Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-26 / 325. szám

2 Dunántúli napló 1977. november 26., szombat Todományos ankét Az orvos, mint hivatalos személy A meghalt koponyaalapi ütést szenvedett és elhantolta- tott. Durván, de a stílust is tán érzékeltetve ez volt a lényege egy halottvizsgálati bizonyít­ványnak. Aztán a család több­re mint egy egyszerű baleset­re kezdett gyanakodni, kárté­rítést akart és perek, ügyek la­vinája indult meg a pontatlan ténymegállapítás miatt is. Ez az eset is bizonyítja, hogy a gyakorló orvosnak helyt kell állnia orvosszakértői tevékeny­ségében, amikor szakvéleményt, szaktanácsot ad a hivatalos szervek, így a rendőrségnek, bíróságnak, Állami Biztosító­nak. Elengedhetetlen, hogy jo­gilag is művelt legyen. Ez bi­zonyult a legfontosabb monda­nivalónak a tegnap Pécsett, a POTE-n megtartott orvosto­vábbképzésen, melyet a Ma­gyar Általános Orvosok Tudo­mányos Egyesülete, a Magyar igazságügyi Orvosok Társasága biztosítási orvosi szekciója, va­lamint a Pécs városi Tanács egészségügyi osztálya szerve­zett. A gyakori hibákra, a felszí­nes ítéletalkotásra hívták fel a figyelmet, melyek megnehezí­tik a további vizsgálatokat foly­tató szervek munkáját. Egyéb­ként nemcsak a nyomozást, kártérítést jogilag is segítő or­vosi alapdokumentumok meg­írásáról van szó, de egyebek között a kereső- és munkaké­pesség megállapításáról, sza­natóriumba utalásról, rehabi­litáció előkészítéséről is. Ez a ténykedés életvédelem, de be1 tegségmegelőzéshez is kötő­dik. Sokszor előfordul, hogy az orvos elnagyolja a sérülés kör­nyezetének leírását, az anató­miai tények pontosítását, vagy épp az időpont megjelölése marad ki. Pedig a gyakorló orvos ezekben az esetekben szigorúan hivatalos személy például az igazságügy szolgá­latában is. Fontos, hogy szak­mailag is helyesen íródjék le a lelet és jelezze a sérült, az áldozat általános pszichés ál­lapotát is, de nagyon ügyeljen az egyéni túlérzékenység és a speciális szervezeti adottságok megfigyelésére, fényeinek rög­zítésére is. Cél az is, hogy az úgynevezett szívességi papírok száma csökkenjen, melyről később kiderül a hivatalos szerveknél, hogy használhatat­lanok és utána országos orvo­si bizottságok ténymegállapítá­saira kerül sor. Hazánkban évente átlag húszezer ember hal meg rend­kívüli halállal és ekkor az or­vosnak nagyon is résen kell lennie, hogy miként tisztázza az okot, okokat. A tudományos ülést, ami egy­ben vitafórum is, dr. Szilasi Anna, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának veze­tője nyitotta meg. Vitaindító előadást mondott dr. Harsányi László professzor, főorvos (PO- TE Igazságügyi Orvostani Inté­zete), dr. Aller Mária ellenőrző főorvos (Pécsi Társadalombizto­sítási Igazgatóság) és dr. Ka- labay László főorvos (Buda­pest, Állami Biztosító Főorvosi Hivatala). — Cs. J. — Változékony időjárás Az elmúlt két hétben igen vál­tozékony volt az időjárás. Elő- Tordultak olyan napok, amikor az átlag hőmérséklet a 14 Cel­sius fokot is elérte, a leghide­gebb november 20-án volt, ek­kor mínusz öt fokot mutatott a hőmérő. Ezen a héten átlagban mínusz egy, illetve mínusz két fokot mértek a pogányi meteo­rológiai állomáson. Dinamikusan fejlődnek a közös gazdaságok (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki beszámolót követő­en Szabó Lászlóné, a szövetség nőbizottságának elnöke adott számot a közös gazdaságok­ban folyó nőpolitikái munkáról, majd dr. Túrás Sándor, a ter­melésfejlesztési és közgazdasá­gi bizottság vezetője számolt be a közgyűlésnek a végzett munkáról. Ezek után Csák Lászlóné kért szót, aki hangsú­lyozta, hogy a korszerű agro­technikai eljárások megkövete­lik a gazdaságokban dolgozó nők minél szélesebb körű to­vábbképzését. Nagy Károly, a bicsérdi termelőszövetkezet el­nöke a jövedelemszabályozó rendszer ellentmondásaira hívta fel a figyelmet és arra kérte az országos szerveket, hogy foglalkozzanak e témával. Ezt követően Szabó István, a TOT elnöke kért szót, aki töb­bek között a következőket mondotta: — Az országos tanács el­nöksége neveben szeretettel köszöntőm Baranya megye ter­melőszövetkezeteinek küldöt­teit a tisztújító közgyűlésen. Elmondhatom, hogy az orszá­gos elnökség elégedett a Ba­ranya megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsé­ge munkájával, megfelelnek azoknak a szövetkezetpolitikai követelményeknek, amit a párt vár önöktől. A magyar mező- gazdaság ebben az esztendő­ben túlteljesítette a tervekből fakadó feladatokat. Idén ismét a tsz-ek fejlődtek a legdinami­kusabban: termelésnövekedé­sük országos szinten eléri a tizenöt százalékot. A mennyi­ségi szemlélet helyébe viszont a minőség kell kerüljön: ez a magyar mezőgazdaság export- orientált termeléséből fakad. A gazdaságoknak tehát ezen a téren lesznek a legnagyobb feladatai a jövőben — mon­dotta befejezésül Szabó István, majd kitüntetéseket adott át. Szived Kálmán, a mágocsi, Brun József, az újpetrei közös gazdaság elnöke, valamint Szabó Józselné, a szövetség munkatársa a Kiváló termelő­szövetkezeti munkáért kitünte­tést vette át a TOT elnökétől. Baranya megye Tanácsa, va­lamint az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében dr. Nagy József első titkár szólt a tisztújító közgyűlés küldöttei­hez. Hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezeti parasztság megértve a központi kérést, teljesítette, sőt túlteljesítette kötelezettsé­geit. Ebben a gazdasági év­ben is tovább gyarapodtak a különböző együttműködések, nőtt a társulások száma, foko­zódott a termelési rendszerek szerepe, megkezdte működését a pécsi baromfifeldolgozó. A takarmánybázis bővítése érde­kében országos kezdeménye­zésként megkezdődött me­gyénkben a szalmapelet előál­lítása, meggyorsultak a terme­lést bővítő rekonstrukciók. Dr. Nagy József az eredmé­nyek elismerése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a közepes vagy gyen­ge adottságú termelőszövetke­zetekre kell helyezni a fő hang­súlyt, hogy csökkenjen a kö­zös gazdaságok közötti szín­vonalkülönbség. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szocia­lista munkaverseny-mozgalom Kihez, hova forduljak tanácsért? A szolgáltatások legújabb ismertetője Hová menjek? Hová rohan­jak? Kinek telefonáljak? — Gyakran hangzanak el ezek a kérdő mondatok. Ha elromlik egy háztartási készülék, ha baj van a legszükségesebb, hétköz­napi használati eszközeinkkel, tárgyainkkal. Mindenkit bosz- szant ez a tanácstalanság. Hiába üt fel valaki telefon­könyvet, abból aligha tudja meg, hová is forduljon. Hiába hívja a postai tudakozót, bár ők sokkal jártasabbak ebben a témában, de gyakorta maguk is tanácstalanok. A speciális szolgáltató egységek mintha el­bújnának, nem adnak hírt ma­gukról még hirdetésben sem. Mert túlterheltek, mert nem győzik a javításokat, mert nincs megfelelő kapacitásuk és fe­leslegesnek tartják a reklámo­zást. Ez derült ki most is, ami­kor a Pécs városi Tanács arra keresett vállalatokat, szövetke­zeteket, akik egyébként szolgál­tatással foglalkoznak, hogy je­lentessenek meg közösen egy tájékoztató füzetet, egy gyorsan áttekinthető útmutatót, tanács­adót, amelynek alapján min­denki tudja, hol, mikor, milyen céget keressen meg, ha javít­tatni akar. Legalább félszáz vállalat, szövetkezet foglalkozik Pécsett szolgáltatással, de csak 23-at tudtak megnyerni a szolgálta­tási területeket ismertető füzet megjelentetésére. A kiadvány 56 oldalas és még ebben az évben megjele­nik a városi tanács gondozásá­ban a Pécsi Tempó Szövetkezet sokszorosítójában. Mindössze hatezer példányban, ami döb­benetesen kevés. Tanácstagok, nagy vállalatok, a megrendelők kapnak belőle, hogy a klubok­ba, üzemi faliújságokra tegyék ki, hogy a hozzájuk fordulókat tájékoztassák. Úttörő munka ez, az első és dicsérendő próbálkozás Pécsett, kár hogy a meg nem értés béklyói eléggé megakasztották. Kár, hogy sok szolgáltató egy­ség vonakodik bemutatni ön­magát. Cs. J. fejlesztésében további lehető­ségek rejlenek. A vitában a továbbiakban még hozzászólt dr. Mester Jó­zsef, a mozsgói termelőszövet­kezet jogtanácsosa, illetve Szabó Mátyásné kátolyi nö­vénytermesztési brigádvezető, A küldöttközgyűlés ezt köve­tően megtárgyalta, majd elfo­gadta a szövetség alapszabá lyát, a küldöttközgyűlés ügy rendjét és az 1978. évi költ­ségvetést, majd Karasz László, a jelölő bizottság elnöke tett javaslatot a tisztségviselők megválasztására. A titkos sza vazás eredményeként ismét Papp Zoltán lett a Baranya megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet Szövetségének elnöke, elnökhelyettes Kerner Ádám. Az elnökség további ti­zenöt tagja: dr. Biró Sándor, András István, Baksai Antal, Bán Ferenc, Brun József, Csép lő György, Fischer Ferenc, Ka­zal Attila, Miskei Ibolya, Rá- dics József, Ronta Márkné, Renner Tibor, Szabó Lászlóné, Sziveri Kálmán és Tóth Sán dómé. S. Gy. Veszély és átmeneti megoldás Kémények a pécsi belvárosban Kéménygondok Némi haladás tapasztalható a pécsi kéményügyben, ám a gondok súlya továbbra sem be­csülhető le. Pécsett naponta legalább 70 000 kémény füstöl és közülük csaknem 60 000-et bármikor le lehetne zárni, mert düledeznek, rosszul szellőznek, alig vagy nem tisztíthatok, mert gyúlékony anyagok re­kedtek a koromtól és pernyétől eldugult kürtőkbe. A lakók nehezen fognak a javításba, mert költségesnek tartják; egy biztonságos fel­újítás legalább 25-30 000 fo­rintba kerülne. Nehezen éri el hatását a többszöri felszólítás és a büntetés. Némi javulás mutatkozik a családi házak vo­natkozásában, de a PIK-lakások bérlői önszántukból, saját biz­tonságuk érdekében sem tisz­togatnak kéményt, megvárják, ha kell hónapokig is a PIK kar­bantartó-szerelőit. Pedig jobb a bajt megelőzni. A Dél-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat 10 000 úgynevezett gázkéményt üze­meltet Pécsett, vagyis ennyi ré­gi kéményre kötöttek különféle gázkészülékeket. Tavaly óta tö­kéletes az együttműködés, az információcsere a Kéménysep­rő Vállalat és a Pécsi Gázmű között, vagyis a kéményseprők észrevételeit figyelembe veszik új készülékek bekötésekor. A régi gázberendezések fel­újításához a Gázmű speciális kéményvizsgálatot kért és ek­kor még nagyobb hiányossá­gokra derült fény. Több házra bukkantak, ahol a liftaknába eresztik a füstöt, vagy egy ro­zoga kürtön a padlástérre. Ki­derült, hogy 250 kémény álla­pota és állaga katasztrofális és hetven készüléket tanácsi ren­deletre lezártak. A lakók ellen­Ki fizesse, kinek van pénze? A szükség rendeletet is bont állással fogadták az intézke­dést. A gázmű végül is lemon­dott a speciális vizsgálatról, de a gázkészülék-kérelmezők szá­zait utasítják el, mert kéményük életveszélyes. A PIK 24 500 kéményre ügyel. Ezek 80—90 százaléka baleset­és életveszélyes. Idén eddig majdnem félezret iktattak ki a kéményseprők tanácsára. Több­ségét javítják és a más jellegű fűtést bevezették. Négy brigád harminc kőművese, ácsa és te­tőfedője nem győzi a szerelő munkát, bár pénz van, csak a kapacitás aggasztóan szűkös. Egy kísérlet indult néhány hete az Anna utca 20-ban és a Munkácsy Mihály utca 18-ban: hajlékony, a füstgázokra nem érzékeny acélcsövet bújtattak a rozoga kéményekbe és ezen át vezetik el a füstöt. Ez az acélcső-füstelvezető csak a te­tején engedi ki az égéstermé­ket. Úgy építhető be, hogy nem szedik szét a lakást, a padlást, hosszú életű és olcsón, rövid idő alatt szerelhető be. Most ezer métert használtak fel a két épületben. Fő probléma, hogy a hagyományos eszközök­kel nem tisztítható. Most a ké­ménytisztítókon a sor, hogy ki­sebb eszközöket szerezzenek be illetve gyártassanak. Ezen kívül a műszaki előírási nor­mának is módosulnia kell, mert a jelenlegi, az ilyen szűk keresztmetszetű füst-eleveztők- ről említést sem tesz. Sokat várnak egy másik, ugyancsak fővárosi kísérlettől is, miszerint fóliával vonják be a járatok fa­lait és ezt beleégetik a téglák közé, így tömnek el minden lyukat. Ez is egy tiszta és gyors felújítási eljárás. Csuti János A Minisztertanács határoza­ta értelmében január 1-én 100 százalékkal felemelik a közü­leti alközponti berendezések díját, a magánelőfizetők pedig beruházási hozzájárulást fizet­nek az újonnan bekapcsolt te­lefonállomásért, a fővonalért 6 ezer forintot, az ikerállomásért 4 ezer forintot — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. Az intézkedés nyomán vár­hatóan 1,3 milliárd forinttal — ebből az alközponti díjemelés 1 milliárddal — növeli a be­Hozzájárulást kell fizetni a magánelőfizetőknek vételt, s ebből az összegből fedezik a terven felül épülő állomások költségeit. Építkezés nélkül, konténerbe szerelt központ-berendezések felhasználásával Békásmegye­ren 3000, Csepelen és Kőbá­nyán 2000—2000, Pestlőrincen, a Bartók Béla-telepen, Buda­fokon, Pesthidegkúton, Rákos­keresztúron és Pesterzsébeten pedig 1000—1000 állomást lé­tesítenek. Vidéken, ugyancsak konténerközpont felhasználásá­val Győrött 3000, Szekszárdon, Baján és Ajkán 2000—2000, Kiskunhalason pedig 1000 ál­lomáskapacitást létesítenek. A vezérigazgató hangsúlyoz­ta, hogy a belépési díj — mint ismeretes — csak töredéke egy-egy telefonállomás tényle­ges, 36 ezer forintos költségé­nek, s ez sem oldja meg rö­vid időn belül a jelenlegi ne­héz telefonhelyzetet. Lehetővé teszi viszont azt, hogy olyan helyeken is megteremtsék a te­lefonfelszerelés lehetőségeit, ahol erre az eredeti torvek szerint nem lett volna mód. A posta V. ötéves tervében —az előző tervidőszakhoz képest — csaknem 50 százalékkal na­gyobb összeget fordít a távbe­szélő-szolgálat fejlesztésére, amelyet kiemelt feladatként ke­zel. VálasztmányiiilésazMTESZ-ben Hozzájárulás a művelődési központhoz Kibővített ülést tartott teg­nap a pécsi Technika Házá­ban az MTESZ Baranya megyei szervezetének választmánya. Az ülésen, amelyen részt vett dr. Horgos Gyula, az MTESZ ügy­vezető elnöke, elsőként Jaz- binsek Vilmos, az MTESZ me­gyei elnöke emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójáról, majd dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója tartott előadást a hitel- és pénzpolitika időszerű kérdéseiről. A szünet után az MTESZ megyei titkára és a számvizsgáló bizottság elnöke beszámolói hangzottak el. Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke és dr. Horgos Gyula, az MTESZ ügyvezető elnöke közös meg­állapodást írtak alá arról, hogy majdan a pécsi belváros­ban megépülő művelődési köz­pontban az MTESZ is helyet kap. Az 1982-re felépülő köz­pont beruházásához a MTESZ az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium tíz—tízmil­lió forinttal járul hozzá. flmokfutó, lopott gépkocsival Dékány Jenő, 26 éves pécsi lakos november 24-én este kilenc óra kö­rül a Pannónia Szálló elől elopott egy személygépkocsit. Jogosítvány nélkül, ittas állapotban vezette a lopott autót Pécs belterületén, s a Kórház térnél balra kanyarodás közben összeütközött a szabályosan közlekedő Bátai Sándor 46 éves pécsi lakos személygépkocsijával. Ezután a szintén pécsi, 28 éves Cser- nus Zoltán személygépkocsijával karambolozott, majd az egyik ház falának ütközve megállt. Dékány a helyszínről elmenekült, de a lakos­ság segítségével a rendőrségnek sikerült elfognia és őrizetbe vennie. A baleset során személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár je­lentős: mintegy 25 ezer forint. A rendőrség az ügy kivizsgálását el­kezdte.

Next

/
Thumbnails
Contents