Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-30 / 299. szám
✓ 1977. OKTÓBER 30. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. * Idő és müivelc P écs Szigeti városrészében felépült az ország legmagasabb lakóháza. Nyert-e általa a város, a városkép, vagy veszített? A 60-as években szigorúan városképi szempontból - városképi koncepció szerint kezdték Pécs magasház-prog- ramját, amiben a magasház- diktálta célszerűség kevés szerephez jutott. A programot nem is területszűke szülte, hiszen terjengős városunkban ez aligha szolgálhatna indokul. Akkor építették Üjmecsekalján a „17 emeletest", jelölték ki a másodiknak a helyét a Szigeti városrészben. Helye volna egynek a Budai városrészben, egynek pedig Lvov-Kertvárosban. Ezekről — legalábbis egyelőre — mór nincs szó. A Szigeti úti felhőkarcoló létrejöttével a megszokott pécsi városkép véglegesen és visszavonhatatlanul megváltozott. A 17 emeletes a város nyugati szélén még nem játszott bele úgy a városképbe, mint ez, amely léptékével az egész városképet átalakítja. Idézzük csak emlékezetünkbe a régi Pécset. Ebben a városképben hosszú időn át uralkodó szerepe volt a székesegyház négy tornyának, s ezt az utóbbi évtizedekben emelt épületek sokasága sem vitatta el. A Me- csek-oldal intenzív beépítése is inkább háttérként, semmint vetélytársként szolgált. És most jött a magashóz, ami egyszeriben mindent megváltoztatott. Tudjuk, hogy az új technológiával épült ház teljes magassága meghaladja a székesegyház tornyainak magasságát, de a városképet mégsem emiatt változtatja meg, hiszen a templom földrajzilaq előnyösebb, uralkodóbb helyen van. Inkább azért, mert aránytalan léptékével magasan kiemelkedik a környezetéből. Második magasházunk tehát itt van és benne van a városképben. Bárhonnan is tekintünk Pécsre, mindenhonnan látszik és színei miatt jobban látszik, mint bármely más épületünk. Hol úgy látjuk csak, hogy kék szegélyével kikandikál a házak fölé, hol pedig teljes monstruó- zus nagyságával szinte mellbevág. Ha pl. a Kórház tér felől közeledünk, a Kóczián Sándor utcánál úgy emelkedik elénk, mint egy mesebeli óriás. A széles épület elzárni látszik az utat. A Szigeti vám felől még az is fokozza a hatást, hogy az épület egy dombháton van, ezért méq hatalmasabbnak tűnik. Merőben más a hatás, na dél felől, vagy a Mecsek lankájáról pillantunk feléje, különösen olyan pontnál, ahonnan nézve pengeszerűen tör ki a környezetéből. így elegáns, tetszetős és igazán felhőkar- colpszerű. Oldalnézetből zavarja a látványt, hogy az igazán jól megválasztott halványkék keretben unott-barna loggiasor váltakozik a homlokzat síkjából kiugratott ablakkeretekkel, s hogy a fehér homlokzati elemeknek a tervezőasztalon ügyesnek látszó érdes textúrája miatt az egész homlokzat már most, az épület újkorában is hallatlanul öregnek tűnik. A magasház a városképben Ezzel el is jutottunk a magasház tövébe, ahonnan már a közvetlenül a környezetére gyakorolt hatását vizsgálhatjuk. Mi az, ami az első pillanatban feltűnik? Számomra az, hogy mennyire magányos. Mellette a város leghosszabb lakóházai állnak, s ez mintha azok egyik felállított példánya lenne. A hosszú házakat akarták ellenpontozni a magassal, s ez túl jól sikerült. Átmenet nélkül emelkedik ki a környezetéből és szinte az utcán áll. A Szigeti út ma óriási forgalmából a 6/A út elkészülte után is marad annyi, hogy az eqynek tervezett városrész két elkülönülő részre szakadjon. Az egyik oldalon ott a Szliven áruház, a sétálóutca, az óvoda-bölcsőde együttes, az iskola — önálló kis városrész, aminek méq saját műemléke — a Stock- és Griffalon-ház - is van. A másik oldalon is van óvoda, bölcsőde, iskola, lesz ABC és étterem — az egész csaknem komplett tükörképe a másiknak. A „hidat" az áruház, az étterem, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a posta kívánja, tehát azok a létesítmények, amelyek miatt innen oda, onnan ide kell menni. És ebben a forgalmi központban álldogál a magányos óriás anélkül, hogy kapocs lehetne a két oldal között. Talán azért is magányos ez a ház, mert egyenesen a földből nőtt ki. Az ilyen óriásokat legtöbbször - már ahol ennek tere is van — egy „lepényre”, nagy alapterületű alapépítményre építik,, ami aztán az áruháztól kezdve az égvilágon minden lehet azon kívül, hogy a környezettel való kapcsolatteremtés eleme. Itt ez a fajta kapcsolat már soha nem valósulhat meg. De az sem, amit a környezettel való harmónia jelenthet. Itt a túl alacsonyból a túl magasba való átmenet váratlan és döbbenetes hatású. A közbülső elemet jelentő tízemeleteseknek ebben a környezetben mór nem jutott hely. Itt abba kell hagynom az elmélkedést, mert ahogy visz- szaolvastam az eddig leírtakat, azt látom: úgy tűnhet — a sok negatívum felsorolása utón — mintha magasház-elle- nes propagandát fejtenék ki. Pedig szó sincs erről. Sőt, mellette szeretnék agitálni a negatív vonások felemlegetésével. Számos kitűnő külföldi példa van rá, hogy a jól elhelyezett, jól megformált és jó funkcióval ellátott magasház emelheti a városkép értékét, hatásosan szervezheti a környezetét. E tényezőket venném most sorra. Jó elhelyezés. Az ilyen méretű magasháznak megfelelő léptékű térre van szüksége, hogy érvényesüljön, s ne az utcán álldogáljon és ne legyen beszorítva nem éppen sikeres épületek közé, mert azok a magashóz hibáit is hangsúlyosabbá teszik. Jó megformálás. Az adott szerkezet - az IMS - óriási lehetőségeket kínál a könnyed homlokzatképző elemek fel- használására. Itt a nehézkesét választották. A háznak a környező panelházak szerkezeti monotóniáját kellett volna feloldania, de ezt is panelba öltöztették. Erénye viszont, amit kevés magasháznál tapasztalni: a befejezettség. Legtöbbször az van, hogy a magasházak hasábjai - ellentétben az előképet jelentő tornyokkal — nincsenek befejezve, mert a hasáb valami okból éppen ott ér véget, ahol végetér. Ennél a halványkék keret összefogja és befejezetté teszi az épület tömegét. Jó funkció. Mondjuk ki végre, hogy itt a lehető leg rósz - szabb funkciót választották. Granaszlói Pál „Az idő és a művek” c. munkájában olvasom: „Az eddigi gyakorlat szerint nem annyira a célszerűség, a funkció határozta meg a magasházak létesítését, inkább az a formai igény, hogy kiemelkedjék ... Ez viszont felveti, szabad-e embereket a magasba kényszeríteni, hogy eszközei legyenek egy emlék- müszerü építmény létesítésének?" Ez esetben az új technológia kísérletét — hogy ti. milyen magasságig is lehet az IMS-sel építkezni - megörökítő emlékműről van szó, amiben 248 család él még akkor is, amikor rég nem tud már senki a kísérletről. Értelmesebb, ezért humánusabb funkciót kaphatott volna ez az emlékmű, ha a családoknak csak átmeneti évekre szóló otthont adó garzonház lenne, de ennél is szimpatikusabb lenne szállodaként. így azonban az emeletek sokasága a bennélók elidegenedésének eszköze lehet. Ma Pécs városképe a két, nyugati oldalon elhelyezkedő magasházzal féloldalas. Az egyensúly helyreállítása végett meggondolandó a bevezetőben említett magasház-prog- ram folytatása. Hársfai István Harkány jövője Okos álmok Zavarba ejtő megállapításokat hallottam Harkányban, a gyógy-idegenforgalommal foglalkozó háromnapos tudományos értekezleten. Zavarba is jöttem, mint minden ember, aki rájön, hogy fogalomzavarban szenved. Szociálbalneológia? Téves eszméim rendszere azon az elképzelésen alapult, hogy a gyógy-idegenforgalom valami furcsa öszvér, voltaképpen nincs is. Nem létezik mint önálló tudományos diszciplína, mint jól körülhatárolható tevékenység, mint elkülönült gazdasági kategória. Van gyógyászat és van idegenforgalom, s a kettő nem talál közös nevezőre, mindkét terület teljes uralomra törekszik, magáénak szeretné vallani az egészet — a gyógyászat az idegenforgalmat, s fordítva. Arról lenne szó, hogy hazánk gyógyvizeit megfelelően ki kell használni, egyrészt a magyar betegek ellátására, másrészt külföldről érkező és gyógyulni vágyó emberek számára. Ez utóbbi természetesen két táborra szakad, szocialista és tőkés „relációra”, mindkettő fontos, egyik a barátság, másik a pénz miatt. És a háromnapos tanácskozáson megütötte fülemet egy szó: szociál-balneoló- gia. „Az emberrel mint társadalmi lénnyel kell foglalkoznunk” — hangzott el dr. Strecker Ottó, a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház igazgatójának előadásában, s a „társadalmi bajok” azonnal egyen- rangot kaptak a fürdőkezelésekben eddig elsőbbséget élvező mozgásszervi betegségekkel. Menedzserkúra Megváltoztak az igények a gyógyfürdőkkel szemben. Már nemcsak a „reumások mek- kái", hanem sokszor egészen furcsának tűnő kérések teljesítésének gócpontjai. A holland gyáriparosok szövetsége elkül- dene csapat menedzsert egyhónapos kúrára, mindent fizetne, csak megtartsák, illetve regenerálják a munkaképességüket. Hja, egy új menedzser beállítása a sokszorosába kerül... Nyugat-Németország- ból küldenének ötven autóvezetőt, speciális gyógyfürdőkúrára, autóvezetők derékbántal- mainak kezelésére. A svédek afelől érdeklődtek: milyen ze- neterápiai lehetőségek vannak Hévízen az egyre több depressziós beteg kezeléséhez? Ausztriából orvosilag rehabilitált, amputált fiatalemberek csoportja érkeznék — és, ahogy hallottam, már érkezett is — Hévízre, hogy a végtagelvesztés következtében kialakult neurózisukat kezeljék. Az Amerikai Egyesült Államokból küldenének milliomos özvegyasszonyokat, egyetlen kérés: foglalkozzanak velük egy kicsit, dollár van bőven. Az özvegyek hetven és nyolcvan esztendőt értek meg. Áz öregekkel úgy látszik, dollárért sem hajlandók foglalkozni az USÁ-ban. A gyógy-idegenforgalomnak ezek szerint kialakultak a keresleti és kínálati oldalai nálunk. Keressük a külföldiek valutáját, s kínálunk cserébe gyógyvizet. Ha megérkezik, nem hagyjuk nyugton, nekilátunk gyógyításának, holott két napig aludni akar. Rádiót, televíziót teszünk a szobájába, s udvariasan felvisszük neki a háromhetes New York Harald Tribunot. Látni sem akarja egyiket sem. És ami a legfontosabb, egy-egy gyógyfürdőkórházban van három-négy orvos, aki beszél idegen nyelvet, de félkézen meg lehet számolni a hazánkban angolul, németül vagy franciául, beszélő ápolónőt, masszőrt, vízgyó- gyászt. Kettejük találkozása drámai, igen hasonlít a siketnéma jelbeszédhez. A kínálat oldalát elsősorban itt kell fejleszteni. A pénzéért megkövetelheti az a külföldi, hogy saját nyelvén értessék meg vele, forduljon hasra. Van még egy sereg követelmény, ami a jó gyógy-idegen- forgalmat jelentené. A fürdővendég és fürdőbeteg között különbséget kell tenni, előbbit vigyük szállóba, de ne vigyük be szállodájába a gyógyászatot. Közel legyen viszont a gyógyászati központ, s ott lehetőleg egyszer vetkőztessük le a kezelésekre járót. Ehhez természetesen sok kulturált pihenőhelyiségre van szükség—ezt eddig mindenütt elspórolták. (Harkányban, a strandon példásan alakították ki mindezt!) És a kompromisszumra, a gyógyászat és az idegenforgalom között legszebb példa: a jó házasságban mindig az történik, amit a feleség akar, és az valósul meg, amit a férj elképzel. Mint a fogorvosnál Mindezeken el kell gondolkozni. amikor Harkány jövőjéről, a baranyai gyógy-idegenforgalom alakulásáról beszélünk. Meg kell vizsgálnunk árainkat, jól alakítottuk-e ki őket? Nem szabad magaslati légkúráért öt dollárt kérni, és aztán kinyitni az ablakot, szívjon, amennyit akar. Meg kell kérni viszont az árát a gyógyvíznek, sőt, nem szabad nyakló nélkül odaadni, nem pusztán pénz kérdése. Vannak esetek, amikor kifejezetten ellen- javallt a meleg kénes víz. Külföldi példával élek: neves fürdőhelyen nyolcvan forintnak megfelelő belépőjegyet kell váltania az érkezőnek, s ezért ötven percig veheti igénybe a fürdő vizét. Igaz, bejelentheti magát telefonon is, időre, akárcsak a fogorvosnál. Ez ugyan a ló másik oldala, de mi az egyik oldalán vagyunk: hat forintért egész nap lotyko- lódhat Harkányban bárki, ameddig akar. A jövendő útja mindezeken kívül a tiszta, jól elkülöníthető ágazatokat jelöli meg. Senki sem vitázik ma már azon, hogy gyógyhely le- gyen-e vagy üdülőhely egy gyógy-üdülőhely, inkább arra kell törekedni, hogy a helységen belül különüljön el a kettő. Szüntessék meg a lármát a kórház környékén, csináljanak promenádot, színes ernyőket, árnyas fákat, madárcsicsergést, csendet... Odébb alakítsák ki a discot, spriccelő sportmedencéket, focipályát, vikendtelepet. Egymást ezek egyáltalán nem zavarják. A falu pedig körbefoghatja, elláthatja mindkettőt. Ehhez az kell, hogy az út elkerülje a gyógyhelyet, onnan tiltsanak ki mindenféle forgalmat, benzinbűzt, lármát. # Almok kergetése Megjegyezték a tanácskozás szünetében, hogy Harkány esetében álmok kergetése folyik ... Igaz lehet. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy álmodozók nélkül a világ nem sokra ment volna. És, ha már álmodtunk egy jóízűt, ne dobjuk sutba álmainkat. Inkább vegyük figyelembe, és hosszú távon gondolkodjunk Harkány esetében is.''Mert rövid távon sokminden megvalósulhat, ami szöges ellentétben van azokkal az elképzelésekkel, amelyeket alapos és igen gyakorlati vizsgálatok alakítottak ki. Ne a pillanatnyi pitiáner anyagi lehetőségek kormányozzák egy többre hivatott terület fejlesztését, inkább okos álmok. Kampis Péter
