Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-27 / 326. szám

1977. NOVEMBER 27. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Beszélgetés Nádor Györggyel, az ÁIB titkárával 1971 szeptemberében új törvényt hozott az Ország­gyűlés: az ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mindaz, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a párt ifjú­ságpolitikai határozatának megvalósitását kormányszin­ten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai hatá­rozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bi­zottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÄIB- nak napjainkban, arról Ná­dor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, nem kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenysé­gének eredménye. Hiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kong­resszusai, a törvényeket pedig az Országgyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyze­tét, lehetőségeit, azok figye­lembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és azok végrehajtását koordi­náljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott Ná­dor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dol­gozó fiatalok élet- és munka- körülményeivel törődik. A mi­nisztériumi bizottságokon, mint központi szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szerveze­tek is működnek. Ezeket min­den megyei, városi és helyi ta­nácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak a vál­lalati, szövetkezeti, iskolai ve­zető testületekben is. — Mi a feladatuk jelenleg Tizenhat éve a Vöröskereszt Baranya megyei Ifjúsági fele­lőse, a megyei vezetőség tag­ja és egyik elnökhelyettese. Ez a társadalmi munkája. Egyéb­ként pedagógus, 1951-től — három évi aktív tanítóskodás után — a megyei Tanács ál­talános iskolai tanulmányi fel­ügyelője, munkaterülete: a ci­gányok, a nemzetiségiek, az alsótagozatosok és a napközik munkájának segítése, ellenőr­zése. Együtt nézzük az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom fejlő­dését tanúsító statisztikákat munkába állásától — 1961-től — napjainkig. — Milyen volt a helyzet a kezdéskor? — Alig volt általános vagy középfokú isi,óla, ahol műkö­dött ifjúsági vöröskeresztes csoport. Azóta már valamennyi iskolában van. 19 középiskolá­ban, 11 szakmunkásképző in­tézetben és 136 általános is­kolában, az Úttörőmozgalom részeként, illetve alapszerve­zetként. Három éve az alsóta­gozatosok körében is tevé­kenykedünk, a kis egészség­őrök játékosan készülnek az önálló munkára. Taglétszá­munkban is erősödtünk, az al­só tagozatos gyerekek 13,5 százaléka aktivistánk, a felső- tagozatosok közül 6367, a kö­zépiskolákban 1076 és a szak­munkásképző intézetekben .933 fiú és lány tevékenykedik. ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen minden, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmutatása alap­ján minden oktatást nem érin­tő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megte­szik az ifjúságpolitikai célkitű­zések megvalósításához szük­séges intézkedéseket; fejlesz­tik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését, az ifjú­ságnak a közéletben való fo­kozott részvételét segítő felté­teleket. — Fejtse ki kérem ezt rész­letesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanu­lásban, szakmaválasztásban el­vileg korlátlanok, a gyakorlat­ban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fia­talember, gondolok itt arra, hogy nem lehet egyenlőségje­let tenni azok közé, akik mond­juk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével megteremtse azokat a feltéte­leket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok. — Mivel foglalkozik még az ÁIB a lent említetteken kívül? Hiszen a fiatalok élete sem ki­zárólag a tanulásból, a _mun­kából áll? — Jogszabályokat alkotunk a szabad idő hasznos, tartal­mas eltöltésének elősegiténére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megte­remtésére, és a nemzetközi if­júsági kapcsolatok fejlesztésé­re is. Foglalkozunk a fiatalok önálló életkörülményeinek ki­alakításával, a családalapítás gondjával, pályaválasztási fel­tételeik szélesítésével, javítá­sával, de a lakásgondjaikkal is, a gyermekgondozási felté­telek megteremtésével, a csa­ládi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a Közpónti Ifjúsági Alapot, ami az ifjúság- politikai célkitűzések részbeni megvalósitását szolgálja. En­— És mindezt az ön tevé­kenysége óta... Élénken tiltakozik. — Tulaj­donképpen én csak irányítom a gyakorlati munkát, az igazi érdem a csoportoké és alap­szervezeteké és az ő munká­jukat irányító pedagógusoké. — Milyen célkitűzései van­nak az ifjúsági vöröskeresztes tevékenységbe való bevonásá­nak? — A vöröskeresztes tevé­kenység szervesen kapcsolódik az iskolai oktató-nevelő mun­kához, ismereteket nyújtva ki­egészíti a tanórákon szerzett tudást, de elsősorban a neve­lési feladatokat segíti. Embe­riességgel a békéért ez a nemzetközi Vöröskereszt jelsza­va, ennek kapcsán az emberi segítőkészséget szeretnénk ki­alakítani a jövő felnőttjeiben, erősíteni a szocialista humanis­ta jellemvonást. Az egészséges életmódra nevelés a fő fel­adatunk, hogy testben és lé­lekben egészséges felnőttekké váljanak a mai fiatalok. — Céljaikat hogy váltják va­lóra? — Megtanítjuk és gyakorol­tatjuk, tudatosítjuk az egész­ségügyi ismereteket, egyénileg hogyan védjük legdrágább kincsünket, az egészségünket. A bajbajutottakon való se­gítést — és természetesen a megelőzést — az első­segélynyújtási tanfolyamokon oktatjuk, újabban a legalap­nek az összege meghaladja az évi egymilliárd forintot. — Konkrétan mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volume­nű dolgokat említem: 25 mil­lió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezmé­nyekre: a fiatalok üdültetésé­re, a tanulóifjúság kedvezmé­nyes étkeztetésére, vagy a la­káshasználatbavételi kedvez­ményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gye­rekei továbbtanulásának támo­gatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági lé­tesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nap­pali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 szá­zaléka részesül rendszeres ösz­töndíjban, vagy szociális támo­gatásban. Hogy minél több munkás- és parasztfiatal ta­nulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra in­gyenes előkészítő tanfolyamo­kat, táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Új formája az ösztöndíjrendszernek a kö­zépiskolai ösztöndíj. Tizenöt­ezer fizikai dolgozó gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösz­töndíjának, kollégiumi ellátá­sának, betegségi biztosításá­nak egy része ugyancsak eb­ből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy ele­gendő az ÁIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljain­kat támogatjuk. Hogyan egé­szül ki ez az összeg? — Egy-egy fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordít­ható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadal­mi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondját segítő prob­lémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjú­sági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. A vállalatok, termelőszövetkezetek gazdasá­gi vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reá­lis kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiataljaikra, vetőbb tudnivalókkal már az óvodásokat is megismertetjük, természetesen játékos módon. A családvédelmi feladatok is igen nagy hangsúlyt kapnak a munkánkban, a családi életre felkészítés kapcsolódik az osz­tályfőnöki tantervekhez. Itt megtanítjuk a csecsemőgondo­zási, házibetegápolási tudni­valókat, az idősekről, a magá­nyosokról való gondoskodást és a patronálási tennivalókat, bevonjuk kis és nagyobb tag­jainkat a gyermekvédelmi munkába. Az egészséges éiet- és munkakörnyezet kialakítása is alapvető elvárás, melyet a Tiszta iskola — egészséges if­júság mozgalmunkkal tudato­sítunk, de tágabb társadalmi kitekintéssel. Az egyéni tiszta­ságon túl a játszóterei«, vizek, rétek, erdők, lakótelepek tisz­taságának kialakításában, megóvásában is egyre többet vállalnak. Céljaink valóra vál­tásában játszik még szerepet, hogy együttműködünk külföldi szervezetekkel, a gyerekek se­gítenek a véradó mozgalom­nak — véradókká csak 18. életévük betöltése után vál­hatnak — és segítenek a ká­ros szokások elleni küzdelem­ben is. Rittner Hajnalka megszállott pedagógus. Hivatalos tanácsi munkájában és a vöröskereszt- tes tevékenységében is a ne­velői hitvallása vezérli. Meg­találni minden emberhez, gye­mért olyan munkahelyet keres­nek maguknak, ahol igényeik­nek megfelelően kulturáltabb körülmények között dolgozhat­nak. Ma már minden józan vezető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nemze­dék, hiszen új munkaerőt csak onnan nyerhetnek. — Milyen fórumokon nyilvá­níthatják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javasla­tot a gazdasági munka javí­tása érdekében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket két­évenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, és több mint 200 ezren szólal­tak fel körülményeiknek javí­tása érdekében. — Minden gazdasági egy­ségben kötelesek a vezetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igények­ből születő gondokal. — Melyek azok a főbb kér­dések, amelyek a parlamente­ken elhangzottak? — Elsősorban bérezési prob­lémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szól­tak a fiatalok. Újabb igények érkeztek a munkahelyi kultu­rálódási lehetőségek bővítésé­re, a továbbtanulási adottsá­gok fejlesztésére. — Ezek a parlamentek a fiatalok közéleti tevékenységét erősítik. Milyen szerepet kap­nak a fiatalok az állami, a társadalmi szervezetek appará­tusában? — Az Országgyűlésnek je­lenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok kö­zött a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztségviselők közel 30 száza­léka fiatal. — Mivel viszonozzák a fia­talok a velük való gondosko­dást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több, mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi munká­ban. — Köszönjük a beszélgetést. Mérő Miklós rekhez és felnőtthöz a benne rejlő humanizmus kulcsát — mondja. Sikerül, sikerült-e ne­ki? Elismerik munkáját, mellyel jó úton megindított és visz is valamit. A Vöröskereszt kiváló dolgozója, megkapta az Ifjú­sági Vöröskeresztes Munkáért Érdemrend ezüst, a Magyar Vöröskereszt Munkáért Érdem­érem arany fokozatát, a köz­oktatás és az oktatásügy kivá­ló dolgozója, kiváló úttörőve­zető, tavaly Úttörővezető Ér­demérem és idén a Tanács ki- váló dolgozója kitüntetéseket kapta meg. — Az ifjúsági vöröskereszles munkájának mi a legfőbb mozgatórugója? — Szeretem csinálni, de hogy mi ad újabb erőt? Azt szeretném, hogy a mai gyere­kek legyenek nálunk is külön­bek. Murányi László i;|§ÍÍÍÍi^ Tizenhat éve az ifjúsági vöröskeresztért A lakosság 30 százalékát érinti Megváltoznak az orvosi körzetek Pécsett Megváltozott körülmények­hez mindig utána kell igazíta­ni a dolgokat. Mélyenszántó igazságomat ruhaipari hason­lattal tudom alátámasztani. Ha valaki meghízik, vagy lefogy, ruháját okvetlenül utána kell igazítani, bővíteni, vagy szűkí­teni, mert mulatság tárgya lesz. Persze, most nem ruháról lesz szó. A város képe változott meg az utóbbi esztendőkben. Új házak tömege készült el Lvov-Kertvárosban, a Szigeti városrészben, egyidejűleg föld­szintes, ócska kis házikók tűn­tek el a városépítés süllyesztő­jében. Megváltozott egy-egy te­rület laksűrűsége, népsűrűsége, s ez igen nagy aránytalanságo­kat szült az orvosi ellátásban. o A körzeti orvos jó ismerőse mindenkinek. Először ő az, aki a betegágyunknál terem, ha valami baj van. További sor­sunkat is ő irányítja, egészen addig, míg meg nem gyógyul­tunk . . . Fontos tehát, hogy a kapcsolatunk jól alakuljon ve­le. Egy katasztrófa, ha nyug­díjba megy, vagy más területre költözik valamelyik fél... Ez már többször előfordult min­denki életében, és eddig túl is élték ezeket a megrázkódtatá­sokat .. Körzet-módosításokat készí­tettek elő Pécsett, január else­jétől lesznek hatályosak az új körzethatárok. Nem kis munka volt, a városlakók harminc szá­zalékát érinti a változás. Tíz esztendeje áílnak így az orvosi körzetek határai, ma már szük­séges a változtatás, és éppen a betegek érdekében. Q A régi városrészek elnéptele­nedtek. Ez a megállapítás ter­mészetesen viszonylagosságot rejt, hiszen elnéptelenedésről valójában nem beszélhetünk, csak a többi, fejlődő város­részhez viszonyítva néptele- nebbekké váltak. így alakulha­tott aztán ki, hogy egy orvosi körzetben ezerhétszáz lelket számolhattak meg, míg az újabb városrész körzetében há- romezerhatszázat is. Egy orvos látta el az ezerhétszáz lakost, és egy másik a háromezerhat- százat. Ha meggondoljuk, hogy egyedül a magasház egy köz- ségnyi lakost jelent, mindjárt könnyebben megértjük, miről is van szó. A jelek korábban már megmutatkoztak. A POTE Szervezéstani Intéze­te évekkel ezelőtt végzett egy felmérést, amelynek eredmé­nyében már tükröződtek ezek az aránytalanságok. Ez a vizs­gálat aztán indukálta a töb­bit. Közben a helyzet tovább változott, kialakult Lvov-Kertvá- ros végleges képe, a Szigeti városrész. Maguk a körzeti or­vosok is elégedetlenek voltak az arányokkal, s maguk is fel­mérték területük lakosságát. Az Egyesítés Egészségügyi Intéz­mények munkatársai is igyekez­ték a képet objektiven kialakí­tani, így aztán meghúzták az új körzethatárokat. Q A belvárosban megszűnt egy orvosi körzet. A 24-es körzetből nyugállományba vonult az or­vos, betegei a szomszédos kör­zetekbe fognak tartozni. Ezt a körzetet viszont szükséges volt átszervezni a harmadik kerü­letbe, a Szigeti városrészbe. Az új körzet a Rókus utcai rende­lőben kezdi majd meg műkö­dését, tehermentesítendő az eddig itt működő felnőtt kör­zetek munkáját. Kiigazították a régi Kertvá­ros aránytalanságait is. így most az egész város területén átlagosan kétezerhatszáz lakos tartozik egy orvoshoz, ez meg­felel a kívánt átlagnak. Az új körzethatárokat Pécs város várható fejlődésével tel­jesen szinkronban alakították ki. Számítanak már a Mecsek- nyugaton felépülő házak új la­kóival és a Siklósi városrészben közeli jövőben beköltözőkkel. A Krisztina téri rendelőben még van egy üres hely, ha szüksé­ges lesz, jövőre megkezdheti működését egy újabb körzeti orvos. Ha nem, hát két év múl­va. Érthető, hogy szükség volt a változtatásra. Említettem, hogy ez a betegek érdekét szolgálja. Hogyne szolgálná azt, amikor egyszerű számtanpélda megol­dásával kiderülhet, hogy ahol kétszerannyi a lakos egy kör­zetben, éppen feleannyi idő jut egy beteg ellátására, mint másutt. A körzeti orvossal pe­dig beszélgetni kell, jó kapcso­latot, bensőséges, emberi kap­csolatot ápolni. Ha az orvos — akinek szintén igénye ez a kapcsolat - erre idő híján nem képes, előbb-utóbb az ellátás látja kárát. A betegek elidege­nednek tőle, nem szeretik, megvonják tőle a bizalmukat, a kapcsolat tovább romlik egé­szen a kérvény benyújtásáig, hogy „szeretnék orvost változ­tatni . . Az új körzeti orvos személye tehát sarkalatos pont az egész­ségügyi ellátásban. Várako­zással, sok szeretettel néznek az új arcok, a területen élő új betegek elébe. Műhiba len­ne nem gondolni arra is, hogy a változtatás nemcsak a lakókat érinti. Őket is. Nekik sem mindegy, hogy előítélettel, tü­relmetlenséggel, háborgással fogadják őket, vagy ellenkező­leg. Neki is éppen olyan ne­héz lesz, mint a betegeknek. A betegnek is nehéz. Át kell állnia. Krónikus baját már oly régóta ismeri a doktor úr.. . Most kezdheti élőiről az egé­szet . . . Meg kell egymást szokniok. Lehet. Csak idő kérdése. Mond— juk, egy fél esztendőé. Ennyi a kérése az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények, és a vá­rosi egészségügy vezetőinek. Egy fél esztendeig ne kérje senki sem, hogy máshová tar­tozzon. Ennyi idő okvetlenül kell, hogy kiderüljön: tudnak-e együttműködni orvos és betege, vagy sem. És, mivel a változta­tás január elsején lép életbe, december végén újból visszaté­rünk a témára, és immár pon­tosan közöljük, melyik körzet­be milyen utcák lakói tartoz­nak? Addig is: lehet dédelget­ni a gondolatot. . . — Kampis —

Next

/
Thumbnails
Contents