Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-22 / 351. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 351. sióm i 977. december 22., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A vállalati törvény ■Uem törliet meg a munkalendület Csatlakozások a Láng Gépgyár felhívásához Több cement a BCM-ből Munkásgyűlés a Pécsi Építőipari Szövetkezetben Hatvannégy dolgozójával 16 ezer négyzetméter rongyszőnyeget készít ebben az évben a Bólyi ÁFÉSZ szőnyegszövő üzeme. Az ország egész területéről összegyűjtött bútorkárpit-hulladékból készült szőnyegeket teljes mértékben nyugati exportra, főként az NSZK-ba és Svédországba szállítják. Fotó: Erb János Műszaki-tudományos együttműködés Szovjet szakemberek a Szénbányáknál Hasznos tapasztalatcsere Tanulmányutak A z elfogadott napirendnek megfelelően a téli ülésszak második napján tárgyalta meg és emelte törvényerőre az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. Tíz éve érvényben levő jogi kereteket vált fel a törvény, hiszen a vállalatok gazdálkodásának al rpját eddig a 11/1967-es számú kormányrendelet alkotta. Ezzel az utalással már azt is kimondtuk, hogy — egyrészt — gazdag tapasztalat gyűlt össze a törvényalkotáshoz, ugyanakkor — és másrészt —• a gyakorlati munkában végbemenő változások szintén megkövetelték a jogi szabályozás korszerűsítését. Időszerű és lehetséges volt tehát az állami vállalatok szervezeti és működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának és irányításának törvényi összefoglalása, ami persze nem annyit tesz, hogy most már a vállalati munka minden részlete félreérthetetlenül megfogalmazott törvénycikkekhez igazodhat. Ilyen törvény ugyanis nem készíthető, s azért nem, mert leegyszerűsítené az élet teremtette sokszínűséget, pontosan azt halványítaná, amit erősíteni szükséges. Nemcsak egyes paragraiu- saiban, hanem törvénycikkeinek egészében is a most elfogadott jogi szabályozás kettős követelménynek kíván eleget tenni. Erősíti o központi irányítást, ugyanakkor növeli a gazdálkodás alapegységeinek, a vállalatoknak az önállóságát. A kettő látszólag nem fér meg egymással, valójában az összhang magasabb fokával a hatékonyság javítását, az oszthatatlan állami tulajdon egy-egy vállalatra bízott részének minél kedvezőbb kamatoztatását szolgálják egymásra ' gyakorolt bonyolult kölcsönhatásaikkal. Ne feledkezzünk el persze arról sem, hogy a vállalatok gazdálkodását másfajta, s már érvényben levő jogi keretek is befolyásolják, elég megemlíteni a népgazdasági tervezés rendjét szabályozó törvényt, a külkereskedelmi törvényt, s a kidolgozás szakaszában lévő, az államháztartási és pénzügyi törvényjavaslatot. Ezek és a most elfogadott törvény együttesen már megfelelő jogi környezetet teremtenek a vállalatok hosszú távú gazdálkodási feladatai — s egyben jogai és kötelességei együttes — érvényesítéséhez. Természetesként fogadhatjuk el azt a törvényi követelményt, hogy a vállalatoknak jól kell gazdálkodniuk a reájuk bízott eszközökkel. A törvény e követelmény teljesítéséhez nemcsak azzal járul hozzá, hogy kimondjo, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeti egység, hanem az önállóság helyes, egységes értelmezésének lehetővé tételével. Szorosan kapcsolódik ehhez a törvénynek az irányítás tartalmi kérdéseit taglaló része, benne olyan újdonságokkal, mint az ágazati miniszter jogainak bővítése, o felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fokozottabb együttműködésének előírása, illetve annak a hagyományos formációnak a megerősítése, hogy a vállalatnál egyszemélyi vezetés érvényesül egyéni felelősséggel, s a vezető az állam megbízásából gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Érdemes emlékeztetni arra: már a törvénytervezet széles körű társadalmi és szakmai megvitatásakor, az országgyűlési bizottságok ülésén, s most, a törvényjavaslat tárgyalásakor is sok észrevétel hangzott el a vállalati gazdálkodás belső érdekeltségi rendszeréről, a tröszti szervezetekről, valamint az üzemi demokrácia szerves beépüléséről a vállalati tevékenységbe. Az elfogadott törvény kitér e feladat- és kérdéscsoportokra is, így a többi között a dolgozók észrevételére az üzemek irányításában, az úgynevezett nagyvállalatok érdekeltségi rendszerének fejlesztésére. Kétségtelen azonban, a teendők kereteit nyújtja, s törvényi jellegénél fogva nem ' bocsátkozhat részletekbe, s végképp nem merülhet bele helyi sajátosságok meghatározásába. Külön rendelkezésekre bizza például annak kijelölését, egy-egy állami vállalat közössége milyen kérdések megítélésében vegyen részt közvetlenül, s miben képviseleti úton, de ugyanakkor kimondja: a kollektívának o végzett munkát is értékelnie kell, s ezzel összefüggésben véleményt mondania is joga és kötelessége az igazgató tevékenységéről. Figyelmet érdemel a törvénynek az a része — külön fejezete —, amely a közüzemi vállalatok helyzetéről, szolgáltatási feladataik ellátásáról rendelkezik, utat engedve e terület sajátosságainak, a lakosság mindennapjaiban betöltött lényeges szerepének. E cégek esetében a törvény előbbre sorolja a rendeltetésnek megfelelő munkát, mint a nyereséget, s ugyanakkor — vagy éppen ezért — a társadalmi érdekeknek megfelelően rögzíti azt is, hogy ezeknél a vállalatoknál a fejlesztési terveket központilag határozzák meg. n z ilyen és a korábban említett, kétségtelenül kiragadott részletekkel csupán megkíséreltük érzékeltetni: az állami vállalatokról szóló törvény, miközben elősegíti a tulajdonosi szemlélet érvényesülését és elmélyítését helyben, egy-egy gazdasági egységben, a központi irányítás feladatait úgy határozza meg, hogy az a főfolyamatok kézben tartója lehessen, majd e kettőt közelíti ösztönözve, hogy az össztársadalmi érdekek fókuszában találkozzanak. A hangsúly ez utóbbi mondatrészre jut, mert valójában és végső soron az új törvény célja pusztán annyi, hogy hosz- szú távon nyújtson jogi támaszt a hatékonyabb vállalati gazdálkodáshoz, s ezzel társadalomfejlesztési feladataink anyagi, dologi alapjainak megteremtéséhez. A SZOT és a KISZ KB közös állásfoglalása alapján a Láng Gépgyár munkásai felhívással fordultak a magyar munkásosztályhoz, hogy a felszabadulási, kongresszusi és a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny lendületét, erejét megtartva, fokozva vállalják az 1978-as népgazdasági terv maradéktalan teljesítését, illetve - ahol erre lehetőség von: túlteljesítését. A Cement- és Mészművek beremendi gyárának kollektívája a SZOT és a KISZ KB közös állásfoglalása alapján a Láng Gépgyár munkásai által az 1978. évre meghirdetett szocialista versenymozgalomhoz csatlakozik, annak érdekében, hogy az iparággal szemben támasztott népgazdasági elvárásoknak meg tudjunk felelni, gyárunk kollektívája vállalja, hogy: © 1978-ban a maximális kapacitás szinten fogunk termelni, ennek alapján 910 000 tonna künkért, 1 millió 75 ezer tonna cementet, és ebből 450-es, 12 000 tonna: 35.0/10-es 893 000 tonna: 350/20-as 170 000 tonna cementet fogunk gyártani. © A mészféleségek igénynövekedését figyelembevéve mész- hidrátból — a 40 000 tonnás tervvel szemben 42 000 tonnát, mészkőlisztből 42 000 tonnás tervvel szemben az igényektől függően növeljük o termelést. és energiaköltségekkel való takarékosság érdekében szigorú takarékossági intézkedéseket vezetünk be. Az energia fel- használásunkat - a már korábban az ésszerű műszaki határokra leszorított szinten tartjuk. © Vállaljuk, hogy termelési feladatunkat létszámnövekedés nélkül valósítjuk meg. © Vállaljuk továbbá - a szükséglettől és vagonellátóstól függően —, hogy az 1977. évi kiszállítási mennyiségünket 1978-ban 20 000 tonnával túlteljesítjük. © Vállaljuk, hogy a ránk háruló export-feladatunknak minőségben, mennyiségben eleget teszünk és a szállítási határidő- két fegyelmezetten betartjuk. © Vállaljuk, hogy 1978. évben egy kommunista szombatot szervezünk, melynek forint ász- szegét a gyermekintézmények támogatására fordítjuk (Siklós, Beremend). A beremendiek felhívják a magyar cementipar gyárait, dolgozóit, csatlakozzanak vállalásaikhoz, hogy ezzel elősegítsék a vállalat előtt álló 1978. évi népgazdasági elvárások maradéktalan teljesítését sV Munkásgyűlést tartottak a Pécsi Építőipari Szövetkezetnél is. A kertvárosi hármas számú A Szovjet—Magyar Szénbányászati Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Munkacsoport a Mecseki Szénbányák Vállalatnál tartózkodott. A szovjet delegációt I. A. Poluektov, a Szovjetunió szén- bányászati miniszterhelyettese vezette. Szó esett a technikai berendezésekről, amelyeket a Mecseki Szénbányák a Szovjetuniótól vásárolt: a rakodógépekről, fúrókalapácsokról, az ASCS komplex fejtési jövesztő- szál.litó és biztosító berendezés kísérleti üzemeltetéseiről, a szovjet gyártmányú nyersszén- szárító-berendezésről és a meredek telepek gépi művelését megvalósító technológiák további tanulmányozását szolgáló 1978. év első negyedévére tervezett tanulmányutakról. dékozással ért véget. Műszakilag az az ajándék volt megkapó, amit Poluektov elvtárs Gungl Ferenc, Zobák-bányo üzemvezetőjének nyújtott ót Egy talapzaton fogaskerék áll és a fogaskerék belsejében egyik oldalon egy csákány, míg a másik oldalon egy hidraulikus monitor helyezkedik el. Jelképezve a bónyászkodás ősi, de még ma is alkalmazott szerszámát. Ugyanaekkor bemutatva a legfejlettebb, a vízsugór- impulzus kőzetroncsolási módszert. Ennek lényege, hogy vízsugarat lőnek ki ciklikusan pul- zálva, esetenként több ezer kp cm2 nyomással és több mint 1000 m perc sebességgel. Ennek a módszernek az eddig alkalmazott gépi jövesztésse! szemben sok előnye van: — a jövesztőszerv nincs közvetlen érintkezésben a kőzet tel, a közetroncsolós nem mechanikai (maros, gyalulós, forgácsolás) úton történik, Így o gép súlya a jelenleg alkalmazott gépek súlyának a töredékére csökkenthető, — a közetet a vízáram ron csői ja, így a jovesztö elemekre nincs szükség, — tetszés szerinti keresztmetszetű vágat képezhető ki, — nagy szilárdságú kőzetben is alkalmazható anélkül, hogy a jovesztö szervet cserélni kellene, és — nem kózetport termelő, hanem kőzetport lekötő eljárás A Szovjet Szénbányászati Mi nisztérium és Magyar Nehéz ipari Minisztérium között kötendő 1978. évi munkamegosz tásos műszaki-tudományos együttműködés egyik témája a hidromechanizóció alkalmazása bányagépek hajtása, kőzetron csolás és kőzetszállitós célja bál. E műszaki-tudományos együttműködési terv több évre, több tíz évre fogja megható rozni a Mecseki Szénbányák műszaki-tudományos tevékenységének irányát. Sebestyén Béla, műszaki gazdasági igazgató © Vállaljuk, hogy az anyag- (Folytatás a 2. oldalon) A találkozás kölcsönös ajón Más termékeik melleit, 210 millió forint értékben, 1220 stúdiómagnetofont exportál idén o Mechanikai Labor pécsi gyára. Valamennyi exporttermék a szocialista országokba kerül, a legtöbb vásárló a Szovjetunió. Erb János felvétele
