Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-12 / 311. szám

2 Dunántúli napló 1977. november 12., szombat Alapszabály­módosítás a MESZÖV-nél A piacon jól értékesíthető terméket készítsenek A Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyű­lését, amelyen fő napirendi pontként a megyei szövetség alapszabály-módosításának ter­vezetét terjesztették elő. Az ülés munkájában részt vett Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a pártbizottság titkára, dr. Szil­vasán Pál, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője. Ambrus Lajos, a MÉSZÖV el­nöke beszámolójában elmond­ta, hogy most folyik az áfészeknél az alapszabály, a szövetkezetek legfontosabb bel­ső szabályzatának módosítása, illetve annak előkészítő munká­latai. Az alapszabályok módosí­tását a szövetkezeti jogszabá­lyoknak az év elején történt mó­dosítása, a szövetkezeti munka irányításának korszerűsítése te­szi szükségessé. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak jogászi mun­ka. A jogi, szakmai helyesség mellett a politikai tartalomra kell a fő figyelmet fordítani. A jogszabály-módosítás célja, hogy a szövetkezet ügyeibe va­ló döntés joga ahhoz a szerv­hez, testülethez kerüljön, ame­lyik a legjobb információkkal rendelkezik, az a testület hatá­rozhasson, amely a legjobb fel- készültséggel tud dönteni. Nö­vekedett a jogszabály-módosí­tás következtében a küldött- gyűlés, valamint a tagértekezle­tek feladatköre. Új megoldás érvényesül a tagfelvételek ügyében való döntésnél is. Szegedi Ernő, a MÉSZÖV el­nökhelyettese az előterjesztett alapszabály-módosítási terveze­tet vitára ajánlotta fel. Elmondotta, hogy a MÉ­SZÖV legfontosabb tevékenysé­ge a jövőben is a szövetkezetek megyei érdekképviseletének el­látása, önálló tervszerű gazdál­kodásának segítése, a szövet­kezeti demokrácia fejlesztése. A szövetkezetek — ideértve a mezőgazdasági szakcsoporto­kat, az iskolai és munkásszövet­kezeteket is - a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben, a hatékony üzletpolitika kiala­kításában, a kereskedelmi mun­ka szervezésében, a mezőgaz­dasági, illetve a háztáji gazda­ságok árkalkulációjában, a me­zőgazdasági és műszaki meg­alapozottságában csakúgy se­gítséget kívánnak nyújtani, rfiint a mozgalmi és társadalmi mun­kában. A vitában a küldöttek egyet­értésüket fejezték ki, az alap­szabály-tervezetet elfogadták. Czégény József a vita után hangsúlyozta, hogy a szövetke­zetek gazdálkodásában legfon­tosabb feladat: a piacon gaz­daságosan értékesíthető termé­ket állítsanak elő. S. Zs. fi üHta*tá»Y8$ ismeretterjesztés ilfiziis ifié«» Á TIT-küldöttség Ivovi tapasztalatai Több mint másfél évtizedes testvérmegyei kapcsolat hagyo­mányait ápolva hívta meg a Lvovi Területi Znanyije Társu­lata a Baranya megyei TIT tíz tagú küldöttségét, A nemrég hazatért vendégcsoport vezetője Hajós Ferenc tanár volt, az MSZMP Mohács Városi Bizott­ságának titkára. A delegáció tagjai visszatérésük után a TIT Székházában számoltak be ta­pasztalataikról. A beszélgetésen Márk Bertalan, a TIT megyei ügyvezető elnöke köszöntötte a tanulmányút résztvevőit; a be­számolón jelen volt Bocz József, a megyei párt-vb. tagja, a pártbizottság titkára és Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei titkára is. A szívélyes fogadtatás és a színes, gazdag program mel­lett a TIT lvovi testvérszervezete, a Znanyije működésének tanul­mányozásával nagyon sok hasz­nos tapasztalatot szereztek. A küldöttség tagjai Lvovban, va­lamint a megye területéhez tar­tozó városokban — iskolákban, üzemekben, kolhozokban — tar­tottak előadásokat, alkalmuk volt közelebbről is megismerni a Znanyije szervezeti felépíté­sét. működését. Előadó körútiuk során mind a tudományos ismeretterjesztés, mind a közművelődés, tudatfor­málás színvonalával kapcsolat­ban hasznos tapasztalatokat szereztek. Az ukrán iskolákban — akárcsak nálunk — kabinet- rendszerű oktatás folvik, de technikai felszereltségük szín­vonala meghaladja a mi isko­láinkét. Ugyanez a helyzet a közművelődési intézményeknél is — itt elsősorban a vidéki kul- túrotthonokat kell kiemelni. Igaz, a kolhozok jövedelmük Az előadók szakmailag is érdekeltek hét százalékát közművelődésre fordítják, ami az adottságok miatt jelentős összeg, s általá­ban ők finanszírozzák a vidéki művelődési házak, iskolák épí­tését is. Ami leginkább megragadta TIT-küldöttségünk tagjait, az a szellemi kapacitások rendkívül jó kihasználása, az előadógár­da összeválogatása és működ­tetése volt. Az egyetemi, főis­kolai tanárok önként vesznek részt a szervezet munkájában és — évi meghatározott szám­ban - tartanak ismeretterjesztő előadásokat a Znanyije kereté­ben, városokban és vidéken egyaránt. Az egyetemi tanárok kinevezése négy—öt évre szól, a meghosszabbításkor figye­lembe veszik az ismeretterjesz­tés területén végzett munkát is. így minden oktató természetes­nek veszi tudományága népsze­rűsítését és túlzás nélkül állít­ható, hogy mindenhol igénylik is az ilyen jellegű előadásokat. A tudományos ismeretterjesz­tésnek ez a módja és szerve­zettsége jelentősen segíti, hogy az oktatási intézmények és a termelő üzemek között aktív kapcsolat alakult ki. A magyar TIT-küldötlség a tapasztalatokból levonta a megfelelő következtetéseket is: a jó gondolatokat, ötleteket Munkavédelmi tanfolyam zárult a szakszervezeti iskolán Fórummal zárult tegnap Pé­csett, a szakszervezeti iskolán részt vett — az Építő-, Fa-, Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete Baranya megyei Bizott­ságához tartozó vállalatok — munkavédelmi és munkásellátá­si felügyelőinek tanfolyama. A kéthetes tanfolyamon többek között a szakszervezetek fel­adatáról, a baleseti veszélyfor­rásokról, a balesetek kivizsgálá­sáról, a dolgozók kártérítéséről hangzott el előadás. A tegnapi fórumon a 19 — megyében lévő vállalatot — képviselő felügyelők összegez­ték a két hét alatt tanultakat, és választ kaptak a munkavéde­lemmel, munkásellátással kap­csolatos kérdéseikre. Zick János, a beremendi ce­mentgyár munkavédelmi fel­ügyelője többek között elmond­ta, hogy a figyelemfelkeltő szí­nes filmek, előadások, konzul­tációk mellett a hallgatótársai­val folytatott beszélgetések is számos hasznos tapasztalattal gazdagították. Kerekes Barná­né, a Pécsi Tervező Vállalat munkavédelmi felügyelője és munkásellátási megbízottjának véleménye szerint a több éves gyakorlattal rendelkező számá­ra is adódtak olyan kérdések, melyek itt, a tanfolyamon tisz­tázódtak. Példaként említette az építőipari gépek minősítését, illetve a típusgépek minősítési eljárásának egyszerűsítési lehe­tőségét. Molnár Antal, a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkavédelmi felügye­lője arról szólt, hogy az előadá­sokban szerencsésen ötvöződ­tek az elméleti tudnivalók és a gyakorlati példák. Krémer Miklós, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkavédel­mi felügyelője pedig hozzátette, hogy nagyobb magabiztosság­gal, s tudással dolgoznak majd a következő napoktól. A kéthetes tanulásnak gya­korlati célja, hogy lépést tartva a fejlődéssel, változással, a megelőző, felvilágosító, nevelő munka eredményeként javítsák a dolgozók munkakörülményeit, védjék egészségüket. A taxisofőrt megöléssel fenyegették Budapesten november 8-án este, nyolc óra körül a Szé­na téren Farkas Sándor, 21 éves segédmunkás, büntetett előéletű, vásárosnaményi la­kos, Borbás Bertalan, 23 éves, büntetett előéletű, se­gédmunkás, vásárosnaményi lakos és Káplár István, 19 éves, géplakatos, budapesti lakos taxit béreltek azzal a céllal, hogy a budapesti Ka­mara-erdőig utaznak. A Ka­mara-erdőnél azonban közöl­ték a taxisofőrrel, hogy Ér­dig szándékoznak utazni. Érd közelében egy kevésbé for­galmas helyen Farkas társai­val együtt a hátsó ülésre kény­szerítette a taxisofőrt, ott ketten lefogták. Ellenszegülés esetén megöléssel fenyeget­ték. Baranyában elfogták a budapesti taxirablókat A gépkocsi vezetését a jo­gosítvánnyal nem rendelkező Káplár vette át — ittas ál­lapotban. Nagy sebességgel hajtottak Pécs felé, majd Me- cseknádasd területén a völgy­híd előtt a gépkocsi meg­csúszott és felborult, utasai csak könnyebb sérülést szen­vedtek. A személygépkocsi teljesen megrongálódott. Farkas és Borbás kimászott az autóból és megszöktek. A gépkocsit vezető Káplár és a taxisofőr a helyszínen ma­radt. Káplár Istvánt a rendőrség őrizetbe vette, majd a szö­késben lévő Farkast és Bor- bást a határőrség november 10-én, este Siklós környékén elfogta.' A tettesek disszidá- lási szándékuk megvalósítá­sa céljából rabolták el a taxit vezetőjével együtt. A büntető eljárást és a bűncselekmény teljes felderí­tését illetékességből a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytatja. (—y) hasznosítani lehet, hiszen még nagyon sok a tennivaló a köz- művelődés területén. A legfon­tosabb, hogy még jobban fel­keltsük a hallgatóság érdeklő­dését, megnöveljük igényeiket, s ez a tudományok terjesztésé­nek hatékonyabb módszereivel érhető el. Az eredményesség pedig a szellemi kapacitások jobb kihasználásának, a rejtett tartalékok feltárásának függvé­nye. Dücső ► Nagyüzem' Klubok, szakkörök Választás alkalmasság és kedv szerint Baranyában közel tízezer tag­gal tevékenykedik, de ennek sok­szorosát aktivizálja a Magyar Honvédelmi Szövetség, mely­nek célja a sorköteles fiatalok felkészítésén túl a honvédelmi tömeg- és versenysportokba be­vonni az érdeklődőket. Tagjai aszerint, hogy melyik techni­kai, ügyességi, bátorsági Szak­ághoz éreznek kedvet, ráter­mettséget, lövész, rádiós, köny- nyűbúvár, modellező, repülős, ejtőernyős klubokban, szakosz­tályokban dolgoznak és verse­nyeznek. Valamennyi járási, vá­rosi MHSZ vezetőség jól fel­szerelt oktatóbázisokkal rendel­kezik. A legtöbb területen már út­törő korban kezdhetnek a fia­talok, de a repüléshez, ejtő­Veszélytérkép az iskolákban Felvételünk a Tolbuhin úti általános iskola előtti gyalogátkelő­helyről készült, amely a „kilátástalanság” miatt önmagában is nagyon balesetveszélyes. Üttörők a közlekedésben Jól ismerik a KRESZ-t Reggel 7—8 óra között gyakran látni a gépkocsik féklámpájának felvillanását az iskolák környékén. A helyisme­rettel rendelkező járművezetők tudják, ilyenkor iskolák előtti gyalogátkelőhelyeken tanításra siető gyermekek csoportjaival találkoznak. Pécsett különösen jellemző ez a gyárvárosi, a meszesi és a Szigeti úton ta­lálható iskolák előtt. Igaz, ezeken a balesetveszé­lyes gyalogos átkelőkön az autósok is fokozottan figyel­nek, de éberen vigyáznak tár­saikra a közlekedési szakkö­rök úttörői is, a nevelők fel­ügyelete mellett. Sapkájuk, tárcsájuk, nyakkendőjük tekin­télyt parancsol nemcsak a ki­csik előtt, de a járművezetők többsége előtt is. A sok éve működő általá­nos iskolai közlekedési járőr szakkörök jól képzett pedagó­gusok irányításával dolgoznak, akik a pedagógus önkéntes­rendőri csoport tagjai. Ők egy­ben az iskolák KRESZ-felelős tanárai. A felsőtagozatos diák­seregből csak az lehet „úttö­rőrendőr", aki tanulmányi eredményével és rátermettsé­gével a jelképes egyenruhát kiérdemelte. A gyerekeknek is­merniük kell az összes közúti jelzőtáblát és betéve tudni a gyalogosokra, kerékpárosokra és a kismotorosokra vonatko­zó szabályokat. Ezt segíti elő az iskolákban található KRESZ-sarok és a veszélytér­kép, amelyek a gyerekekre ve­szélyes közlekedési gócokat ábrázolják. — Miből állapítod meg a féktávolságot? — kérdezem a Szigeti úton szolgálatot telje­sítő 5. osztályos tanulót. — A közeledő autó sebes­ségét figyelem, és azt, hogy az személy- vagy teherautó, mert nem mindegy, hiszen a teherautó súlyánál fogva ne­hezebben áll meg. Hirtelen nem is jutott eszem­be olyan KRESZ-kérdés, mely- lyel zavarba hozhattam volna a kis járőröket. Felkészültek, ismerik a szabályokat és lát­szik, hogy az úttörők ezt a szakköri munkát szívesen csi­nálják. Az ő tevékenységük eredménye az, hogy megszű­nőben van az iskolák előtii váratlan úttestre lépés, mert fő feladatuk, hogy a gyereke­ket akkor engedjék átmenni az úttesten, ha az áthaladás számukra veszélytelen, jármű nincs a közelben. Nyéki László igazgatóhelyet­tes véleménye szerint a szak­körök munkája nagyban hoz­zájárul a gyermekbalesetek megelőzéséhez. Vannak azon­ban olyan iskoláink, ahol hát­térbe szorul az iskolai közle­kedésre nevelés támogatása — mondja. — A városi tanács művelődési osztályától sok se­gítséget kapunk, ami a taná­rainkat is arra ösztönzi, hogy minél ricgyobb számban ve­gyenek részt az általános is­kolai tanulók közúti felkészí­tésében. Napok kérdése és beköszönt az esős, szeles időjárás. A szolgálat ellátásához elenged­hetetlenül szükséges lenne olyan megfelelő öltözék, mely védi a gyerekeket az időjárás viszontagságaitól. Legalább egy esőköpeny, hogy a téli, csúszós utakon is ott álljanak a járda szélén és őrködjenek a kisiskolások felett. Müller István ernyőzéshez 16 éves korukig várniuk kell. Vegyük sorra a klubokat. A lövészklubok a minőségi ver­senysport, valamint területi, üzemi, tanintézeti szinten tö­megsport jelleggel tevékeny­kednek, több mint hétezren lő­nek légfegyverrel, kispuskával, vagy sportpisztollyal. Tagjai részt vesznek a honvédelmi ku­pa lövész és az összetett hon­védelmi versenyeken. A tarta­lékos klubokban a honvédelmi ismeretek felelevenítése és lő- gyakorlatok végrehajtása folyik. A hat rádiós klubban három­százan dolgoznak, konstruktőr­ként javítanak, szerelnek és új készülékeket alkotnak, az RH és az URH szakosztály tagjai­ként morze-vel vagy élőbeszéd­del forgalmaznak az éterben magyarul, vagy a rádiósok hi­vatalos nyelvén, angolul. A rá­dió iránymérők komoly fizikai terhelést jelentő „rókavadásza­tot" folytatnak, míg a rádiós többtusa híveinek már nemcsak a rádiós, de általános honvé­delmi ügyességüket is bizonyí- taniok kell. A két könnyűbúvár klubban Pécsett és Mohácson másfél százan „kóstolják" a vizet: uszonyos és búvárúszó, tájéko­zódási és népgazdasági mun­kát végző csoportokban. A hét modellező klub közel 400 tagja megoszlik a repülő-, autó-, ha­jóépítők és versenyzők között a szabadonfutó, motoros és rá- dióirányításos kategóriákban. A rakétamodellezés még gyer­mekcipőben jár megyénkben. A pogányi légibázison vitorlá­zó- és motoros gépekkel a sor­kötelesek képzését, valamint a légisport lehetőségét biztosít­ják, légiparádékon is részt vesz­nek. Az ejtőernyős szakosztály is hasonló felkészítést biztosít. A MHSZ gépjárművezetőkép­ző iskolája lehetőséget ad a sorköteleseknek a szakmásított, míg másoknak a magánvezetői, a motoros vagy a buszvezetői jogosítvány megszerzésére. Tiszták a borgyár kazettái A Bőrgyár szennyvíz-kazettái Pécsett, az Ipari út mentén el­iszaposodtak. így a szennyezett vizet nehezen tisztíthatták, de­ríthették biológiailag, valamint frissítő talajvíz adagolásával. Ugyanis az így kezelt vizet is­mét felhasználják értékes ipari vízként. A Sellyéi Vízgazdálkodási Vállalat rekonstrukciót hajtott végre, hatezer köbméter iszapot kotortak ki, most ismét zavarta­lan és biztonságos lett az üle- pítés, valamint a derítés. A Tüskés-réten hét derítő ka­zetta található, a legnagyobb 48x14 méteres, mélysége 2—3 méter. Rendezték az ide torkolló Nagyárpádi-vízfolyás torkolati részét is, mivel ebből a patak­ból nyerik a frissítő vizet. Egye­bek között bővítették a medrét. A munka, mely befejeződött, csaknem 200 000 forint értékű. Nyárias ősz Az előző fojtott levegőjű, hűvös napok után tegnap 21 Celsius fokra emelkedett a hő­mérséklet. A nap több mint kilenc órát sütött. Tavaly, sőt az előző évben sem kényez­tetett el így bennünket a no­vember. Tavalyelőtt esős, hi­deg idő volt, míg az előző évben sütött ugyan néhány órát a nap, de az átlaghő­mérséklet csak a 9,5 fokot ér­te el. A meteorológiai előre­jelzés szerint a hét végére is ilyen kellemes időre számít­hatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents