Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-28 / 356. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 28., szerda népesedéspolitikai határozat a megvalósulás útján Évről évre emelkedik —BBSS'" - —BITS a születések száma Csökken a művi megszakítást kérők aránya Fokozott törődés a kismamákkal A népesedéspolitikai határozatot követően Pécsett is egyre többen vállalják tudatosan a gyermeket. Ezt bizonyítja, hogy 1973-tól évről évre csökken a művi megszakítást kérők aránya és emelkedik a születések száma. „Nincs, aki otthon vigyázna rám” Vakáció az iskolapadban Szívesen fogadnák más művelődési intézmény segítségét Január elsejétől Szervezési intézkedés Pécs város Tanácsánál • • Összhangban a feladatokkal Végrehajtó bizottsági határozat intézkedik arról, hogy 1978. január 1-től Pécsett a kerületi hivatalok városfenntartói, városüze­meltetési és egyéb hatósá­gi gazdálkodási feladatait átcsoportosítják. Magya­rán: e feladatokat a kerü­letektől a tanács illetékes szakigazgatási szervéhez teszik ót. Az előzmények az 1971- es tanácsi átszervezésig nyúlnak vissza. Akkor szűn­tek meg a kerületi taná­csok és jöttek létre a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának kerületi hiva­talai, melyek továbbra is elláttak bizonyos város- fenntartói, városüzemelte­tési feladatokat. Azóta a kerületi hivatalok tevé­kenységében jelentős vál­tozások következtek be. Ezek jellemzője, hogy erősödött a hatósági mun­ka és csökkent a gazdasá­gi, intézmény-irányítási te­vékenység. Létrejöttek a kerületi hivatalok ügyfél- szolgálati irodái, de meg­szűntek a kerületi hivatalok költségvetési üzemei. Ezt az irányzatot erősíti a január 1-i hatállyal vég­rehajtandó profiltisztítás, amelynek során 36 kerületi dolgozót helyeznek át fel­adataikkal együtt a váro­si tanács osztályaihoz. Az egészségügyi osztály fenn­hatósága alá kerül a III. kerületi öregek napközi otthona; a mezőgazdasági osztály veszi át az állat­egészségügyi, a mezőőri feladatokat, valamint a kényszervágóhíd fenntartá­sát és üzemeltetését; a ke­reskedelmi osztály gondos­kodik a jövőben a piacok, vásárok fenntartásáról és működtetéséről; az építési és közlekedési osztályhoz tartoznak a városfenntar­tási és városüzemeltetési, parkfenntartási, közterület- tisztítási, közvilágítási, üdülőhelyi feladatok, az utak-hidak karbantartása és felújítása és nyilvánva­lóan ide — egy kézbe — kerülnek a közérdekű be­jelentések, javaslatok. A kerületi hivatalok mind ez ideig e feladatok ellá­tására meghatározott ösz- szeget kaptak a városi költségvetésből; 1978-ban a pénz a tanácsnál marad. A hivataloknál ezzel szem­ben olyan házipénztárt lé­tesítenek, amiből a rend­kívüli szociális és gyám­ügyi segélyeket kifizethetik. Mi várható az átszerve­zéstől? Mindenekelőtt az, hogy így jobban biztosít­ható a városfejlesztési és városfenntartási feladatok összhangja, s következete­sebben érvényesülnek a várospolitikai koncepciók, mert a kerületi érdekek he­lyett az egységes városi érdekek lépnek előtérbe. Gyorsabbá és érdemibbé válik az anyagi kihatású, kommunális jellegű közér­dekű bejelentések és ja­vaslatok intézése. Ugyan­akkor a kerületi hivatalok — megszabadulva az ún. szórvány-feladatoktól — a hatósági munkára össz­pontosíthatják a figyelmü­ket. A népesedéspolitikai hatá­rozatból adódó alapvető fel­adat, hogy zavartalan terhes­séget követően érett, egészsé­ges gyermekek szülessenek. Hogy a várandós anyákat az eddigieknél is fokozottabban gondozzák, rendszeresítették a körzeti orvosi és az üzemorvosi adatszolgáltató lapot. Ennek segítségével kölcsönösen tájé­kozódnak az orvosok a váran­dós anya egészségi állapotá­ról, munkahelyi- otthoni körül­ményeiről, illetve esetleges ve­szélyeztetettségéről. Az üzemi szakrendelések ugyancsak e lapról értesülnek arról, hogy a várandós anyát nem kel- lett-e táppénzre venni, illetve könnyebb munkára osztani, ör­vendetes törekvés, hogy egyes üzemek, mint például a Kesz­tyűgyár, a Kaposvári Ruhagyár pécsi üzemegysége, és a Ba­romfifeldolgozó Vállalat „kis­mama-szalagokat” létesített a terhes anyák munkájának könnyítése érdekében. Az anya- és nővédelmi szakrende­lések orvosai havonta egyszer különböző üzemekbe látogat­nak. A terhes anyákkal való fo­kozott törődés mellett lényeges feladat a szülésre való fizikai és lelki felkészítés, melyet Pé­csett a terhes gyógytorna ke­(Folytatás az 1. oldalról) a munkakörülmények és a tel­jesítmények ugrásszerű emel­kedését várják. A tervek sze­rint a jövő esztendőben a Mecseki Szénbányáknál min­den ezer tonna szenet 24 mű­szakkal kevesebb élőmunka ráfordítással termelnek majd ki, mint ez év első három ne­gyedévében. A vitában elsőként Keszler Ferenc, a vállalat szakszerve­zeti bizottságának titkára kért szót. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés, a teljesít­mények növelése nem vonhat­ja maga után a biztonsági fel­tételek lazulását, a jelentkező létszámgondok pedig a gépesí­tés gyorsítását követelik. Csizmadia István — Pécs- bányaüzem — azt kérte a vál­lalat gazdasági vezetésétől, hogy vizsgálják felül a műszaki fejlesztéssel és tervezéssel fog­lalkozó osztályok tevékenysé­gét, hogy azok még hatéko­nyabban segítsék a termelést. Kiemelte, hogy az 1978-as évi terv nagyon feszített. Ennek el­lenére azt kérte, hogy csak a legszükségesebb esetben szer­vezzenek pótműsza kokat, azt is megfelelően előkészítve, nem hagyva figyelmen kívül annak esetleges költségnövelő kiha­tásait. Balázs Imréné — komlói szén- előkészítő — az év folyamán végrehajtott szociális intézke­dések hatásáról beszélt. Bán Tibor — Kossuth-bónya — ne­héznek, de teljesíthetőnek tart­ja az 1978-as tervet: ugyanak­kor arra is felhívta a figyel­met, hogy a szocialista brigá­dokat időben fel kell készíte­ni a nagy feladatokra, /vány/ Sándor — külfejtés — azt hang­súlyozta, hogy öregszenek a bányászok és az erőteljesebb gépesítés egyelőre nem pótol­ja a kieső teljesítményeket. Tisztában van a pótműszakok szükségességével, ennek elle­retében szerveztek meg. A vá­rosi tanács művelődésügyi és egészségügyi osztályának együttműködésével már mind a három kerületben megszervez­ték ezt a foglalkozást. A gyermekegészségügy terü­letén az alapvető feladatokat változatlanul a körzeti gyer­mekorvosok látják el. Idén 34- re emelkedett a körzeti gyer­mekorvosok száma. Az ő fela­datuk a 14 éven aluli gyerme­kek gondozása és kezelése, illetve a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák gyerme­keinek ellátása. Mivel a kör­zeti gyermekorvosi szolgálat gondozási tevékenysége minél magasabb szintű ellátásához ma már elengedhetetlenül szükséges a különböző szak- rendelések konzultatív segítsé­ge, ezért a gyermekklinikával együttműködve megszervezték a vesebetegek gondozását, a koraszülöttek utógondozását, valamint az anyagcsere és a genetikai szakrendelést. A nők munkába állását elő­segítette, hogy az elmúlt év­ben a város bölcsődei férő­helyeinek száma 160-nal nö­vekedett, illetve új, 60 gyer­mek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épül Lvov-Kertváros- ban. A lehetőségekhez képest csökkentették a kerületi elhe­nére azt kérte, hogy" minél ke­vesebb szabad időt vonjanak el a vájártól. Fodor Sándor, a Magyar Szénbányászati Tröszt szakszer­vezeti bizottságának titkárhe­lyettese elismerését fejezte ki a Mecseki Szénbányák vala­mennyi dolgozójának azért, hogy az eredeti terven felül százezer tonnával több szenet adtak a népgazdaságnak: a hatvanadik évforduló tisztele­tére indított munkaversenyben vállaltakat is túlteljesítették. Elmondta, hogy a magyar szénbányászattól 1978-ban négyszázezer tonnával több szenet várnak, s ebben a Me­cseknek igen fontos szerepe van. Dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbi­zottságának titkára is méltatta a vállalati kollektíva idei mun­káját, majd bejelentette, hogy az 1977. évi főbb mutatókat tekintve a Mecseki Szénbá­nyák teljesítette idei kötelezett­ségeit. Részletesen szólt arról, hogy az V. ötéves terv felada­tai között megfogalmazott kokszszénbázis létrehozása cél­jából milyen teeboők várnak a mecseki szénmedence bányá­szaira, ami a feltárt, előkészí­tett és fejtésre kész szénva- gyon biztosításában kell, hogy realizálódjon a termelési fel­adatok teljesítése mellett. A tervezett bérpolitikai intéz­kedések is jól érzékeltetik, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a jövő évi fel­adatoknak. 1978-ra hat szá­zalékos bérszínvonal-növeke­dést terveznek: az egyes kate­góriákat figyelembevéve a pro­duktív és a nehéz fizikai mun­kát végzők nagyobb arányban részesülnek béremelésben. A terv azt is lehetővé teszi, hogy a széntermelési előirányzat túl­teljesítése, a létszámterv betar­tása esetén tovább növelhető a bérszínvonal. S. Gy. lyezések aránytalanságait is. Tavaly 510, ez évben újabb 520 óvodáskorú kisgyermek el­helyezésére adódott lehetőség Pécsett, részben a meglevő ta­nácsi és üzemi óvodák bővíté­sével, részben újak építésével. A városi tanács kiemelt fel­adatának tekinti a nagycsalá­dosok lakáshoz juttatását. Két év alatt 644 nagycsaládos igénylő kapott új lakást. Azt hinné az ember, kará­csony táján ilyen riportban az utak csúszósságáról, hóról, jégről kellene írni. De hol itt a tél? Baranyában szárazok az utak, nincs, ami csússzon. Hacsak ... Hacsak az úttestre hordott sár nem. Mert most annak jött el az idénye. Lvov-Kertvárosban járunk, az Egri Gyula úton vastagon áll a felhordott sár. Az építkezés területéről hozta ki egy — vagy több — teherautó, a ha­talmas sárpacnikon jól nyo­mon követhető, honnan és merre kanyarodott ki a gépko­csi. No meg az is, hogy fő­leg a hátsó, dupla kerekek közül verődött az aszfaltra a szennyeződés. Személykocsik jönnek, a feltornyozott sárcsí­kokat más irányba terelik, fel­szedik a kerekek, fröcskölik, végighordják az úton a város felé: gyors, biztos megoldás arra, hogy veszélyes legyen a fékezés. Jól tudjuk, az építők maguk is sártengerben dol­goznak. A munka sietős — a teherautóknak is. De a KRESZ előírja, magunk és mások biz­tonsága megköveteli, hogy tisztogassuk le a kerekeket, mielőtt kihajtunk az úttestre. Muszáj megtalálni a megol­dást. Ugyanez Lámpósvölgyben a külszíni fejtés mellett. Nemrég írtunk róla. Nagy Rábák hord­ják az útra a munkaterület fe­kete sarát. A Lámpásvölgyet Pécsbányateleppel összekötő úton egészen a kórházig hord­ják aztán az erre járó autók az iszapot. Gyalog szinte le­hetetlenség a környéken járni, Sok család a karácsonyi szünetben is kénytelen gyer­mekét az iskolára bízni. Ami­kor utánanéztünk, azt tapasz­taltuk, hogy körülményeihez képest minden intézmény a legtöbbet igyekszik nyújtani tanulóinak. Ha az iskola fa­lai közül nem is szakad ki a gyerek, nem a padok között tölti a vakációt. A meszesi általános iskola például igen jó kapcsolatot alakított ki a József Attila Mű­velődési Házzal, ahová a nap­közisek nevelőjükkel külön be­jelentés nélkül is átmehetnek délelőttönként: fűtött nagyte­kocsival meg vétkes könnyel­műség. A Szénbányák egyik illetékese a helyszínen elmond­ja az érdeklődő rendőr járőr­nek, hogy locsolókocsivai és tolólapos géppel szokták tisz­togatni az utat. Előbbinek vi­szont kicsi a víznyomása, utób­bi pedig éppen rossz. Hát itt is kell megoldást találni. És a mezőgazdasági gépek körében még csak nem is néz­tünk szét. Utunk során találkoztunk más furcsasággal is. Baleset a Szalai András és a Rózsa Fe­renc utca kereszteződésében, amelyről lapunk 4. oldalán fotóval illusztrált hírt közlünk. Ehhez csak néhány szót. A helyszínre érkezett közlekedési rendőrök a baleset okozta forgalmi dugó elkerülése vé­gett „beugrottak" forgalmat irányítani. A hatás kissé meg­döbbentő volt. Pontosabban az, hogy váratlan helyzetben mennyire nem tudjuk, mihez is kapjunk. A különböző irányból érkező autók a legfurcsább módon kerülgették az aka­dályt, a két karambolozott gépkocsit. Például balra, nagy ívben, a forgalmat irányító rendőr háta mögött. Pedig ő világosan mutatta, jelezte a szabad utat. Ennyire elszok­tunk már a rendőri karjelzé­sektől? Nem beszélve a gya­logosokról. Az összeverődött, majd távozni kívánó bámész­kodók egymást kérdezgetve, lökdösve találgatták, melyik jelzésnél mehetnek át az úton. Kiderült, érdemes egyet s mást felidézni, átismételni... Zs. I. x rém várja őket, ahol tollaslab­dával, asztalitenisszel játsz­hatnak, ott a könyvtár, ahol „Irénke néni" bármikor szíve­sen felolvas a gyerekeknek. Ma délután Vargha Balázs já­tékos foglalkozásán vesznek részt, holnap Szigetvárra ki­rándulnak, s útbaejtik a ter­málfürdőt is. — Nincs, aki otthon vigyáz­zon rám — mondja egy kisfiú a Köztársaság téri iskolában. — De hét végén otthon lesz a nagymamán és akkor nem jö­vök napközibe. Tegnap mintegy tizenöt gye­rek töltötte itt a napot. Fociz­tak a sportudvaron, vetélkedőn játszottak a játékteremben, délután egy óráig nyitva állt az iskola könyvtára, ahol nem­csak a gyerekek, hanem a szülők is kölcsönözhetnek, s ahol olvasni, böngészgetni, ze­nét hallgatni is lehet. Guszto- nyi Károly igazgató nem tit­kolja, hogy szívesebben látná, ha ilyenkor több gyerek talál­na otthonra odahaza. Nem a többletmunkától félti a taná­rait, ezt bizonyítja az önerő­ből kialakított játékterem, könyvtár a hajdani kazánház­ban. De sajnos mindig ugyan­azokat az arcokat látni viszont a szünidei napköziben, s a já­tékterem esti foglalkozásain is. Van olyan gyerek, aki minden­nap reggeltől este hétig itt van. Neki talán nem is „má­sodik otthona" az iskola ... A kertvárosi új, 3. számú iskolában 60—70 gyerek jár a szünidei napközibe, legalább nyolcszor annyian, mint Me­szesen és a Köztársaság téren. Ebben a városrészben ugyanis sok az egyedülálló szülő, sok az áliami gondozott. A szünidei napközi kény­szermegoldás. Valószínűleg nem kell magyarázni, hogy mi­ért. Az iskolák igyekeznek megtölteni hasznos tartalom­mal ezt az időt, de a prob­léma megoldásában más mű­velődési intézményeknek is se­gíteniük kellene. A téli sza­badságolások idején, a két ünnep között is. Gállos Orsolya Egyszerűsítik a munkakönyvek kezelését és nyilvántartását A munkaügyi miniszter rende­leté értelmében 1978. január 1-től néhány új módszert vezetnek be a munkakönyvek kiállításában, kezelésében és nyilvántartásában. Az átlagkereset helyett ezen­túl a jövőben a dolgozó szemé­lyi alapbérét, vagyis havi vagy órabérét kell a könyvbe beje­gyezni, hogy új munkahelyén eh­hez igazodó bért kaphasson, s ezzel is hozzájáruljanak, hogy a vándormadarak például ne ke­ressenek többet, mint az azonos munkakörben régóta ott dolgozó törzsgárdatagok. Az indokolatlan munkahelyváltoztatások csökken­tését szolgálja az az intézkedés is, hogy a munkaviszony megszű­nését jelző bejegyzések köre „felmondás a dolgozó részéről'* bejegyzéssel bővül. Eddig „áthe­lyezve”. „kilépett" vagy „mun­kaviszonya megszűnt" bejegyzé­sek voltak csak lehetségesek. Ezentúl tehát egyértelműen ki­derül, hogy a munkaviszony a munkaadó vagy a dolgozó kez­deményezésére szűnt-e meg, s al­kalmazni kell-e a dolgozó egy éven belüli többszöri kilépése esetén kötelező munkaközvetí­tést. Üj rendelkezés az is, hogy az eddigi hat nap helyett a jövő­ben 15 napig lehet foglalkoztatni dolgozókat munkakönyv nélkül, feltéve, hogy munkakönyvét kér­tek, és az igényléskor kapott szelvényt felmutatják. Ha nem a munkakönyv kiállításának helyén, hanem más helységben vállal valaki munkát, úgy nem kell elutaznia a munkakönyvért, ^ ha­nem kérésére azt a hatóságok vállalatához megküldik. A terír feszített, de teljesíthető így közlekedünk mi Sár az úttesten Nem ismerjük a rendőr karjelzéseit?

Next

/
Thumbnails
Contents