Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-21 / 320. szám
Fontos vizsgálatok több településen H osszú ideig tisztázatlan volt, mi is váltja ki a golyvát. Nem is oly régtől, döntő okozónak tartják a jódtalan táplálékokat, elsősorban a vizet. A jódszegénység következményeként nemcsak a pajzsmirigy nagyobbodik meg, de előfordulhat a törpe-növés, sőt bizonyos fajta szellemi elmaradottság is. Az első golyvafelmérésre Baranya megyében 1950-ben került sor, ahogy az országban is, akkor először az I—IV. osztályos fiúgyermekek körében, akiket leginkább sújthat a betegség. Kiderült, hogy 1950 és 1955 között a sásdi, az akkori sely- lyei és a pécsváradi járás lakosságának a 30 százaléka golyvás, vagy azzá válhat. A fél évtized alatt évenként vizsgáltak, később csak ötesztendőnként. Ez a 30 százalék az országos átlagnak felelt meg, ami 1965-re 11 százalékra mérséklődött, de Baranyában még 1970-ben is, a legutolsó vizsgálódásnál, a lakosság 20—25 százalékát veszélyeztette e kellemetlen betegség. Pedig az érintett területeken bevezették a jódozott konyhasó kötelező árusítását, csak aztán az előírás elfelejtődött. Legelőször a boltosok nem vettek róla tudomást. Ha ma megkérdezzük őket, kiderül, hogy most hallanak először erről a szigorú utasításról. Nem lebecsülendő tény, hogy sokszor hiányzott az üzletekből az orvosságot jelentő konyhasófajta, aminek az ^íze, illata egyébként olyan, mint a hagyományosé. Elsikkadt a megelőző egészségügyi munka. Nem akadt gazda, aki ellenőrizte volna a végrehajtást — vélekednek Bunyevácz József környezetvédelmi mérnök és dr. Steiner József, a KÖJÁL osztályvezetője. Hhier minta Következmények: 1970-re a golyva előfordulása súlyosabb, mint az ötvenes évek elején, zagyis az arány jóval nagyobb, mindazok ellenére, hogy nőtt a megye népessége. Ekkorra a komlóiak 25 százalékát veszélyeztette a golyva, vagyis elméletileg minden negyedik ■ tt élőt. A sásdi járás lakóinak pedig _20 százaléka golyvás, vagy golyva-gyanús. Az országos átlag ezzel szemben mindössze tíz százalék. Legalább 100—120 településen, köztük egész Komlón — illett volna csők jódozott sót árusítani, de ehelyett a hagyományost kínálták. Hazánkban egyébként a Dél-Dunántúl a legveszélyeztetettebb e téren, főleg Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye. A Baranya megyei KÖJÁL épp az egészségügyi megelőző ténykedés elmaradása, a krónikus és a felerősödő golyva-elterjedés miatt három évvel ezelőtt hazánkban a legnagyobb kútvíz-vizsgálatba kezdett és félezer mintát vettek ki a sásdi járás 61 falujában, lódhiányos vizek Baranyában A következmény: golyva és más betegségek Komlón és annak környékén. Településenként 5-20 mintát szereztek be a fúrt kutakból és a törpevízművek vezetékrendszeréből. Arra voltak kiváncsiak, mennyi jódot tartalmaznak. A normális, ha egy literben negyven mikrogrommnyi fordul elő. Ami az említett érték alá esik — ha csak egy-két tizednyivel is —, már betegséget eredményezhet az ilyen ivóvíz tartós fogyasztásával. A több ezer adat feldolgozása most ért véget és az eredmények nem biztatóak. Kutatták a nyomelemek, így a fluor, klór, bróm jelenlétét, o keménységet, melyek meghatározzák, hogy az ivóvíz hogyan és mennyi jódot old ki a talajból, g kőzetekből és alakít át értékes alkotóelemévé. Ha sok a bróm, fluor vagy kalcium, akkor kevesebb épül be, sőt a meglévő is „eltűnik". Végleg bebizonyosodott, hogy Baranyában a jelentős karsztvizekben alig akadnak jódra, mert a kőzetek is szegények abban, vagy oldhatatlant tartalmaznak. A fő veszélygóc Komló és a sásdi járás, ahol több tízezer embert „kerülget" 0 golyva. Komlón három forrásban, így Ligeten, Mánfán és Kőlyükban egy szemernyi jód sincs. Abszolút a jódszegénység Vásárosdombón, Egy.- házaskozóron, Sásdon, Magyarszéken, Bakócán, Abaligeten Csak Szászváron, Tékesen és Magyarhertelenden észleltek negyven feletti értéket. E vidékeken az itt termő növények is jócskán jódmentesek. Nem véletlen, hogy a KÖJÁL a későbbiekben a táplálkozási szokásokat is megvizsgálja. Csak kedvező, ha más járásból vagy megyéből származó növényi eredetű táplálékot fogyasztanak a helybeliek. Idén még Pécs ivóvízkészletét „mérik be", ami könnyen megy, hisz nem kell nagyon mély kutakból kézzel kerekezni a mintákat. Jövőre a pécsi, siklósi, szigetvári és a mohácsi járás következik. Remélik, egy év alatt befejezik, mert több emberrel és modernebb technikai eszközökkel látják el a feladatokat a KÖJÁL település-, környezet-egészségügyi osztályán. Igaz, még a régi adatok alapján, de Sellyén és környékén tíz községben néhány hete elrendelték a jódozott konhyasó kötelező árusítását: csak ezt szállítanak ide. Január elsejétől pedig Komlón és a sásdi járásban térnek át erA BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvételre keres 0 moforkerékpár vezetői engedéllyel rendelkező rendészeket, 0 állandó vagy nyugdíjas éjjeliőröket, 0 egymüszakos vasesztergályost, 0 blokkosokat, 0 Poclain-vizsgával rendelkező nehézgépkezelőket, 0 vízvezeték-szerelőket, 0 autóvillamossági szerelőt. Jelentkezés: Pécs, Szántó-Kovács János u. 1. (EM Szálló) re, a kereskedelmi szervekkel mór tárgyalnak, mert több csehszlovák sót szeretnének, aminek a jódtartalmú 20—25, míg a hazaié csak 10 milligramm. Ami fontos szempont, hogy sose hiányozhat. Az érintett települések lakóitól pedig megértést és együttműködést kérnek, hiszen mindez az o egészségük megóvásáért történik. — Csuti J. — wtmm Rendezte: Vitézy László Szereti a meredek” témákat Akkor ismerkedtünk össze, amikor a pécsi körzeti tévéstúdió a héten bemutatásra kerülő Pincelabirintul c. filmre készült. Még messze volt a forgatás, de ő szemmellátha»» Divatbemutató a Duna Intercontinental Továbbra Hotelban is hódít a khaki A jövő nyár divatja a század- fordulói „fehérnemű stílus” Az idei évben megjelent katonás safari stilus - újabb nevén sahara - meghódította magának a világot. Az idén megvásárolt, ilyen stílusú ruhák jövőre is divatosak lesz nek. A Magyar Divat Intézet rendezésében a Duna Intercontinental Hotelben Tred '78 címmel megtartott divatbemutatón látottakból megállapíthatjuk, hogy a jövő évi tavaszi és nyári divat nem hoz számunkra „forradalmi" újdonságot. A látványos koreográfiára, vérpezsdítő zenére bevonuló, táncoló manekenek a tavaszi és nyári kollekciók bemutatását már az őszi BNV-n is megcsodált, a győri Garboolaszt impregnált anyagaiból készített esőkabátok felvonultatásával kezdték meg. A vékony, laza esésű, se- lyemhatósú anyagokból bő, húzott hátú, Vagy szembehajtással bővülő, kapucnis, pelerin- szerű, a merevebb impregnált anyagokból trencskó fazonú kabátok készültek. Kiegészítőként a kabáttal azonos anyagú esőkalapot vagy kendőt és azonos színű gumi vagy impregnált anyagból készült csizmát láthattunk. Az esőkabátok színe: citromsárga, lilásrózsa- szin, khakizöld, aranysárga, sötét mohazöld, paprikapiros. Jó lenne, ha nemcsak áru- és divatbemutatókon találkoznánk vele, szívesen viselnénk a forgalomban is. Az átmeneti kabátoknak két alapformája lesz divatos: az ingkabát, és az ún. fiúkabát. Többnyire bélés nélküli, oldalt hasított fazonúak. A kosztümök a modern férfi zakók enyhén karcsúsított vonalát idézik, egy- vagy kétso- ios gombolásokkal bővülnek. A szoknyák levasalt hajtásokkal bővülnek. Újdonság a nagyon csinos és nőies, egyszínű, élére plisszírozott kosztümszoknya, amelyhez pepita vagy tyúklábmintás kabátkákat tervezték. A tavaszi kosztümök, kabátok anyagai puhafogású- ak, természetes szálhatásúak, könnyűek, flanelt, posztó, gra- bardin és Shetland. A szöveteknél a klasszikus apró minták lesznek a divotosak: a teniszcsíkos, pepita, tyúkláb. A kabátokhoz, kosztümökhöz harmonizáló és csibészesen olöal- ra vagy nyakkendőszerüen megkötött selyemsál. A Habselyem Kötöttárugyár anyagaiból kényelmes, sportos szabadidőruhákat mutattak be. Vékony, egyszínű és színes kockás anorákokat, puha mü- szálos anyagból hófehér és világoskék overallokat, paprikapiros trikóselyemböl kapucnis hosszú otthoni ruhát. Sahara — Safari — Militari! Mindegy minek nevezzük. A legnagyobb közönségsikert az ilyen stilusú modellek aratták A minden korosztálynak előnyös, célszerű szabaidőruha és mindennapi viselet egyenes vonalú ruhákból, kétrészesből, overallból, nadrágszoknyás megoldásokból áll. Jellemző jegyei a sok gombolás, az ingujj, derékban öv, több rátett, úgynevezett katonás zseb, díszítése tűzés, fonott spárga- vagy bőröv. Tipikus szinei a természetes nyersszinek, a sza- harasárga, és a khaki különféle változatai. Anyaga lehet: puplin, vászon, pamut. A nyári ruháknál a folklór jelleg dominál, az egyéni játékos fantázia szerint lehet variálni a húzott blúzokat, virágos szoknyákat, sok-sok farkasfoggal, szegőzéssel. Divat lesz az ún. „fehérnemü"-stílus. Mélyen kivágott, füzőszerüen kar csúsított, csipkével, fodrokkal díszített felsőrésze a század- lordulón divatos alsóruházatot idézi. Jellemző színe a nyersfehér. Az estélyi ruhák anyaga laza esésű, muszlinszérü vagy se- lyemjersey hatású anyagokból készül, sok fodor vagy pliszé díszítéssel és minden ruhán kiegészítőként nagy művirágok, vállon, nyakban, dekoltázson vagy derékban. A férfidivatban még mindig a kétgombos öltöny lesz a divat, de többnyire mellénykiegé- szitéssel. A nadrág szóra egyenes, felhajtó nélküli, szárbősége 26—29 cm. Az alkalmi öltönyök is világosok, tehát nem lesz kötelező az ünnepi alkalmakra az unalmas, sötét ruhát felvenni. Egy divatbemutató annyit ér, amennyit használni lehet belőle utcán, munkahelyen, alkalomra. Ezen a bemutatón csak olyan ruhákat láttunk, amelyekből bárki kiválaszthatta a legdivatosabbat, az egyéniségének legmegfelelőbbet. A néző tehát jól informaltan térhet haza. A problémo csak ott kezdődik, hogy az üzlete.kben legtöbbször hiaba keresi az ott látott modelleket. Megkérdeztük Vámos Magdát, a Magyar Divat Intézet divattervezési főosztályának vezetőjét, várhatóé, hogy ezek o méltán nagy tetszést arató modellek kaphatóak lesznek-e az üzletekben és mikor? — A Magyar Divat Intézet az előző évhez hasonlóan mo- dellpályázatot hirdetett. A pályázat egyik lényeges követelménye, hogy a ruhák a lehető legrövidebb idő alatt gyárthatók legyenek, azaz forgalomba kerüljenek. Az idei évben először a pályázónak az értékesítő partnert is fel kellett keresni, aki Írásos szerződésben biztosítja az eladást. ígéretet kaptunk, hogy 1978-ban a most bemutatott darabokat már meg lehet vásárolni. — Milyen leltételei voltak még a pályázatnak? — A beküldött darabok szigorú meón mennek , keresztül, vizsgálják a gyárthatósá- got, szakítószilárdságot, kopásállást, csak hazai anyagokból készülhetnek. Ezen a bemutatón elsődíjas ruhák szerepeltek. — Az utóbbi idbben tért hó ditanak a szabadidő ruhák Ezen a divatbemutatón is leg többet ebből a típusból látha tunk. Mi volt a célja ennek? — Azon fáradozunk, hogy mi nél szélesebb körben terjedjen el a kényelmes, de divatos öltözék. A farmer, vagy farmerszerű anyagokból készült szabadidő ruhák nem korhoz kötöttek. A szabásnak kell szolgálni azt a célt, hogy kényelmes legyen, hogy megfeleljen akár utcai viseletnek, vagy utazásnál, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Mit tehetünk ezek után? Bízzunk a konfekcióipar rugalmasságában, bizzunk a kereskedelem ígéretében és várjuk, mikor vehetjük meg a divat- bemutatón felvonultatott szép ruhákat. Sarok Zsuzsa tóan nyakig volt már a témában és úgy dobálózott a legkényesebb kérdésekkel, mintha évek óta egyébbel sem foglalkozott volna. — Pedig akkor találkoztam o témával. — Mentegetőzésnek szánta-e ezt a megjegyzést, nem tudom. Amikor ez szóba került, a film mór dobozban volt. — Eredetileg a pécsi vízellátásról kellett volna mozit csinálnom, boldogan vállaltam is, körüljártam a témát, izgalmasnak találtam... Szerkesztői instrukcióra alakult ót az egész. — Nehezebb lett...? — Megijedtem. A pincékről addig nagyon áttételes ismereteim voltak. A dolgok lényegéről semmit sem tudtom. Rááldoztam egy teljes hónapot, hogy tisztán lássak . . . Vitézy László 1973-ban kacskaringók után végezte el a főiskolát operatőri szakon. Téglagyári munkásként kezdte, egy műanyag-fröccsöntő kisiparosnál dolgozott „nagy” pénzért („Embertelen kizsákmányolás volt..."), majd világosító lett a filmgyárban. Itt jegyezte el mogát a szakmával. A meredek kérdések az egyéniségéből fakadnak. Szereti a „meredek" témákat. — A tévé módot adott, hogy olyan jelentős kérdésekről készítsek filmet, mint egy munkás halálának a körülményei (Rejtett hiba), vagy a településfejlesztés elégtelenségét boncolgató Mai telepesek. Az első egy látszólag egyszerű halálos üzemi baleset körülményeit vizsgálta, s kiderítette, hogy a haláleset mögött seregnyi, törvény által nem büntethető apró felelőtlenség húzódik meg. A másik alkalmat szolgáltatott arra, hogy a film után a tévékamera előtt miniszterhelyettesek vitatkozzanak össze a téma fölött. — A pince-film illeszkedik-e ehhez a sorhoz? — Azt hiszem, mindenki számára sok új dolog derül ki majd ebből a filmből. Amíg csináltuk, az izgatott: tudunk-e ésszerűen reagálni a sors és a népgazdaság kihívására. Ar ra a meggyőződésre jutottam, hogy értek el eredményeket, de ezeknél sokkal nagyobbak a még megoldandó problémák. Nagyon fontosnak tartom, hogy szembenézzünk a dolgokkal, ez a célom minden témg kapcsán. Tudniillik szeretjük elkendőzni a problémáinkat, mintha nem is lennének. Jobban csinálni! — ezt akarom a filmjeimmel szolgálni, hogy könnyebben leküzd- hessük a személyekhez, szerkezetekhez kötődő akadályokat. Derüljenek ki az okok a különböző valakik fogyatékos munkájáról, amiket egyedül leküzdeni nincs erejük. A Nagy Filmmel még nem találkozott, Valami dokumentumfilmbe oltott játékfilmről (vagy a fordítottjáról?) álmodozik. — De ha valami problémába ütközöm, mindent félreteszek. Csak így tudom nyilvánosságra váltani a gondolataimat mai valóságunkkal kapcsolatban. Hársfai István Hétfői □
