Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-09 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 278. szóm 1977. október 9., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Rugalmas vállalat E vek óta követelmény, hogy a vállalatok vál­janak rugalmassá, lé­nyegesen rugalmasab­bá, mint korábban voltak. Más szavakkal: a gyárak és persze a bel- és külkereskedelmi vál­lalatok, a kutató- és tervező- intézetek is legyenek képesek mindig gyorsan alkalmazkodni a piaci változásokhoz, az árak, a kereslet ingadozásaihoz. Az­az — s ez már nemcsak piaci, kereskedelmi munka — legye­nek képesek rövid idő alatt felújítani, korszerűsíteni termé­keiket, folyamatosan alkal­mazva a legújabb műszaki megoldásokat, vagy a saját kutatási-fejlesztési eredménye­ket. A társadalmi és csoportér­dek egyaránt az, hogy válja­nak rugalmassá a vállalatok a tartós jövedelmezőség elérése érdekében, az eddigi gazdál­kodói alapállásukat alakítsák át mozgékony, felelősséggel teli, célszerű vállalkozói maga­tartássá. Ezt a magatartást ta­lán az jellemzi a legjobban, hogy a vállalat az eredménye­it sohasem csak egy korábbi időszakhoz méri, hanem ahhoz, hogy a lehetőségek mennyit engedtek meg, s azzal hogyan tudott élni. Ismeretes, hogy évtizedekig (nem is mindig indokolatlanul) az államháztartás levette a vállalatokról a „vállalkozás" kockázatát és terheit. Jelentős mértékben éppen emiatt ké- nyelmesedtek el, néhol túlsá­gosan is. E kényelmessé válás­nak persze sok összetevője van, illetve volt. Ma már in­kább az a kérdés, hogy mi­képp lehetne az esetleges ne­hezebben mozduló vállalatokat is, rövid idő alatt, ebből az érdektelenségből kimozdítani. A változás több mindennel is felgyorsítható. Ezúttal csak azokat vegyük szemügyre, ame­lyek a népgazdaság jelenlegi adottságainak és lehetőségei­nek megfelelnek. Nos, sokak szerint a vállalati rugalmasság talán legfőbb feltétele a meg­felelő, korszerű vezetési stílus. Valóban megfigyelhető, hogy ahol az utóbbi években többé- kevésbé kibontakozott a kívá­natos vállalkozói magatartás, ott a kevésbé mozgékony vál­lalatokhoz hasonlítva más a vezetés stílusa is. Főleg ez különbözteti meg az úgynevezett vállalkozó típu­sú vállalatokat az átlagostól, hiszen a többitől lényegesen különböző fejlesztési és piaci programjai ugyanabban a köz- gazdasági környezetben ala­kultak ki és teljesülték, amely­ben valamennyi vállalat dolgo­zik. (Abban a környezetben te­hát, amely a többi szerint nem is ösztönöz különösebb mozgé­konyságra, mert a „fontolgat­va haladást” is elég jól hono­rálja.) Hogy egyes vállalatok az át­lagostól elütő energiával vág­tak bele különféle vállalkozá­sokba, az viszont azt igazolja, hogy az a bizonyos közgazda- sági környezet - a szabályo­zók, a kooperációs társak, a központi irányítás stb. — nem gátolja a mozgékonyabb gaz­dálkodás kialakulását —, ha valahol kellő készség és bá­torság van ehhez. Elvárható-e azonban az effé­le magatartás, a korszerűbb, bátrabb kockázatvállalás a vállalatvezetők többségétől? Nos, mindenképpen el kell vár­ni — ez természetes. A társa­dalom morális kényszerítő ere­je készteti őket arra, hogy gyorsabban szakítsanak végre a kényelmes, beidegzett gaz­dálkodási megoldásokkal. Bizo­nyos azonban, hogy ez az „er­kölcsi norma" önmagában ke­vés. Ennek, az eddigieknél egyértelműbb érdekeltséggel is párosulnia kellene. Ezek az érdekeltségi ténye­zők léteznek ugyan a jelenle­gi szabályzó rendszerben, csak a hatásukat ma sok kivétel és egyedi elbírálás tompítja. A rugalmasság „terjedéséhez" te­hát kétségkívül az eredmények eddiginél következetesebb mér­legelése és minősítése is szük­séges, tehát hogy az ered­ménytelenség következményeit ne a költségvetés viselje. Emi­att is vitathatatlan, hogy való­ban érdemes még egyértel­műbbé tenni a szabályozó és az árrendszer ösztönző hatását a hatékonyabb munkára. Bővíteni kell általában a vál­lalkozás lehetőségét is. Példá­ul a termelő és a külkereske­delmi vállalatok kapcsolatai­nak további korszerűsítésével. Ma ugyanis még megtörténik, hogy egy termelő vállalat hiá­ba akar esetleg merészen vál­lalkozni, ha a külkeréskedelmi vállalat illetékes részlege — az érdekeltség összhangjának hiá­nya miatt — a fontolgatva ha­ladás híve. Tehát eqy sor külső feltétel korszerűsítése, megteremtése valóban elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok rugalmassá­ga, az ebben (tehát a kocká­zat vállalásában) való érde­keltségük növekedjék. Vannak azonban kialakításra váró vál­lalati belső feltételek is, ame­lyek ráadásul hatásukat tekint­ve a külsőkkel teljesen egyen­rangúak. Létezik ugyanis vál­lalati belső bürokrácia, túlzott adminisztráció, gyenge vállala­ti belső érdekeltségi rendszer is, amely ugyancsak hátráltat­ja a hatékonyabb vállalati munkát. E gy vállalat rugalmas al­kalmazkodása a külső körülményekhez a belső mechanizmus „minősé­gétől" is függ. A belső me­chanizmuson múlik, hogy mi­lyen gyorsan futnak a válla­laton belül az információk a gyáregységtől a vezérigazga­tóig. Ez szabja meg a helyes döntések átfutási idejét is pél­dául egy-egy. változtatási ja­vaslat felett. Az a vállalat lesz igazán ru­galmas, s vállalkozhat a leg­kisebb kockázattal különböző akciókra, ahol kialakították a döntési jogkörök ésszerű rend­jét, s ehhez szerkesztették meg a belső érdekeltségi rendszert is. Nem elég ugyanis, ha csak a vállalatok felső vezetésében buzog a vállalkozói kedv és a kockázatvállalási merészség. A vállalat valamennyi dolgozójá­nak megfelelő érdekeltsége, le­hetősége, kedve és közreműkö­dése szükséges ahhoz, hogy az- egész kollektíva mozgékonyán, hatékonyan, versenyképesen dolgozzon. Ülésezett a LEMP Központi Bizottsága Gierek beszéde A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának 9. plénumán, amely pénteken kezdte meg munkáját, Edward Gierek,' a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára elő­terjesztette a Politikai Bizott­ságnak „A gazdálkodás na­gyobb hatékonyságáért és a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítéséért" címet viselő beszámolóját. A beszámolót ismertetve, Ed­ward Gierek azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a jövő év januárjára hívják össze « Len­gyel Egyesült Munkáspárt má­sodik országos értekezletét. A pártértekezleten — mondotta — a Politikai Bizottság részle­tesen beszámol a hetedik párt- kongresszus határozatai meg­valósításának jelenlegi helyze­téről és az 1978—1980-as évek fő feladatairól.^ — A 70-es években elért gazdasági, társadalmi és kul­turális eredmények minőségi­leg, új, magasabb. szintre emelték Lengyelországot — mondotta Edward Gierek. Hangsúlyozta azt is, hogy mi­után az élet bebizonyította a hatodik és a hetedik párt- kongresszuson kialakított irány­vonal helyességét, - a párt a jövőben is következetesen foly­tatja ezt, megküzd a nehézsé­gekkel. Ez utóbbiakról szólva a lengyel pártvezető elmon­dotta, hogy az ország fejlődé­sének útján a megelőző ötéves terv befejező szakaszában új, előre nem látható problémák jelentkeztek, amelyeket első­sorban a világpiaci árak emel­kedése és a cserearány rom­lása okozott a tőkés országok­kal folytatott kereskedelemben. .Az eltelt 9 hónap alatt ez a gazdaságpolitika ígéretes ered­ményeket hozott. Ugyanakko' egyes területeken változatlanul maradtak fenn nehézségek, így például a tőkés országok­kal folytatott kereskedelemben, a tervfegyelemben, a hatékony­ságban és a mezőgazdaság­ban. Bolgár igazságügyi küldöttség Baranyában Vendégeink látogatása a megyei pártbizottságon Tegnap a délelőtti órákban Pécsre érkezett a Bolgár Nép- köztársaság Legfelsőbb Bírósá­gának küldöttsége, Angel Ve- levnek, a testület elnökének vezetésével. A delegáció tag­jai: Szava Mancsev, a Bolgár Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese és Venceszlav Ócskov, a Büntető Kollégium bírája. A delegáció egy hetet tölt Ma­gyarországon. A küldöttséget elkísérte Baranyába dr. Sza­kács Ödön, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságá­nak elnöke és dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, szombaton délelőtt 11 órakor hivatalában fogadta a magasrangú vendégeket. A megyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatót mondott Bara­nya múltjáról, a régió politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális helyzetéről. Utalt azok­ra a kapcsolatokra is, amelyek sok szállal fűzik a megyét Bul­gáriához. A tájékoztatón a há­zigazdák képviseletében részt vett dr. Tamásffy József, a Pé­csi Megyei Bíróság elnöke. A Bolgár Legfelsőbb Bíróság delegációja három napot tölt megyénkben. Hét hét alatt a második Munkában a Tolnai brigád a kommunista műszakon Seres Éva felvétele Kommunista szombat a Pécsi Építőipari ■■■■■■■■■■■ Szövetkezetnél • Terven felül még 30 lakás • A munkabért a szövetkezetnek ajánlották fel Pénzügyi dolgozók a Villányi Állami Gazdaságban Tavaly nem éppen legsike­rültebb évét zárta a Pécsi Építőipari Szövetkezet, ezért az idei esztendőben, a szervezet­tebb munka ígérete mellett, kommunista műszakok vállalá­sával igyekeztek a szövetkezet anyagi helyzetét erősíteni. A szövetkezet több száz tagja tegnap kommunista műszakot teljesített, két hét Leforgása alatt immár a második szabad szombatjukat áldozták az épí­tőmunkának. Mindezt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re felajánlva. Tegnap megfordultunk a pé­csi kertvárosi építkezésen, ahol több lakóházban is találkoz­tunk szövetkezeti építőkkel. Az egyik épülő lakóházban éppen a lépcsők berakásával fogla­latoskodtak — ezek azok a la­Dr. Nagy József tájékoztatja vendégeinket Baranya életéről kások, szám szerint harminc, amit terven felül vállaltak. A már hamarosan átadandó la­kásokban a függönyöket rak­ták fel, takarítottak, lépcsőkor­látot festettek. Itt már., tény­leg csak a befejező munkála­tok vannak hátra, olyannyira, hogy holnap a szövetkezetiek azt jelenthetik, éves lakásépí­tési tervük október 10-én tel­jesült. A szentlőrinci lakások­kal együtt 171 lakás átadása szerepelt a szövetkezet tervé­ben, ezen felül — mint emlí­tettük — még további harminc lakás megépítését vállalták a pécsi Kertvárosban. E terven felüli lakások megépítését a tatarozó vállalattal és az in­gatlankezelővel közösen vállal­ták, az egyik a fűtésszerelést, a másik a festést végzi; a la­kások készültségi foka hetven százalékos, átadásukat decem­ber 15-re tervezik. A tegnapi kommunista szom­baton dolgoztak még a pécsi vágóhídon, ahol víztározó épül, s szerelték a vízvezetéket fenn a SZOT üdülőbeiT, ahol a szö­vetkezet húszmillió forint ér­tékű átalakítási munkát végez. Ezen kívül segédkeztek a szö­vetkezet központi telephelyé­nek építkezésén. A szövetke­zetben úgy számítják, a két kommunista szombaton végzett munka értéke 600—700 ezer forint. Az ezért járó 150 ezer forintnyi munkabér — a tagok felajánlása értelmében — a szövetkezet anyagi helyzetét erősíti. A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának pécsi területi igazgatósága és Ba­ranya megyei hivatala is kom­munista műszakot tartott szom­baton. A dolgozók a Villányi Állami Gazdaságban egy va­gon szőlő szüretelését vállal­ták és teljesítették,

Next

/
Thumbnails
Contents