Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-27 / 355. szám

Diadalát előtt a hamis Stradivari- hegedűk A Stradivári-hegedűk válto­zatlanul felbukkannak és gaz­dáik mind azt hiszik, hogy ere­detit takargattak eddig, hogy szerencsét hoz a számukra vagy legalább dicsőséget. A nagy Stradivári-kultusz az utób­bi egy-másfél évben erősödött fel és hitükben a tulajdonoso­kat nem lehet megrendíteni: egyik sem tágít, hogy a leg­igazibb eredetit találta meg már évtizedekkel ezelőtt, ka­landos úton. Dombóváron egy nyugdíjas férfi a helybéli OTP-fiókban őrizteti hegedűjét egy páncél- szekrényben: környezete is úgy vélekedik, egyszer kiderül az igazság, hogy mégis hamisítat­lan Stradivárit rejtegetnek. Pé­csett tudnak még egyről, amit féltve őriz egy iskolqgondnok, de Mázaszászváron, sőt, leg­utóbb Geresdlakon is feltűnt ez a fajta hegedű. Utóbbi he­lyen Zólyomi Gyulánál találha­tó, felirata: „Antonius Stradivá- rius Cremonensis Fieca Bad Anno 1713... Straduári Con- servatóri.” A többi becses csa­ládi ereklyén is ilyen vagy eh­hez hasonló a szöveg. Stoics Győző pécsi lakos, aki szintén Stradivárira bukkant, nem sajnálta az utánajárást és bebolyongta fél Pestet, mire célba ért. Találkozott nemré­gen Gáti Eszter hangszerres­taurátorral a Szépművészeti Múzeumban, akire aznap leg­alább harmincon vártak, szin­tén Stradivári-ügyben, hogy bi­zonyítsa be, ez most igazi vagy hamis. A komoly szak­elemzés után is a legtöbben nem tágítottak, továbbra is azt vélték, hogy megfogták a sze­rencsét, csak épp szakmai iga­zolást nem kapnak ehhez. A restaurátor elmondta, hogy csak idén kétezren keresték fel ilyen ügyben a múzeumot, sze­mélyesen őt, de az összes hangszerről kiderült, hogy nagy­szerű utánzat, szép hamisít­vány. Ö maga csak Párizsban látott egy igazit, páncélozott vitrin alatt: a világon alig né­hányról tudnak. Hazánkban múzeumban, de tudtával ma­gángyűjteményben sem őriznek egy korabelit sem. Ami megté­vesztő, hogy a méret, a súly tökéletes, vagyis megegyezik a hajdani legelsővel. A hamisító ma ott „bukik le", ahol telje­sen utánozhatatlan a régi for­ma, mert annyira tökéletes, fi­noman kidolgozott: — és ez épp a nyakforma, valamint az F-kulcs kivágási rendszere. A hamisítványok zöme a múlt század derekán indult az út­jára. nem üzleti céllal, hanem inkább romantikus hobbyból. A címkék is ekkor tűntek fel és ragasztották őket a húrok alá, a hegedű belsejébe. Nagyon jó hatású, megtévesztő papírok, korabeli betűformák. Azóta ki­derült, hogy a múlt században divat volt a hangszerkészítők címkéinek a gyűjtése és né­hány ilyen gyűjteményre buk­kantak és belőlük az összes Stradivári-címke hiányzik. A restaurátor, ha valódit sejt, azonnal szakembergárdát hív össze a felbecsülésre, kormeg­határozásra, de erre egyetlen egyszer sem került sor eddig az elmúlt néhány évtizedben. Ezzel szemben maszek-becsü­sök fűt-fát ígérnek drága pén­zért, sőt, még az eredetiséget is ráfogják a féltve takarga­tott hegedűkre. Tán egy le­genda foszlik szét, de aki tü­relmes, az bízhat abban is, hogy 50—100 év múlva — ha nem hamarább —, a hamisít­ványok is diadalútra indulnak, mert keletjük már most nagy és nemegyszer több ezer fo­rintért cserélnek gazdát. Csuti J. □hétfői Háziasszonyok gördeszkán Hódít a skate- board Lehet szárazon vitorlázni és korcsolyázni? Az 1960-as évek elején egy új szórakozási formát fedezett fel néhány dél-kaliforniai egye­temista. Mintegy félméter hosszú, 15 cm széles fa desz­kalapra görkorcsolya-kerekeket szereltek, amivel eleinte az egyetemek udvarain, később már a városokban is szágul­doztak a járókelők legnagyobb megdöbbenésére. „Megszüle­tett" a skateboard, azaz a kor­csolyadeszka, vagy ahogy ná­I lünk elnevezték, a gördeszka. J Ezeknek a kezdetleges jármű­veknek a kerekei rideg anyag­ból készültek, így az apróbb kő- és kavicsdarabkák is aka­dályozták gurulósát. A mindenben hasznot leső amerikai vállalkozók jó néhány évig nem láttak üzletet a gör­deszkában, mígnem 1973-ban felfedezték a benne rejlő le­hetőségeket. Egy sportszergyá­rosnak az az ötlete támadt, hogy a görgőket műanyagból, s a testet nem fából, hanem alumíniumból készíti. A módo­sított jármű jobban tapadt az útra, zajtalanul siklott, sőt, kor- mányozhatóvá vált. Használó­ja amelyik lábára helyezte a testsúlyát, a kis jármű abba az irányba kanyarodott. Ezekkel az újításokkal előbb az Egyesült Államokat, majd Európát és az egész világot meghódította a skateboard. Sporteszközöket előállító gyárak több típusban készítik, s újabban alapanyag­ként az üvegszálat is felhasz­nálják. S hogy pár év alatt mennyire népszerű lett a gördeszka, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az USÁ-ban az elmúlt esztendőben közel 30 ezer személy sérült meg a ska­teboard használata közben. Nem veszélytelen dolog, de hát... Hasznosságát azonban felismerték a postások, akik a küldeményeket gurulva kézbe­sítik, néhány gyárban a dol­gozók ezzel közlekednek az udvaron, tanulók gördeszkát hajtva igyekeznek oz iskolába, háziasszonyok, kezükben szaty­rokkal siklónak a járdákon. Az NSZK-ban az új divat hódolói­nak száma megközelíti az 50 ezret. Az elmúlt időszakban közel 40 millió gördeszkát ad­tak el az egész világon. Né­hány amerikai és NSZK város­ban klub is alakult, ahol már igen magas szinten sportolásra használják, sőt, nemzetközi versenyeket is rendeznek. Le­het, hogy nem is divatról van szó? * Nemrég adta hírül a világ­sajtó; hogy tovább fejlesztet­ték a gördeszkát. Néhány fia­tal árbocot és vitorlát szerelt a testrészre, s szárazon vitor­lázott. S hogy mi kell ehhez a szórakozáshoz? Az eszközökön kívül természetesen sima terü­let, jó szél és jókora ügyesség. * A gördeszka hagyományos változata hazánkban is kezd elterjedni, de akad egy ma­gyar guruló találmány is. Két fiatal mérnök olyan korcsolyát szerkesztett, amelyhez nem kell jég. A találmányukhoz viszont nem találtak magyar „gazdát”, azaz gyártó vállalatot. A kölni sportszerkiállításon bemutat­ták, s napok alatt több mint 100 cég rendelt volna belőle. A gyártási jogot eladták a svájci DUOROLL ÁG-nek, kik az előállítását meg is kezdték. Hogy nálunk mikor lehet megvásárolni, egyelőre rejtély. Roszprim Nándor Elégtelen Vizezett tej Kacsótán, zsír­hiányos termékek a sütőipar­ban, réz a pálinkában — íme, néhány kifogás a Megyei Élel­miszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet legutóbbi gyorsjelenté­séből. Az élelmiszerellenőrök mindemellett szóvá teszik, mi­ért nincs rizs és miért kevés a zselés szaloncukor az üzletek­ben. Az intézet múlt havi ellenőr­zése során a MECSEKTEJ ka- csótai üzemében a társulás hét termékéből ötöt kifogásolt. Két tejtételben 12 százalékos ide­gen víztartalmat mutattak ki, ami súlyos minőségi hiba. A gyártásért felelős két személy ellen szabálysértési feljelentést tettek, s az ügyről értesítették az illetékes hatóságokat. Nem javul a technológiai fe­gyelem a sütőiparban. Az inté­zet a Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat mágocsi üzemé­ben sütött kenyeret súlyhiány és a helytelen címkehasználat, a Tolna megyei Sütőipari Vál­A vadaknak is lesz „kötelező biztosításuk” Egyszerűbbé válik az ügyintézés A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége önkéntes fele­lősségi biztosítási szerződést kötött az Állami Biztosítóval, annak érdekében, hogy a va­dakkal ütköző járművek vezetői, üzembentartói gyorsabban, egyszerűbben, peres eljárás nél­kül is hozzájuthassanak a kár­térítéshez. A január 1-én életbe lépő megállapodás szerint a kórokért a jog szobályoi szerint felelős vadásztársaságok helyett a biztosító fizet. Ezért a jövő­ben a vaddal közúton összeüt­köző járművezető a kárt - vala­mennyi rendelkezésre álló adat­tal együtt - jelentse az Állami Biztosító illetékes fiókjánál. Emellett az érvényes MÉM-ren- delet továbbra is kötelezővé te­szi a bejelentést a legközelebbi városi, községi szakigazgatási szervnél is. EBS JA'/VOS: — -----------------------------„ ■ > e-/ &/&?/) Hársfákat vágtak ki tucatjával Stop a barbárságnak Igazolványt kapnak a gyógynövénygyűjtők A tavasz első, nagy tömeg­ben is előforduló pompás sár­ga virága, a tavaszi hérics im­már eltűnőben Baranya és So­mogy megyében: alig lelni hír­mondóra; annyira kiirtották a szabálytalanul gyógynövényt gyűjtők. Emiatt került veszélybe a kálmos-gyökér is a Dráva mentén, de pusztulása nem tra­gikus még. A szigetvári járás­ban, elsősorban Mozsgó és So­lolat dombóvári gyárában gyártott sültperecet és kevert kuglófot zsirhiány, a paksi üzemben gyártott sóskiflit súly­hiány, a kevert kuglófot zsir­hiány miatt kifogásolta. Javas­lat: fegyelmi felelősségrevonás. Ide kívánkozik a jelentés azon híre is, miszerint a pécsi vá­rosi KÖJÁL több üzletben zá­rolta a körösladányi termelő- szövetkezet félkilogrammos házi nagykocka száraztésztáját, mivel az staphilococcus fertő- zöttséget mutatott. Évről évre visszatérő kifogás a pálinkák magas réztartalma, ami, tekintve, hogy maga a pá­linka sem tartozik az életelixi- rek közé, kétszeresen is káros az egészségre. Az intézet ven­déglátóipari és üzemi ellenőr­zései során számos ilyen, a termelőszövetkezetek, a fo­gyasztási szövetkezetek és a Mecsekvidéki Pincegazdaság által bérfőzésben főzetett gyü­mölcspálinkát volt kénytelen zárolni. (Legutóbb például a mohácsi Űj Barázda Termelő- szövetkezet által bérfőzésben főzetett 486 liter szilva- és őszibarackpálinkát zárolták.) Az intézet ugyanakkor ismétel­ten felhívja a figyelmet a szankcionálás érvényesítésének nehézségeire: a szabálysértési hatóságnál a felelősséget nem tudják megállapítani és leg­többször a főzőt vagy a for­galmazót vonják felelősségre, vagy kényszerűségből az ügyet a tsz, illetve az ÁFÉSZ hatás­körébe utalják. A pálinkák köz­forgalomba hozatala előtti kö­telező minőségvizsgálatának el­rendelése sürgős központi ál­lásfoglalást kíván. S végül pedig a hiánycikkek: a minöségellenőrök ugyan elé­gedettek a karácsonyi csoko­ládéfigurák és a szaloncukrok minőségével, viszont hiányol­ják, a múlt évi kedvező fogad­tatás ellenére, a zselés szalon­cukor kevésnek bizonyult, egy­két nap alatt elfogyott. És ho­vá tűnt a rizs? Egy hónap óta szinét sem látni Baranyában és Tolna megyében. Éppen ak­kor, amikor a legjobban kel­lene — a disznóölések idején. (— mz —) mogyhárságy határában egész hársfasorok tűntek el, főleg a szigetvár—kaposvári út men­tén vagy legfeljebb rútul meg­csonkított törzsek maradtak a gyűjtögetők után. Rossz szokás lett, hogy a kényelmes és gyors megoldást választják, vagyis tő­ben kivágják a fát. így nem kell rá felmászni, sőt most már többen is szedhetik a hársvirá- got balesetmentesen. Tavaly és idén történtek meg, hogy megcsonkították, illetve kivág­ták a legdúsabban virágzókat, ami csak baranyai specialitás. Másutt nem is hallottak efféle gyűjtögetési formáról. Akik ezt űzik, egész Kaposvárról, Sely- lyéről. Szigetvárról kerekednek fel lovaskocsikon, autókon, és ha tetten érik őket, azt állítják, hogy kidőlt a hárs, mire odaér­tek vagy ismeretlen valaki vág­ta ki. Mindkét tanács feljelen­tést tett a szigetvári járási ren­dőrkapitányságon, de a vádlot­tak rendületlenül tagadtak és bizonyíthatóan egy tettest sem találtak. Nem vélelen, hogy a Herbá- ria Gyógynövénygyűjtő és Ter­melő Vállalat országos akciót kezdeményezett az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatallal együttműködve a már korábban is védett területek ritka és értékes virágainak a megmentésére. Eldöntötték, hogy hol, mi gyűjthető, milyen mértékben, de a szabvány- rendszer vonatkozik a nem vé­dett határrészekre is. A legelső korlátozó és tilalmi intézkedést Baranya, Somogy és Tolna me­gyében hozták meg; az ország többi részére fokozatosan ke­rül sor. így a tavaszi hérics csak Tolna megyében szedhető bármilyen mennyiségben, de ott is kivétel a nagydorogi Szenes­legelő. Tilos szedni Baranyá­ban és Somogybán. A Dráva mentén gyűjthető a kálmos- gyökér a Cun-szaporcai vidék kivételével. Mindhárom megyé­ben csak igazolvánnyal ellátott gyógynövénygyűjtők vándorol­hatnak: a dokumentumokat o helybéli, gyűjtéssel megbízott ÁFÉSZ adja ki a helyi tanács­csal karöltve. A rendelet január 1-től érvényes. Sűrítik a rendőri járőrszolgálatot oz említett gyógynövények gyűjtési szezon­jában, de bevonják a mező- és vadőröket is, vagyis igazoltat­hatnak. így akarják megakadá­lyozni a barbár módon folyó gyűjtést. A tények meghökken- tőek: a két faluban húsz hárs­fát ástak, téptek ki, illetve öt- venet szinte csupaszra csonkí­tottak. Cs. J. A MEZŐGÉP VÁLLALAT Cserkúti Gyáregysége FORGÁCSOLÓ ÉS LAKATOS SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, VALAMINT SEGÉDMUNKÁSOKAT VESZ FEL MEGKÖZELÍTHETŐ ÚJMECSEKALJARÓL, A 26-OS BUSSZAL Jelentkezés a gyáregység Igazgatásnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents