Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-22 / 351. szám
1977. december 22., csütörtök Dunántúli napló 3 Százmillió forintos beruházás Új forgalmi rend Pécsett (3.) A jármüvek forgalmának korlátozása A történelmileg kialakult úthálózat nem minden szakaszán teszi lehetővé, hogy a közúti forgalomban résztvevő valamennyi jármű a megengedett legnagyobb sebességgel, az útkereszteződésekben minden irányban közlekedjék. Ha az adottságok nem megfelelőek, kényszerűségből a járművek forgalmának korlátozására kerül sor. Ezek megállapítása során azonban figyelembe kell venni, hogy a lehetőségek keretein belül a korlátozás a többség érdekeit figyelembe vevő, a közlekedés biztonságát szolgáló legyen. A legkedvezőtlenebb útviszonyok a belvárosban vannak. Ez a helyzet az épületek és az utcavonalak védettsége miatt számottevően nem is javítható. Ezen kívül a terület pince- rendszere nem is bírja el a nagyobb súlyú járműveket. Emiatt a belvárosból fokozatosan ki kell tiltani a nagy méretű és nagy súlyú járműveket. A városközpont napi életéhez hozzátartozik az intenzív gyalogosforgalom. Biztonsága érdekében a gyalogos főutakon meg kell tiltani minden jármű forgalmát. Amíg az üzletek áruellátása az útmenti ingatlanok kiszolgálása a tömbbelsők felől meg nem oldódik, a tilalom csak meghatározott időszakra terjedhet ki. A legizgalmasabb munka a műtőblokk létrehozása Az orvos, a tervező, a gépész- mérnök magyarázza meg elképzeléseit a pénzügyileg behatárolt terv és a finomítást kérő igények ütközésében. Minden beruházást ez jellemezi, de a POTE Ideg- és Elmeklinikájának rekonstrukciója speciális eset, mivel rendkívül nehéz, csaknem 6-8 évig tartó tervezői és építői együttdolgozásról van szó, az európai színvonalra törekvő t sürgeti. Nagyon sok múlik a beruházót, a tervezőt, az építőt képviselő emberek személyes kapcsolatain, ami néha többet számít, mint a pénzügyi kötöttség. r Uj a régiben Nyári József, a PTV 2-es irodájának vezetője, építésztervező: — Nem kis munka egy régi épületszerkezetbe újat elhelyezni. Szakmámban erős a specializálódás, az ötvenes évek elején egy építész még univerzális alkatként pontosan értette, mit tartalmaz előírt kórházi ágy. Korábban műteremvezetőként vettem részt a pécsi urológia és a fogászati klinika megvalósításában, mert az akkori tapasztalataim cserben hagytak. Nagy segítségemre volt ebben Sándor János, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa. A százmillió forintos beruházás kivitelezését 1975-ben kezdték, várhatóan hat évig eltart, de az igazi „üzembelépésig" 8-9 esztendő is elmúlik. Az ilyen átalakítás eleve ennyi időt igényel és ehhez csak hozzájárul a komplikált műszerezettség is. A tervező ezalatt nem pihenhet, most is naponta megjelenik és nem egy módosításra sor kerül a betegek legjobb ellátása érdekében. szeti klinikája is lesz, ahol az egész Dél-Dunántúlt ellátják, de bizonyos vonatkozásban az országot is. Meszlényi Zoltán a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanszékvezető docense, gépész- mérnök speciális megbízatást kapott, mivel a PTV még nem eléggé felkészült bizonyos akusztikai, statikai kérdések, ben. Rezgés- és zajmérést végzett orvosok közreműködésével. Kiderült, hogy egy operáció alkalmával legfeljebb egy tízezred milliméteres rezgést tűrnek el pz érzékeny gépek. Efelett már veszélyben a műtét. Az elvárás érthető, ugyanis egy 8-10 centi mélységű lyukban mozog a másfél milliméteres operációstű, a ráerősített 24 mikrofo- nos fonállal és közben az orvos egy 12—20-40-szeres nagyítást adó mikroszkópon át irányítja, ellenőrzi a ténykedését. A speciális berendezéseket rugalmas ágyazatra erősen rögzítik és a külső rezgést, egy töredéknyit sem vehetnek át, de saját rezgésük sem hatolhat el máshová. Szellőzők, liftgépek, kompresszorok nem kerülhettek a közelükbe. A közeli légcsatornákba például hangtompítókat helyeznek el. Nem mozdulhat ki az alsó, de a felső födém se, ezért is a műtő falait szigetelőpárnákkal borítják, így az épü- letvóz mozgása sem „hullámozhat be”. A műtő tulajdonképpen szoba a szobában. — Az épületet légtechnikáiig több zónára bontottuk, hogy az egyes egységek levegője ne keveredjen. A műtőbe például óránként 2500 köbméter steril levegőt fuvatnak be, ami megfelelően hűtött, meghatározott a nedvességtartalma. A legfinomabb, „már majdnem gyártott' levegő a műtőasztalt veszi körül. Áramlásának útjait a legkínosabb precizitással jelöljük ki és ilyenkor nem egyszer ismét a tervezőre szorulunk, hogy tovább pontosítsa elvárásait. Menet közben sokasodnak a finot mítások, amíg valósággá nem lesz a műtő, ahogy orvosnak és betegnek a leginkább megfeHol tartanak az építők? Megoldandó feladat és izgalom tehát sűrűn váltakoznak. Csak egy munkáját a legfrissebbek közül. Mit tegyen az építész, hogy a különféle laboratóriumok villamosberendezéseinek elektródáit ne zavarja más gép áramköre? Főleg a röntgenek kellemetlenkednek és akkor pontatlan a mérés. Hogyan szigeteljék, vagyis árnyékolják rézhálókkal az egyes szobákat; nem kis probléma. Most például nagymértékben feszíti a megadott pénzügyi kereteket a berendezések egyre növekvő ára, így beszerzési körülménye is. Ez is magával vonhat bizonyos korrekciókat. Ahol már tartanak az építők: a Baranya megyei Tanácsi Magas és Mélyéoítő Vállalat brigádjai a régi, nyugati szárnyat alakítják át, kívülről már festenek. Az átadást a jövő év első felében szeretnék. Készítik az új rész szerkezetét, a tetejét szabják az ácsok, állnak a válaszfalak és helyükön a nyílászárók. Csuti János |?8S||Í egvmiJItárdos termelés Növényvédőszer- üzemek Hidason Továbbfejlesztik a Vegyiművek gyáregységét Por alakú szereket gyártó bázis Első Pesti Spódium és Csont- lisztgyár Rt. néven 1876-ben vették fel a cégjegyzékbe a Budapesti Vegyiművek jogelődjét. A centenáriumát tavaly ünneplő gyár történetírói a jubileumon kívül minden bizonnyal még egy fontos eseményt jegyeztek fel: 1976-ban zöld utat kapott az első vidéki gyáregység fejlesztése. A hidasi üzem termelése az idei 200 millió forintról várhatóan egymilliárd forintra nő 1985-re, s ezzel utoléri a két fővárosi gyáregységet. Esztendőkig tartó munkát jelent a fejlesztési elképzelések megvalósítása, hiszen arról van szó, hogy anyavállalat fővárosi növényvédőszer üzemei Baranyába települnek. A tervek megvalósítása elkezdődött. A fejlesztés első üteme a csomagoló üzem beindítása. Előreláthatóan 1978 első negyedévében állítják üzembe az egali- zálóval teljessé tett NSZK- gyártmányú csomagoló automatát, amely évenként 4200 tonna növényvédőszert tölt polietilén zacskókba, azokat pedig kartonokba rakja. Az egy kilós csomagolású növényvédőszerek a háztáji és kisegítő gazdaságok igényeit hivatottak kielégíteni. A csomagolás beindulásáig az üzemépületet és a december 12-én átadott raktárot egyéb készítményeik tárolására használják. A Hidasra településhez szükséges beruházások terveinek elkészítéséhez ez év elején a BA- RANYATERV kapott megbízást. Olyan megállapodás született, hogy a majdani üzemépület helyén folyó öreg patak áttelepítésének terveit 1978-ban, a 13 hektárnyi laza talaj feltöltésének dokumentációit 1979- ben adja át a BARANYATERV, a kivitelezést a VEGYÉPSZER Vállalta. A jelenlegi üzemanyagtároló helyén épül fel a növényvédőszer malom. Ezzel a megoldással is szeretnék gyorsítani a beruházás megvalósítását. A baranyai gyáregység fejlesztési programjában szerepel a bőrhulladék feldolgozásakor keletkező bőriszap hasznosítása. Megvalósítása jó úton halad. A bőriszap besűrítéséhez centrifugát vásároltak Dániából. A dánok egy speciális szűrőt gyártanak, amely megakadályozza majd a centrifuga el- tömődését. Legkésőbb két napon belül javítanak fl lakossági épület-karbantartó szolgáltatás megyei bázisa: Pécsett A kisebb kórtermekben ideális lesz az elosztás. Az intenzív osztályon is csak 8—10—12-en fekszenek: az ápoló egy vezérlőpultnál ülve mindegyiket figyelheti, onnan irányítja az ágyakhoz beszerelt sűrített levegőt és oxigént szolgáló rendszereket. A korábbi egy helyett két műtőt rendeznek be és gazdagodik a röntgen részleg. A mentő egy alagútba áll be, ahol azonnal megtörténik a felvétel, az akutellátás is. Különféle fokozatok Legizgalmasabb o műtőblokk létrehozása, eközben ügyelnek a jövendőbeli zárt technológiai és közlekedési rendre, valamint a sterilitási fokozatok „árnyaltságára". Cél. hogy gyorsan jussanak a műtőbe: szinte nyílegyenesen. A steril és nem steril fokozatokat egymástól átmeneti zónák választják el, de a műtőn belül is különféle fokozatok követik egymást. A pécsi idegklinika hazánk egyetlen speciális agyi érSebéhibabejelentés után legkésőbb két nap múlva a helyszínre érkeznek a Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet szolgáltató üzemének a szakemberei, alig fél éve csak a kiszállás, vagy a célbaérés majdnem két hétig tartott. ICsörepe- dés, csődugulás esetén azonnal indulnak. Szeptemberben 245 lakossági panaszt orvosoltak. Vajon tudják-e tartani ezeket a szolgáltatási eredményeket. Puchler János elnökhelyettes, a szolgáltató üzem vezetője: — Döntően a nyugdíjasokra és a főállás mellett mellék- foglalkozást választókra építünk: ők jelenleg ötvenen vannak a mi alkalmazásunkban, míg a saját munkásaink száma húsz. Korábban fontos építőmunkákról irányítottunk át embereket, de így sem győztük a szolgáltatást, sőt az építőipari tevékenységünk került veszélybe. A közületi nagy munkák minden erőnket elemésztettek. Úgy szervezzük, hogy a nagyobb és kényes anyagok, alkatrészek már előző nap a helyszínre kerüljenek, vagyis átadjuk azokat a házmesternek. Felvevő irodájuk a Kossuth Lajos utca 63-ban, a Borostyánnal szemben található. Fő cél a belső szerelvényezés legjobb ellátása. Ennek érdekében célgépesítenek, így beszereztek speciális elektromos kisgépeket: szögbelövőt, ütve- fúrót, duguláselhárítót, melyek mind a hosszú ideig tartó kézi munkát iktatják ki. A szolgáltatás ütöerejét a nyugdíjasok és a másodállá- súak alkotják, számuk stabil, nincs fluktuáció, bár az utánpótlás nagyon szükséges mindenféle szerelő-javító szakmából. — Nem rizikó csak ilyen jellegű munkaerőt igénybevenni? Bagyal István válaszol: — Nem. Persze mégse próbaszerencse, mert megfontoltan választunk. Jelentős költségtérítést, alkatrészt, szerszámot kapnak, saját kocsijukat használhatják. Főleg víz- és villany- szerelők, parkettázók és festők jelentkeznek. Nemcsak a saját nyugdíjasainkat alkalmazzuk. Nagyon örülünk a 60—65 éveseknek, mert rengeteg az idejük, rendkívül tapasztaltak, sokféle mesterséghez értenek, vállalják az esti és a hétvégi megrendeléseket is. A megrendelők öntevékenységi kedvét is bevonják: telefonon tanácsot nyújtanak, hiszen a csaptömítés, a gumicsere egyedül is elvégezhető, csak néhány forintos gumi kell hozzá. A legsűrűbben a tapétázásban kérnek segítséget szakmailag. A Baranya megyei Tanács, a KISZÖV, az OKISZ ezt a szövetkezetét jelölte ki, hogy 1980-ig alakítsa ki a megyében működő építőipari szövetkezetek bevonásával a lakossági épületkarbantartó szolgáltatás baranyai bázisát, rendszerét. Az ELISZ egy központi telephely létesítéséhez már megkapta a jelentős állami támogatást, ahonnan kisgéppel, anyaggal, alkatrésszel látják el a társuló szövetkezeteket, melyeknek az ilyen irányú ténykedése pillanatnyilag minimális. Az ELISZ, g PIK, a MÉSZÖV és a kisipar nem győzi a jelenlegi igények maradéktalan kiszolgálását, még együtt sem. Az első lépések megtörténtek: egy hónapja újítanak fel PIK- cserelásokat Komlón, a városi tanács kérésére szolgáltatási kirendeltség nyílott helybéli javítók, szerelők bevonásával, akik a Carbon és a szénbányák dolgozói főállásban. Siklóson, majd később minden városban akarnak létesíteni kirendeltséget. Csuti János A város egyéb területein a mozgó járművekre vonatkozó tilalmakat csak különleges esetekben szabad megállapítani. Ezen ritka esetek közül meg kell említeni a járda nélküli kiemelt mellékútvonalakon a gyalogosforgalom biztonsága érdekében szükségszerűen elrendelendő sebességkorlátozást. Megállási vagy várakozási tilalom ezentúl ott rendelhető el: ahol a megálló-várakozó jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna; ahol a közérdekű rakodás vagy egyes intézmények hivatali járművei elől venné el a helyet a parkoló jármű; illetőleg olyan útszakaszon, amelyek a tűzvédelem célját szolgálják. Az előzőek alapján várható, hogy néhány útszakaszon a felülvizsgálat során megszűnik a ma még érvényes várakozási tilalom. A várakozási tilalmak megsértése a leggyakoribb szabálysértés. Elkövetői nem törődnek azzal, hogy a forgalmat akadályozva veszélyheTy- zetet teremtenek, üzletek áruellátását akadályozzák vagy közlekedő társuk útját állják el. A várakozóhelyek megjelölése akkor szükséges, ha érdemi tájékoztatást nyújt, vagy a várakozó járművek fajtájára, a beállás módjára vonatkozó előírásokat tartalmaz. Ilyen előírásoknak számít például ha a parkolóhelyre vagy csak személygépkocsik, vagy csak autóbuszok állhatnak be; illetőleg, hogy kötelező-e a járművel vagy annak kijelölt oldalával a járdára felállni. Az úttesten kívüli parkolás gyakorlatában az utóbbi időben elszaporodott a jelzőtábla utasítása nélkül is a járdára, sőt zöldterületre felállók száma. Ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet, hogy zöldterületen soha sem, járdán pedig csak olyan esetben engedélyezett a várakozás, ha azt tábla jelzi. A járdán való kötelező parkolás elrendelése leginkább a belvárosban szükséges. A jelzés elhelyezésekor azonban a hatóságoknak figyelembe kell venni, hogy az adott útszakasz valamelyik oldalán maradjon olyan járda, amelyiken a gyalogosforgalom (beleértve a babakocsikat is), biztonsággal elfér. A kijelölt várakozóhelyek egy részét — a terület naponta többszöri felhasználásának érdekében — fizető-parkolóként kell szabályozni. Ezeket a parkolóhelyeket csak díjfizetéssel lehet igénybe venni. (Következik: Közúti tájékoztatás.) Lovas Attila Átalakítják a pétsi ideg- klinikát
