Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-25 / 294. szám

1977. október 25., kedd Dunántúli napló 3 Jöuöre «II munkába Regionális oktatási számítóközpont Pécsett 0 Gyarapodnak a felső- oktatási intézmények # Számíthatnak rá a vállalatok szerveznek. A számítógépet tíz hónap alatt szeretnék beszerel­ni, start jövő ősszel, tanévkez­déskor.- Azontúl — jegyzi meg dr. Müller László - minden igényt ki tudunk elégíteni. Ennél töb­bet nem is kívánhat a régió. Csak tudni kell élni a lehető­ségekkel. Miklósvári Zoltán Kondicionáló, testkultúrás kozmetikák Immár hagyomány, hogy minden év őszén megren­dezik a kozmetikus kong­resszust. Ezúttal vasárnap a Duna-lntercontinental Szállóban tájékoztatta a Magyar Fodrász-Kozme­tikus Egyesület az ország szakembereit az elkövetke­ző időszak új kozmetikai törekvéseiről, kezelési eljá­rásokról, anyagokról, divat­újdonságokról. A kongresszus eseményei azt bizonyították: fontos állomáshoz érkezett a szakma. Munkaköre rövi­desen kiterjedhet nemcsak az arc, hanem az egész test ápolására, szépítésére, „ka rbantartására”. A szolgáltatóipar — fel­ismerve a további igénye­ket, már meg is kezdte a kondicionáló testkultúrás kozmetikák kialakítását. Korszerűbben, nagyüzemi módon A siklósi székgyár növekvő exportja Heverők és étkezőgarnitúrák a hazai üzleteknek Feltornyozva, szállításra ké­szen állnak a sötétre pácolt, kecses vonalú Rebecca-székek, és a kissé ormótlan, vastag lábú bárszékek. Az előbbi Svédországba, az utóbbi Hol­landiába kerül. — A hollandok kérték ilyen­re — mondja Káta János, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárának igazgatója.— Nem szépek, de ők tudják ... Biztosan kocsmákba kerülnek majd. A siklósi székgyár rekonstruk­ciójának első lépcsőfoka a 25 milliós beruházással épült Fentről még a Duna is kéken csillog . Hii A varázslatos szőlőhegy Nyugalom, szép emberi közeg Indulatok fűtötték néhány év­vel ezelőtt Müller Lászlót. Mint a Pécsi Akadémiai Bizottság számítástechnikai szakbizottsá­gának elnöke, aggódva tekin­tett a szaporodó, de nem kel­lő ésszerűséggel használt és ki­használt számítógépekre. Két nagy teljesítményű számítógép, amire mindenki rácsatlakozhat­na, kiszolgálhatná fél Dunán­túlt — hajtogatta. Ha dédelge­tett álmából nem is lett sem­mi, a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán, melynek taná­ra, most megkezdik egy R-22- es számílgép telepítését. Ezzel létrejön Dél-Dunántúl regioná­lis oktatási számítóközpontja, melynek gépére sorra rácsat­lakoznak Pécs, és a két szom­szédos megyeszékhely, Kapos­vár és Szekszárd felsőoktatási intézményei. Az oktatási és ku­tatási feladatok ellátása mel­lett lehetőség nyílik, hogy ki­lépjenek a mindennapok gaz­daságába, kezdeményezően közreműködjenek a vállalati gazdálkodás számítgépes fel- adatmegoldásaibarv is. Egyszerre 15 program A döntést a regionális okta­tási hálózat létrehozására a Minisztertanács számítástechni­kai alkalmazási bizottsága hoz­ta. Lényege, hogy a felsőokta­tási intézmények nem külön utakat járnak. Budapestre és a vidéki nagyvárosokba számító­gépeket telepítenek, s egy-egy körzet felsőoktatási intézményei a regionális számítóközpont gé­pére csatlakoznak. A döntés eredményeként a főiskola Rókus utcai épületé­ben - ahol korábbról üzemel már egy oktatógép, tegyük hoz­zá, kis teljesítményű, elavult be­rendezés — 60 millió forintos beruházással szovjet gyártmá­nyú, kategóriájában a legkor­szerűbb és minden eddiginél nagyobb teljesítményű R—22-es számítógépet állítanak munká­ba. Erre csatlakoznak aztán, mégpedig telefonvonalak segít­ségével, saját kis egységeikkel a felsőoktatási intézmények: a Pécsi Tudományegyetem két ka­ra, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és intézetei, a Tanár­képző Főiskola, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola és annak szekszárdi kihelyezett ta­gozata, valamint a Dunántúli Tudományos Intézet. A számító­gépen egyszerre tizenöt prog­ram futtatható, tehát a géppel kapcsolatban álló felsőoktatási intézmények bármelyike bármi­kor beléphet és saját program­ját futtathatja, anélkül, hogy a másikat zavarná. Megjegyez­zük, úttörő megoldás ez, az el­ső eset idehaza, hogy egy — a KGST-országok Egységes Szá­mítástechnikai Rendszerébe tar­tozó — számítógépet ilyen csat­lakozással építenek ki. A tele­fonvonalakkal való összekötte­tésben és összekapcsolásban egyébként a Műszaki Főiskola már kellő tapasztalatokat szer­zett, hiszen — az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság tá­mogatását élvezve — a már Hétfőn Budapesten, a Tech­nika Házában megkezdődött a IV. orvostechnikai konferencia, amelyen tizenkilenc — közöt­tük hat KGST-ország szakem­berei vesznek részt. Az ötna­pos konferenciát Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A tanácskozás tudományos programjában 21 szekcióban 270 előadás hangzik el az or­vostudományt szolgáló új tech­nikai eszközökről, berendezé­említett oktatógépükkel, tele­fonvonalas összeköttetéssel évek óta dolgoznak a BCM-nek. Átvállalják a kockázatot A regionális oktatási számí­tóközpont, amint a nevében is benne van, elsősorban termé­szetesen oktatási és kutatási cé­lokat szolgál. Viszont nagy nye­reség lenne, ha jótékony hatá­sait kisugározná a baranyai gazdaságba, ha az oktatási in­tézmények szakemberei — ami­kor a számítógépet érdemes be­vetni — segítséget nyújtanánk a vállalatoknak a gyakorlati élet által felvetett feladatok megoldásában is. Vajon így lesz-e? így lesz! Bizonyságául dr. Müller László azokat az eddigi munkákat említi, amelyeket a Pécsi Akadémiai Bizottság égisze alatt, a főiskolán lévő oktatógépen, a vállalatokkal együttműködve — a vállalatok­nak végeztek. Segítségükkel ké­szült például a Pécsi Sörgyár szállítás szervezése, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a IV- es üzem szellőző hálózatának szimulációs rendszere, a csille­minősítő rendszer, vagy a már említett BCM-nek végzett szá­mítógépes munkák, amelyek ho­vatovább már a gazdasági szá­mítások területét is magukba foglalják. Tárt karokkal várják majd a vállalatokat, tanácso­kat, miközben maguk is kere­sik őket: amiben fantáziát lát­nak, maguk vállalkoznak a megoldásra, módszerek kidol­gozására, önzetlenül, ingyen. Legfőképpen az olyan újszerű feladatok megoldásában mű­ködnek közre, amikor a vál­lalatok esetleg kockázatosnak ítélnék meg a feladatot számí­tógépre vinni, félve a költsé­gektől, ami egy esetleges ku­darc esetén terhelné őket. Ilyenkor ők adják az indíttatást, átvállalják a kockázatot. Ismertetik a lehetőségeket A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Rókus utcai épületé­ben most tehát jelentős beru­házás indul, amely megvalósu­lása után egyként szolgálja majd Dél-Dunántúl felsőoktatá­si intézményeit, rajtuk keresz­tül a mindennapok gazdaságát, a számítástechnikai kultúra szé­les körű elterjesztését. A regio­nális oktatási központnak ter­mészetesen szakemberekre lesz szüksége: a munkatársak szá­mát 1979-re 50 fővel gyarapít­ják. Novemberben indítják azo­kat a tanfolyamokat, amelyek során az érdekelt felsőoktatási intézményekkel ismertetik a szá­mítógép kínálta lehetőségeket. Tavasszal speciális kollégiumot sekről, valamint a pontos diag­nosztikát szolgáló számítógé­pes eljárásokról és a mikro­processzorok alkalmazásáról. A konferenciával egyidőben orvostechnikai eszközökből ki­állítás nyílt a Technika Házá­ban, ahol nyolc hazai és öt külföldi vállalat 60-féle beren­dezéssel szerepel. Itt látható a külföldön is keresetté vált hordozható orvosdiagnosztikai felszerelés, a Medicor Művek gyártmánya. Egy mohácsi ismerősöm pa­naszkodott, hogy nem vált be az a permetezőszer, amit ki­próbált. Elégtek a levelek, alig lesz termés. A részvéttel­jes hallgatóság persze azon­mód rákérdezett: — Mégis, mennyi borra szá­mítasz? — Háromszázhatvan literre. — Honnan tudod ilyen pon­tosan? — Éppen ennyi fér a hor­dóimba. Azért ezt a történetet nem szívesen idézgetném a pati­nás mohácsi szőlőhegyen. Még magára venné valaki. Egyébként a mohácsi élel­miszerboltok vezetőinek egybe­hangzó véleménye szerint ezen az őszön a tavalyinál lényege­sen kevesebb cukor fogyott. K. idegesen téblábol a prés­házban, utat keresve a szőlő­vel púposra rakott kosarak, szakajtók, ládák és lavórok között. — Ha ide még egy fürt sző­lőt hoz valaki, hát én bizisten úgy kivágom ... — Miért? Eddig hozott? Válaszra sem méltat, inkább egy poharat tart az orrom elé: — Ezt a majomtejet kóstold meg! Tudom az illemet, a bort még csecsemőkorában sem szabad csak úgy felhajtani, mint egy korsó hideg sört. — Igazán finom. Milyen faj­ták vannak benne? — Olaszrizling és rizlingszil­váni. Az megy inkább itt a szőlőhegyen. * A Bár, Dunaszekcső felé igyekvők közvetlenül a mohá­csi vízkivételi mű után gyö­nyörű, hangulatos villákat pil­lanthatnak meg. Némelyik va­lóságos kis palota. Az iri- gyebbje felsóhajt: „Ha nekem ennyi pénzem lenne!” Csak pénz? Szép, új ikerház, előtte olyan kerttel, hogy az erkélyről és az országútról is jólesik a szemnek, ha rápillant az em­ber. Szigeti Ádámné most már teljesen jogos örömmel körbe­mutat:- Hét évvel ezelőtt itt csak egy dzsungel volt. Nagyon ke­mény munkát végeztünk, Kel­letékkel együtt, míg ilyen lett. Hívja is az iker-szomszédasz- szonyt, Keller Gyulánét, hogy közösen elevenítsék fel a mun­kát. Férjeik 18 éve dolgoznak együtt a TEMAFORG mohácsi gyárában. Közösen határozták el, hogy vesznek a szőlőhe­gyen egy telket, együtt dön­tötték el, hogy milyen legyen a kétszintes ikerház. Aztán ne­kiláttak. — A férfiak magukat fogták a kocsi elé, hogy az ország­útról ide fölcipeljék a renge­teg építőanyagot, ők dolgoz­tak a ház építésén, én meg otthon, gyesen elláttam a két lányunkat. Most már a leg­szebb a hétvége, ez a nyuga­lom, a táj, amikor kijön ide a család. Innen fentről még a Duna szennyes vize is csillogóan ka­nyargó kék szalag, a vízállás­tól függően hol a fövenyét, hol csak fáinak lombját mu­tatja a Szabadság-zátony, és még akkor is uralja a tájat ebben az őszi megkésett nap­sütésben valami megilletődött csend, ha teherautó húz el az úton, Pécs felé. y­Itt, az üvegverandán isme­retlen fogalom az üres pohár, ha kedves vendég érkezik. És a távolba néző öreg szemek a múltat kutatják. Aztán egy­szerre csak felpattan János bácsi. „Már megint visszafor­dultak!" Ezt a seregélyekre ér­ti, amelyek önkéntes szüretelő­ként valóban alapos munkát végeznek. Pécsi János azonban nem veszi jó néven szolgáltatásu­kat, mert a későn érő szőlők még a tőkéken vannak. Amíg elriasztja ezeket a szárnyas tolvajokat, Városi Mihállyal, a régi szőlősgazda-jóbaráttal a szőlőhegyről váltunk néhány szót. — 1937 óta járok ide, apó­som vette akkor a szőlőt. Már akkor is minőségi borvidéknek számított a mohácsi szőlőhegy. A felszabadulás után a régi nagygazdaságokból négyszög­ölenként 40 forintért lehetett leszakítani egy-egy kisebb da­rabot, ma már jó, ha 200 fo­rintért tud valaki venni. Ne­kem soha sem a megélhetést nyújtotta a szőlő, a városi ta­nácsról mentem nyugdíjba, ve­zető beosztásból. De a szőlő, présházak hangulatától nem lehet szabadulni. Ma is na­ponta kijárok a présházba. — Mit nyújt itt a gazdáknak a szőlőhegy? — Nyugalmat, szép emberi közeget. Leülünk, elborozga- £unk, emlékezünk. És hallgat­juk a csendet. Megszűnik itt minden foglalkozás- és mű­veltségbeli különbség, össze­jön is a volt járási tisztiorvos és a cipészmester. A tégla­gyári főgépész és a tanácsi főelőadó a maszek lakatossal. Közös téma mindig akad, s ha jó bor is van mellé, mi kell egyéb? Pécsi János bácsi is befe­jezte egy időre a seregélyek­kel folytatott küzdelmet, s kö­zénk ülve megjegyzi: — Kár, hogy a mostani fia­taloknak ez már nem sokat jelent. Kurucz Gyula új gyárrész, ahova a faforgá­csolók és csiszolók költöztek át ez év áprilisában. Az új üzem beindulása nem volt zökkenő- mentes. Többször leégett az el­szívó berendezés motorja, az új gépekkel is voltak problé­mák. A régi gyárban kis cso­portokban külön-külön dolgo­zó emberek nehezen szokták meg a nagy csarnok zaját, a nagy létszámot. A kezdeti gondokat igyekez­tek megoldani, nőtt a gyár termelése. Különösen a tőkés export növekedett jelentősen. 1976-ban 11 400 széket gyár­tottak, ennek fele nyugati piac­ra került, az idei 22 000 szék­ből pedig 20 000. A belföldi kereskedelem ré­szére gyermekfotelokat, a „Tu­lipán” egyszemélyes heverőt és a Hargita étkezőgarnitúrát gyártják. A termelés jelentős emelkedését a jövő évtől vár­ják. Az idei év 66 milliós ter­melési értékkel szemben 1978- ra 100 milliót terveztek. Nincs munkaerő-probléma — két műszakban dolgoznak. Be­indították a felnőtt szakmai továbbképzést, 15 dolgozó megszerezte a szakmunkás­bizonyítványt. Az üzem teljes rekonstruk­ciója 1980-ra fejeződik be. A második csarnok építése már megkezdődött, 38 millió fo­rintba kerül majd. Addig a felületkezelő és kárpitosrészleg még a felszámolásra ítélt öreg gyárban működik. Szeretnének bemutatótermet berendezni Siklóson. Most folynak tárgyalások arról, hogy esetleg Pécsett, a mohácsi székgyárral együtt kapnának mintatermet. A pécsiek biztos örülnének. S. Zs. Több étolaj és margarin Befejezéshez közeledik a leg­nagyobb területen termesztett olajosnövény, a napraforgó be­takarítása; az ipar az idei ter­mésből az év hátralevő részé­ben és jövőre is az igények­nek megfelelő lakossági ellá­tást biztosíthat. A Növényolajipari Országos Vállalat az idei termésből 170 ezer tonna napraforgót vesz át a termelőktől. A szállítmá­nyokat az olajipari üzemek előzetes tervei szerint „non­stop" munkával dolgozzák majd fel, ezzel is enyhítve a raktá­rozási gondokat. A növényolaj­ipari feldolgozó üzemek 1977- ben fejlesztési alapjukból 50 millió forintot engedtek át a termelőknek; ebből az összeg­ből számos gazdaságban bő­vítették a tároló tereket, de a raktározási gondok végleges megoldása — az idei tapasz­talatok szerint is — további éveket vesz igénybe. Az idei termésből jó minő­ségű étolajat és margarint ké­szíthetnek. A magvak olajtar­talma a mérések szerint 50— 50,5 százalék, több a sok évi átlagnál. A növényolajipar 1977 hátra­levő időszakában a belkeres­kedelem összes megrendelését teljesíti. A következő hetekben a napraforgóból, illetve a rep­céből készített olajok aránya az előbbi javára tolódik el. Ezt jobban kedvelik a házi­asszonyok, ezért az ipar lehe­tőség szerint ilyen összetétel­ben továbbítja a kereskede­lemnek a szállítmányokat. Az előzetes számítások sze­rint idén a tavalyinál mint­egy 3300 tonnával több palac­kos étolajat hoznak forga­lomba és margarinból is vár­hatóan 11 százalékkal nagyobb lesz a belkereskedelmi értéke­sítés. Megkezdődött a IV. orvos- technikai konferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents