Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-03 / 332. szám
a Dunantiiii llnnio 1977. december 3., szombat Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 1-í üléséről (Folytatás az 1. oldalról) munkaverseny. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a dolgozó kollektívák becsülettel teljesítették vállalásaikat. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: — JA nemzeti jövedelem a "/ tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan mintegy 8 százalékkal nő. A gyorsabb fejlődést megalapozta, hogy a termelés növekedése különösen a mezőgazdaságban, de az iparban és az építőiparban is meghaladja az előirányzatot. Az ipari termelés a tervezettet meqhaladja, várhatóan 7 százalékkal növekszik. Leggyorsabban az élelmiszeripar termelése nő, a többi ágazaté lényegében a tervnek megfelelően emelkedik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendelkezésre áll. Az ipari termelés feilődését se- qítelte a múlt évinél élénkebb kereslet. A népgazdasági terv követelményeinek megfelelően az ipari export nagyobb mértékben bővült, mint a belföldi értékesítés. Az üzembe helyezett új kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez. a termelés és a termékszerkezet feljlesztéséhez. A termelés növekedése ez évben is teljes egészében a termelékenyebb munka eredménye. Nem kielégítő az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a versenyképes termékek arányának emelésében. Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal nő, Teljesül a lakásépítési terv. Néhány nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé vált. A beruházások ielentős részénél - döntően előkészítési és szervezési hibák miatt — a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott a termelési kedv, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság. A tervezettnél több kenyérgabona termett, a búza hektáronkénti átlaga meghaladta a 40 mázsát, a kukorica átlagtermése is nagyobb a számítottnál. A zöldség- és qvümölcstermelés fellendült. Nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfitenyésztés, fejlődött a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelkedett. A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áruszállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően - az együttműködés a közlekedési, valamint a szállító és termelő szervezetek között. U\ A beruházások volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13—14 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A cél- csoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagyberuházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és segítik a termelés hatékonyságának javítását, az exportképesség fokozását. Az ilyen mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítő képességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban lévő beruházások száma növekszik, s emiatt az üzembe helyezése ideje nem rövidül a kívánt mértékben.-J A foglalkoztatottak száma '■*/ a tervnek megfelelően az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a munkaerőgazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő. J\ A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamosenergia-ipar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek, a munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem és a lakosság ösz- szes fogyasztása egyaránt 4— 4,5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad. A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátása. _J Hazánk nemzetközi gazda- 'v sági kapcsolatai szélesednek, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A nép- gazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. ■TT A gazdasági szabályozók / / alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet. A Központi Bizottság fi- ^—m gyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszínvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. • — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását. A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 5% Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2% Ipari termelés 5,5—6% Országos épitési-szerelési teljesítmény 4—5u/o Mezőgazdasági termékek termelése 2—3% A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 mFt Egy lakosra jutó átlagos jövedelem Egy keresőre jutá nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset Tlo «7o 3—3,2% 2,8—3% 2,8—3u/o A lakosság fogyasztása 3,4—3,6% Az összes lakásépítés 90 000 lakás ebből állami 32—33 000 lakás Az állami költségvetés bevétele legalább 6% kiadása legfeljebb 7% J Az ipar, az építőipar és ^4/ a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5-6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevékenység 4-5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meggyorsítása. — A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2-3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédőszereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett területen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetés- területét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány-ter- melést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozó kapacitás bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe ve- qyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyaqi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet feilesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és enerqiata- karékossáqqal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá. L.J Az áruszállítás 5,5 száza- ”/ lékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok . együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák. _J Az élet- és munkakörülmé- '*/ nyék további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezeti reálbér-emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A jövő évben néhánv területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá, a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói. — 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50,— Ft-ról 70,— Ft-ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját. A kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az import szállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978- ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás; az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák hálózata. J\ 1978-ban beruházásokra 0/ 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagy beruházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székes- fehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése. A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export növelését kell szolgálni- ok. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmények, iskolák megépítéséről.- J Az 1978. évi gazdasági fel- adatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére, a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és ez értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. ^■J Az állami költségvetés ki- I) adásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre, a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás Központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk clalt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére. — J A központi irányító szer- 0/ vek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság nö- velősére, a tartalékok feltárására és kiaknázására; segítse elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket. Az 1978. évi terv elő- irányzatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen. A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére. A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaságpolitikai céljaink elérésére, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták fel- világosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását. A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidőveszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését. Az agitációs és propagandaszervek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása. Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához.
