Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-23 / 322. szám
2 Dunántúlt napló 1977. november 23., szerda Baranyai VIT-program Megalakult az operatív bizottság Latin-amerikai dalokkal és kubai képes élménybeszámolóval kalauzolta el Kubába és a jövő évben megrendezendő XI. VIT-re a most alakuló 29 tagú megyei operatív bizottság tagjait Csizmadia Sándor és Szilágyi Antal. A havannai Világifjúsági és Diák Találkozóra csak néhányon jutnak el a baranyai fiatalok közül ... mégis valamennyi ott lesz gondolatban, de itthon, a megye határain belül ünnepli és köszönti a világ haladó fiataljainak seregszemléjét. Tegnap délután a pécsi Ifjúsági Házban tartotta alakuló ülését a KISZ által életre hívott megyei operatív bizottság Szőke Attilóné, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkárának vezetésével, melynek tagiai az ifjúság neveléséért tevékenykedő társszervek vezetői és képviselői. Meqyei szinten ők irányítják és tartíák majd kézben a VIT-tel kbDcsolatos szervezési, irányítási feladatokat. A felkészülés első szakasza lezárult, valamennyi alapszervezetnél és közösségnél elkészültek a tervek, most az ismeret- szerzési szakasz folyik április 23-iq. Feldolgozzák a VIT-ek történetét és a célkitűzéseit, meqismerkednek Kubával és a haladó ifjúsági mozgalmakkal fiataljaink. A házi versenyek után Januártól megkezdik a Köszöntünk VIT. köszöntünk Havanna! vetélkedők járási, városi és meqyei döntőjét. Aztán kiléonek a nyilvánossáq elé. A VIT meqyei meqnyitója április 23-án lesz Siklóson, nagygyűléssel, tűzijátékkal és szolidaritási koncerttel, utána is hét- véqi táborok és mini-VIT-ek, utcák és terek adják a programok színterét, aqitóciós brigádok és VlT-busz járják a megyét. A havannai találkozó idején — július 28-augusztus 5 - tábortüzeket gyújtanak a KISZ-esek és úttörők, június 30-án Pécsett VIT-karnevált tartanak, klubok és ifjúsáqi szórakozóhelyek lesznek a fesztiváltalálkozók színhelyei. Tanácskozás az agrárszakoktatás fejlesztéséről A mezőgazdaság iparosodása, a gépesítés fokozása újabb szakmai feladatok elé állítja az ágazatban dolgozókat, ehhez pedig a szakoktatás jelenlegi rendszerét az új igényekhez kell igazítania. Ennek kérdéseiről kezdődött kedden kétnapos tanácskozás a Kertészeti Egyetemen, a MÉM oktatásügyi szakembereinek részvételével. Illem adminisztratív intézkedés Cél: a hatékony munkaerő-gazdálkodás Már évekkel ezelőtt is közismert volt: a hetvenes években jóval kevesebb fiatal szakember végez a középfokú intézményekben és szakmunkás- képző intézetekben, mirrt egy évtizede. S ahelyett, hogy erre tudatosan felkészültünk volna, arra vártunk, hátha valami csoda folytán mégiscsak lesz elegendő munkáskéz. A remények érthetően szertefoszlottak és ahelyett, hogy a vállalatok a belső tartalékok feltárásával, a kapun' belüli munkanélküliség felszámolásával enyhítették volna gondjaikat, egymástól csábították — s így van ez ma is — el a munkaerőt. A helyzet várhatóan hosszabb távon sem változik, a teendő tehát kézenfekvő. Tudomásul kell venni, hogy változtatni kell a foglalkoztatási struktúrán. Felvethető: Baranya késésben van, vagy sem? Ha a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos vállalati kategorizálás bevezetésének előkészítését nézzük, az tervszerűnek tekinthető. Ugyanakkor feltétlenül ide kívánkozik, hogy előrébb is tarthatnánk I Tegnap délután a megyei tanács nagytermében rendezett tájékoztatót és a konzultációt élénk vita követte, amelyre a pécsi, illetve a pécsi járás vállalatainak igazgatóit, munkaügyi osztályvezetőit hívták meg. Dr. Dányi Pál, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese, valamint dr. Kamarás Károly, a munkaügyi osztály csoportvezetője tartott tájékoztatót a január elsejétől bevezetésre kerülő kategorirá- Tási rendszerről. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodást célzó besorolás nem egzisztenciális jellegű, hanem az többek között a megye gazdaságszerkezetének kedvezőbbé tételét szolgálja. Kiemelte, hogy a munkáltatók által foglalkoztatott létszám hetven százalékánál a tervek szerint nem történik különösebb változás. A tájékoztatók elhangzása után több vállalat igazgatója, munkaügyi osztályvezetője kért szót és példákkal bizonyították a meglévő gondokat. Jónéhá- nyan kifogásolták, hogy a besorolás szerint nem vették figyelembe kellőképpen -az üzemi fejlesztési elképzeléseket, több vállalat telephelyét, a megyében működő kirendeltségét, üzemegységét alacsonyabb kategóriába sorolták, amit sérelmesnek tartanak. Felmerült, hogy célszerű lenne egyeztetni a megyei elképzeléseket tröszti, illetve ágazati szinten is a munkaügyi osztályok részéről. Szabó László, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy 1978-ban ötvenezerrel több sertést kell vágniuk, a besorolás viszont nem teszi lehetővé a létszámbővítést. FoMegkezdődött a párbeszéd az üzemek vezetőivel ki Jenő, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a kettes kategóriába sorolás nem teszi lehetővé a létszámfejlesztést, ugyanakkor az élőmunka hatékonysága tovább nem növelhető. Azt kérte, hogy a szövetkezet bükköséi üzeme kapjon megkülönböztetett figyelmet, sorolják át az egyes kategóriába, következésképp növelhessék az ott dolgozók létszámát. Klement László, a Pécsi Faipari Szövetkezet elnöke azért kért szót, mert méltánytalanul hátrányos helyzetbe "került a sorolás szerint mecseknádasdi üzemük, mert a tervek szerint vissza kellene fejleszteni. Ugyanakkor ez a részleg másfél millió dollár értékű bútor-alapanyagot dolgoz fel évente, illetve a többi üzemrész kiszolgálója. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője arra kérte a munkaügyi osztályok vezetőit, hogy a vasút számára tegyék lehetővé a munkaerő-toborzást. Dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a kategorizálás január elsejétől való bevezetését ne adminisztratív intézkedésként fogják fel a vállalatok, annál is inkább, mert a további konzultációkra még lehetőség nyílik. S. Gy. Rádióközvetítések Pécsi zenei hét Kiemelkedő programsorozat Gyakran emlegetik úgy Pécset, mint a zenei városok egyikét. Az itt működő együttesek, mint például a filharmonikus zenekar, a Nevelők Háza kórusa vagy a Liszt Ferenc kamarazenekar több éves színvonalas munkájával méltán vívta ki ezt a kedvező minősítést. . A város zenei életének újabb elismeréseként a Magyar Rádió, az Országos Filharmónia és a Pécs városi Tanács szervezésében rendezik meg december 5—11. között a pécsi zenei hetet. Bár a városban korábban is tartottak zenei heteket, ilyen nagyszabású rendezvénysorozatra eddig még nem került sor. A hét minden napján több program is kínálja magát, s mindegyiket sugározzák a Kossuth, a Petőfi és a 3. műsor hullámhosszán egyenes adásban. A zenei hét alkalmából Pécsre „költözik" a Ki nyer ma? adás is. Hétfőn, kedden, szerdán a Nádor kávéházból, csütörtökön a Mecsek és pénteken az Éva cukrászdából jelentkezik a népszerű zenei vetélkedő. A Pécsi Filharmonikus Zenekar december ötödikén este ad hangversenyt a sportcsarnokban, melyet a Kossuth Rádió közvetít. A Liszt-teremben másnap lép föl Borisz Petrusanszki zongoraművész. Hangfelvételről hallható a Petőfi rádóban december hetedikén az Aida, a Pécsi Nemzeti Színház opera- társulatának előadásában. A Csontváry Múzeum kétszer is színhelye lesz a rendezvénysorozatnak; házi muzsikát, illetve századunk zeneművészetének néhány kiváló alkotását közvetíti onnan a rádió. A Mecsek Fúvósötös, a tanárképző női kara, a Jeunesses Musicales kamaraegyüttes mellett szólóénekesek is közreműködnek. A Liszt-teremben december nyolcadikén Németh Alice és Marczis Demeter dalestje hangzik el, s ugyancsak itt lép közönség elé a Nevelők Háza kamarakórusa, valamint Kocsis Zoltán zongoraművész. Az Ifjúsági Házban jazz-estet rendeznek és két magyarországi operabemutatót sugároznak a színházból. A rendezvénysorozatot ezzel még korántsem „merítettük ki", hiszen Sebestyén János rádiós naplójától kezdve a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenyéig többféle programban válogathat a zenét szerető közönség. A zenei hét plakátjai már láthatók szerte a városban, de remélhetőleg a rádió segítségével az egész ország is kicsit „odafigyel" majd Pécsre. B. A. Nagyon nehezen került elő, szabadkozott: — Csak máma vagyok először idetéve. A sáros utakra voltunk kíváncsiak és a mi útvonalunkon is meglepetések értek. Az említett Gödrén, a főutca mindkét oldalán terebélyes sár-lerakódások meredeztek 400— 500 méteren át. Magyarszéken, a falu bejáratánál, a téesz- majorból sár-hullámok gyűrűztek ki, több száz méteren, be a községbe. A közeli bejövő földút bitumenes rázójában egy szemernyit sem fedeztünk fel. Pedig itt magasodhatna akár térdig érőn is, jelezve, hogy az autó- és traktorvezetők megállnak, leszállnak és megtisztítják a kerekeket. A majorban a vontatóra rakodók észrevették minket, de inkább nem indultak, megvárták, míg elmegyünk. Visszafelé jövet is Közlekedési ff ■ ¥ m nriarat sáros utakon Kell a helyszíni bírságolás — Hol találjuk azt az embert, aki a járművétől felhordott sarat letakarítja az útról? — tettük fel a kérdést tegnapi közlekedési őrjáratunkon Gödrén, a két major között átfutó műútnál, amit keresztben majdnem áthatolhatatlan sártenger borított be. Óvatosan gurultunk át kocsinkkal, mert időben észrevettük. De mi történik este, ködben, rossz látási viszonyoknál? Csak korcsolyázik az autó, hiába csikorog a fék, keresztbe áll, meg is penderülhet, ahogy ez gyakorta fordul elő, épp itt, a gödrei téesz területén vezető fontos műúton, esők alkalmával. Itt, az elmúlt hónapokban sok baleset volt a sár miatt, egy halállal végződött. A tegnapi válasz így hangzott az útszélen ácsorgóktól: — Ott áll az ember. .., valahol, aki lelapátolja. Határidő előtt Postakábel az új házakba Apró, zöld sátor áll a Petőfi és a Nagy Jenő utca sarkán. „Lakói" nem táborozni jöttek ide novemberben; a ponyva alatt, a postai kábelakna mélyén elágazó-kötéseket készítenek a távbeszélő törzskábelról Béli István és Kukuruzsnyák Károly kábelszerelők. Postai „berkekben" 9/2-es körzetnek hívják a Szigeti városrésznek ezt a részét, amelyet a Petőfi, a Nagy Jenő, valamint az Alkotmány és a Rókus utca határol. Távbeszélő-hálózat építését végzi itt • a Posta Pécsi Igazgatóság hálózatépítő üzeme. Közel félmillió forint értékű munkáról van szó, amelynek eredményeként a terület egészét behálózza majd a telefonkábel, így hamarosan beköthetik azoknak az új lakóknak a készülékét, akiknek régi lakásában már volt telefon. De eljut most a „felszállókábel" a lakóházak legfelső szintjéig, így azoknak, akik majd a távlati fejlesztés során készülékhez jutnak, már egyszerűen beköltethetik állomásukat. Október elején kezdődött a munka, amelynek során a hálózatépítő üzem nagykanizsai építésvezetőségének dolgozói 1400 méter csövet, s mintegy másfél kilométer kábelt fektetnek le, 320 köbméter föld megmozgatásával.- December 31. a határideje ennek a munkánknak — tájékoztat Horváth Géza üzemvezető —, de szocialista brigádjaink a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy egy hónappal a határidő előtt, december 1-re befejezik a hálózat kiépítését. Felajánlást tett ennek a munkának mielőbbi befejezése érdekében a Pécsi Postaigazgatóság KISZ-bizottsága is, s ennek megfelelően három szabadszombaton 150 óra társadalmi munkát végzett. Kapcsolódott a KISZ-bizottsáa felhívásához a pécsi 2. számú postahivatal, közel 50 óra munkát végeztek szocialista kollektívái. A társadalmi munka idején a hálózatépítő üzem Kossuth szocialista brigádjának tagjai is lemondtak szombati szabadnapjaikról, saját feladatuk mellett irányították, segítették a többiek munkáját is. Az üzemvezetővel járjuk a lakótelepet, a Petőfi utca 8. számú ház alagsorában találkozunk Richter Tibor kábelszerelő csoportvezetővel, aki a kábelfejet szereli éppen a fali szerelvényszekrényben. Bosszankodik, a szekrény előtt fel kellett törni a betont, s másfél métert ásni, hogy megtalálják a bevezető csövet, amelyet az építőknek kell elhelyezniük a postakábel számára. Az üzemvezető hozzáteszi, hogy már lényegesen előbbre állnának a munkával, ha ezeket a csöveket nem kéne keresgetni, járdát, betont, mozaiklapokat feltörni. Az építők ugyanis vagy elfelejtik, vagy nem a terv szerinti helyre építik a bevezető csöveket, s ha mégis, azok tele vannak tégla- és betontörmelékkel, így aztán többletköltséget és munkát igénylő előkészítéseket kell végezniük a kábelszerelőknek. A munka mindezek ellenére jó ütemben halad. Bizonyosnak látszik, hogy a hálózatépítők december 1-re teljesítik felajánlásukat. Zsalakó István csak tovább sározodott az úttest. Oroszlón a gépműhelyből kígyóztak ki a sáros csíkok. Csak Barányajenőn vakarta az utat egy zetoros türelmesen. Kísérője is vele együtt tette kötelességét. Ritka eset, bár ezt írja elő a szabály, de nem az utólagos, takarítást, hanem azt, hogy a rázóban, a földútról lejövet tisztítsa meg minden járművezető gépe kerekeit. A KPM két útfelügyelője ilyenkor esős időben nagyon figyel, hogy sáro- zókat érjen tetten, de hiába. Névtelenek ők, mindig ismeretlenek, a környéken senki nem látta őket. A KPM emberei nem vethetnek ki helyszíni bírságot és több téesz van, mellyel hiába pereskednek, hogy sárrázókat építsen a dű- lőutak csatlakozásaiba. Bizonyos idő után bírságolnak, de az érintettek könnyedén fizetik az ötezer forintot is. Sokat segíthetne a bírság-összeg jelentős megemelése, a helyszíni bírságolás bevezetése és az, hogy névre szóljon a büntetés, mint ahogy ez korábban így is volt. — Cs. J. — Elindult a „talpszedö »* Tízmilliót érő „talpszedö” kísérleti üzemelését kezdték meg a komlói Zobák-bányában. A Hausherr típusú nyugatnémet berendezéssel itt dolgoznak először Magyarországon A vágatfenntartás legnehezebb mű veleteitöl, a krampácsolástól, csákányozástól kíméli meg az embereket. A gép könnyűszerrel lazítja fel a talpfákat, öt-tiz bányász munkáját helyettesíti. 1977 a nagygépesités éve a legértékesebb, legnagyobb szénva- gyónnál rendelkező mecseki bányában. Egymást követően vezették be a nagynyomású sűrített levegős jő- vesztési eljárást angol géppel. Kísérletet kezdtek lengyel önjáró biztosító- és jövesztőberendezéssel Mintegy hatvanmillió forintot költenek idén ilyen célra, annyit, mint eddig összesen a bányaüzem eddigi működése alatt, 1964-től. A Mecsek régi gondja, hogy hiányoznák a kedvezőtlen adottságok között is jól működő nagygépek. Zabákon azt vallják, pontosan a Mecsek természeti, geológiai viszonyaira „szabott” gépeket sehol nem gyártanak, erre hiába várnak. Alapos tanulmányozás után, jó válogatással viszont összeállítható olyan nemzetközi géppark, amely megfelel a sajátos mecseki körülményeknek, ha saját tudásukat, tapasztalataikat hozzáadják. A jövő évi feladat az új gépek üzemszerű alkalmazásának elterjesztése, hogy Zobák-bánya termelése 1979-től ugrásszerűen emelkedjen létszámnövelés nélkül. Ady-diszünnepseg az Erkel Színházban Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából az Ady Endre Emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium kedden este díszünnepséget rendézett az Erkel Színházban. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Apró Antal, az ország- qyűlés elnöke, az Ady Endre Emlékbizottság elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentágothai lános, a Magyar Tudományos ^kkadémia elnöke, Polinszky Károly oktatási miniszter, Pozs- gay Imre kulturális miniszter, Katona Imre, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Kiss Ká- roly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Doboz/ Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Franyó Zoltán -omániai, Emil Poleslav Lukac szlovák, Atanasz Dalcsev és Nevena Sztefanova bolgár, To- deusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfordító.
