Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-20 / 319. szám

1977. NOVEMBER 20. MÜSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Televízió Panics György riporter es Vitezy László rendező egy pincetérkép fölött (Fotó: Joszipovics) Pécs „alvilága" fáradhatatlanul dolgozik Pécs „alvilága” fáradhatatla­nul dolgozik . . . íme a bizony­ság: Fünfkirchner Zeitung 1875. jan. 21.: „A Nepomuk utcában, ahol a Posta- és Telegráfhiva- tal nagyon erős forgalmat okoz, hétfőn az utca egy része a jár­dával együtt az ún. Schöffer- féle ház kiszélesedő pincéjébe szakadt, amelynek egy gyer­mek majdnem áldozatául esett. Szerencsére elkapta egy jószí­vű járókelő, épp az utolsó pil­lanatban és megóvta a sérülés­től. Csukly főbiztos energikus intézkedése nyomán a keletke­zett lyukat még az este előtt befedték.” Dunántúli Napló (száz évvel később): „Kossuth Lajos utca 15. Indulunk lefelé a kapualj­ból ... A lépcsősor közepétől visszatekintve félelmetes a lát­vány. Egyforma lyukak a lép­csőkön, a lyukak mögött fel­mérhetetlen nagyságú üreg. A lépcső pedig, amin állunk, a levegőben lóg. A sürgősen a helyszínre hívott szakemberek nyomban döntenek: mielőtt a kutatáshoz kezdenek, az üreget gyorsan tömedékelni kell, ne­hogy megrogyjon az épület.” A két dátum között pedig könyvtárnyi irodalom, újságcikk, vizsgálati anyag rögzíti azt a jelenséget, amelyet 1975-ben természeti csapásnak minősített az Állami Tervbizottság. Pécsett ugyanis a 70-es évek elején már szinte naponta beszakadt valahol az úttest, tönkrement egy-egy lakóépület, irodaház — és az „alvilág” csak nyelte a város fejlesztésére szánt millió­kat. Pécs és a hasonló gondokkal küzdő Eger megsegítésére több mint másfél milliárd Ft-ot sza­vazott meg az Állami Tervbi­zottság, erre az ötéves tervre. Tervezők, kivitelezők tucatjai álltak csatasorba, hogy a „tűz­oltó" munka helyét mindinkább átvegye a tervszerű megelőzés, hogy kutassák az okokat, fel­térképezzék, mi van a város alatt, megerősítsék, illetve meg­szüntessék a pincéket. A munka azonban — rész­ben az előkészítés, részben a tapasztalatok hiánya miatt — nem ment és nem megy zökke­nőmentesen. És az „alvilág" e közben is dolgozik. Ma is el­önt egyes pincéket a víz, ma is megrokkannak a falak, ki kell költöztetni a lakókat, miközben szűkös a tervezői kapacitás, mi­közben kísérletezik az „egyedül üdvözítő" tömedékelési eljárást, miközben nehezen halad a több mint húsz érdekelt vállalat mun­kájának összehangolása, miköz­ben csak most készül az évek óta szükséges és alapvető épí­tésföldtani és hidrogeológiai térkép . . . A Pécsi Körzeti Stúdió Pá- nics György riporter, Sóvári Gi­zella szerkesztő és Vitézy László rendező és Bárány György ope­ratőr dokumentumfilmjét két részben sugározza a televízió. Az első részt november 23-án. szerdán 17.40-kor, a második részt 25-én, pénteken 17.40-kor láthatják a nézők. A filmnek o képernyőn való megjelenése előtt Pécsett rendeznek egy saj­tóvetítést is, a Perczel utcai Kossuth Klubmoziban, november 21-én 14 órakor. Uránbányászok Jelenet az Uránbányászok pécsi kamaraszínház! eloadasabol. (Képünkön: Koroknai Géza, Pákozdi János, Bobor György, Kovács Dénes és Balázsi Gyula) Néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójában László La jósnak, a pécsi uránbányá­szokról készített riportja. A rá­dióriportból később könyv szü­letett, majd a Pécsi Nemzet' Színház Paál István rendezé­Novembci I /-en nyílt inog Zierkelbach László festőmű­vész képeinek tárlata a pécsi Képcsarnokban. A művész, aki 1948 óta állít ki rendszeresen, többek között Kölnben is be A svéd irodalmat nálunk nem sokan ismerik, Ezért is ér­demel megkülönböztetett fi­gyelmet ez a mostani váloga­tás, a Megzavart nyugalom, mely közel száz esztendő leg­jobb elbeszéléseinek gyűjtemé­nye. Első alkalommal látott napvilágot magyar nyelven a svéd kisprózát fejlődésében bemutató kötet, s ez a tény egy olvasmányos irodalomtör­téneti áttekintésre is módot nyújt. Az antológiát a svéd iroda­lom kitűnő ismerője, Csatlós János fordította, állította osz- sze és látta el az eligazodást segítő utószóval, Nyolc szerző több mint negyven elbeszélé­sét olvashatjuk a valogatás­sében színpadra is állította ezt a sajátos pécsi témát. Annak idején a Magyar Tele­vízió képre rögzítette az egyik előadást, s a jövő héten, no­vember 23-ón, szerdán 20 óra­kor- a második műsorban su­gározza. mutatta már képeit. Legszíve­sebben a Duna-kanyart, Nagy­marost és Visegrádot festi. Képünkön Zierkelbach László egyik műve: Havas táj. ban, köztük ismert klassziku­sok nevével találkozunk, de nem hiányoznak a képből a svéd próza élő nagyjai sem. A kötetet August Strindberg írásai nyitják, aki mind tarta­lomban, mind formában a modern svéd irodalom megte­remtője. Az ember belső vilá­gát analitikusan feltáró elbe­szélések sorát olyan jeles al­kotók folytatják századunk­ban, mint Södeberg, Piraten, Thornsten Jonsson, Eyvind Johnson, Lo-Johansson, vagy a mai- svéd valóság jószemü ismerője, Artur Lundkist. Alko­tásaikat szociális érzékenység, nagyfokú morális felelősség- tudat jellemzi. K. S. Elpusztul-e Monosokor? Falvak lakóinak élete, mun­kája, öröme és gondja szólal meg a hét folyamán több mű­sorban is. Kedden 17.30-kor a hosszabb betegsége után ismét dolgozó Szabó Mária riportja Monosokoron, ebben a kis ba­ranyai faluban készült, ahon­nan a falu fiatalabb lakói — felismerve a nagyobb községek nyújtotta jobb lehetőségeket — lassan elszivárognak, elmennek. — Az ottmaradottak többsé­ge idős ember — mondta ri­portjáról Szabó Mária —, aki­nek vagy nincs lehetősége új élet kezdésére, vagy a születé­sük köti őket falujukhoz. Be­széltem olyan falubelivel, aki szeretne elmenni, de odaköti beteg férje és idős édesanyja vagy aki már megoldást talált és költözködés előtt áll, olyan­nal is, aki ott született, ott éit és ott is kíván meghalni, vala­mint egy fiatal házaspárral, akik már elköltöztek és élvezik a nagyobb közösség segítségét, gondoskodását. Beszéltem dr. Kasza Gyulával, a sellyei ta­nács vb-titkárával, aki arról a tanácsi segítségről szólott, mely- lyel ezeknek az embereknek az elköltözését segítik, és törődnek a visszamaradottakkal. E beszél­getésekből az derült ki, hogy ezeknek az apró falvaknak la­kói felismerték a környező na­gyobb településekre való köl­tözködés szükségességét. Hi­szen ott számukra is jobb élet- feltételeket tudnak biztosítani. Falvakban — méghozzá Nagy- kónyiban, Balatonlellén és Szentlászlón — készült Tiszay László csütörtökön, 17.05-kor el­hangzó Muzsikával faluról fa­lura című összeállítása: a ta­nácsi vezetők beszélnek közsé­gük fejlődéséről, eredményeiről, gondjairól. A csávolyi német klub esti programját mutatja be Reil Jó­zsef német nyelvű riportja (hét­főn, 19.00), valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát új beruházásait ismertető műsor (kedden, 19.00). A szerb-horvát adásban vasárnap 18.30-kor Révfalu tegnap, ma, holnap címmel hangzik el riport. Ady Endre születésének 100. évfordulóján, november 22-én, kedden pécsi szerzők (Hor­váth Mihály, Veress Endre és Vönöczky Endre) Ady-vers meg­zenésítéseit mutatják be, pénte­ken a Szélkiáltó együttes új felvételei szólalnak meg. A va­sárnapi német nyelvű adásban a színházban rendezett orszá­gos fúvószenekari találkozóról hangzik el tudósítás. Jelentkezik a svéd irodalom Megzavart nyugalom mm IBIM § í > f ísííílsi:;:; ÚJ VIOLETTA A pécsi operaegyüttes új Violettával újította fel Verdi: Traviata című operáját. Az eredetileg decemberre terve­zett előadásokat előbbre hoz­ták, s már a múlt héten, ked­den megrendezték az első fel­újítást. Ebben Gyulai Edit éne­kelte Violettát, s ő énekli a legközelebbi előadáson, jövő hétén, vagyis november 24-én is. A hosszú vastapsos, virág- dobálásos felújítás után ’mond­ta Gyulai Edit: — Régóta él bennem né­hány szerepálom: a Lammer- moori Lucia, a Rigoletto Gil­dá-ja és Violetta. Ezek a ko- loratúr szerepek olyanok szá­momra, mint egy szép „szak­mai ártalom" — olthatatlan vágyak. Kimondhatatlan öröm, hogy egyiket most megkap­tam, hiszen mindhárom elének- lésére a színház repertoárja keretében nincs lehetőség. Szinte lubickolok a sikerben, érzem, hogy ezt a kollégák is fejlődésnek látják. Azt hiszem természetes is, hiszen nyolca­dik éve éneklek színpadon, s a legtöbb énekes művész szá­mára körülbelül ennyi az érési idő. Most úgy dédelgetem a Violetto-szerepet, mint a gye­rekemet vagy mint szobrász c művét, aki folyvást csiszol, fo­rog rajta, hogy egyre szebb, egyre tökéletesebb legyen. Hangverseny négy nyelven Oboa- és énekművész Bemutatjuk Kovács Zoltánt Egy muzsikus lehet-e hűtlen a hangszeréhez? Ha igazi muzsi­kus, akkor nem hiszem, hogy le­het. Talán . . ., talán az ének­lés végett, mint Kovács Zoltán tette. Itt van például az oboa. Elhozták Európába a törökök, — valahonnét Keletről, talán Indiából vagy Perzsiából és mi, európaiak megszerettük. Nehézkes, tömzsi formáját a franciák alakították karcsúvá. Aztán az évszázadok hangver­senytermeiben és hangverseny­gyáraiban testvérei is szület­tek. A költői hangú oboe d'amora, a mélabús, fátyolos angolkürt, meg a fura nevű heckelfon, ez Richard Strauss operáiban hallatta magát elő­ször. Szép, szép az oboa, nem is lehet igazában hűtlen len­ni hozzá, legfeljebb talán az éneklés végett. Ma délelőtt 10 órakor egy „hűtlen" oboís- ta játszik majd a pécsi Csont- váry Múzeumban, újabb és nagyon szép hangszerén — a saját hangján. Alig több mint egy esztendeje ismerke­dik a színpaddal, a pécsi ope­raegyüttesben. Társaságban, utcán, civil percekben ráragadt a „szolid" jelző. Halk, jószán­dékú, tiszta gondolkodású ember. Pontosan intonáft, tisz­ta, szépen csengő hangja nagy jövőt ígér. De írjuk le Kovács Zoltán fiatal pécsi operaénekes hiva­talos adatait: Zeneművészeti Főiskolán (tehát oboa szakon) végzett, aztán négy esztendeig játszott a tekintélyes Postás Szimfonikus Zenekarban. Utá­na felvették a Zeneakadémia ének szakára, de (a sok közös tárgyat is beszámítva) mind­járt a negyedik évfolyamba Így újabb két esztendő múlva már végzett, s mindjárt Pé­csett kapott szerződést. Most ő a színház egyetlen, két ze­neművészeti diplomával ren­delkező művésze. — Mesélje el a hűtlensége történetét! — Nem hosszú. Csupán egy nosztalgia, ami sok oboásban él. Talán, mert ezen a hang­szeren kantilénás dallamot játszanak, gyakran érzik a vágyat az éneklés után. Mi­kor kiderült, hogy jó hangom van, felvettek. Ennyi a hűtlen­ség története. Higgye el, ré­gebben soha nem tudtam el­képzelni, hogy én színpadon dolgozzam. Azért nagyon örü­lök, különösen a második, te­hát a mostani évadnak: ope­ra, operett, dalestek. Antal György segítségével oratórium­ban is éneklek. Végre — Ba- chot! Nem értem, miért nincs igény a dalestekre! Ez szinte fáj nekem. Ma délelőtt bizonyára öröm váltja fel ezt a fájdalmat, amikor a Csontváry Matiné kö­zönsége előtt megszólalnak a szép, dallamos huszadik szá­zadi dalok. Hozzá négy nyel­ven — magyarul, németül, ola­szul és franciául énekel. — Ez a négynyelvüség azon­ban nem lehet tapintatlanság a csak magyarul értő közön­séggel szemben — mondja. Ezért Bókay Mária művésznő a legtöbb idegennyelvű dalt rangos fordító tolmácsolásá­ban mondja majd el. Ezek o dalszövegek olyan fordítók művei, akik nem a szó, hanem a dal lelke szerint fordítottak — Véleménye szerint milyen helye van ma a dalirodalom­nak? — Nem jó. Bosszantó, hogy ügyes, tehetséges zeneszerzők, tízszeri hallásra is üres. „dö­cögő” dalokat írnak. Ného azt hiszem, a szép, tetszetős, közérthető dal — ma bűn. Pe­dig a melódiát, ami évszáza­dok óta a zene lényege, nem szabad szégyenleni, semmiféle modernkedés végett sem. Mű­soromat úgy állítottam össze, hogy a klasszikus, romantikus korszak melódiavilágával ösz- szekapcsolódnak, abból is erednek, de maiak, szépek, közérthetőek. A Csontváry Matiné még egy érdekessége: Károly Ró­bert, kislányához írott a fran­cia Guillevic versére szerzett dalát most hallja először c közönség. Földessy Dénes Miskolci és pécsi csereműsor Holnap Barcson — Sz. Si- monfai Márta és Balatinecz Márta fellépésével — részben új műsorral mutatkozik be a már nemzetközi hírű pécsi Mecsek Fúvósötös. Eddigi re­pertoárjukat két Mozart-művel bővítik ki. Egyik a 616. számú Andante, másik a 452. számú zongoraötös, amelyet fúvósát­iratban adnak majd elő. A Mecsek Fúvósötös másik érdekessége: csereműsort szer­veztek a Miskolci Vonósné­gyessel. Utóbbi nemrég ala­kult, s a budapesti Fészek Klubban mutatkozott be, a kri­tika tanúsága szerint igen nagy sikerrel. November 25-én a Mecsek Fúvósötös utazik el Miskolcra, ahol az Országos Filharmónia szervezésében há­rom hangversenyt adnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents