Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-21 / 320. szám

Pecs: Vasárnap délelőtt a Csontváry-múzeumban Kovács Zoltán, a Pé­csi Nemzeti Színház magánénekese Bókay Mária színművész köz­reműködésével hangversenyt adott Britten, Strauss, Debussy, Berg, Honegger, Károly Róbert, Enescu és Kodály müveiből. Cregorics felvétele Emlékezés Ádyra Pogány: Veterán repülők találkozója Kedves és bensőséges ün­nepség színhelye volt szomba­ton délután a pogányi repülő­tér kultúrterme, ahol egyenru­hába öltözött pilóták fogadták a meghívott vendégeket. Év­fordulót ünnepelni, beszélgetni jöttek el mindazok, akik a har­minc évvel ezelőtt alakult pé­csi repülőklub meghonosításá­ban tevékenyen részt vettek. Különösen nagy tisztelettel üd­vözölték Szarka Rudolfot és dr. Varga Jánost, akiket ma is Tanár úrnak szólítanak, mun­kájuk és lelkesedésük ered­ménye a pécsi repülőklub meg­alakulása. Jozipovics György pilóta me­leg szavakkal emlékezett meg az elmúlt 30 évről és a fel- szabadulás utáni repüléstörté­net két baranyai atyjáról. M. J. Szekszárdi Pályaválasztási hetek Véget értek az idei pálya- választási hetek Tolna megyé­ben. A november 2-től az el­múlt hét végéig tartó időszak­ban tucatnyi tájékoztató anké- tot, megbeszélést, találkozót rendezett a Tolna megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet és a TIT megyei szerveze­te Szekszárdon. Tolna megyében évente öt­hatszáz érettségiző fiatal je­lentkezik továbbtanulásra. Részükre, s az érdeklődő szülők és pedagógusok szá­mára budapesti, győri, kapos­vári, kecskeméti, pécsi, szege­di felsőoktatási intézményekés a szekszárdi Ady Endre 505. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet vezetői, tanárai tartottak előadásokat a felvételi köve­telményekről, a sokrétű pálya­választási lehetőségekről. A Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola helyi tagozatának kor­szerű csarnokában a kaposvá­ri szimfonikus zenekar adott hangversenyt Merényi György karnagy vezényletével. Műso­rában Mozart két és Vivaldi egy műve hangzott el, Kaiser Adrienne zongoraszóló és Csupor László fuvolaszóló köz­reműködésével. B. L. (Folytatás az 1. oldalról) A Jelenkor szerkesztőségében, a felújított nagyteremben nyílott meg délelőtt 11 órakor az Ady emlékkiállítás, amelyen ugyan­csak megjelentek a pécsi kul­turális szervek képviselői, Szent­irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, va­lamint a helyi kulturális élet több személyisége, művészek, írók. Ott volt Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész is, akinek 16 Ady-portréja alkotta a kiállítás zömét. E portrék egy része az év folyamán már nap­világot látott a Jelenkor című folyóiratban is, de a kiállításon eredeti szépségükben szerepel­nek, s mélyítik el Ady-képün- ket a képzőművészet segítségé­vel. A kiállítás könyv- és kézirat­anyagát részben a rendező Ja­nus Pannonius Múzeum, részben magángyűjtők — Achátz Imre, Farkas Imre, Tüskés Tibor és a Várkonyi család —, illetve a Ba­ranya megyei Levéltár anyagá­ból állították össze. A kiállítás megnyitóját Sze­derkényi Erwin, a Jelenkor fő- szerkesztője mondta. Utalt arra, hogy a kiállítás egyik része el­sősorban Ady pécsi kapcsolatait idézi, az 1910-es látogatás do­kumentumait, levelezéseket, el­ső kiadásokat mutat be, olyan anyagot, amely egyben jelzi Ady továbbélő hatását, eszméi­ra nek, emlékének itteni megőrzé­sét is. A kiállítás másik része — Martyn Ferenc rajzai — vi­szont nemcsak tisztelgés a költő nagysága előtt, de egy szuve­rén művész szuverén Ady-értel- mezésének is bizonyítéka. Este 6 órai kezdettel az Ifjú­sági Házban rendeztek Ady em­lékünnepséget. Ady évszázada címmel Sőtér István akadémi­kus, irodalomtörténész mondott ünnepi beszédet. Majd a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek, Marczis Demeter Liszt-díjas ér­demes művésznek, Labancz Bor­bálának, Horváth Istvánnak, Melis Gábornak, Szegvár/ Menyhértnek és Vallói Péternek közreműködésével láthattak- hallhattak az érdeklődők méltó megemlékezést Ady Endrére, a költő műveinek fölidézésével. Az irodalmi zenés műsort Gáli László rendezte. Végezetül Kása Ferenc Ady-pör című filmjét ve­títették le. H. E. Ady Endre születésének szá­zadik évfordulója alkalmából Szekszárdon, a Babits Mihály megyei Művelődési Központ­ban tartottak emlékestet va­sárnap. Az ünnepi esten „Ének a porban" címmel Keres Emil Kossuth-díjas színművész adta elő Ady-emlékműsorát a 660 személyes színházteremben. B. L. Japánban lefogyott a mesterszakács A pájsli halálának titka Tokióban többnyire töltött­káposztát főzött. A Takanu üz­letház snack-bárjának magyar sarkában ritkán volt szabad hely. Kiderült, hogy a vágott- szemű, kislábú hölgyek és urak is szeretik a hasukat és a ma­gyar konyha ízeit. A nagy va­rázsló Nemeskövi Dénes volt, a budapesti Intercontinental szálló szakácsa, aki több mint egy esztendőt töltött a japán fővá rosban. Pécsett természetesen brazil specialitásokat sütött-főzött. Brazíliában még nem járt, de a vacsoraest-sorozat brazil há­ziasszonyai azt mondták, hogy utoljára Rio de Janeiróban ettek ilyen jót. — Én azt hiszem, hogy iga­zán jól lőzni csak a férfiak tudnak, mert a főzéshez első­sorban bátorság és fantázia szükségeltetik. Egyetért ve­lem? — Szerintem sem véletlen, hogy a világ összes nagy sza­kácsai az erősebbik nem so­raiból kerülnek ki. A nők nem valók éttermi konyhára. Kicsit spórolósak, és a hangulatuk □Hétfői rapszodikus volta miatt kétszer nem tudnak ugyanúgy megfőz­ni egy ételt. — Ezek szerint otthon is kezébe veszi a lőzőkanalat? — Az más. Otthon a felesé­gem a szakács — megtanítot­tam főzni. Az első időkben bi­zony nem voltam vele megelé­gedve. Egyszer meg is sértő­dött, mert megkérdezte, hogy miért fintorgok, mi hiányzik a pörköltből. A jó íz — vála­szoltam. — önnek nincs nagy po­cakja, de azért gondolom, sze­reti a hasát. . . — Nekem addig ízlik vala­mi, amíg megfőzöm. Nem va­gyok nagyétkű, Japánban pél­dául 17 kilót fogytam, mert csak halhúson és zöldségen éltem. Szóval nem minden sza­kács szereti a hasát. — Miért tűntek el a magyar konyha Krúdy által oly gyö­nyörűen megörökitett finom izei? Hová lett a pájsli, a csontvelő, a pacalpörkölt? — Sajnos, Magyarország a rántottszelet országa lett. Mi, szakácsok sajnáljuk ezt a leg­jobban. Valamikor, az 50-es évek elején a rántottszelet a- jólét jele volt, ma viszont a fantáziaszegénységé. A sza­kácsművészetet Krúdy szerettet­te meg velem igazából, aki most biztos hamar kifordulna egy forgalmas belvárosi étte­remből, ha rápillantana az ét­lapra. Kedvenc ételeiből nem sokat találna. Mért tűnt el a pájsli? Ennek sajnos gazda­sági magyarázata van. A tüaő és a szív a legolcsóbb belső­ségek közé tartoznak. Egy adag szalontüdőért másodosz­tályon nem lehetne elkérni 19 —20 forintnál többet. A fő­könyvelő szerint kicsi rajta a haszon, tehát nem gazdasá­gos. — Egyszóval szegényedik a magyar konyha. Nem lél az ételgyárak konkurrenciájától? — A gasztrofol-technika elő­retörése szerintem jó dolog. Javítja az üzemélelmezés hely­zetét. Azt hiszem, azért, hogy az osztályos éttermek konyhá­jába igazán sose fog betörni és nem szorít ki bennünket. — Minden szakács-interjú elmaradhatatlan kelléke a re­cept. Kérünk tehát egy egyéni kreációt Nemeskövi Dénestől! — Marinált ponty. Hozzáva­lók: (négy személyre): fél kiló pontyfiié, 10 deka hagyma, 15 Barcs: Megkezdték a mészhomok­tégla gyártását Megkezdődött Barcson a So- mogy-Zala megyei Tégla- és CserépTpari Vállalat új mészho­mok téglagyárában a próba­üzem. A Dráva-parton 86 millió forintos költséggel készült el az új gyár. Lengyelországban gyár­tott berendezéseinek többsége automatizált. Éppen ez az oka annak, hogy Dunántúl első mészhomoktégla-gyárában hiányzik a nehéz fizikai munka: az emberekre az a feladat vár, hogy irányítsák a gépeket. A próbaüzem megszervezése előtt a pécsi Pollack Mihály Építőipari Műszaki Főiskola végzett kísérleteket az új tech­nológiával. Barcson ugyanis nem agyagból készül égetéssel a tégla, hanem drávai horda­lékhomokból beremendi mész felhasználásával nagy nyomás alatt gyártják. Az idén a pró­baüzem alatt egymillió fehér téglát préselnek. Jövőre már 18 millió szerepel a tervben. A gyár teljes kapacitása azonban évente 25 millió kisméretű tégla lesz. Ezt az új falazóanyagot el­sősorban Barcs és Szigetvár kör­nyékén árusítják majd. Mecseknádasd: Hídépítők a hatoson A nyár végén kezdték meg a Hídépítő Vállalat pécsi főépí­tésvezetőségének szakémberei, dolgozói a hatos út Mecseknó- dasd—Pécsvárad közötti szaka­szán lévő két viadukt — a varas- di és a Bolond úti — átépítését, javítását. Az új burkolat elkészítése előtt dilatációcserére is sor ke­rült. A dilatáció a híd két vé­gén beépített szerkezet, mely­nek feladata a hőtágulás követ­keztében! mozgás kiegyenlítése. Ez eddig acélból volt, melyet a sós hóié, az esővíz megrongált. Most új rendszerű gumibetétes dilatációt raknak le. A munkák eddig fél pályatesten folytak, ennek megfelelő volt a forga­lomkorlátozás. A dilatáció elhe­lyezésének idejére az egész út­testet lezárják, a forgalom — néhány napig — a régi hatoson bonyolódik. A munkákat az év végéig, illetve a másik hídnál tavaszra tervezik befejezni. deka vegyeszöldség, egy fej saláta, egy csomag újhagyma, két paradicsom, negyed kel­káposzta, ecet, olaj, só, zsem­lemorzsa. Először marináljuk a halcsíkokat, azaz besózzuk, be- borsozzuk és citromlében egy óráig ázni hagyjuk. Utána be- panírozzuk és forró olajban ki­rántjuk. A zöldséget finom me­télt módjára felvágjuk, és a hagymával, paprikával, salátá­val együtt, ecetes lében átfor­gatjuk. Az edény aljára tesz- szük a kisült halszeleteket, és rá a sokizű salátát. A tálat íz­lés szerint díszíthetjük kemény­tojással, paradicsommal, eset­leg egy kis tartárral. Jó étvágyat! E. A. Bofqny°: Jugoszláv vendégek megyénkben Az Urán- és a Lvov-Kertváros, majd a tv-torony, a Zsol- nay- és a Vasarely-múzeum megtekintése volt az első prog­ramja tegnap — vasárnap — a dr. Ivó Margannak, a Hor- vát Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Köztársasági Vá­lasztmánya elnökének és kíséretének, akik a Hazafias Nép­front Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága meghívására tartózkodnak Baranyában. A jugoszláv küldöttség vasárnap délután koszorút helyezett el a beremendi jugoszláv hősi emlékműnél. Ott voltak a be­remendi községi tanács, a helyi és a kásádi népfront vezetői. Ütjük következő állomása a nagykozári termelőszövetkezet bogádi központja volt, ahol szívélyes beszélgetést folytattak a nagykozári körzet gazdasági, politikai, tanácsi vezetőivel. Este Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központ tánc­házát tekintették meg, ahol délszláv táncokat mutattak be a vendégek tiszteletére. N. J. Marcali: Jövőre Levi’s Straust gyártanak A farmerszerződés 120-yolda- las: A Levi's Straus-cég és a Május 1. Ruhagyár ebben fog­lalta össze az együttműködés elveit. A megvalósítás a mar­cali gyáregység munkásaira és termelésirányítóira vár. A farmer ugyanis nemcsak más munkát jelent, hanem új — eddig ismeretlen — tech­nológiát és munkaszervezést. A Levi’s Straus-cég által al­kalmazott technológia alapo­san meggyorsítja a munkál. Jelenleg egy óra, egy óra tíz perc alatt készül Nel Magyar- országon egy farmernadrág. Az új módszerre! huszonöt percre, fél órára lehet majd csökkenteni a gyártási időt. — Az új technológia nem a fizikai terhelést növeli — mondta Székely Andor, a Má­jus 1. Ruhagyár műszaki igaz­gatója —, hanem a holt idő­ket szűri ki a gyártás folya­matában. Ennek alapja azon­ban az, hogy sokkal nagyobb lesz a fegyelem a szalagok mellett. Azzal is számolni kell, hogy az emberek többsége más munkaműveletet végez majd. Az, hogy tulajdonképpen me­lyiket kapja meg, attól függ, hogy mit tud a legjobban csi­nálni. A termelékenyebb mun­ka meglátszik majd a béreken is: mostani számításaink sze­rint a marcali gyáregységben az átlagkereset háromezer fo­rint körül alakul, s ez jóval magasabb a jelenleginél. A hónap végén készülnek majd a farmerszerződés alap­ján az operatív tervek a gyár­tás megszervezésére, a munká­sok betanítására. A következő négy hónapot arra használják fel, hogy az előre elkészített szervezési terv alapján a ré­giek helyére felállítsák az új gépeket. A munkások betaní­tása újabb három hónapot vesz igénybe: egy részük a Levi’s Straus-cég valamelyik európai gyárában sajátítja el a munka fogásait és a tech­nológia parancsolta új rendet. Másik részük pedig Marcali­ban tanulja a farmervarrós. mesterségét. Ezt követően kezdődik meg az üzemszerű gyártás. A. Levi’s Straus-cég technológiája alapján, külföldi alapanyagból jövőre 300—400 ezer farmer- nadrág készül Marcaliban. En­nek a mennyiségnek a negy­ven százaléka az országban marad és a hazai igényeket elégíti ki. A szerződés szerint Marcaliban mindig a divatnak megfelelő anyagból és szabás­minták alapján készítik a far­mert. A mennyiség állandóan növekszik: a végső cél: évente egymillió farmernadrág: ebből négyszázezer kerül majd a ma­gyar boltokbd. A farmerről ma már nagyon sok szó esik Marcaliban. Far­mernadrágot azonban még a Május 1. Ruhagyár nemrég megnyitott új boltjában sem lehet kapni, pedig ott a vál­lalat valamennyi gyára áltól készített termékekből — a mintadarabokból is — kínál­nak a vevőknek. A Levi’s-cég által gyártott farmerre Marco­li b0[ csak a jövő év közepétől lehet számítani. K. I. Paks: Környezetvédő faültetés Pakson, a leendő atomváros szépítését és környezetvédel­mét szolgáló fásítási hétvéget rendeztek szombaton és va­sárnap, a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront Bizott­ság kezdeményezésére. A ked­vező időjárást kihasználva, ezernél több fát, köztük gömb­akácot, ezüsthársot, juhart, nyír- és platánfát, valamint fe­nyőt és berkenyét ültetett el a lakosság a KISZ-fiatalok köz­reműködésével a kishegyi új. modern lakótelepen és a kör­nyező, odavezető utcákban. B. L. A KESZTYŰGYÁR ANYAGOSZTALYA RAKTÁRBA női dolgozókat, takarítónőt és raktári segédmunkásokat felvesz Jelentkezés: Kesztyűgyár anyagosztálya, Pécs, Sörház u. 36. A MECHANIKAI LABORATÓRIUM Pécsi Gyára felvételre keres megfelelő végzettséggel és gyakorlattal férfi normacsoport-vezetőt Jelentkezés: Pécs-Kertváros, Szilva u. 1—3. Személyzeti osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents