Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-22 / 351. szám

2 Dunántúli ncrolo 1977. december 22., csütörtök A MÉSZÖV elnökségi ülése Svéd, francia, jugoszláv, finn, bolgár és német kö­zönség tapsolt idén a szö­vetkezeti . táncegyüttesek­nek. énekkaroknak. A fo­gyasztási szövetkezetek évente ötszázezer forinttal segítik a tagság művelődé­sét szolgáló csoportok, együttesek munkáját és azokat a rendezvényeket, amelyek a 120 ezer szövet­kezeti tagság tájékozódá­sát segítik. Az Áfészek fel­adatul tűzték ki, hogy a területükön fellelhető népi hagyományokat feldolgoz­zák és megismertetik a tag­sággal. A közművelődési bizottságok munkáját iga­zolják az író—olvasó talál­kozók, a TIT-előadások, a szakmai továbbképzések. A Fogyasztási Szövetke­zetek Baranya megyei Szö­vetségének elnökségi ülé­sén, melyet december 21- én tartották, szóvá tették, hogy az Áfészeknek töb­bet kell törődni az apró falvakban élők művelődé­sével. Példaként emelték ki a lakásszövetkezetek kultu­rális tevékenységét, önálló klubkönyvtárral, szakkörök­kel rendelkeznek. A szabad­idő jobb kihasználását segí­tik a sportpályák. A bara­nyai szövetkezetek évi hat­százezer forinttal járulnak hozzá a szövetkezeti tagság sportolásához. A szakmai továbbképzé­sek, a különböző oktatási formák lehetővé teszik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. A legkedvel­tebb képesítést nyújtó tan­folyam a képesített köny­velői. Az elnökség megvitatta a készülő 1978-as gazdál­kodási tervekre vonatkozó ajánlást is. A szövetkezetek és a szövetkezeti vállala­toknak (Univerzum, Kon- zum) terveik készítésekor figyelembe kell venniük, hogy a célok megvalósítá­sához elsősorban a saját erőforrásokra kell támasz­kodniuk. Legfontosabb fel­adatukra, a lakossági el­látásra - a hús, a tej, tej­termék, a zöldáru értékesí­tésére és a vendéglátás árukínálatának bővítésére, az idegenforgalmi helyek jobb áruellátására - foko­zottabb gondot kell fordíta­niuk. Kedvezően alakul az Áfészek ipari tevékenysé­ge. A bólyi és a sellyei szö­vetkezet szőnyegei svéd, dán, olasz és NSZK export­ra készülnek és már a jö­vő évi termelésük egészét lekötötték. A jövő évi tervek között szerepel a kereskedelem­ben még ritkán alkalmazott kisgépek, felszerelések vá­sárlása, de az ipari üzemek korszerűsítése is a terme­lés növekedését szolgálja. ■ övö évi munkatervét ^ vitatta meg tegnap Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában a Baranya me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Cyimesi János rendőr őrnagy, osz­tályvezető, az MKBT ügy­vezető elnöke elnökletével. Az elnökségi ülésen részt vett dr. Kása Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának a vezetője. fl közúti tragédiák ez évi mérlege nem jé A BKBT jövő évi tervei A terv még csak elképze­lés-, vagy keretterv, konkré­tabb tartalommal az egyes szak- bizottságok töltik fel. Továbbra is fontos az értelemre és az érzelemre egyaránt ható ok­tató-nevelő tevékenység erősí­tése a társadalmi aktivisták ha­tékonyabb közreműködésével egyebek között azért is, hogy az ittas járművezetést vissza­szorítsák, a közlekedési maga­tartásformák megszilárduljanak, különös tekintettel a ayermekek- re és az időskorúakra. Meg­szervezik a közlekedési úttörő­gárdák vezetőinek a nyári to- vóbbkéo-'ését, a nyári úttörő- és KISZ-éoitőtáborokban a rendszeres KRESZ-vetélkedőket, az úttörőgárda közlekedési szakaleavségek szaktáborát és mind több ifjú tanárjelöltet vonnak be a kedvezményes gépjárművezető-képzésbe. Az oktatási intézményekben nép­szerűsítik a közlekedésre neve­lést. Különféle vetélkedőkön, rendezvényeken elsősorban a segédmotorkerékpárosok, a ke­rékpárosok, a fogatolt jármű­vek hajtóinak közlekedésbizton­sági ismereteit bővítik a bal­esetek megelőzése érdekében. Épp az ő esetükben a látható­ságukat elősegítő fénvvisszave- rő anyagok és használati cik­kek elterjesztését propagálják, és járműveik felszereltségét a rendőri szervekkel együttműköd­ve jobban ellenőrizzük. Nagy figyelemmel kísérik a biztonsá­gi öv használatának tapaszta­latait, gondjait, érdekes és mindinkább tipikussá váló ese­teit is. Törekednek a közleke­dési parkok jobb kihasználásá­ra és a szülők, pedagógusok bevonására a helyes közleke­dési morálra nevelésben. Erősítik és kialakítják a kap­csolatokat a Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar megyei KBT, va­lamint a jugoszláv megelőzési szervekkel a határmenti kap­csolatok keretében. A Sárga Fény-sorozatot kiterjesztik vi­dékre is, mert az érdeklődés rendkívül nagy. Helyi, vagyis megyei közlekedési tapasztala­tokat, baleseteket, lélektanilag is értékelő kiadvány megjelen­tetését tervezik, hogy így is felhívják a figyelmet a balese­tekből adódó tanulságokra: ezt a munkát szórólap, plakát, gra­fika, film is segítheti — mivel az OKBT országos prospektu­saiban, népszerűsítő füzeteiben kevés a helyi speciális eset. Az 1977-es esztendő első tíz hónapjának baleseti mérlegé­ről is beszámoltak: ez alatt 702 baleset történt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 558. A korábbi évek kedvező tendenciája nem érvényesül: több a halálos és a súlyos sé­rülés az utakon. A közúti tra­gédiákban Pécs után továbbra is Mohács és járása vezet. Így alakultak a balesetek a me­gyében: halálos 48 (tavaly 34), súlyos sérüléssel járó 289 (240), könnyű sérüléses 365 (284). Az okok között vezet a gyors­hajtás, az elsőbbségi jog meg- nem adása a szabálytalan for­dulás, kanyarodás, a követési Takarékosság az energiával Hasznosítani a fáradtolajat Az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat tíz baranyai üzemegy­ségében igen sok fáradtolaj gyűlt össze minden hónapban. „Eltüntetése" komoly gondot je­lentett. A kényszerűség ötletet szült: fel kell használni! Három esztendővel ezelőtt kisérletso- rozat kezdődött, amely most zá­rult le, tapasztalatait Tóth Gé­za műszaki osztályvezető is­mertette tegnap Pécsett, a vál­lalat Munkácsy Mihály utcai üzemében. A kísérlet lényege, hogy a fáradtolajat felmelegítették, majd leszűrték, így az fűtőolaj­jal keverve alkalmassá vált tü­zelésre. Ezáltal csak Mohácson megközelítően 40 tonna fűtő­olajat tudnak megtakarítani évente. Ugyanakkor a tárolási gondok is megszűnnek. A fűtő- és a fáradtolaj keverésű tüzelő­anyag kalóriaértéke alig keve­sebb, mint a „tiszta" fűtőolajé, Szűrőre, melegítőrendszerre mintegy 250 ezer forintot költöt­tek. Ez az összeg a számítások szerint csaknem hat esztendő alatt megtérül. A tegnap megtartott értéke­lés során Tóth Géza hangsú­lyozta: érdemes és szükséges, hogy a vállalat valamennyi üzemrészébe beállítsák a szűrő­ket, s kialakítsák a melegítő- rendszereket, tehát alkalmazzák a kísérletek során bevált mód­szert. Csatlakozások a Lánc Gépgyár felhívásához (Folytatás az 1. oldalról) építésvezetőség Wágner-bri- gádja felhívással fordult a kö­zel hatszóz fős kollektíva bri­gádjaihoz: a SZOT és a KISZ KB állásfoglalása alapján foly­tassák a szocialista munkaver­senyt 1978-ban is, és egyben felajánlásokat tettek az 1978. évi tervfeladatok sikeres meg­valósítása érdekében. Ennek alapján a jövő évben Pécs-Kertvárosban százhar­mincegy iakás átadását vállalja a szövetkezet tagsága és ebből a szövetkezet működése óta először a nagyobb részarányi átadást az év első felére vállal­ták, nevezetesen hetvenöt la­kást. Vállalásaik között szere­pel, hogy 1978. szeptember 1-ig ötven férőhelyes óvodát, októ­ber 15-ig negyven férőhelyes bölcsődét is átadnak a város­nak, ugyancsak Kertvárosban. Elismerésre méltó az a konkré­tan megfogalmazott felajánlás is, hogy a jövő évi munkaver- seny-mozgalom ideje alatt a működést alapjaiban meghatá­rozó vezérgépeknél nyolcvan százalékos gépkihasználást fog­nak elérni, és két kommunista szombatot pedig kitűzött céljaik megvalósítására fognak fordí­tani. A Pécs; Építőipari Szövetke­zet munkáskollektívája egyben felhívással fordult a megye szö­vetkezeti iparához, hogy csat­lakozzalak kezdeményezésük­höz, és tegyék meg vállalásai­kat a jövő évi munkaversenyre. A szövetkezet tagsága felkérte a Pécs Városi Ipari Szövetke­zetek Pártbizottságát és a Ba­ranya megyei KISZÖV-öl, hogy az ipari szövetkezők munkaver­senyét segítsék, szervezzék, koordinálják. távolság be nem tartása, az ittasság és a gyalogosok hi­bája. Például ittasan 123-an vezettek, tavaly 101-en. Gyalo­gosok meggondolatlansága miatt idén 120, tavaly 84 bal­eset következett be. — Cs. J. — Szakszervezetben és munkahelyen Megtartani a nyugdíjasokat A nyugdíjasok érzékeny em­berek. Fokozott figyelemmel, törődéssel, gondoskodással és rendszeresen kell velük foglal­kozni, hogy több évtizedes ak­tív munka után a pihenés éveiben is hasznos tagjai le­hessenek a társadalomnak. Jo­gos emberi igényük, hogy be­csülettel és humánusan, ne pe­dig formálisan, mereven, lé- lektelenül intézzük sorsukat, ügyes-bajos dolgaikat. Közös érdekünk, hogy a munkából kiválásuk után megmaradjon az élő kapocs, mely őket a munkahelyükhöz, a kollégákat A vezető legyen az egyenlők között az első Három évtized az ifjú szakmunkásokért Lengvári István átveszi a kitüntetést Bernics Ferenctől Harminchárom év után vett tegnap búcsút iskolájától Leng­vári István, az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igaz­gatója. A tegnap délutáni há­ziünnepségen Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője kö­szöntötte elsőnek és nyújtotta át az Oktatási Minisztérium ki­tüntetését, a Pedagógus Mun­káért Érdemérmet Lengvári Ist­vánnak, a szocialista nevelés és oktatás érdekében végzett sok évtizedes eredményes mun­kájáért. A kollégák nevében Blesz József megbízott igazga­tó búcsúztatta Lengvári Istvánt. Eredményekben gazdag mun­kás évtizedekre tekinthet visz- sza a most nyugalomba vonu­ló igazgató. Jövőre lesz negy­ven éve, hogy a pályára lépett, s 1944-ben került a mai 500. sz. intézet elődjéhez. Életét a szakmunkásképzés mellett köte­lezte le, átélte annak múltját, jelenét és dolgozott jövőjéért. — Ez volt az ország első úgy­nevezett szakirányú tanoncis­kolája — mondja Lengvári Ist­ván. — A 20-as években hozta létre Varjas lózsel, az iskola első igazgatója, akit mindig eszményképemnek tartottam. Külföldi tanulmányútjain gyűj­tött példák nyomán tervezte meg az intézetet, ahol a kis­ipari szakmák mesterfogásait sajátították el a tanulók. Több hosonló iskola létesült később ennek nyomán az országban, örömmel tölt el a tudat, hogy annak az első tantestületnek tagja lehettem. 1949-től az új szakmunkás­képzés feltételeinek megterem­tésén dolgozik, a dél-dunántúli régió képzésének felelős irá­nyítója. Ezekben az időkben hozzák létre a pécsi, siklósi, komlói, szigetvári, mohácsi in­tézeteket, összesen 16 új isko­lát a decentralizáció jegyében. 1954-ben lesz Lengvári István az 500-as sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatója, is­kolájában 93 szakmát oktat­nak 1969-ig, a reform után 23-at. Tízezrekre rúg azoknak a száma, akik itt szakmát kaptak a kezükbe, az ,,500-as" nevét mindenki ismeri a megyében, de országos fórumokon is ki­magasló eredményeket értek el tanulói, tanárai, öntevékeny művészeti csoportjai. Hajdani diákjai közül sokan állnak a megye üzemeinek felelős poszt­jain.- Ennyi munkás év utón mik a tervei a nyugalomba vonuló Lengvári Istvánnak? — Sok a restanciám. Szeret­nék olvasni, zenét hallgatni, s várnak az unokáim. Amíg dol­goztam, mindig a naprakész ismeretek birtoklására töreked­tem, hiszen azt vallom, hogy a vezető legyen az egyenlők között az első, legyen a legfo­gékonyabb a szakma megisme­rése és az ismeretek megvaló­sítása terén. Ha erőm engedi, kamatoztatni szeretném sok éves tapasztalataimat, szívesen segítem továbbra is tanácsaim­mal a szakmunkásképzést. S végül családomnak szeretném szentelni a most felszabadult időt, hiszen az itthoni nyugodt, meleg légkörnek köszönhettem eddig is, hogy a munkának, az iskolának szentelhettem az életemet. , Gállos Orsolya hozzájuk fűzi, melyen át az érdeklődés, a segítés, a tenni- vágyás áramlik oda-vissza. Lét­kérdés, hogy a munkapad után a társadalmi, közösségi életből ne menjenek nyugdíjba. Baranyában 73 ezer nyugdí­jas van, évente közel három­ezerrel emelkedik a számuk. Majd felüknek kétezer forintnál kevesebbet visz havonta a pos­tás, így érthető, hogy igénylik a szociális támogatást. De alapvetően nem csak az anya­gi segítségre vágynak. Hogy mégis mi az, amiben többet várnak, még többet kellene adnunk? Erről, valamint a nyugdíjas szakszervezeti tagok szervezeti életéről és az ezzel kapcsolatos további feladatok­ról tanácskozott tegnap a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa elnöksége dr. Temesvári Tibor osztályvezető előterjesztése alapján. Továbbra is ösztönözni kell őket, ha bírják egészséggel, folytassák a munkát, hisz ta­pasztalatuk és munkáskezük je­lentős tartalékot jelent. Közel egynegyedük tovább dolgozik, többségük fizikai munkás. Ha már nem dolgoznak tovább, akkor is meg kell őket tartani, nyugdíjas találkozókkal, öregek napja rendezésével, nyugdíjas klubok szervezésével, tudatos foglalkoztatással. Tájékoztatni kell őket az üzem, vállalat éle­téről, napi gondjairól, eredmé­nyeiről, ezek együttvéve jelen­tik számukra, mindannyiunk- 'nak a kötődést, az egymáshoz tartozást. Az állami és gazdasági ve­zetésen túl a szakszervezet szá­mára is fontos politikai és mozgalmi feladat a nyugdíja­sokkal való alapos, érdemi tö­rődés. Ennek már a nyugdíj­előkészítés időszakában van meghatározó szerepe, hogy a sorsforduló előtt álló dolgozó emelt fővel és tüske nélkül mehessen, illetve maradhasson tagja továbbra is a közösség­nek. Fel kell őket készíteni a nyugdíjas évekre, ehhez szer­vezett beszélgetések, fórumok előadások szükségesek, és a nyugdíjügyék előkészítése. A szervezett nyugdíjasok szá­ma megyénkben 17 300. Az üzemi, intézményi alapszerve­zeteknél majd 11 ezer, míg c 13 nyugdíjas alapszervezetben és csoportokban hat és fél­ezer a szakszervezeti tag. Lét­számuk egyharmadát a volt bányászok alkotják. A többiek? Kívülrekedtek, ki­zárták magukat a közösségi életből. Minél többet meg kell közülük nyerni — hangoztatták a vitában részt vevők —, hisz egy sor helyen rendszeres kul­turális, sportprogramok, kirán­dulások, társadalmi megbíza­tások és egyéb szervezett ösz- szejövetelek várják őket. Ét­keztetés önköltséges áron, be­teglátogatások, anyagi és egyéb jellegű juttatások, üdül­tetések — elképzelhetetlenek a szakszervezet gondoskodása, törődése nélkül. A szocialista brigádok és a KISZ-szervezetek is sokat tettek és tesznek ez­után is, értük, a szociális gon­doskodás, megbecsülésük és támogatásuk terén. Az SZMT elnökségi ülésén — részt vett Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője — javaslatokat fogadtak el o nyugdíjas szakszervezeti tagok szervezeti életének és szociális helyzetének további javítására. Az SZMT elnöksége tegnapi ülésén érdemei elismerése mel­lett felmentette Halas Ilonát — akit korábban megválasz­tottak a HNF Baranya megyei titkárhelyettesévé — az SZMT nőfelelősi funkciójából és he­lyébe Erdélyi Jánosnét, a Vo­lán 12. sz. Vállalat dolgozóját választotta meg. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents