Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-12 / 311. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A tervezettnél nagyobb vendégforgalom Dunántúli nnlo XXXIV. évfolyam, 311. szám 1977. november 12., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hitelek, feketén X vállalatnál keményen meg­szidtak egy dolgozót. Jogos volt a fejmosás. A hónap végi soka- dika előtt az illető kiszállásá­hoz a várható költségeket meg­haladó szép kis summát vett fel, útielőleg gyanánt. Elszámolni viszont csak akkor számolt el vele, amikor már megkapta ha­vi fizetését. Miért tette mindezt? Átmeneti pénzzavarát sikerrel hárította el a vállalattól ily mó­don felvett hitellel. Ugyanez a vállalat partneré­től egy nagyobb tételt vásárolt több milliós összegért. A part­ner — tegyük hozzá, X válla­latnál jóval szerényebb méretű cég — határidőre szállította a megrendelt árut, s várta, hogy megkapja érte az ellenértéket. Várt egy hónapig, két hónapig, háromig. Az átutalás nem tör­tént meg. Mitévők legyenek, ne­kik is szükségük lett volna a pénzre. Több ízben kérték írás­ban X vállalatot, ugyan utalják már át azt a néhány milliócs- kát. Ilyenkor mindig kaptak egy udvarias levelet, amelyben X vállalat megnyugtatta őket, hogy hamarosan egyszámláju­kon lesz a kérdéses összeg. Mindez azonban csak írott mu­laszt volt, nem fizettek. Csak fél­évvel a határidő után utalták át nagy kegyesen a várva várt ősz- szeget. A kis vállalat olykor már-már alig tudott bért fizetni dolgozóinak, mert nem volt az egyszámláján elegendő pénz. Mit tett X vállalat? Gazdálko­dott a kis cég pénzével, azaz hitelt vett fel meg nem enge­dett módon. Átmeneti pénzza­varát hárította így el. Nagyban azt csinálta, amit dolgozója is elkövetett. Miért jogtalan az ilyen hitel- felvétel? Nemcsak azért, mert nálunk a Magyar Nemzeti Bank joga, hogy vállalatainknak gaz­dálkodásukhoz hitelt adjon. Azért is, mert akadályozta ezzel egy másik vállalat munkáját, korlátozta fizetőképességét, a szokásos pénzügyi műveleteinek elvégzését. Mit tesz ilyen és ehhez ha­sonló esetekben a hitelezésre kényszerült vállalat? (Többnyire kis cég, mert a nagyobbakkal nem szívesen húznak ujjat.) Megpróbálja kényszerű böjtö­léssel kigazdálkodni a pénzt, s kitartani addig, amig nem kap­ja meg jogos tulajdonát. Bíró­sághoz nem szívesen fordul, mert az is hosszú idő, amig iga­zát ki tudja verekedni, elveszti a vállalat jóindulatát, s aztán megnézheti magát, mikor fog tőle vásárolni X cég. Pénzre vi­szont szüksége lehet, akár alap­jai feltöltésére, akár fizetési kö­telezettségeinek kiegyenlítésére is. Hasonló módon jut pénzhez, mint X. Nem utalja át a pénzt egy harmadik vállalatnak, azaz ugyanolyan fekete hitelt vesz föl a harmadiktól, mint amilyent ő kényszerül nyújtani X-nek. S a folyamat vállalatok egész sorá­nál megy végig, s mindenütt gazdálkodási zavarokat, prob­lémákat okozva. Lavinát indíthat el ily módon egy-egy nemfize­tés, jogtalan hitelfelvétel! Ez a fő veszélye az ilyen „hiteleknek”, s ezért küzdünk ellenük. Fel­ügyeleti szerveink ezért üldözik az ilyen „hitelviszonyt”. Kirivó esetekben akár gazdasági bír­ság is lehet a fekete hitel ka­mata. Gőz József Losonczi Pál folytatta tárgyalásait Mexikóban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken ellátogatott a Teotihuachan-i piramisokhoz és folytatta tárgyalásait vendéglátójával, Jose Lopez Portillo mexikói elnökkel. Az eddigi tárgya­lásokról csak rövid ténykommünikél adtak ki, E szerint a két elnök elégedetten nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról, mert ez mindkét fél részéről eredményesen fejlődött, ugyanakkor to­vábbi lehetőségek kínálkoznak a bővítésre politikai, gazdasági, kulturális és műszaki-tudomá­nyos téren. A tárgyalásokról előreláthatólag hétfőn közös közleményt adnak ki. Hazánkba érkezeti Raul Castro Ruz hadseregtábornok Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter köszönti Raul Castro Ruz hadseregtábornokot. Raul Castro Ruz hadsereg­tábornok, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság másod­titkára, az Államtanács első el­nökhelyettese, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a kubai forradalmi fegyveres erők mi­nisztere Czinege Lajos vezérez­redes honvédelmi miniszter meghívására pénteken reggel hivatalos baráti látogatásra, katonai küldöttség élén hazánk­ba érkezett. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Czinege Lajos, valamint a Hon­védelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fogadták. Je­len volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Raul Castro Ruz hadseregtá­bornok koszorút helyezett el a Hősök terén a Magyar Hősök emlékművén és a gellérthegyi Felszabadulási emlékművön. Ezután a Honvédelmi Minisz­tériumban megkezdődtek a ku­bai forradalmi fegyveres erők minisztere által vezetett küldött­ség hivatalos tárgyalásai a Ma­gyar Néphadsereg vezetőivel. Wolfgang Rauchfuss Budapesten Wolfgang Rauchfuss, a Né­met Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Magyar—NDK Gaz­dasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság NDK- tagozatának elnöke pénteken Budapestre érkezett a bizottság elnökeinek találkozójára. A Fe­rihegyi repülőtéren Szekér Gyu­la miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának el­nöke fogadta a vendéget. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk ber­lini és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Pénteken délelőtt a Parla­mentben megkezdődtek Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfuss tárgyalásai. A megbeszélések középpontjában a két ország párt- és kormányküldöttségeinek ez évi márciusi tárgyalásaiból, valamint a bizottság 16. ülés­szakának határozataiból adódó feladatok eddigi végrehajtásá­nak és a további teendőknek a vizsgálata áll. Púja Frigyes hazaérkezett Svédországból Pénteken hazaérkezett Svéd­országból Púja Frigyes külügy­miniszter, aki Karin Söder kül­ügyminiszter meghívására hiva­talos látogatáson tartózkodott az északi országban. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Thomas Ganslandt, a Svéd Királyság magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is. A mohácsi Tartósító Üzemben megkezdték az eddig tankokban tárolt termékek feldolgozá­sát. Baranya és Pécs ellátására 12 vagon ecetes alma-paprikát, 3 vagon cseresznye­paprikát, 30 vagon savanyúkáposztát, 3 vagon vöröskáposzta-salátát töltenek üvegekbe. A képen: kiürítik az alumínium-tankokból a paprikát. II Pannónia Szálloda egyesztendős mérlege • A környezet rendbetétele még nem teljes • Átmenő forgalom az átkötő úton A Pannónia Szálló egyéves működéséről számolt be teg­nap a Szervezés- és Vezetés­tudományi Egyesületben Var­ga Csaba igazgató. Az elmon­dottakból kiderült, hogy nagy szükség volt Pécs új szállodá­jára, de azt is megtudhatták a hallgatók, hogy a város szál­lodahelyzete mit sem javult, hiszen már belépésekor egy korábban megszűnt „házat" pótolt: a fél évvel előbb be­zárt régi Pannóniát. Az augusztus 18-i ünnepé­lyes nyitást követően a hó vé­géig 46 százalékos volt a ki­használtság, akkor még az ún. „beeső" vendégek foglal­ták el a szobákat. A szerve­zett vendéglátást szeptember 1-től számíthatjuk. Abban a hónapban 68, októberben 70, novemberben — a téli holt­idény első hónapjában — 71 százalékos volt a kihasznált­ság. A következő három hó­napban visszaesett 46—47 százalékra, attól kezdve aztán ismét emelkedett az üzletme­net, s szeptemberben tetőzött a forgalom 82,6 százalékkal, de október is 80-on felül volt. A magas kihasználtság azt jelenti, hogy a szokásos hét­végi pangások mellett igen gyakori a telt ház, amikor a Pannónia már a jelentkező vendégek elutasítására is kényszerül. 1977-re a Pannó­niát 75 százalékos kihasznált­ságra tervezték, a jelek sze­rint ez a terv meg is valósul, összehasonlításul a Hungar Hotels másik két vidéki szál­lodájának hasonló adatát ér­demes megjegyezni: a szom­bathelyi Claudius 25, a szé­kesfehérvári Alba Regia 35 százalékkal „hozta" annak­idején az első évet. Elmondta az igazgató azt is, hogy kiegyenlítettebb le­hetne a szálloda kihasználtsá­ga, ha a rendező szervek egyeztetnék a pécsi rendez­vények időpontjait, mert a megfigyelés szerint gyakori a bel- és külföldi vendégek el­helyezésével járó rendezvé­nyek egybecsúszása, s ilyenkor a szállásbiztosítás komoly gon­dot okoz. Foglalkozott Varga Csaba a szálloda környezetével kap­csolatos gondokkal is. Az első évet csaknem egészében vé­gigkísérő negatív jelenség volt, hogy közvetlenül a nyitás után felbontották a frissen el­készített parkot a távfűtőve­zeték építése miatt, s csak idén szepemberben sikerült ismét helyreállítani az eredeti rendet. A másik gond, hogy a szálloda területéhez tartozó, a Várady Antal utcát a Kór­ház térrel összekötő belső úton olyannyira nagy az át­menő forgalom, hogy az már gyakran a szálloda üzemelte­tését zavarja. Gondot jelent az is, hogy a szállodához ki­épített parkolóterületet rend­szeresen idegenek veszik igény­be, s emiatt a szálló autóval érkező vendégei nem egyszer tiltott helyeá kénytelenek hagy­ni gépkocsijaikat. És még va­lami a környezetről: annak­idején a tanács kötelezte a beruházót, hogy a Várady An­tal utcoi bejárónál levő két ház tűzfalát városképi szem­pontból építse át. Erre a fe­dezet rendelkezésre áll, de leg­csekélyebb remény sincs arra, hogy el is lehet költeni. Nincs ugyanis vállalkozó erre a mun­kára. Természetesen szóba került a régi Pannónia és a Nádor felújításának kérdése is. Szin­te biztosra vehető, hogy 1979 —80 előtt nem kezd hozzá a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat a volt Pannónia felújítá­sához, így aztán az elkészülte sem nagyon várható 1983 előtt. Utána pedig a Nádorra kell sort keríteni. Ez azzal jár, hogy az új Pannónia létének első évtizedében a túlzott igénybevétel miatt a normá­lisnál gyorsabban használódik el, ez pedig nyomban egy költséges felújítást tesz szük­ségessé. ■*. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents