év végén a beruházások valósá­gos műszaki teljesítése és a pénzügyi folyósítás szoros idő­ben kövesse egymást. A na­gyobb pénzügyi áthúzódások csökkentik a jövő évi tanácsi pénzforrásokat. Egész beruházási tevékenysé­günkben érvényesülnie kell a tervszerűségnek. És itt most a terv értékbeni mutatói kapnak külön hangsúlyt. Ezért minden­féleképpen koncentrálni kell az eszközöket, gyorsítani a fonto­sak befejezését és bizony las­sítani egyes beruházásokat, vagy éppen visszafogni egye­sek indítását. Nagy gondunk a beruházási folyamat érdekektől szétszab­dalt szervezetlensége. Ennek tovaterjedéséi most már a po­litikai irányítás, a politikai munka eszközeivel is meg kell akadályozni. A beruházási fo­lyamatban részt vevő minden szerv kötelessége a népgazda- sáqi és a megyei érdekek szol­gálata. És mi, a megyei veze­tés ezt a magunk eszközeivel érvényesíteni is fogjuk. Az 1978. évi terv kidolgozása és megvalósítása felelősségteljes feladatot ró ránk. A feladatok a megnehezült feltételek és kö­rülmények közt az állami fe­gyelem erősítését igénylik. Az eddigi tapasztalatok azt jel­zik, hogy a megye dolgozói és vezetői készek a feladatok tel­jesítésére. Százhúszezer dollár értékű műszaki porcelánt gyártott nyugati exportra a FIM porcelón- gyára — Benko Antal felv. — S

Next

/
Thumbnails
Contents