Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-27 / 326. szám
1977. NOVEMBER 27. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Beszélgetés Nádor Györggyel, az ÁIB titkárával 1971 szeptemberében új törvényt hozott az Országgyűlés: az ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mindaz, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósitását kormányszinten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bizottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÄIB- nak napjainkban, arról Nádor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, nem kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. Hiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvényeket pedig az Országgyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyzetét, lehetőségeit, azok figyelembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és azok végrehajtását koordináljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott Nádor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munka- körülményeivel törődik. A minisztériumi bizottságokon, mint központi szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szervezetek is működnek. Ezeket minden megyei, városi és helyi tanácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak a vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. — Mi a feladatuk jelenleg Tizenhat éve a Vöröskereszt Baranya megyei Ifjúsági felelőse, a megyei vezetőség tagja és egyik elnökhelyettese. Ez a társadalmi munkája. Egyébként pedagógus, 1951-től — három évi aktív tanítóskodás után — a megyei Tanács általános iskolai tanulmányi felügyelője, munkaterülete: a cigányok, a nemzetiségiek, az alsótagozatosok és a napközik munkájának segítése, ellenőrzése. Együtt nézzük az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom fejlődését tanúsító statisztikákat munkába állásától — 1961-től — napjainkig. — Milyen volt a helyzet a kezdéskor? — Alig volt általános vagy középfokú isi,óla, ahol működött ifjúsági vöröskeresztes csoport. Azóta már valamennyi iskolában van. 19 középiskolában, 11 szakmunkásképző intézetben és 136 általános iskolában, az Úttörőmozgalom részeként, illetve alapszervezetként. Három éve az alsótagozatosok körében is tevékenykedünk, a kis egészségőrök játékosan készülnek az önálló munkára. Taglétszámunkban is erősödtünk, az alsó tagozatos gyerekek 13,5 százaléka aktivistánk, a felső- tagozatosok közül 6367, a középiskolákban 1076 és a szakmunkásképző intézetekben .933 fiú és lány tevékenykedik. ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen minden, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmutatása alapján minden oktatást nem érintő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megteszik az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését, az ifjúságnak a közéletben való fokozott részvételét segítő feltételeket. — Fejtse ki kérem ezt részletesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanulásban, szakmaválasztásban elvileg korlátlanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatalember, gondolok itt arra, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével megteremtse azokat a feltételeket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok. — Mivel foglalkozik még az ÁIB a lent említetteken kívül? Hiszen a fiatalok élete sem kizárólag a tanulásból, a _munkából áll? — Jogszabályokat alkotunk a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének elősegiténére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megteremtésére, és a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztésére is. Foglalkozunk a fiatalok önálló életkörülményeinek kialakításával, a családalapítás gondjával, pályaválasztási feltételeik szélesítésével, javításával, de a lakásgondjaikkal is, a gyermekgondozási feltételek megteremtésével, a családi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a Közpónti Ifjúsági Alapot, ami az ifjúság- politikai célkitűzések részbeni megvalósitását szolgálja. En— És mindezt az ön tevékenysége óta... Élénken tiltakozik. — Tulajdonképpen én csak irányítom a gyakorlati munkát, az igazi érdem a csoportoké és alapszervezeteké és az ő munkájukat irányító pedagógusoké. — Milyen célkitűzései vannak az ifjúsági vöröskeresztes tevékenységbe való bevonásának? — A vöröskeresztes tevékenység szervesen kapcsolódik az iskolai oktató-nevelő munkához, ismereteket nyújtva kiegészíti a tanórákon szerzett tudást, de elsősorban a nevelési feladatokat segíti. Emberiességgel a békéért ez a nemzetközi Vöröskereszt jelszava, ennek kapcsán az emberi segítőkészséget szeretnénk kialakítani a jövő felnőttjeiben, erősíteni a szocialista humanista jellemvonást. Az egészséges életmódra nevelés a fő feladatunk, hogy testben és lélekben egészséges felnőttekké váljanak a mai fiatalok. — Céljaikat hogy váltják valóra? — Megtanítjuk és gyakoroltatjuk, tudatosítjuk az egészségügyi ismereteket, egyénileg hogyan védjük legdrágább kincsünket, az egészségünket. A bajbajutottakon való segítést — és természetesen a megelőzést — az elsősegélynyújtási tanfolyamokon oktatjuk, újabban a legalapnek az összege meghaladja az évi egymilliárd forintot. — Konkrétan mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volumenű dolgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre: a fiatalok üdültetésére, a tanulóifjúság kedvezményes étkeztetésére, vagy a lakáshasználatbavételi kedvezményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyerekei továbbtanulásának támogatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági létesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendszeres ösztöndíjban, vagy szociális támogatásban. Hogy minél több munkás- és parasztfiatal tanulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra ingyenes előkészítő tanfolyamokat, táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Új formája az ösztöndíjrendszernek a középiskolai ösztöndíj. Tizenötezer fizikai dolgozó gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösztöndíjának, kollégiumi ellátásának, betegségi biztosításának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy elegendő az ÁIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordítható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondját segítő problémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjúsági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. A vállalatok, termelőszövetkezetek gazdasági vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reális kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiataljaikra, vetőbb tudnivalókkal már az óvodásokat is megismertetjük, természetesen játékos módon. A családvédelmi feladatok is igen nagy hangsúlyt kapnak a munkánkban, a családi életre felkészítés kapcsolódik az osztályfőnöki tantervekhez. Itt megtanítjuk a csecsemőgondozási, házibetegápolási tudnivalókat, az idősekről, a magányosokról való gondoskodást és a patronálási tennivalókat, bevonjuk kis és nagyobb tagjainkat a gyermekvédelmi munkába. Az egészséges éiet- és munkakörnyezet kialakítása is alapvető elvárás, melyet a Tiszta iskola — egészséges ifjúság mozgalmunkkal tudatosítunk, de tágabb társadalmi kitekintéssel. Az egyéni tisztaságon túl a játszóterei«, vizek, rétek, erdők, lakótelepek tisztaságának kialakításában, megóvásában is egyre többet vállalnak. Céljaink valóra váltásában játszik még szerepet, hogy együttműködünk külföldi szervezetekkel, a gyerekek segítenek a véradó mozgalomnak — véradókká csak 18. életévük betöltése után válhatnak — és segítenek a káros szokások elleni küzdelemben is. Rittner Hajnalka megszállott pedagógus. Hivatalos tanácsi munkájában és a vöröskereszt- tes tevékenységében is a nevelői hitvallása vezérli. Megtalálni minden emberhez, gyemért olyan munkahelyet keresnek maguknak, ahol igényeiknek megfelelően kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak. Ma már minden józan vezető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nemzedék, hiszen új munkaerőt csak onnan nyerhetnek. — Milyen fórumokon nyilváníthatják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javaslatot a gazdasági munka javítása érdekében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket kétévenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, és több mint 200 ezren szólaltak fel körülményeiknek javítása érdekében. — Minden gazdasági egységben kötelesek a vezetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igényekből születő gondokal. — Melyek azok a főbb kérdések, amelyek a parlamenteken elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szóltak a fiatalok. Újabb igények érkeztek a munkahelyi kulturálódási lehetőségek bővítésére, a továbbtanulási adottságok fejlesztésére. — Ezek a parlamentek a fiatalok közéleti tevékenységét erősítik. Milyen szerepet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi szervezetek apparátusában? — Az Országgyűlésnek jelenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok között a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztségviselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gondoskodást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több, mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában. — Köszönjük a beszélgetést. Mérő Miklós rekhez és felnőtthöz a benne rejlő humanizmus kulcsát — mondja. Sikerül, sikerült-e neki? Elismerik munkáját, mellyel jó úton megindított és visz is valamit. A Vöröskereszt kiváló dolgozója, megkapta az Ifjúsági Vöröskeresztes Munkáért Érdemrend ezüst, a Magyar Vöröskereszt Munkáért Érdemérem arany fokozatát, a közoktatás és az oktatásügy kiváló dolgozója, kiváló úttörővezető, tavaly Úttörővezető Érdemérem és idén a Tanács ki- váló dolgozója kitüntetéseket kapta meg. — Az ifjúsági vöröskereszles munkájának mi a legfőbb mozgatórugója? — Szeretem csinálni, de hogy mi ad újabb erőt? Azt szeretném, hogy a mai gyerekek legyenek nálunk is különbek. Murányi László i;|§ÍÍÍÍi^ Tizenhat éve az ifjúsági vöröskeresztért A lakosság 30 százalékát érinti Megváltoznak az orvosi körzetek Pécsett Megváltozott körülményekhez mindig utána kell igazítani a dolgokat. Mélyenszántó igazságomat ruhaipari hasonlattal tudom alátámasztani. Ha valaki meghízik, vagy lefogy, ruháját okvetlenül utána kell igazítani, bővíteni, vagy szűkíteni, mert mulatság tárgya lesz. Persze, most nem ruháról lesz szó. A város képe változott meg az utóbbi esztendőkben. Új házak tömege készült el Lvov-Kertvárosban, a Szigeti városrészben, egyidejűleg földszintes, ócska kis házikók tűntek el a városépítés süllyesztőjében. Megváltozott egy-egy terület laksűrűsége, népsűrűsége, s ez igen nagy aránytalanságokat szült az orvosi ellátásban. o A körzeti orvos jó ismerőse mindenkinek. Először ő az, aki a betegágyunknál terem, ha valami baj van. További sorsunkat is ő irányítja, egészen addig, míg meg nem gyógyultunk . . . Fontos tehát, hogy a kapcsolatunk jól alakuljon vele. Egy katasztrófa, ha nyugdíjba megy, vagy más területre költözik valamelyik fél... Ez már többször előfordult mindenki életében, és eddig túl is élték ezeket a megrázkódtatásokat .. Körzet-módosításokat készítettek elő Pécsett, január elsejétől lesznek hatályosak az új körzethatárok. Nem kis munka volt, a városlakók harminc százalékát érinti a változás. Tíz esztendeje áílnak így az orvosi körzetek határai, ma már szükséges a változtatás, és éppen a betegek érdekében. Q A régi városrészek elnéptelenedtek. Ez a megállapítás természetesen viszonylagosságot rejt, hiszen elnéptelenedésről valójában nem beszélhetünk, csak a többi, fejlődő városrészhez viszonyítva néptele- nebbekké váltak. így alakulhatott aztán ki, hogy egy orvosi körzetben ezerhétszáz lelket számolhattak meg, míg az újabb városrész körzetében há- romezerhatszázat is. Egy orvos látta el az ezerhétszáz lakost, és egy másik a háromezerhat- százat. Ha meggondoljuk, hogy egyedül a magasház egy köz- ségnyi lakost jelent, mindjárt könnyebben megértjük, miről is van szó. A jelek korábban már megmutatkoztak. A POTE Szervezéstani Intézete évekkel ezelőtt végzett egy felmérést, amelynek eredményében már tükröződtek ezek az aránytalanságok. Ez a vizsgálat aztán indukálta a többit. Közben a helyzet tovább változott, kialakult Lvov-Kertvá- ros végleges képe, a Szigeti városrész. Maguk a körzeti orvosok is elégedetlenek voltak az arányokkal, s maguk is felmérték területük lakosságát. Az Egyesítés Egészségügyi Intézmények munkatársai is igyekezték a képet objektiven kialakítani, így aztán meghúzták az új körzethatárokat. Q A belvárosban megszűnt egy orvosi körzet. A 24-es körzetből nyugállományba vonult az orvos, betegei a szomszédos körzetekbe fognak tartozni. Ezt a körzetet viszont szükséges volt átszervezni a harmadik kerületbe, a Szigeti városrészbe. Az új körzet a Rókus utcai rendelőben kezdi majd meg működését, tehermentesítendő az eddig itt működő felnőtt körzetek munkáját. Kiigazították a régi Kertváros aránytalanságait is. így most az egész város területén átlagosan kétezerhatszáz lakos tartozik egy orvoshoz, ez megfelel a kívánt átlagnak. Az új körzethatárokat Pécs város várható fejlődésével teljesen szinkronban alakították ki. Számítanak már a Mecsek- nyugaton felépülő házak új lakóival és a Siklósi városrészben közeli jövőben beköltözőkkel. A Krisztina téri rendelőben még van egy üres hely, ha szükséges lesz, jövőre megkezdheti működését egy újabb körzeti orvos. Ha nem, hát két év múlva. Érthető, hogy szükség volt a változtatásra. Említettem, hogy ez a betegek érdekét szolgálja. Hogyne szolgálná azt, amikor egyszerű számtanpélda megoldásával kiderülhet, hogy ahol kétszerannyi a lakos egy körzetben, éppen feleannyi idő jut egy beteg ellátására, mint másutt. A körzeti orvossal pedig beszélgetni kell, jó kapcsolatot, bensőséges, emberi kapcsolatot ápolni. Ha az orvos — akinek szintén igénye ez a kapcsolat - erre idő híján nem képes, előbb-utóbb az ellátás látja kárát. A betegek elidegenednek tőle, nem szeretik, megvonják tőle a bizalmukat, a kapcsolat tovább romlik egészen a kérvény benyújtásáig, hogy „szeretnék orvost változtatni . . Az új körzeti orvos személye tehát sarkalatos pont az egészségügyi ellátásban. Várakozással, sok szeretettel néznek az új arcok, a területen élő új betegek elébe. Műhiba lenne nem gondolni arra is, hogy a változtatás nemcsak a lakókat érinti. Őket is. Nekik sem mindegy, hogy előítélettel, türelmetlenséggel, háborgással fogadják őket, vagy ellenkezőleg. Neki is éppen olyan nehéz lesz, mint a betegeknek. A betegnek is nehéz. Át kell állnia. Krónikus baját már oly régóta ismeri a doktor úr.. . Most kezdheti élőiről az egészet . . . Meg kell egymást szokniok. Lehet. Csak idő kérdése. Mond— juk, egy fél esztendőé. Ennyi a kérése az Egyesített Egészségügyi Intézmények, és a városi egészségügy vezetőinek. Egy fél esztendeig ne kérje senki sem, hogy máshová tartozzon. Ennyi idő okvetlenül kell, hogy kiderüljön: tudnak-e együttműködni orvos és betege, vagy sem. És, mivel a változtatás január elsején lép életbe, december végén újból visszatérünk a témára, és immár pontosan közöljük, melyik körzetbe milyen utcák lakói tartoznak? Addig is: lehet dédelgetni a gondolatot. . . — Kampis —
