Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-27 / 355. szám

Chaplin halálára A film tovább pereg Keménykalap, kis kefebajusz, ormótlan csónakcipők, kacsázó járás, hajlékony sétapálca, igen bő nadrág, siralmas álla. pótban lévő szűk redingole, rongyos, színes mellény, ártat­lan tekintet. Ő volt a pincér, az újságíró, a katona, a kellékes, a cukrász, a kivándorló, a dik­tátor, a bankár, a tömeggyil­kos, az cranyásó, a rendőr, a matróz, a mázoló, az esernyő­tolvaj. Az esett kisember, akin min­denki nevetni tudott. Akinek soha semmi sem -sikerült. Akit mindig mindenki becsapott. Akinek csak a szegénység, a szenvedés, a boldogtalan sze­relem maradt. Ő volt az egy­szerű csavargó, aki csupán egy dologra vigyázott, hogy a leg­nehezebb pillanatokban is gri- embernek lássék. Az emberi méltóság jogos igénye kemé­nyítette meg arcvonásait, ami­kor egy jókora habostorta ké­pen találta, és akkor is, amikor a diktátor kilakoltatta a szeren­csétlen zsidó borbélyt. Minden Chaplin-kocka emlé­kezetes valamiért. Charlie, a Modern idők-ben a munkanél­küli Charlie valahol a nagyvá­ros peremén üldögél, nyomorú­ságos viskójának ajtaja előtt... Éppen reggelijét szürcsöli, egy valódi húszadik századbeli, rozsdás konzervdobozból. Élvezi a reggeli hangulat idillikus munkanélküli csendjét és elő­veszi újságját. Átfutja a főcímei és megmerevedik: „Kitört a há­ború! Polgártársak fegyverbe!” A főhős erre felugrik, a mellét veri és vadul harsogja: „Meg kell védenem hazámat!" Milyen maróan szatirikus ez a jelenet. A toprongyos, kiéhe­zett munkanélküli a propagan­dától mégmómorosodva esküre emeli a kezét nyomortanyájón, hogy megvédi „javait”. Mielőtt társnőié megszólalhatna, ő már ki is rohan a kapuból, és át­csörtet a használt konzervdobo­zokkal teleszórt területen. Egy kapu előtt, tolongó férfiakat lát és önkénteseknek nézi őket. Áttö've magát a tömegen, elő- refurpkodik ^-- néhányad magá­val túljut a kapun. Egy gyár­udvarra kerül és ott máris be­osztják munkára .. . Hiszek a nevetés és a könny hatalmában, mivel az ellensé­ge a rettegésnek és gyűlöletnek — olvasom emlékirataiban. Úgy hiszem, Chaplint nem szabad siratnunk. Nem azért, mert igen tisztes kort élt meg, és 88 éves koráig alkothatott, hanem azért, mert halála csupán hal­hatatlanságának új fejezetét nyitotta meg. Igaz, már nem látjuk családja körében a hó­fehérhajú bácsikat, de megma­radt a sokezer méter celluloid, megőrizve századunk nagy mí­toszát. És senki sem tarthat bennünket kegyeletsértőnek, ha legközelebb is, amikor Charlie megjelenik a vásznon, akkor mosolyogni fogunk és nevetni; hahotázni és önfeledten ka­cagni .,. Befejeződtek a Szadat-Begin tárgyalások Vasárnap mint ismeretes Iszmailiában megkezdődtek a tárgyalások Begin izraeli mi­niszterelnök és Szádot egyip­tomi elnök között. Izraeli rész­ről a tárgyalásokon jelen van Dajan külügyminiszter, Weiz- man hadügyminiszter, Safir, a déli front parancsnoka és Pá­rán, az egyiptomi elnöki ta­nács katonai szakértője. Iszmailia egy ostromlott vá­rosra emlékeztet. A találkozó­nak kijelölt épületet és az oda­vezető utcákat katonai és rendőri erők zárták körül. Több utcán szögesdrót-akadályok láthatók. A városba vezető utakon