Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-25 / 294. szám

2 Dunántúlt napló 1977. október 25., kedd Szolidaritási őst Sellyén Az őszi szolidaritási hónap rendezvénysorozatában tegnap este Sellyén, a művelődési házban chilei szolidaritási estet tartottak, melyen P. Ko­vács Tibor, az Országos Béke­tanács elnökségének tagja be­szélt a fasiszta terror rémtet­teiről, méltatta a chilei hala­dó erők harcát. Az ünnepi be­széd után Csizmadia Sándor politikai dalokat adott elő. Ki ér előbb Moszkvába? VETÉLKEDŐSOROZAT A TANÁRKÉPZŐN A Pécsi Tanárképző Főiskola és a HNF Pécs városi Bizott­sága közös rendezésében indí­tották tegnap a népek barát­ságának hetét. A főiskolán szeptember 21-én indították a „Ki ér előbb Moszkvába?" öt­fordulós vetélkedősorozatot a NOSZF 60. évfordulója tiszte­letére, melyen valamennyi nap­pali tagozatos hallgató indult. Az eddigi fordulókban szellemi totó, távfutás és vetélkedők szerepeltek, melyeken egyé­nenként és csapatostól indul­tak a résztvevők. Tegnap este Gergely László, a HNF Pécs városi Bizottságá­nak titkára nyitotta meg a kol­légiumi rádióban a népek ba­rátsága hete rendezvényssro- zatát, rövid beszéde után a 78 kollégiumi szoba csapatai kö­zött megkezdődött a vetélke­dő, mely a késő esti órákig tartott. Hogy ki ér előbb Moszkvába? Ez csak az ötödik forduló után, november 2-án dől el, a versenyfordulók 5 leg­eredményesebb résztvevője jö­vőre a főiskola által felaján­lott utazási utalvánnyal jut el a szovjet fővárosba. ENSZ­évforduló 1945. október 24-én 54 or­szág ratifikálta az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmányát. Tegnap este Sikló­son, a KISOSZ helyiségében az ENSZ megalakulásának 32. év­fordulójára emlékeztek meg. A kisiparosoknak Steinhőfer Károly, a HNF Baranya megyei elnökségének munkatársa tar­tott beszámolót az ENSZ létre­jöttéről, tevékenységéről és fel­adatairól. Fokosotta&b együttműködést ai iskolákkájj| P écs 10 nevelőintézmé­nyében több mint 2000 középiskolás és szakmunkástanuló él. A középiskolai diákotthoni elhelyezésben részesülő tanulók aránya 23 száza­lék, a szakmunkásképző intézetek növendékeinek valamivel több mint 16 százaléka lakik kollégiu­mokban. A középiskolai bentlakásos intézmények létszámának több mint 80 százaléka, a szakmunkás­kollégiumok tanulóinak pedig 96—97 százaléka fi­zikai dolgozó szülők gyer­meke. A kollégiumok nevelőmunkája Törekvések a tanulók jobb elhelyezésére Az említett adatok is bizo­nyítják: az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmények Végre­hajtó Bizottsága — Kovács Jó­zsef titkár vezetésével — je­lentős témát tűzött napirend­re, amikor a középiskolai, il­letve szakmunkásképző intéze­ti kollégiumok nevelőmunká­járól készült jelentést vitatta meg tegnap délután Pécsett, a Kodály Zoltán úti új diák­otthonban. A kollégiumok nevelőmun­kájának főbb tapasztalataiként az MSZMP Középfokú Oktatá­si Intézmények agitációs és propaganda munkabizottsága elnöke, Stelcz István előter­jesztése megállapította: a ne­velő intézmények irányítása fejlődik. Egyre több kollégi­umnak van közösségi hagyo­mányrendszere, például az el­sőévesek fogadalomtétele, megemlékezés a kollégium névadójáról stb. A munkater­vek egyik fő feladatként jelö­lik meg a világnézeti-politikai nevelés hatékonyságának fo­kozását. Gazdag programot tartalmaznak a NOSZF 60. év­fordulójának méltó megün­neplésére és sokféle formát terveztek a politikai tájéko­zottság bővítésére. A kollégiu­mi vezetés stílusáról a jelen­tés megállapítja: a demokra­tizmus a jellemző — általá­ban a tantestület és a diák- közösség vezetőinek bevoná­sával történik a döntés. A kollégiumi tanulók döntő többsége tagja a KISZ-nek. Több kollégiumban — mint a jelentés említi — megfogal­mazták: az iskolai KISZ-munka eredményességében a kollé­gisták aktivitásának jelentős szerepe van. Szó esett azon­ban arról is, hogy az iskolai KISZ-bizottság keveset foglal­kozik a diákbizottságok mun­kájának segítésével. Negatí­vumként jelentkezik: a tanulók egy része nem használja ki eléggé a tanulási időt, fegyel­mezetlenségével megbontja a szilenciumok rendjét. A kollégiumok kapcsolatai alkalomszerűek — az iskola és a kollégium jó együttmű­ködése ott alakul ki, ahol a kollégiumi nevelők tanítanak az iskolában. Ami a pártszervezeteket ille­ti: az utóbbi években többet foglalkoztak a kollégiumok munkájával, problémáival. A bentlakásos intézmények egyik problémájaként a zsú­foltságot is megemlíti a je­lentés. Az épületek többsége régi, korszerűtlen. A zsúfoltsá­gon enyhített a most átadott Kodály Zoltán úti diákotthon — azonban még számos fel­adat megoldása szükséges a tanulók megfelelő elhelyezésé­ért. A városi tanács az épü­letek felújításával igyekszik megfelelő körülményeket biz­tosítani. Jelenleg a Heim Pál Közgazdasági Leánykollégium átépítése folyik. Megoldatlan például a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézet tanulóinak kollé­giumi elhelyezése. A hozzászólók a nevelőmun­ka további javítása, a kollé­giumok és az iskolák szoro­sabb kapcsolata érdekében mondták el véleményeiket, ja­vaslataikat. Ezek fejeződnek ki a vb hozta határozatokból is. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Komló- di Józsefné, a KISZ városi Bi­zottságának első titkára, Csor­ba Tivadar, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője is. A testület tagjai megtekin­tették az 52 millió forintos beruházással létesített 400 sze­mélyes új diákotthon helyisé­geit. G. F. Teljesítette vállalását a Mecseki Szénbányák Több mint 90 ezer tonna széntermelés október 22-ig Teljesítette vállalását a Me­cseki Szénbányák. Október 22- én 7788 dolgozó vett részt a NOSZF 60. évfordulója tisztele­tére szervezett kommunista mű­szakon, melynek eredménye­képpen 10124 tonna szenet termeltek. Ezzel a Mecseki Szénbányák dolgozói 104 szá­zalékra teljesítették időarányos tervüket, a cselekvési program­ban vállalt 86 ezer tonna több­Tervszerű műemlékvédelem (Folytatás az 1. oldalról) figyelmet: a termelési módok változása sorra tünteti el azo­kat, s egy évtized sem kell és nem marad belőlük hírmondó sem. Or. Cserháti József pécsi megyéspüspök elismeréssel adózott a megyei tanácsnak és más tanácsi szerveknek az egyházi műemlékek védelmé­ben kifejtett tevékenységükért, s a helyi tanácsi és egyházi szervek együttműködését or­szágra szóló példaként emelte ki. Bejelentette a tanácsülés­nek, hogy a megyében fellel­hető egyházművészeti kincsek bemutatására Pécsett egyház­művészeti múzeumot szervez­nek. Meg kell teremteni a feltételeket Czente Gyula pécsi tanács­elnök kiemelte, hogy a műem­lékvédelem egész társadalmun­kat érintő felelősségteljes mun­ka. Foglalkozott a pécsi város- központ rekonstrukciója körüli gondokkal: 1950-ben volt mű­emléki vizsgálat, ez ma már elavult, fel kell újítani; a PTV tervezési kapacitáshiánya miatt késik a belvárosi rendezési terv, az építőipari kapacitás hiánya pedig a rekonstrukciós munká­kat hátráltatja. Meg keM te­remteni a műemléki kutatások személyi és tárgyi feltételeit. A romjellegű pécsi műemlékek védelméhez egyedi támogatást kért a kormányzattól. Komlósi Ernő református esperes a baranyai református egyházi emlékekről szólt, ki­emelten a festett, kazettás templomokról, a megmaradói­tokról, amelyeket maximális vé­delemben kell részesíteni. Be­jelentette, hogy Kovácshidán rövidesen református egyház­művészeti gyűjteményt adnak át. Dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter kért ezután szót. „Nagy jelentőségűnek tartjuk a mű­emlékkel való ilyen foglalko­zást, ami társadalmunk, né­pünk fejlődését is jól tükrözi — állapította meg. — A megvaló­sításra vonatkozó irányelvek he­lyesek, de az ütemezést a rea­litás talaján maradva komo­lyan kell megfontolni. A mű­emlékvédelemnek nagy jelen­tősége van a mai ember éle­tében. Ebben a rohanó világ­ban kezdjük elfeledni, hogy egy-egy alkotás az adott kort idézi hosszú időn át, ezért — és ez a mai alkotásokra is vo­natkozik — esztétikusak, a kör­nyezetbe illőek legyenek." Reagálva a műemlékvédelem­mel kapcsolatos tervezői és építőipari kapacitásproblémák­ra, rámutatott: a múlt emlékei­nek megőrzésére azok fordít­sanak nagyobb gondot, akik mai alkotásaikkal a jövőt szol­gálják. Dr. Patla Károly indítványoz­ta, hogy a munkaigényes mű­emlékvédelem munkaerő­fedezeteként a szocialista bri­gádok társadaimi munkafel­ajánlásait és a fiatalok nyári építőtáborait vegyék figyelembe. Dr. Várszegi Károly a beru- házók-kivitelezők és a műem­lékvédelemért felelősök közötti konfliktushelyzetről beszélt. Szó­vá tette az előkutatás nem ki­elégítő voltát, ezért gyakran nehezíti a kiviteli munkákat a műemléki kutatás. A vitát Takács Gyula elnök- helyettes foglalta össze, majd a tanácsülés határozatot ho­zott. • Dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter pécsi tartózkodása során rövid városnézés keretében megtekintette a festett római sírkamrákat, majd meglátogat­ta a Zsolnay porcelángyárat. Délben dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fo'y- tatott megbeszélést a minisz­terrel, aki délután a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat és a Pécsi Tervező Vál­lalat vezetőivel találkozott. H. I. A virág- kötészeti verseny győztesei Meghiúsult álmok” kompozíció Spárgából készült hatalmas pókháló szövi át a kirakatot, mögötte a háttérben egy füg­gő menyasszonyi csokor fehér tubarózsából, lila orchideából; az előtérben óriási farönk, fán lakó. dél-amerikai növé­nyekkel. A kompozíció címe a „Meghiúsult álmok" amellyel Ihárosi lánosné, a pécsi 1. számú virágüzlet dolgozója el­ső díjat nyert a szombathelyi virágkötészeti verseny kirakat kategóriájában. A szombathelyi területi ver­senyen négy virágkötőt indí­tott a Kertészeti és Parképítő Vállalat; Ihárosi Jánosnál és Preznánszky Ágnest, a Kossuth Lajos utcai, Ambrus Sándor- nét a Bem utcai és Mayer )ó- zselnét a Bolgár Néphadsereg úti virágüzletből. Előkelő he­lyezést értek el: csapatverseny­ben Pécs nyerte a Dunántúli Kupát. Ezt az eredményt kiváló egyéni teljesítmények előzték meg: három első díjat mond­hatnak magukénak. Ihárosiné az összetett versenyben és a kirakat kategóriában, Prez­nánszky Ágnes a kötelező ka­tegóriában került az első hely­re, emellett Ihárosinénak ítél­ték az AFIT különdíját is. öt kategóriában kellett in­dulni. A kötelezőben mindenki egyforma tálat és ugyanannyi szál virágot kapott, ebből any- nyit használt föl, amennyit akart. Itt az volt a lényeg, hogy szerény anyagból, fölké­szülés nélkül, gyorsan dolgoz­zunk, s az eredmény mégis esztétikus legyen, s eltérjen a szokványostól. Ez az a kate­gória, amely talán a legköze­lebb áll a mindennapi gya­korlathoz. A másik négy köté­szeti ágban — menyasszonyi csokor, virágtól vagy váza, görög koszorú, kirakat - sza­badon választhattuk meg, mi­lyen növényekkel és segédesz­közökkel dolgozunk. Harminc­negyven percet kaptunk egy- egy kompozíció elkészítéséhez, a kirakathoz pedig másfél órát. A kirakat berendezésekor mindenki saját tetszése szerin­ti témát dolgozhatott föl. Eb­ben a kategóriában teljes pécsi siker született. Ihárosiné „Meghiúsult álmok” című el­sődíjas kompozíciója mellett a második helyezést Ambrus Sándorné kirakata nyerte, egy barokk stílusú, báli hangula­tot kifejező alkotás, a „Wie­ner Walzer”, míg a harmadik díjat Preznánszky Ágnes szil­veszteri kirakata kapta. Az elsődleges elv — mint minden más művészeti ágnál — a virágkötészetben is a tar­talom és forma egysége. Eb­ben a műfajban a tartalmat elsősorban a virágok fejezik ki, a segédeszközként hasz­nált tárgyak csak másodlago­sak lehetnek, a mondanivaló alátámasztását kell szolgálni­uk. Ha ez az arány eltolódik a tárgyak javára, akkor a kompozíció rossz. — A virágokkal sok mindent ki lehet fejezni — mondja Ihá­rosi Jánosné. — A színek je­lentése közismert: a zöld a reményé, a sárga az irigysé­gé és így tovább. A különbö­ző évszakokban nyíló virágok is más-más hangulatot közve­títenek. Nagyon kell vigyázni arra, hogy egy jellegzetesen nyári növény ne kerüljön ösz- sze például egy őszivel,' s fi­gyelembe kell venni a növé­nyek természetes társulásának törvényeit is. — Mit kell még tudnia egy virágkötőnek ahhoz, hogy har­monikus, esztétikus alkotáso­kat készítsen? — Természetesen első és leg- jntosabb a növényismeret és virágkötészeti . alapok elsa- ütítósa. Emellett azonban nél- ülözhetetlen a festészet ta- ulmányozósa, a művészettör- énet, a korstilusok ismerete, i képzőművészetben való jár­□ sság érzékenyebbé teszi az mbert a színek, a térhatás jbb érzékelésére, tökéletesebb elhasználására. Ismerni kell a □ pán virágdíszítő művészetet >, melytől nagyon sokat át­ettünk, de már az európai ellegnek megfelelően átala- ítva. Végül, de nem utolsó- orban elengedhetetlen és dön- ő fontosságú a virágkötő fan- áziája, egyénisége. A közeljövőben a Kertészeti Vállalat más dolgozóival együtt sgy virágkiállítás rendezésében 'esznek részt. Itt az őszi vi ra­jokat - elsősorban a krizan- énfajtákat, mint lakásdíszítő növényeket — láthatjuk majd 3 TIT székházában november­jen. Dücső Csilla let széntermelés helyett, jóval november 7-e előtt 90 ezer 25 tonna szenet termeltek. Az elmúlt szombaton 6703 bányász a föld alatt dolgozott, 1085 fő Komlón és Pécsett par­kosítási munkákat, valamint az üzemek területén más hasznos munkákat végzett. A szombati keresetük 50 szá­zalékát a város új művelődési központjának építésére fordít­ják a komlói dolgozók, a pé­csiek a vállalat művelődési intézményeinek fenntartására, míg a szászváriak a munkás­művelődés előmozdítására ajánlották fel napi keresetük felét. A Mecseki Szénbányák többi dolgozói, akik nem tud­tak részt venni a kommunista műszakon, ugyancsak (elaján­lották félnapi keresetüket e ne­mes célra. Huszti Sándor búcsúztatása Bensőséges ünnepségen bú­csúztatták munkatársai Huszti Sándort, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazga­tóságának igazgatóhelyettesét nyugdíjba vonulása alkalmából. Az igazgatóhelyettest, aki kö­zel hprom évtizedet töltött ban­ki szolgálatban, dr. Páles Gyu­la, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese köszöntötte, méltatva Huszti Sándor tevé­kenységét, amit a baranyai me­zőgazdasági és élelmiszeripari üzemek fejlesztésének elősegí­tése érdekében tett. A tegnap délelőtt, az MNB Baranya megyei Igazgatóságán rendezett ünnepségen dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára a megyei tanács és a pártbizottság nevében mondott köszönetét az igazgatóhelyet­tes munkájáért. A munkatársak nevében Kisvári András bank- igazgató és Bajusz Balázsné búcsúzott Huszti Sándortól. Jugoszláv vendégek az MHSZ-nél Tegnap háromnapos tanács­kozásra Pécsre érkezett a Ju­goszláv Népi Technika négy­tagú delegációja Angelina Iva- novics, a JNT országos elnök­ségének tagja vezetésével. A jugoszláv vendégek tárgyaláso­kat folytatnak az MHSZ képvi­selőivel. A tárgyalócsoport tag­jai Szabó Gyula, az MHSZ or­szágos központ igazgatási osz­tályának vezetője és Torják Jó­zsef, az országos központ kül­ügyi alosztályvezetője, valamint Mórocz János, az MHSZ mb. Baranya megyei és Maros Ti­bor, a Pécs városi titkárai, Bog­nár Ferenc, a Bócs-Kiskun, Mi- halik Ferenc, a Csongrád és Ivicz Imre, a Békés megyei MHSZ-titkárok. A tanácskozás során megvitatják a két test­vérszervezet együttműködésé­nek tapasztalatait, a kétoldalú határmenti, a területi mozgalmi és a sportkapcsolatok alakulá­sát, valamint meghatározzák a kapcsolatok fejlesztésének to­vábbi feladatait. A JNT-küldöttség tagjai — Miográd Mitkovic, a belgrádi szervezet titkára, valamint Jo- szip Crop, a JNT csakovicsi és Jánosi József, a JNT szabadkai tanácsának elnökei — a ta­nácskozások szünetében ismer­kednek Pécs nevezetességeivel, megtekintik a pécsi modellező és a mohácsi kiképzési báziso­kat, ellátogatnak a Pécsi Sör­gyárba és Beremendre, a jugo­szláv hősök temetőjébe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents