Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-30 / 299. szám
Dunántúli napló 1977. október 30., vasárnap Pécsi csoport járt Lvovban Szakembercserék városunk és Lvov között Nemrég szakember-delegó- ció járt Lvovban Pécsről, az MTESZ Baranya megyei Szervezete és a szovjet NTO Ivovi szervezete közötti tudományos, egyesületi kapcsolat keretében. Szakember-cserére először került sor és most a csoportban volt építész, elektromos mérnök, VOLÁN-os és vasúti szakmérnök. Bujdosó Attila, a Közlekedéstudományi Egyesület titkára a Ivovi utazás vasutas tapasztalatairól számolt be. Jártak a Lvovi Vasútigazgató- ság kocsijavító műhelyében, valamint a vontatási telepen. Több kedvező tapasztalatot, követendő példát fedeztek fei. Orvosi laboratórium működik például a vontatási telepen és munka előtt, valamint közben a dolgozók pszichikai terheltségét vizsgálják. Elsősorban a mozdonyvezetők lélektani igény- bevételére kiváncsiak az orvosok, ezért nem egy esetben a pszichológus a mozdonyvezetővel utazik, mielőtt azt „be- elektródázta”. így kutatják, milyen hatásokat váltanak ki a kedvezőtlen környezeti ingerek, az emberi teherbírásnak meddig terjeszthetők ki a határai. A MÁV Pécsi Igazgatóságán még gyermekcipőben járnak az ilyen témájú kísérletek. Feltérképezik ez alkalommal a balesetveszélyt hordozó munkafázisokat Speciális szerszámgép a padló alatti kerékeszterga, amiből csak kettő működik hazánkban, a Keleti-pályaudvaron és Debrecenben. Segítségével a megkopott, kicsorbult kerekeket hozzák rendbe. Tőkés piacról rendkívül nehéz hozzájutni, nemcsak azért, hogy drága, de elég kivárni is. Jelenleg Pécsről is a hibás kerekeket legtöbbször mozdonyostul, vagonostul Pestre, Debrecenbe szállítják: sum- más értékű szállítás ez. Most Lvovból szeretnének beszerezni ilyen szerszámgépet. A motorkenőolajat elemző készülékből hazánkban még egy sem található. Pár csepp alapján színképelemzéssel kimutatja az olaj összetételét, vagyis megtudhatják gyorsan, hogy használat közben milyen fémoldatok halmozódtak fel, vagyis milyen alkatrészek kopnak a legjobban, a legveszélyesebben. Így, időben sor kerülhet a cserére. A pécsiek egy ilyen berendezéssel is szeretnének dolgozni. Még idén várják egy Ivovi tudományos delegáció érkezését Pécsre és jövőre konkretizálódnak az együttműködés lehetőségei. Aszov/et f izika 60 éves fejlődése A Szovjetunió fizikájának 60 éves fejlődését mutatja be a Pécsi Tanárképző Főiskola fizika tanszékének kiállítása. Litz József tanszékvezetői főiskolai docens mondja:- A cári Oroszországban a tudomány és a technika rendkívül lassú ütemben fejlődött. De kiemelkedő eredményeiért meg kell említenem Mengyele- jevet, a periódusos rendszer megalkotóját, Lebegyevel, aki a fény nyomását kísérletileg kimutatta, Popovot, aki a rádiótechnika területén szerzett elévülhetetlen érdemeket, vagy Vernadszkij akadémikust, a geokémia megalapozóját, aki elsőként szólt az emberiség előtt álló atomenergia korszakról.- Mit jelentett a fizikában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme?- A természettudományok rohamos fejlődését és beláthatatlan távlatokat Lenin utasítására 1918-ban kezdték el a rádióaktív kutatásokat Lenin- grádban, de más nagyvárosokban is gyorsan kialakították az új tudományos központokat. A 20-as évektől sorra születtek a jelentős tudományos eredmények: Szkobelcin a kozmikus sugarakban nagy mennyiségű részecskék záporát fedezte fel, Zsdanov és mások alkalmazták elsőként a magjelenségek tanulmányozásának a fotogra- fikus emulziós módszert, Iva- nyenkó hipotézise 1932-ben született, mely szerint az atommag protonokból és neutronokból épül fel. Frenkel megalkotta az atommag cseppmo- delljét, melyet a későbbi No- bel-díjas Landau fejlesztett tovább. Cserenkov és Vavilov különleges fénysugárzást fedezett fel: a Cserenkov-sugárzás elméletét Frank és Tamm dolgozta ki, ők hárman fizikai No- bel-díjat kaptak. Az atomfizika területén Flerov és Petrsak fedezték fel az urán spontán maghasadását — amiért 1940- ben Állami díjat kaptak. Kurcsatov a természetes uránon alapuló atomreaktor tervén dolgozott 1940-től.- Közbeszólt a második világháború . . .- Igen, amely a fizika dinamikus fejlődését félbeszakította, de a Mindent a frontnak jelszó új alkotásra ösztönözte a fizikusokat: kidolgozták a radarral kapcsolatos problémákat, megalkották a katyusákat, hogy csak a közismerteket említsem. A háború vége felé — az USA kényszerítésére - fokozták az uránbomba előállításának kísérleteit. Az amerikaiak 1945 augusztusában bevetették Hirosima és Nagasza- ki felett tömegpusztító fegyvereiket. .. 1949. szeptember 5-én robbantották az első szovjet atombombát. Aztán a hidrogénbomba következett.- Ismét békés évek következtek.- Az atomenergiát a Szovjetunió békés célokra fogta: 1954-ben elkészült a világ első 5000 kilowatt teljesítményű Kiállítás Pécsett, a Tanárképző Főiskolán ipari atomerőműve, néhány év múlva vízre bocsátották a Lenin atomjégtörő hajót. Rendkívül termékeny kapcsolat jött létre a Szovjetunió és a szocialista országok között a fizikai kutatások terén, a Szovjetunió szállította a csillebérci atomreaktort és segítségével épül az első hazai atomerőmű Pakson. A Dubnái Egyesített Atom kutató Intézetben — a fizika mekkájában — 1956- tól közel ezren dolgoznak, felfedezték a 102-es, 103-as, 104-es és 105-ös rendszámú elemet, több izotópot és számos más alapvető kutatási eredményt is elértek. Vagy más: 1967-ben Szerpuhovban helyezték üzembe a tudományos technika csúcsteljesítményének számító 76 milliárd elektonvol- tos energiájú részecskegyorsítót, melynek segítségével antihé- liumot is előállítottak, Az atomfizika mellett világraszóló eredményeket értek el űrkutatásban, repülésben, a lézer felfedezésében. Ez utóbbiért Prohörov és Baszov fizikai Nobel-dijat kapott 1964- ben. A kiállításon látható dokumentumok, könyvek, műszerek és fényképek adnak ismertetőt a 60 év eredményeiről. Murányi László November 1-től 3-ig Tudományos ülésszak a pártiskolán Az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága 1977. november 1., 2., és 3-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tudományos emlékülést szervez: Az ember és a társadalom kölcsönhatása a fejlett szocializmusban címmel. A három napos tanácskozást — melyre az Oktatási Igazgatóság épületében kerül sor — november 1-én 10 órakor Bocz József, a megyei pártbizottság ideológiai titkára nyitja még. Ä rendezvénysorozaton a főreferátumot, dr. Judi István tanszék- vezető egyetemi docens, az Oktatási Igazgatóság tanára tartja, majd aznap és a következő napokon tizenegy korreferátum hangzik el. A tanácskozáson részt vesznek Baranya megye testvérmegyéinek képviselői is, akik mint előadók is hozzájóA múzeumi és műemléki hónap gyorsmérlege wmm Püspökladányi gimnazisták csoportja a pécsi Zsolnay Múzeumban Fotó: Kopjár Géza A korábbi évek hagyományait követve idén is megrendezte a Baranya megyei Múzeumigazgatóság — az országos program keretén belül — az októberi múzeumi és műemléki hónapot. Ennek az időszaknak lényege és különlegessége, hogy az év néhány kiemelkedő eseményét erre a hónapra időzítik — gyakorlatilag ugyanaz történik ilyenkor is, mint egész évben, csak jóval sűrítettebben. Kiállítások, bemutatók, filmvetítések, előadások A múzeumi és műemléki hónap célja elsősorban az, hogy a nyári idegenforgalom lezajlása után a város és megye lakói, a helybeli nagyközönség körében ismertessék és népszerűsítsék a múzeumokat, műemlékeket, s a múzeumokban folyó munkát. Ezt nemcsak kiállítások rendezésével, múKiosztották a IV. költészeti biennálé díjait (Tudósítónktól) A IV. költészeti biennálét és dunántúli költőtalálkozót a minap tartották Győrött, ötven dunántúli poétát . hívott meg a Győrött működő Rad- nóti-emlékbizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége, hogy költészetünk, irodalmi életünk időszerű kérdései között most éppen a dunántúli költészetről hallgassanak meg előadást és cseréljenek eszmét. Keresztury Dezső akadémikus tartott vitaindítót. Történelmi visszapillantásban vázolta azokat az eseményeket, amelyek az évszázadok során nagyjából — egészéből kialakították a dunántúli költészet fogalmát, s utalt arra, hogy a magyar irodalomban ez az „országban kisebb hazánk” Dunántúl .milyen nemes haKöltőtalálkozá Győrött gyományokat alakított ki. Nemcsak költői hagyományokat, hanem emberi — és adott történelmi helyzetben — politikai is, mondotta, és itt hivatkozott a két'világháború közötti Pécsre, a Várkonyi Nándor alapította irodalmi műhely nagy szerepére, példájára. Ezt követően előadásban és hozzászólásban megemlékeztek a Győr-Sopron megyei Mo- sonszentmiklóson született Kormos Istvánról, aki néhány nappal ezelőtt hunyt el, s már nem érhette meg, hogy átvegye a biennálé költői díját. A díjátadás után Kormos Istvánra emlékező irodalmi estet tartottak, A biennálé költészeti fődíját Kormos István helyett felesége vette át dr. Molnár Bélától, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárától. A vidéken élő költők díját Győri László (Tatabánya), az első kötetes költők díját Nagy Gáspár (Budapest), az előadóművészeti díjat Szabó Gyula színművész (Budapest, Thália Színház), az irodalmi színpadi vezetők díját Mérő Béla rendező (Zalaegerszeg) és Szabó Árpád tanár (Tiszaföldvár) kapta. Pécsről hét költő utazott a találkozóra, pénteken győri és Győr környéki iskolákban, üzemekben és művelődési házakban vettek részt író—olvasó találkozókon. Gárdonyi Béla zeumlátogatások és tárlatvezetések szervezésével, hanem széles körű ismeretterjesztő munkával igyekszenek megvalósítani. Valóban, ha valaki végignézte a múzeumi hónap plakátját, a legkülönbözőbb események közül válogathatott: új kiállítások, bemutatók, tárlat- vezetések mellett számos előadás, filmvetítés, iskolai óra szerepelt a programban. Az események és témák sokféleségéből kitűnik az- a szándék, hogy szinte mindenki igényét kielégítsék — a legkülönbözőbb érdeklődésű és életkorú emberek találhattak itt számukra vonzó rendezvényeket. Egy állandó kiállítással is gazdagodott Baranya: az öt időszakos tárlaton kívül kiemelkedő esemény volt a német nemzetiségi tájház avatása Mecseknádasdon. A már hagyománnyá vált „Munkások a képtárban szabad szombaton” mellett tárlatvezetést tartottak a Csontváryban, a Zsol- nayban; hozzáértő vezető segítségével ismerkedhettek az érdeklődők a Jakováli Haszán Múzeummal és Idrisz babatür- béjével, a késő-római sírkápolnával és az ókeresztény sírépítményekkel. A múzeum új, sikeres kezdeményezése volt, hogy ebben az időszakban állandó tárlatvezető alkalmazásával tudták a nagyközönség igényeit zökkenőmentesen kielégíteni. A látványos eseményeknél sokkal fontosabb volt a mindennapi gyakorlatban hasznosítható ismeretek átadása — ezt szolgálták a tárlatvezetések, az előadások és a rendhagyó iskolai órák. A diavetítéssel egybekötött előadások részben kiállításhoz kapcsolódtak, ilyen volt például a török miniatúrafestészetről tartott ismertetés; részben pedig a jelenleg folyó ásatásokhoz, mint a pécsi középkori régészeti és a jakabhegyi feltárások eddigi eredményeiről szólók. A skálát szélesíti az újkőkor vallásáról és művészetéről és a XX. századi zenéről tartott két előadás. Többször is előfordult, hogy egy-egy ilyen alkalom után újabb, váratlan igény merült fel az előadás megismétlésére. Az iskolai órák több szempontból is jelentősek: a tankönyvi anyag múzeumi tárgyi anyagokkal kiegészülve vált élővé a tanulók számára — az ismeretek nem kizárólag auditív, hanem vizuális úton történő elsajátítása egyrészt érdekesebbé tette ezeket az órákat, másrészt pedig a gyerekek figyelmét felhívta a múzeumokra. S ez sem volt egysíkú, hiszen mind természettudományi, mind irodalmi és néprajzi foglalkozásokat is tartottak. Nagy sikert aratott a nemzetiségi népzenei bemutató és visszhangra talált a gyermek- rajzpályázat is. A Baranya megyei iskolákból sok szakkör küldte el kollektív munkáját. A pályázat eredményhirdetése szombaton volt, s a rajzokból rendezett kiállítást hétfőtől láthatjuk majd az Építők úti Általános Iskolában. Két nap még hátravan a múzeumi hónap befejeződéséig, de az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ebből a munkából mindenki részt vállalt: a szervezők éppúgy, mint a szakmuzeológusok. Lelkiismeretes munkájukkal nagyon sokat tettek a közművelődésért, a múzeumok emberközelbe hozásáért. Dücsö Csilla rulnak az emlékülés színvonalának emeléséhez. Stefan Cse- lakov, a BKP KB agitációs és- propaganda osztályának vezetője, A fejlett szocialista társadalom megvalósítása és szocialista személyiség megformálása a Bolgár Népköztársaságban címmel; Jugoszlávia képviselője, dr. Ivan Mecanovic, az eszéki egyetem jogi fakultásának professzora, A termelési vi-, szonyok, az ember és a munko címmel; Sztaracsenko Tamara Gyemejevna, a Lvovi Állami Egyetem docense, a filozófiai tudományok doktora, A személyiség fejlődése a marxizmus- leninizmus oktatásának folyamatában témakörben; az NDK- ból érkező vendég, dr. A. Brúnó, a Schwerin megyei pártiskola filozófiai tanszékének vezetője, A szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség egysége címmel tart előadást. A harmadik nap programjára a Bikali Állami Gazdaságban kerül sor, ahol Zámbó István, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a gazdaság igazgatója egyik témában; A termelőmunka és az ember címmel az elméleti tételek gyakorlatban történő érvényesítéséről szól majd. Ezt követően a tudományos ülésszak résztvevői megtekintik az állami gazdaság üzemeit. Nagy István Kiváló gyermekrajzosok A Janus Pannonius Múzeum a múzeumi és műemléki hónap alkalmából rajzpályázatot hirdetett általános iskolai tanulók részére. A mintegy ötven kollektív munka közül — melyek témája a múzeum kiállításaihoz és a város műemlékeihez kapcsolódik — kiemelt első díjat nyert a komlói városi Üttörőház rajzszakköre. A szakkörvezető tanárok: Koltai Magdolna és Pongrácz Éva. Díjat kapott még a Pécs városi Úttörőház rajzszakköre, az Építők úti Általános Iskola, az Acsády Ignác úti Általános Iskola és a Vajszlói Általános Iskola. Külön díjazták a mecsekaljai iskola alsótagozatos tanulóit. Az eredmény- hirdetésre szombaton délután került sor a Csontváry Múzeumban. A rajzokat, az eredményhirdetés után Pécsett a Káptalan utcában állították ki. Hétfőtől az Építők úti Általános Iskolában tekinthetik meg az alkotásokat az érdeklődők. Dobozy Imre i magas kitüntetése A szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítése érdekében végzett társadalmi és irodalmi tevékenységének elismeréseképpen, 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki Dóbozy Imre magyar írót. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének erről szóló rendeletét Leonyid Brezs- nyev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és M. Georgadze, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára írta alá.