szigorúan ellenőriznek minden járművet. Begin a Washingtonnal elő­re egyeztetett „békejavasla­tait” terjesztette Szadat elé. Miközben az arab országok számára teljesen elfogadhatat­lan a lényegében változatlan izraeli álláspont, az a tény, hogy Szadat beleegyezett a Beginnel folytatandó közvetlen tárgyalások újabb fordulójába, arról tanúskodik, hogy külön- megállapodás megkötéséről van szó. Ezt a többi között alátámasztja az a nyilatkozat is, amelyet Szadat és Begin tett vasárnap az iszmailiai ta­lálkozót követően. Mindketten bejelentették, hogy a felek a jelenlegi kairói izraeli—egyip­tomi tárgyalások szintjét ma­gasabbra emelik. — Megállapodtunk két mun­kabizottság létrehozásában. A politikai és a katonai bizott­ság váltakozva ülésezik majd Jeruzsálemben és Kairóban a két ország külügyminiszterének, illetve hadügyminiszterének irányításával — mondotta Sza­dat elnök. Ez — fűzte hozzá Begin — elvezet a békeszer­ződés aláírásához. Az Oktober című hetilap vasárnap Kairóban megjelent száma egy Szadat-nyilatkoza- tot közölt, amelyben az egyip­tomi elnök bejelenti: felkérte az Egyesült Államok külügy­miniszterét, tudassa Carterrel és Beginnel, hogy a kairói tár­gyalásokon a képviselet kül­ügyminiszteri, illetve hadügy- miniszteri szintre emelhető. Hétfőn reggel Iszmailiában befejeződtek Anvar Szadat egyiptomi elnök és Nenahem Begin izraeli miniszterelnök tárgyalásai. A két politikus ez­úttal mintegy félórán át ta­nácskozott. Ezt követően Szadat és Be­gin közös sajtóértekezletet tar­tott, majd Begin repülőgépen hazaindult, + TUNISZ: Habib Satti tu­néziai külügyminiszter és Ab- delaziz Laszram gazdasági mi­niszter szombaton lemondott tisztségéről. Előzőleg — pén­teken — eltávolították poszt­iáról Tahar Belkhodzsa bel­ügyminisztert, s helyét Abdal­lah Farhat eddigi hadügymi­niszter vette át. Diplomáciai források szerint a három távozó miniszter nem értett egyet Hé­di Nuira kormánylő két héttel ezelőtti parlamenti beszédével, amely szerint a társadalmi nyugtalanságnak minden esz­közzel véget kell vetni. ♦ LOS ANGELES: Újabb ál­dozata van a rettegett Los An­geles-! „hegyi fojtogatónak”: szombaton reggel egy város- környéki dombon 18 éves meg­fojtott néger nő holttestére bukkantak — közölte a pasa- denai rendőrség. Két embert letartóztattak, keresve azt az ismeretlent, aki a legutóbbi áldozatával együtt tizenkét fia­tal nőt fojtott meg Los Ange­lesben. ♦ VATIKANVAROS: VI. Pál pápa vasárnapi karácsonyi üze­netében 13 nyelven kívánt bol­dog és békés ünnepeket. Ka­rácsonyi üzenetében VI. Pál sikraszállt a közel-keleti béke mielőbbi megteremtése mellett is. Pillanatkép az egyiptomi találkozóról: balról Begin tfaeli miniszterelnök, jobbról Szadat, egyiptomi elnök ♦ WASHINGTON: A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Carter elnök iráni látogatásá­nak ideje alatt találkozik Husz- szein jordániai királlyal. A New York Times a Fehér Háznak ezt a bejelentését kommentál­va hangsúlyozta, hogy a talál­kozó célja: Jordániát rávenni az egyiptomi—izraeli tárgyalá­sokon való részvételre. Szilveszter a világűrben Pék Miklós, az MTI tu­dósítója jelenti: Két földlakó a világűr­ben köszönti az új eszten­dőt. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko, a Szaljut—6 szovjet tudomá­nyos űrállomáson dolgozó űrhajósok szilveszter éjsza­káján a tervek szerint a Távol-Kelet felett repülnek majd. A Szojuz—26 űrhajó pa­rancsnoka és fedélzeti mérnöke vasárnap harma­dik munkahetét kezdte el az űrlaboratóriumban. Romanyenko és Grecsko hétfőn tervszerű megelőző és karbantartó munkála­tokat végzett. Az űrállomás több fedélzeti berendezé­sét és műszerét vizsgálták meg, s megállapították, hogy valamennyi kifogás­talanul működik. Folytatták a biológiai kí­sérleteket is. Ezúttal azt fi-' gyelték meg, hogyan fej­lődnek a kétéltűek az űr­állomáson. ♦ ANKARA: Török lapjelcn- tések szerint Ankarában letar­tóztatták a török titkosszolgá­lat egyik magasrangú munka­társát. Sabahattin Savasmant, a titkosszolgálat igazgató-he­lyettesét a hatóságok azzal vádolják, hogy az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia ja­vára kémkedett. A török titkos- szolgálat igazgatóhelyettese a közeli napokban áll bíróság elé. Merényletkísérlet Georges Marchais ellen Ismeretlen tettesek vasárnap merényletet kíséreltek meg Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára el­len. A párt Párizsban nyilvá­nosságra hozott közleménye szerint egy csoport fegyveres két ízben megtámadta Georges Marchais Saint-Mar- tin-i házát, ahol az FKP veze­tője és csalódja az ünnepeket töltötte. A merénylők több lö­vést adtak le, de a benntar- tózkodók közül senki nem se­besült meg. Georges Marchais feljelen­tést tett ismeretlen tettesek el­len. + TEHERAN: Teheránban va­sárnap hivatalosan bejelentet­ték, hogy kivégezték Ahmed Moghagrabi exaltábornagyot. December elején azzal a vád­dal állították bíróság elé, hogy egy idegen hatalomnak állam­titkokat szolgáltatott ki. LIMA: Szombaton Limá­ban 67 esztendős korában el­hunyt Juan Velasco Alvarado, Peru volt elnöke. + ATLANTA GEORGIA: Gép­eltérítési kísérlet hiúsult meg vasárnap a Georgia Állambeli Atlanta repülőterén. Egy oszt­rák származású férfi játékpisz­tollyal és derekára erősített, pokolgépnek álcázott rádióval Kubába próbálta téríteni az Eastern Airlines Miamiból In- dian-Napolisba tartó DC—9 gépet — bár Kuba nem ad menedéket légikalózoknak. Amikor azonban a géprabló elengedte az utasokat, az FBI emberei letartóztatták. A há­romórás drámában sem az utasoknak, sem az öt főnyi sze­mélyzetnek nem esett bántódá- sa. * MOSZKVA: Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke, táv­iratban fejezte ki részvétét Mo­hammad Reza Pahlavi iráni sahnak az ország keleti részét sújtó múltheti földrengés miatt. Kedvező hatást váltott ki a kistermelők körében az 1978. évi több éves sertéshizlalási akció. A munka torlódása miatt a szerződéskötések határidejét az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat 1977. december 31-ig meghosszabbította Ne késlekedjen, mielőbb kösse meg a sertéshizlalási szerződést. A december 31-ig megkötött több éves sertésértékesitési szerződésre 1,— Ft/kg felárat fizet a vállalat 1978-ban azoknak, akik a szerződéses feltételeket teljesítik és 1977. évben már adtak át hízott sertést több éves szerződésre. Elérhető vételár: 28,50—29,50 Ft/kg. Kössön több éves sertéshizlalási szerződést a tsz vagy ÁFÉSZ helyi megbízottjával, illetve a vállalat felvásárló­jával. A részletes felvilágosítást ugyanitt megkaphatja. Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, Pécs. „A Klán él és dolgozik...“ (2.) Golyók és keresztek Van Mississippi államban Gettisberg mellett egy Kelly nevű falucska. Néger mező- gazdasági munkások lakják. Itt kerestem fel Vernon Dee- mer családját. Tudtam, hogy a családfő már halott, csak özvegyével és lányával be­szélgethetek. Sokáig kokoptattam a be­zárt ajtón, míg végre ajtót nyitott egy idősebb néger asszony. Ijedten nézett rám, fehér jövevényre. Magyaráz­kodásba kezdtem, miért jöt­tem ide, s szavaim, meg az akcentusom szemmel látható­lag eloszlatták az aggodal­mát. — Jöjjön be, kérem — in­vitált az asszony. Bevezetett a szobába. A .billegő asztalon és az ócska székeken kívül egy rozoga fotel volt bent, mely recse- gett-ropogott, mikor ráültem. Később megjelent a lánya, Betty is. Egy üldözött vad pillantásával nézett, nem avatkozott a beszélgetésünk­be. Elnézést kértem az asz- szonytól, hogy kérdéseimmel fájdalmat okozok neki, s ar­ra kértem, mesélje el, ho­gyan ölték meg a családfőt. — Vernont a Klan tagjai ölték meg — mondta az öz­vegy —, a legismertebb né­ger polgárjogi harcos volt a kerületünkben. Egyik éjjel égésszagra ébredtünk. Fel­gyújtották a házunkat. A fér­jemmel kiszaladtunk, de mi­kor észrevettük, hogy Betty nincs sehol, visszarohantunk a tűzbe. És ekkor minden ol­dalról lőni kezdtek. Vernont megsebesítették. Sikerült megtalálnia az eszméletét vesztett Bettyt, de annyi ere­je már nem volt, hogy egye­dül kihozza a lányt. Én von­szoltam ki szegényt a tűzből. Vernon bent maradt az égő házban, a golyózáporban. Csak másnap reggel találtuk meg a ■' holttestét a romok alatt... — A Klán tizenöt tagját állították bíróság elé a gyil­kosság ügyében, de csak né­gyet találtak bűnösnek, azo­kat is hamarosan kiengedték a börtönből. Közbenjárt ér­dekükben Mississippi kor­mányzója. Itt a Ku-Klux- Klan, éppúgy mint régen, mindenható, terrorizálja a néger mozgalmak aktivistáit. Ilyen esetekről mindenütt hallottam az amerikai dé­len ... Sőt mi több, az utób­bi három évben a Klón ki­terjesztette befolyását észak­ra is. Még az olyan álla­mokban is, mint New York, Ohio, lllionis, nyílt utcai de­monstrációkat rendeznek a Klán tagjai, éjszakánként kátránnyal leöntött hatalmas kereszteket gyújtanak meg. A közelmúltban Floridában lőfegyverek egész arzenálját kobozták el az ottani Klán egyik sejtjétől. „Hogyan gyilkoljunk” címmel brossú- rát találtak náluk. Ebben hi­degvérrel le volt írva a fej levágásának, a szem kiszú­rásának, a késsel, valamint boxerrel való emberölésnek minden módozata. A fajvédő szentbeszéde Robert Shelton megismer­tetett engem . a fajvédők egész ideológiájával. — Isten volt és marad a fajvédő szegregáció min­denhatója — kezdte. — Isten teremtette a fehér és a fe­kete embereket. Ö alkotta őket fehéreknek és feketék­nek. így is kell ennek lennie mindörökre. De az istente­lenek mindent át akarnak formálni a saját képükre. Ezért megyünk mi el a faji háborúban az egyetemes há­ború határáig. — Az egyszerű emberek mindenütt a háború ellen vannak, önök meg a hábo­rút hirdetik? — A háború elkerülhetet­len — folytatta a „birodalmi mágus". — A mi liberáli­saink engedményeket tesz­nek a feketéknek. Ezáltal csorbítják a fehérek jogait. A munkanélküliek többsége fekete, a fehérek fizetik ne­kik a munkanélküli segélyt. A négerek bármilyen munkát elvállalnak a legalacsonyabb bér mellett, ezért kitűnően felhasználják őket a fehér bérmunkások helyettesítésére. Hót idáig süllyedtünk... — Kiderül, hogy minden baj okozói, ön szerint a né­gerek és a liberálisok. — Nemcsak ők. A zsidók is. — Ök miben vétkesek? — Megfeszítették Krisz­tust — komorodott el a „má­gus”. — Ezért soha ne vár­janak tőlünk kegyelmet. — Tehát a négerek, a li­berálisok és a zsidók — összegeztem. — Senki más? — Meg önök, kommunis­ták! — Shelton valósággal kiabálta ezeket a szavakat. — Oroszország messze van, vele különben sincs semmi dolgom, de az amerikai „komcsikkal" a Klán nem fog teketóriázni. — Az önök kegyetlensége közismert — mondtam. — Azt hallottam, hogy a Klán hitszegéssel vádolt tagjait vesszőfutásnak vetik alá, szí­jakkal korbácsolják meg őket. Igaz ez? — Igen, igaz — erősítette meg a „mágus". — De nem egészen pontos. Testi fenyí­téssel a kisebb vétségeket büntetjük. Az árulókkal jó­val keményebben bánunk. — Kivégzik őket? — Úgy lépünk fel velük szemben — magyarázta nyu­godtan Shelton —, hogy tér­den csússzanak előttünk és könyörögjenek mielőbbi ha­lálukért. — Ezek szerint semmibe veszik az amerikai törvénye­ket? — Ez nem igaz — vetette ellen Shelton. — A Klón tiszteli a legmagasabb ame­rikai törvényt — az Egyesült Államok alkotmányát. — Vajon miért e nagy tisz­telet a Klán részéről? Látva csodálkozásomat, Shelton így folytatta: — Az alkotmány a Klán minden tagjának biztosítja a nyilvános fellépés, a gyüle­kezés, a sajtótermékek ter­jesztésének szabadságát. A rendőrség köteles megvédeni bennünket. A törvény bizto­sítja nekünk az ember min­den alkotmányos jogát. A Klán nevében levelet írtam Carter elnöknek, melyben ki­fejeztem, hogy messzemenő­kig támogatjuk azt a kam­pányt, melyet az emberi jo­gok védelmében indítottak. — Egyesek azt állítják, hogy önnek befolyásos párt­fogói vannak Washington­ban. — Mi semmiféle névre nem adunk — vágta rá gyor­san a „mágus”. — Nekünk vannak saját embereink a fővárosban és a helyi ható­ságok soraiban is. A Klán ereje most nem a létszámá­ban van, hanem a politikai befolyásában. Lépésről lé­pésre kerítjük be a nagyvá­rosokat szervezeteink háló­jával, szimpatizánsokat to- borzunk. Behatolunk a tár­sadalom minden rétegébe, és kicsikarjuk, hogy a politiku­sok számoljanak velünk, s titkon támogassanak bennün. két. Néhány nap múlva szo­kásos kőrútomra indulok az államokban. Eljön a nap, mikor a Klán tevékenyen részt vesz az elnökválasztás­ban. Egyelőre ezt nem rek­lámozzuk, nincs miért siet­nünk, nem ütjük dobra. De, emlékezzen rá, majd egy­szer, ha a sors úgy hozza, hogy ismét találkozunk, kér ön még tőlem kéziratot... Ezek voltak utolsó szavai a távozása előtt. Felállt az asztal mellől, gyors léptek­kel átvágott a termen, és el­tűnt ugyanúgy, ahogy meg­jelent. (I. Andronov riportja alapján fordította: Kovács S.) Erdős Ákos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents