Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-19 / 318. szám

2 Dunántúlt napló 1977, november 19., szombat fl szövetkezeti ipar munkaerő-gazdálkodásáról Indulatok Központosított férfiszabóság Pécsett Csökkent helyett érveket! Növeljük az önállóságot A pécsi irányítású, de megyei telephelyeken is működő ipari szövetkezetek párttitkárai, a munkaerő-gazdálkodással fog­lalkozó pártaktivisták, szövetke­zeti vezetők vettek tegnap részt azon a konzultációs jellegű ak­tívaértekezleten, melyet a Pécs Városi Ipari Szövetkezetek Pártbizottsága rendezett a KISZÖV-székházban. Maletics Miklós, a pártbi­zottság titkára köszöntötte az aktivaülés résztvevőit, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Dányi Pált, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettesét, Haász József KISZÖV-elnököt és dr. Kárpáti Júliát, a Pécs Vá­rosi Tanács munkaügyi osztály- vezetőjét. Az aktívaülést dr. Dányi Pál vitaindító előadásával kezdő­dött. A munkaerő-gazdálkodás aktuális kérdéseiről, a szövet­kezeti ipar munkaerő-gazdál­kodásának helyzetéről, annak távlataira vonatkozó állásfog­lalásokról, és irányelvekről szólt előadásában. Részletesen elemezte azokat a gyakorlati intézkedéseket és feladatokat, melyek az irányító szerveknek és a végrehajtó gazdasági egységeknek, így az ipari szö­vetkezeteknek is tenni kell a ianuárban életbelépő új mun­kaerő-gazdálkodási kategória- rendszer végrehajtásában. A tanácsok eddig informálódtak és tájékozottak voltak, most a tanácsi munka feladata lesz, hoav vissza is tájékoztasson a vállalatoknak és szövetkezetek­nek a helyes gazdasági dönté­sek előkészítésében — hangzott el az előadásban. Kérdésként merült fel az ak- tivaülésen, vajon ezek a köz­ponti intézkedések nem sértik-e a szövetkezeti önkormányzati munkát? — Az egyes szövetkezeti ön­kényességet feltétlenül csorbít­ja. de a helyesen értelmezett szövetkezeti önállóságot erősí­teni fogja a munkaerő-gazdál­kodóssal kapcsolatos központi intézkedések végrehajtása — mondta a megyei tanács el­nökhelyettese. Ezután az új szövetkezeti be­sorolási javaslatot ismertette Dányi elvtárs. Ennek alapján Terven felül 30 lakást kivan átadni a Pécsi Építőipari Szövetk homlokzati munkákat végzik a szakemberek. ezet Kertvárosban. Képünkön a Fotó: Cseri a vállalási idő Gyakorta bosszankodtak a megrendelők, mikor a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat szabó­ságaiban közölték, hogy 40—50 napra vállalják az öltönyök el­készítését. Ilyenkor mit tehetett az ember, vagy igent mondott, vagy pedig elvitte a szövetet ,,maszek" szabóhoz, aki gyor­san, de igen borsos áron varrta meg. A napokban többek között az átfutási idő csökkentéséért át­szervezték a szolgáltatóipari vállalat ferfiszabóságát. Egy központi műhelyt hoztak létre Újmecsekalján, a Veress Endre utcában, ahol korszerű techno­lógiával, modern gépekkel ké­szülnek az öltönyök. A közpon­tosítást az is indokolta, hogy az ipari szövetkezetek közel huszonnégy százaléka a lét­számfejlesztés lehetőségével is élhet a jövőben, hatvanöt szá­zaléka változatlan létszámmal fogja termelési célkitűzéseit megvalósítani. A szövetkezeti ipar összlétszámának mindösz- sze 1,3 százalékát teszi ki az a munkaerőlélszám, ahol az i rá - nyitószervek a tevékenység megszűnését javasolják, a töb­bi szövetkezetnél minimális lét­számcsökkenés mellett java­solt a szövetkezeti árutermelés, lakásépítés és szolgáltatás vég­zése. — A számok egyértelműen tükrözik, hogy felesleges volt a túlzott félelem az új kategória- rendszertől, hiszen a szövetke­zeti ipar ezzel reális besorolás­ra lesz javasolva a megye gaz­dasági életében. Az aktivaülés résztvevői el­fogadták és hozzászólásaikban is meqerősitették: mintahogy az előkészítés szakaszában, úgy most a végrehajtás folya­matában is a szövetkezeti ma­gatartásban, az érzelmi alapo­kon való indulatok helyett ér­telmi alapokon álló érvelések­nek kell dominálnia. A vitaindító előadás után a napirend témájában konzul­táció következett, ahol több hasznos észrevétel és javaslat hangzott el. Foki Jenő, a szö­vetkezeti párt-vb tagja, a Pé­csi Cipőipari Szövetkezet elnö­ke a vidéki telephelyfejlesztés­sel kapcsolatban javasolta, hogy az ipari szövetkezetek olyan kisebb településeken lé­tesítsenek üzemeket, ahol az állami vagy tanácsi nagyipar nincs kijelölve és nem is kí­vánnak fejleszteni. A szövetke­zet bükkösdi telephelyének pél­dáját bizonyította, hogy ma már komoly exportteljesítésű üzemükben szervezett munká­sokká váltak azok a „rejtett munkaerők", amelyek hosszú időn keresztül nem voltak ipar­szerű termelésben foglalkoz­tatva. László Imre, a Pécsi Építő­ipari Szövetkezet elnöke a ja­vasolt kategorizálás egyes te­rületeinek a felülvizsgálatát kérte. A szövetkezet szentlőrin­ci tevékenységénél a létszám csökkenése van javasolva jövő évtől kezdődően. Ugyanakkor a lakásépítéshez szükséges asz­talosipari munkákat az ott mű­ködő faipari részleg végzi. Ajtó, ablak nélkül pedig nincsen la­kás ... Fodor Imréné, a VILLGÉP párttitkára a tanácsi irányítás segítségét kérte ahhoz, hogy az ipari szövetkezeteknél képzett és szervezett körülmények kö­zött dolgozó szakmunkásoknak ne adjanak lehetőséget ahhoz, hogy a vgros különböző ré­szein szétszórtan működő „le­zser” munkahelyeken maga­sabb bérek mellett dolgozhas­sanak. A Pécsi ÉPSZER vezetői az általános rendeletek helyi ér­telmezésénél kérte a tanácsi vezetés rugalmas munkáját. A szövetkezetnél ma már igen ko­moly létszámban alkalmaznak munkaidő után foglalkoztatott bedolgozói munkaerőket, me­lyek fő állásban állami válla­latoknál tevékenykednek. Ezek a dolgozók szeptemberben pél­dául a város különböző részein kétszázötven helyen végeztek lakáskarbantartási és szerelési munkát a lakossági panaszok megszüntetésére. Az elsősor­ban lakossági igényeket kielé­gítő és munkaidő után foglal­koztatott bedolgozók és az úgynevezett nyugdíjasok körze­ti szerelő-rendszerét is bővíte­ni tudnák, ha ehhez komolyabb központi támogatósban része­sülnének. A konzultációs vitában el­hangzottakra adott válaszok után Maletics Miklós, a párt- bizottság titkárának zárszavá­val ért véget az aktívaülés. A NIM-vállalatok vezetőinek ágazati tanácskozása Dz átlagosnál nagyobb ütemben kell bővíteni a nehézipar termelését A nehézipar termelése eb­ben az évben várhatóan 6 százalékkal bővül a múlt évi­hez viszonyítva — közölte Si­mon Pál nehézipari miniszter pénteken a NIM-trösztök és vállalatok gazdasáqi és társa­dalmi vezetőinek ágazati ta­nácskozásán, amelyen az idei terv teljesítéséről és a jövő évi feladatok előkészítéséről tár­gyaltak, A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Az idei termelés sem volt mentes a munkaerőgondoktól, másfél százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, de a termelékenység 7,8 százalék­kal növekedett, s így teljes egészében megalapozta a ne­hézipari termelés bővítését. A bányászat a tervnek megfele­lően növelte termelését, s erő­feszítéseik eredményejrént az ágazat várhatóan az idén is zavar nélkül teljesíti energia­ellátási feladatait. Első sorban a vegyipar és az alumínium- ipar dolgozóinak munkáját di­cséri, hogy az ágazat túltelje­síti exporttervét, a termelés­növelési feladatokat jól meg­alapozzák a központi fejlesz­tési programok, amelyek to­vábbra is a nehézipar tevé­kenységének középpontjában állnak. Petrolkémiai központi fej­lesztési programnak megfele­lően nemcsak a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárónak és a Tiszai Vegyi Kombinát poli­propilén üzemének belépésé­vel, hanem a nemzetközi koo­perációból adódó lehetőségek és a rendelkezésre álló terme­lési kapacitások jobb kihasz­nálásával is számolni kell. így a korábbinál több lehetőség nyílik műanyagok szocialista importjára is. A földgázfel­használás központi fejlesztési programja szerint növeljük a hazai termelést, importszállí­tásra is sor kerül, és ezen be­lül különösen fontos feladat, hogy határidőre megteremt­sünk minden műszaki feltételt az orenburgi földgáz fogadá­sára. Az utóbbi években ki­alakult külgazdasági helyzet következtében jelentősen nö­vekedtek a hazai bauxitva­gyon feldolgozásának kompa­ratív előnyei és így indokolt lehet, hogy az alumíniumipart a központi fejlesztési prog­ramban rögzítettnél is gyor­sabb ütemben fejlesszük. Simon Pál hangsúlyozta, hogy a termelési szerkezet kor­szerűsítése különösen fontos követelmény a nehéziparban. Irakban járt a Bóbita bábegyüttes Hétezer éve a sumérok itt építették az első városokat, s a Tigris és az Eufrátesz ölelte területen alapították meg az első szervezett államot. A su- mér agyagtáblákra vésett ver­sek a világirodalom első köl­teményei. Bagdad, a mai Irak fővárosa a középkorban az akkori emberi civilizáció egyik központja: a természettudomá­nyok és művészetek városa volt. Ezeknek, az emberiség tör­ténetében is hatalmas vívmá­nyoknak az örököse Irak. Eb­ben az országban ma óriási erőfeszítéseket tesznek a kul­túra feltárására, újjáteremté- sére, az olajkincs nyújtotta pénzösszegek ésszerű felhasz­nálásával az állami ipar, me­zőgazdaság fejlesztésére, az oktatás megszervezésére. Az ország demokratikus fejlődé­sének egyik alapja a szocia­lista országokkal kialakult kapcsolat. Szép példája a Pécsi Bóbita Bábegyüttes ok­tóberi látogatása, mely az ira­ki és magyar Kulturális Mi­nisztérium között létrejött egyezmény keretében valósult meg. Útjuk során nyolc alka­lommal léptek fel, Bagdadon kívül Kerbelában; több mint ezren látták műsorukat. A ma­gyar nagykövetség szervezésé­ben játszottak az ott dolgozó magyar szakembereknek is. Rendkívül izgalmas bábjá­tékokkal szerepelni olyan or­szágban, ahol nemcsak a bá­bozásnak, hanem a színját­szásnak sincsenek hagyomá­nyai, hiszen vallásuk, a moha­medán vallás tiltja az ember­ábrázolást. — Féltünk a fogadtatástól, megleptek bennünket a sike­res előadások. — Mesélte Koós Lajos, az együttes veze­tője. — Utunk előkészítő, fel­mérő jellegű volt, alapul szol­gálhat a későbbi együttműkö­désnek. Az ottani színházi, film és tévés szakemberek nagy érdeklődéssel figyelték játé­kunkat, egyik müsorszámun- kat az iraki tévé is felvette. Ök most alakítják ki színházi életüket, saját nyelvüket, stí­lusukat, így értékesek voltak szakmai megbeszéléseink is. — Milyen darabokból állí­tották össze a műsorukat? — Elsősorban gyerekeknek szóló műsort vittünk, a Vitéz Lászlót, a Fonójátékot, a Tv- show műsorunkat, és zenei számokat. Legjobban Prokof- jev: Péter és a farkas című művének feldolgozása tetszett. — Az iraki bemutatkozás le­hetőséget teremtett a tapasz­talatcserére. — Beszélgettünk iraki pe­dagógusokkal a bábozás di­daktikai szerepéről. Mivel ezt csak nálunk tanulmányozhat­ják, javasoltuk, hogy látogas­sanak Pécsre. Mi, konkrét anyagot nem hoztunk, de az élnjények bennünk vannak, később megjelenhetnek egy- egy játékunkban. Hamarosan megtartják a házi élménybeszámolót, hiszen az itthon maradottak kemé­nyen dolgoztak, így a pécsi gyerekek sem nélkülözték a vasárnapi báb-matinékat. Gáldonyi Magdolna óriási munkaerőgondokkal küsz­ködnek. Mindössze húsz szak­képzett szabó van a vállalat­nál, akik eddig három külön­böző helyen dolgoztak. A centralizált műhelyrendsze­rű termelést Budapesten már 13 esztendeje bevezették a Szikra Ruházati Szövetkezetnél, így volt kiktől tanulniuk a pécsiek­nek. Az új rendszer lényege, hogy a megrendelő bemegy a vállalat Kossuth Lajos utca 41., Ybl Miklós utca 5. vagy a Ve­ress Endre utca 11. szám alatti felvevő fiókjába, ahol méretet vesznek, megmondják a határ­időt. Az öltönyt azonban nem itt varrják meg, hanem a köz­ponti műhelyben, ahonnan a próbák idejére gépkocsival szál­lítják vissza a fiókba, ahol a kész ruhát is kiadják. Nagy előnye a központosításnak, hogy a vállalási határidők lé­nyegesen csökkentek, hisz így 3—4 hét alatt készül el egy öl­töny. A Pécsi Szolgóltatóipari Vál­lalat egy 110 négyzetméter alapterületű műhelyt alakított ki, ahol huszonheten dolgoznak remek körülmények között. A munkát korszerű gyorsvarró-, zsebvarró, fércelő és présgépe­ken végzik, de modern, teflon bevonatú gőzvasalók is segítik a méretes ruhakészités mindhá­rom fázisában a termelést. Kor­szerű ragasztásos technológiát alkalmaznak, amit elsősorban a szintetikus szálak felhasználásá­val készült anyagok elterjedése igényel. A budapesti tapasztalatok azt mutatták, hogy sokan idegen­kedtek ettől a rendszertől, mondván, hogy ez a „nagyüze­mi gyártás" a minőség rovásá­ra meqy, s konfekcionálja az öltönyök varrását. Később be­bizonyosodott, hogy a megren­delők eléqedettebbek voltak mint korábban. Reméljük Pé­csett is hasonló lesz a helyzet. R. N. Úttörő­vándortáborok fejlesztése A Bakonyban és a Mecseken hozták létre először az új tábo­rozási formát az úttörőknek, a vándortábort. Ennek már öt éve Kétnapos tanácskozáson Kom­lón és a Móré várban vitatták meg az eltelt időszakban meg­rendezett váltótáborok tapasz­talatait és a továbblépés lehe­tőségeit az ország valamennyi részéből Baranyába érkező tá­borvezetők, az erdőgazdaságok, erdőrendezőségek, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a KÖJÁL, az Okta­tási Minisztérium, a Magyar Természetbarát Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége or­szágos elnökségének képviselői. A kétnapos tanácskozáson — mely tegnap ért véget — ötve- nen vettek részt, értékelték a Mecsek expedíciós vándortábor naplópályázatát, megtekintet­ték a Móré vári és a Tripam- mer-fánál megépített bázishe­lyet, egyeztették a feladatokat, melyek célja: minél több álló- és vándortábor működjön az országban az úttörőknek. Újdonság autósoknak A hideg téli reggeleken nehezeb ben indul a gépkocsi motorja, s kü Ionosén sok bosszúságot okoz ( megsűrűsödő motorolaj, amely le fékezi, szinte béklyóba veri a moto mozgó alkatrészeit. Januárban megjelenik a benzinku toknál egy újdonság, a Diesel és ( benzinüzemű motorokhoz egyarán használható többfokozatú olaj. J gépkocsik téli üzemeltetésének meg könnyítése érdekében a sebességvál tóhoz is kínálnak rendkívül alacson dermedéspontú hajtóműolajokat amelyek a fémrészek mozgását a hi degben sem akadályozzák, kenők« pességük pedig tág hőmérsékle* határok között is megmarad. A Afor a téli idényben mintegy 10 mi lió forint értékű fagyálló folyadék« értékesít.

Next

/
Thumbnails
Contents