Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-06 / 306. szám
1977. november 6., vasárnap Dunántúlt napló y SZOCIALISTA HORIZONT Nézzünk be az „U Fleku”-ba Nem is kell messzire mennünk, mert Prága szívében, a Kremencova utcában találjuk Prága legkisebb, s egyben legrégibb üzemelő sörgyárát, a sörözőjéről is hírneves „U Fleku”-t. A sötét, édeskés, felülmúlhatatlan ízű sör nem az egyetlen vonzerő itt. A több mint félezer évvel ezelőtt épült gótikus épületnek egészen különleges atmoszférája van, s bepillantást nyújt a prágaiak régi életmódjába. Nem csupán terjedelmében legkisebb ez a sörgyár, de a sörtermelés mennyiségében is — csak hatezer hektolitert gyárt évente. Az első fennmaradt írásos feljegyzés 1499- ből származik, s arról árulkodik, hogy a már abban az időben üzemelő sörgyárat egy Vit Skremenc nevű prágai polgár vásárolta meg. Minden jel arra mutat, hogy már akkor jó ötven, de lehet, hogy nyolcvan éve is sört főztek itt. Akkor természetesen nem ez volt a legrégibb és nem is az egyetlen sörgyár Prágában. Ismeretes ugyanis, hogy a cseh fővárosban már a XI. században főztek sört. „U Fleku" kerti vendéglője Még a múlt század elején is több mint száz sörgyár működött Prágában, ezek többnyire kis, a városlakók házaiban elhelyezett üzemek voltak. Skremenec sörgyára azért is lett olyan híres, mert nevéről a prágaiak — ha kissé elferdítve is — utcát neveztek el, a mai Kremencova utcát. A sörgyár a későbbi időkben gyakran váltott gazdát. Legjobban akkor virágzott, amikor Jakub Flekovsky sörfőző vásárolta meg. Két szomszédos házzal kibővítette, s ebben az időben létesült a gyár udvarán a bájos kertvendéglő. Az évek során Flekovsky tulajdonos nevét a prágaiak leegyszerűsítették — s a sörgyár röviden az „U Fleku" (A Flekkenhez) nevet kapta. Az ő söre állítólag nem érte el a ma megszokott minőséget. A kiváló tizenhárom fokos fekete sört — ahogyan ma ismerjük — csak százharminc éve főzi a sörgyár. Azóta azonban a mai napig semmit sem kellett változtatnia a gyártási technológián. J. S. (Pregopress—KS) A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM JEGYÉBEN A SZOVJETUNIÓ X. 5 ÉVES TERVÉNEK LEGFONTOSABB ÉPÍTKEZÉSEI A parkok városa Szófia vízderítője Szófia közelében épül a Balkán-félsziget egyik legnagyobb víztisztító berendezése, amelyet a bolgár „Vodokanalprojekt" intézetben terveztek. Az építés első szakasza 1980-ban fejeződik be. A szovjet üzemekből érkező berendezések akkor naponta 540 köbméter vizet tisztítanak meg. Amikor a vízmű teljesen elkészül, másodpercenként 15, naponta pedig több mint egymillió köbméter ipari és háztartási szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. (Budapress — Sofiapress) A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, Pozsony fekvésével kétségkívül a Duna mentén fekvő legszebb városok közé tartozik. Nagy Pozsony három, egymástól különböző területen fekszik: a Kis- Kárpátok vidéke, a Bécsi-medence és a Duna menti Alföld egy részén. Mindegyik terület a maga nemében egyedülálló. és ez határozza meg a város jellegét. Már a régmúltban is voltak Pozsonyban parkok és kertek. Az első nyilvános park 1976-ban létesült a Duna jobb partján, Petrzalkán. Ebből az időből sok értékes fa maradt fenn. A harmincas években itt a parkban rózsakertet alakítottak ki, amelybe 500 értékes rózsafát ültettek ki. A rózsakertet pavilonok, vízmedence, szobrok, és lócák egészítették ki. 1966 óta a park főútjai tengelyében áll Jankó Král', szlovák költő szobra, akiről a park a nevét kapta. Pozsony nyugati körzetében fekszik a város második természetes parkja; a Horsky (hegyi) park, amely a múlt század végén Justi városatya ösztönzésére létesült. A zöldterületek, parkok, kertek kibővítésének igénye együtt nő az új lakótelepek, emlékművek, terek és rakpartok felépülésével. Reprezentatív parkos terület létesül a Slavi- non, a szovjet hősök emlékműve körül; a Duna-parton, amely a Botanikus-kertben folytatódik; a Szlovák Nemzeti Felkelés terén, ahol hatalmas magnóliákat és szub- trópikus örökzöld növényzetet találunk. Nagy parkerdő létesül a Vaskutacska kiránduló- hely mellett is. (Progopress—KS) Kiszállunk az autóból. Gud- run rámutat egy emeletes házra: ilyen lesz az övék is, öt szoba plusz mellékhelyiségek. Kissé kételkedem az öt szobában. A méretekből ítélve „nem nézek ki ennyit" a házból. Persze nem is kinézés dolga, százharminc négyzet- méter az százharminc négyzetméter. Beszállunk az autóba, legurulunk az emelkedőn az ötezer lakosú Sternberg központja felé. Közel vagyunk Schwerinhez, a megyeszékhelyhez. közel a tengerhez, az erős szél forrásához. Néhány perc és Gudrun Wilier úttörő- vezető, tanítónő irodájában vagyunk, ott, ahonnan elindultunk „háznézőbe".-— Az anyósoméknál lakunk két gyerekkel — mondja Gudrun. — Henry kilenc, Arne hároméves. Bützowból járunk naponta Sternbergbe dolgozni, • Férjem a néphadHázunk sereg tisztje. A gyerekeket is visszük magunkkal óvodába, illetve iskolába. Az anyósoméknál két szobánk van, de szeretnénk külön lakást itt Sternbergben, hogy ne kelljen bejárni. Gudrun az íróasztalon lévő papírhalomban válogat. — Tudja, mi az a látogatási kártya? — áll meg a keze egy pillanatra. — Nem tudom — válaszolom. Felhagy a kutatással és készséggel fog a magyarázatba. Lakáskérelmet nyújtott be a sternbergi városi tanácsra, ahol megnyugtatták, hogy a háromszáz igénylő ellenére is mindent megpróbálnak. A tanács átmeneti otthonul maximum három, többnyire régi, lelakott, s valóban csak ideiglenes célra alkalmas lakást ajánl fel az igénylőnek, amíg végleges otthont nem tud kínálni. Az igénylő a látogatási kártya birtokában megtekinti a számára kijelölt lakásokat és nyilatkozik, hogy megfelel-e neki vagy sem. A harmadik felajánlott lakást már köteles elfogadni. Gudrunék kettőt elutasítottak, de már megkapták a harmadik címet is a tanácstól. Ha ez az ajánlat sein felel meg nekik, továbbra is vállalják arobejárást. amíg a di Friedrich, a saját lakásának történetét meséli: — A grossgörnowi termelőszövetkezet három falut fog össze: Grossgörnowot, Klein- görnowot és Sagsdorfot. A hatvanas évek végén a mező- gazdaság gépesítésében még nem tartottunk ott, ahol ma tartunk, ezért munkaerőt kellett hozni. Az embereket szo- ba-konyha-kamrás bungalókba költöztettük. Három ilyen lakásból alakítottunk ki később kettőt, mindegyiket külesz - öt szobás ház, az ötszobás, mellékhelyiségekkel, garázzsal el nem készül. Kopognak az ajtón. Közép- termetű, vékony, egyenruhás fiatalember lép az irodába. Gudrun férje — Georg Wilier. Ö az építkezés részleteiről beszél. — ötvennyolcezer márka állami kölcsönt veszünk fel, körülbelül 90 márka lesz a havi törlesztés mintegy ötven évig. Ha mi is segítünk az építkezésben, természetesen kevesebbe kerül. Nálunk az ifjú házasulok 26 év alatt 5000 márka házassági kölcsönt kapnak, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Ám csak négyezer márkát fizetnek visz- sza, ha az öt év alatt egy gyerek születik. Ha kettő, csak kétezFet, s ha nyolc éven belül vállalják a harmadik gyereket is, semmit nem kell törleszteni. Ez népesedéspolitikai intézkedés. Elhagyjuk Sternberget és Grossgörnow község felé vesz- szük utunkat, ahol Rudi Friedrich, a kölcsönös paraszt- segélyező egyesület Sternberg járási titkára már vár bennünket. Sört bont, a felesége kávéval kedveskedik, s miközben a német szokás szerint bő lére eresztett kávét ízlelgetjük, beszélgetünk. Van időnk, még várunk valakit. Rulön fürdőszobával. Magam is ilyen lakásban lakom. A grossgörnowi szövetkezet 7500 hektáron gazdálkodik, százkilencven tagja van, közülük hetvenhat a dolgozó, a többi nyugdíjas. A hetvenhat tag el tudja látni a főként állattenyésztésben adódó munkát a gépesítés jelenlegi foka mellett. Közben megérkezik az, akit vártunk: Hildegard Etem, a szomszéd. Foglalkozása könyvelő, a férje talajjavító agrár- szakember. Három gyermekük van. — A közeli Brühlben építkezünk — mondja Hildegard, ütszobás házat garázzsal, központi fűtéssel. Az építkezést 1976-ban kezdtük meg, idén szeptemberben valószínűleg beköltözünk. Az egész mintegy 70 ezer márkába kerül, de csak 59 ezer márka kölcsönt vettünk fel, a többit barátok, rokonok segítségével ledolgozzuk. A termelőszövetkezet is támogat bennünket anyagilag. A támogatást csak akkor kell megtéríteni, ha nem objektív okokból változtatok munkahelyet. Az utolsó mondatot Rudi Friedrich nem állja meg nevetés nélkül. Hildegard Etem mostanában nem fog munkahelyet változtatni. Pákovics Miklós Korszerű,,, falusi házak Schwerin megyében (Fotó|_ Panoráma—DDR — KS)
