Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-23 / 322. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 322. szám 1977. november 23., szerda Ara: 80 fillér Georges Marchais Budapestre érkezik Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának meghívására november 24-én Budapestre érkezik Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ésszerű tervszerűség Miként az élet bármely te­rületén, a pártmunkában is elengedhetetlen az előrelátás. Ezért nagy fontossága van an­nak, hogy a pártszervezete'; mindennapos tevékenysége át­gondolt és tervszerű legyen. Örvendetes, hogy ez a felis­merés egyre erőteljesebben ér­vényesül is a pártszervezete'; túlnyomó többségénél, s mind­jobban áthatja törekvéseiket, fáradozásaikat. A munkának ez a vonása természetesen nem egyszerűen a pártszervezetek vezetöine't személyes érdemeiből követke­zik, hanem — mondhatni — az objektív körülmények ezt valósággal ki is kényszerítik. Azok a feladatok ugyanis, amelyek ma a pártszervezetek­re hárulnak, általában nem oldhatók meg tervezés, előre­látás nélkül. Az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztésével, a gazdasági szerkezet korszerű­sítésével például tervezés híján éppúgy nem lehet érdemben foglalkozni, mint ahogy a pro­pagandamunka vagy a köz­művelődés színvonala sem fej­leszthető, ha nem rendelke­zünk ehhez megfelelő helyi programmal. A hosszú távú teendők eleve megkövetelik a tervszerűséget, s mivel a párt­munkában növekedett eze!; súlya, részaránya, igy az elő­relátásnak, a tervezésnek is fokozódott a szerepe. Sokféle területen érezhető a pártmunkában ez a folyamat. Említést érdemel például a ká­dermunka tervszerűségének erősödése. Ma már mind több helyen tapasztalható, hogy cél­tudatosan foglalkoznak az arra alkalmasnak ítélt személyek vezetővé nevelésével, az ehhez szükséges tulajdonságok erősí­tésével, a képzési feltételek biztosításával, fgy egy-egy hely megüresedése nem vált ki kap­kodást, tanácstalanságot; az utánpótlás a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok soraiból statisztikai kérdés helyett ter­mészetes folyamatként mutat­kozik. E kedvező és örvendetes fo­lyamatnak azonban — s erről sem hallgathatunk —, vannak bizonyos árnyoldalai. Mi taga­dás, helyenként a tervezés bü­rokratikus és formális vonáso­kat is ölt, s ezzel a munka elő­mozdítója helyett annak fék­jévé válik. A papír bűvölete ismert honi betegségünk, s még nem találták fel azt az orvosságot, mely egyszer s min­denkorra immunissá tenne ben­nünket vele szemben, megóvna tőle. Néhol ismét erőt és időt von el az érdemi munkától olyasféle munkatervek „gyártá­sa”, amelyek csupán az író­asztal fiókjának készülnek, va­lóságos orientációt nem nyúj­tanak. Márpedig a tervszerűség ak­kor — és csak akkor — ész­szerű, ha párosul a rugalmas­sággal. Az élet nem igazodik teljesen a legjobban átgondolt tervekhez sem, a valóság min­dig vet fel olyan kérdéseket, amelyekre nem lehetett koráb­ban gondolni. Aki igazán elő­relátó, ezt is számításba ve­szi. Az ilyenfajta ésszerű és rugalmas tervszerűség az, ami célhoz vezet. Gyenes László Helmut Schmidt varsói tárgyalása Varsóban tárgyal az NSZK kancellárja. Képünkön; Helmut Schmidt (baloldalt) Edward de­rekkel, a LEMP KB első titkárával Fejlesztik a kapcsolatokat A varsói városházán tett lá­togatás után Helmut Schmidt kancellár a szejm palotájá­ban találkozott Edward Gie- rekkel, a LEMP KB első titká­rával. A megbeszélés során áttekintették a Lengyelország és az NSZK közötti kapcsola­tok normalizálási folyamata el­mélyítésének és a békés együttműködésnek a kérdéseit. A találkozóról kiadott rövid közlemény szerint mindkét fél állást foglalt a két ország és a két nép közötti kapcsolatok fejlesztése mellett. A megbe­szélés során időszerű nemzet­közi kérdésekkel is foglalkoz­tak és kifejezésre juttatták or­szágaik szándékát a valameny- nyi nép érdekeit szolgáló eny­hülési politika további elmé­lyítésére. Nagy figyelmet szen­teltek a helsinki záróokmány teljes mértékű megvalósítása kérdésének, valamint a fegy­verkezési hajsza megfékezése és a leszerelés problémájának is. A közlemény szerint a tár­gyalás jó légkörben folyt le. Edward Gierekkel való ta­lálkozása után Helmut Schmidt előadást tartott a Lengyel Tu­dományos Akadémia palotájá­ban a Német Szövetségi Köz­társaság enyhülési politikájá­ról. Tovább javult akiskereskedelem forgalma Többségében kiegyensúlyozott áruellátás, javuló kínálat jelle­mezte a kiskereskedelem mun­káját: felzárkózott a többihez a ruházati szakma is, amely korábbi elmaradását pótolva elérte az 1977-re tervezett növe­kedési szintet; a fogyasztási- cikk-kereskedelem tíz hónap alatt 208,7 milliárd forintos for­galmat bonyolított le, 10,3 szá­zalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban — állapította meg a Belkereske­delmi Minisztérium közzétett áruforgalmi gyorsjelentése. Az I—X. havi forgalom ada­tai azt jelzik, hogy a kiskeres­kedelem idei tervét — főleg a vegyes iparcikk értékesítés erő­teljes növekedése következté­ben várhatóan 2—3 milliárd forinttal túlteljesíti. Részletesebb a jelentés a 21,6 milliárd forintos októberi forgalomról, amely ugyan va­lamivel alacsonyabb volt az előző havinál, de változatlanul élénk és 9,4 százalékkal halad­ta meg a tavalyit. Ezen belül az élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 9,8 milliárd, iparcik­kekre 11,8 milliárd forintot köl­tött a lakosság. Az összességében kiegyensú­lyozott ellátáson belül gondot okoztak a választék hiányossá­gai. Tőkehúsból és húskészítmé­nyekből 8,7 százalékkal több fogyott, mint tavaly október­ben, csupán főtt, füstölt áruk­ból, húsos szalonnákból nem tudott megfelelő kínálatot nyúj­tani a kereskedelem. A ruházati termékek iránt megélénkült keresletet jelzi a 8 százalékos forgalomnöveke­dés, amelyhez hozzájárult a felsőruházati konfekció bősé­ges kínálata. Megalakult a TSZKER A termelőszövetkezeti kereskedelem színvonalá­nak növelésére, a lakos­sági ellátás javítására ked­den megalakult a Tszker, a Termelőszövetkezetek Ér­tékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalkozá­sa, amelyet 960 közös gazdaság hozott létre. Alapvető feladata; koor­dinálja a szerződő felek termékforgalmi tevékenysé­gét és az ezzel kapcso­latos összes tennivalót, ezentúl országosan és összehangoltan fejleszti, szélesíti. Az új szerv látja el a társulásban rész­vevők szakmai-kereskedel­mi érdekképviseletét és vé­delmét, szervezi az állami és más szövetkezeti fel­vásárló, feldolgozó és for­galmazó szervekkel való együttműködést és gon­doskodik az exportra ke­rülő áruk mennyiségének növeléséről. A Tszker megyei szervei azonban forgalmazási ön­állósággal rendelkeznek. A vállalkozás a jövő év január 1-től kezdi meg munkáját, budapesti szék­hellyel. Az új vízmű központjában a szivattyú- és vizelosztó berendezé­seket rendszeresen karbantartják Oj vízmű Kétújfaluban és Gyöngyösmelléken Már a „csecsemő-kutak" is veszélybe kerültek Kétújfaluban és Gyöngyösmelléken, így hív­ták az egészségre ártalmatlan vizet adó helyeket a két tele­pülésen. összesen kettő volt. Míg a többi kút vize fertőző­dött, nagyon sok coli-baktériu­mot, a trágyaléből származó nitrátot tartalmaz. Ha sokáig esett az eső, akkor a víz meg­buggyant, mocsár-szagú, sárgá- san-iszapos lett, íze pedig él­vezhetetlenül kesernyéssé vált. Kétújfaluban és a hozzátartozó hét községben évente 8—10 cse­csemő lát napvilágot és közü­lük 2—3-at mindig megvisel a rossz minőségű ivóvíz, mely a mély fekvésű, mocsári talajba fúrt kutakban található. Beszür­kül a kisbaba bőre, mivel a vérellátása akadozik. Teklafa- luban, Kétújfaluban, Gyöngyös­melléken ártézi-kutakat fúrtak, de napjainkban a vizük egyre elviselhetetlenebb. Szörény és Zádor 1971-ben jutott jó minő­ségű ivóvízhez a községi víz­műről, bár egy évig nem üze­meit és ez kedvezőtlen hatást váltott ki a lakókban, a társ­községekben, hogy egy vízmű­társulásba belépjenek. Az öre­gek elhárították a belépést, Újjáépítik a pécsi sörgyár két évvel ezelőtt felrobbant kéményét. A 45 méter magas ké­ményt a Hőtechnikai Vállalat építi és a hó nap végére befejezi: Ezzel egyidőben zajmen­tesítik a gyár tetején lévő ammóniák-kondenzátorokat is. mondván, hogy eddig eléltek, ezután is kibírják ezekből a ku­takból. Nehezen ment, hogy egy 15 millió forintos beruházás ki­vitelezésére megnyerjék a lakó­kat, végül sikerült. Hétfőtől jó minőségű ivóvízzel látják el a kétújfalusiakat és a gyöngyös- mellékieket, összesen 1600 em­bert. Elkészült a két falut ellátó közös vízmű, melynek glóbusza száz köbméternyi mennyiséget tartalmaz, ez épp elég jelenleg a kerti csapok üzemeltetésére. Mit mond egy új „csap-tulaj­donos”, Palkó Sándor MÁV- tisztviselő? — örömet jelent-e életében ez az esemény? — Feltétlenül, hisz olcsón él­vezhetem az „áldást”, tíz éven át egy esztendőben 1500 forin­tot fizetek be a vízműtársulás­nak. Rajtam a régi kút nem fo­gott ki, mert beklóroztam tava­szonként és a mohát is kiva­kartam belőle, hogy ne vegye el az ízét. Igy Ts felforraltam, ha használni akartam, hogy ne kapjak hasmenést. Nem teme­tem be a régit, mert jó az álla­tok itatására és üzemzavar ese­tén magam is használom. Monszider József, a közös községi tanács elnökének a vá­lasza: Havi törlesztést engedé­lyezünk mintegy 25-30 idős em­bernek, sőt egy részük törlesz­tését átvállalja a tanács. A 15 millióhoz a lakossági hozzájá­rulás egyébként 60 százaléknyi. A szigetvári járásban a legrosz- szabb vizet, ha nevezhető an­nak, mi isszuk. Még ebben az ötéves tervben Teklafalun egy központi kutat fúrnak a Megyei Tanács ígérete szerint, amiből két közkifolyót nyitnak, hogy legalább a babák ellátása za­vartalan legyen. Teklafalu, Endrőc, Bürüs és Várad 1200 lakója vár nagyon jó vízre, csak 40—50 millió forintos beruházás oldhatja meg gondjukat. Ebben az ötéves tervben Ba­ranya megyében tíz új községi vízmüvet adnak át, már elké­szült a magyarbólyi, most a kétújfalusi. Épül a bikali, új- petre-vókányi. Most szerveznek vízmű-társulásokat Hosszúhe- tényben, Magyarszéken és Drá- vaszabolcson. Komoly gondot Magyaregregy és Szalánta je­lent, ahol eddig még nem ta­láltak vizet adó, biztos forrá­sokat. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents