Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-23 / 292. szám

2 1977. október 23., vasárnap Dunántúli napló _________________________________________ T ermelnek ' cs felújított sertésteSepek Nyolcvanmilliós beruházás kél év alatt Negyven százalékkal nő a hízókibocsátás Tervezési-kivitelezési hibák és a vártnál gyorsabban elavult technológiák miatt a hetvenes évek közepén sok kritika érte a szakosított sertéstelepeket és az üzemeltető gazdaságokat. A telepek ráfizetéssel működtek, mivel az említett okok követ­keztében magas volt az állat­elhullás, s a telepek hízóki- bocsójtása messze elmaradt a férőhelykapacitás adta lehető­ségektől. Meg kellett kezdeni a telepek korszerűsítését. A sertéstelep-rekonstrukció Baranyában két évvel ezelőtt kezdődött, s most a befejezés­hez közeledik. A megyében épült 28 szakosított sertéstelep­ből 10 rekonstrukciója történt meg, illetve van közvetlenül a megvalósulás előtt. A rekonst­rukciós munkák idején a tele­peket — egy kivételével — nem vonták ki a termelésből, csökkentett kapacitással vagy mint a sombereki telep példá­ja is mutatja, teljes kapacitás­sal folyamatosan termeltek. Egyedül a szabadszentkirályi tsz évi 60 vagon hízókibocsá­tású telepét vonták ki hosz- szabb időre. A mintegy 80 millió forintos beruházást igénylő telepre­Simon Béla- gyüjtemény Siklóson Baranya legfiatalabb városa, Sik­lós müvésztelepei, múzeuma, tör­ténelmi emlékei révén máris komoly kultúrcentrum. A gyorsütemű kultu­rális fejlesztés — mint a városi rang egyik tényleges velejárója - szinte napról napra többet kell hogy nyújtson az ott élőknek, oda látogatóknak. Ezt szolgálja az a városmúzeum is, amelyet a Vajda János házban létesít a városi tanács. A múzeum — kétségtelenül legfőbb látnivalója, érdekessége a Simon Béla-gyüjtemény lesz, amelynek alap­ját 169 mű képezi. A túlnyomó rész­ben olajképeket tartalmazó gyűjte­mény ajándékozási szerződését a napokban írták alá. A kollekcióból — amíg a végleges elhelyezésre sor nem kerül — válogatott kiállítást ren­dez a Siklósi Művelődési Központ. Ez a kiállítás november 3-án nyílik meg. A Vajda János házban kialakítan­dó állandó kiállítás a következők­ben folyamatosan gyarapodik majd, hiszen Simon Béla a továbbiakban is a környék soknemzetiségű lakos­ságának életét, a Siklós környéki tájat kívánja ábrázolni, megörökíteni műveiben. Mint köztudott, hosszú ideig élt Alsószentmártonban, és be­robbanó művészi sikerei java ré­szét az ott festett képeivel, az ott magába szívott élményvilág művészi tükrözésével aratta. így a Siklós vá­rosi Tanács tulajdonképpen „haza­hívta” a művészt és alkotásait, ami­kor úgy döntött, hogy állandó tár­latot rendez a Munkácsy-díjas fes­tőnek munkálkodása egyik központjá­ban. konstrukció célja, a korszerű­sítés mellett, a kapacitás bőví­tése volt. Ezt a kettős célt a battériás malacnevelés megho­nosításával kívánták elérni a termelőüzemek. A pécsi AG- ROBER tervezői valamennyi re­konstrukciós tervet battériákra alapozták. Ezeket, a kezdetben csak az NDK-ból beszerezhető battériákat, ma már hazánk­ban is gyártják, az ISV és a KA-HYB vállalat is forgalmaz­za. NDK battériákat építettek be a sombereki, a vajszlói, a véméndi, a belvárdgyulai és a borjádi termelőszövetkezetben, ISV battériákat alkalmaztak a szabadszentkirályi és a mógo- gocsi tsz-ben, KA-HYB battéri­ákat pedig Szentlőrincen, Ba- ranyahídvégen és a Mohácsi Új Barázda 'Tsz-ben. A batté­riák növelik a férőhely-kapaci­tást, gyorsítják a rotációt, a higiénikus ketreces tartással pedig 10—12 százalékról 1—2 százalékra csökkentik a malac­elhullást. A hízókibocsátó ké­pesség 40 százalékkal emelke­dik, ez azt jelenti, hogy a re­konstrukció után ez a 10 te­lep 25—30 ezerrel több hízott sertést tud évente kibocsátani. A Szentlőrinci Úttörő Tsz re­konstrukciós telepén a harma­dik malacgenerációt nevelik már battériákban. A malacel­hullást 10 százalékról 2 száza­lék alá csökkentették. A bat­tériák által lehetővé vált ko­rai malacelválasztással egy kocaférőhelyen évente nem négy, hanem 8—9 kocát tud­nak leelletni. Ezzel, valamint a fűtő- és szellőzőberendezések korszerűsítésével a 2000-es te­lep hízókibocsátó kapacitása a rekonstrukció után évi 4000-re emelkedik. Szabadszentkirályon egy 18 millió forintos rekonstrukció fejeződött be a közelmúltban. Ebből a sertéstelep-korszerűsí­tésre 11 millió forintot fordítot­tak, és 7 milliós beruházással felépítettek egy modern Bábol- na-szárítót. A telep feltöltésé­re 2,5 millió forintért vásárol­tak KA-HYB tenyészanyagot. Az 500 kocás telep már üzemel és öt évi szünet után november 3-án születnek az első mala­cok a telepen. Szentkirályon az elletést is battériákban végzik majd, s így a malacok szü­letésüktől hízóba állításig higi­énikus rácson nevelkednek. Az első hízott sertésszállítmány 1978 júliusában indul innen a vágóhídra. A rekonstrukcióval a telep kibocsátóképességét 60 vagonról évi 84 vagonra növelték, s ezt a mennyiséget 1979-ben érik el. Rné A szabadszentkiiályi sertéskombinát Eltűnik a szénkályha a kísmotnrvonatokból Melegített levegővel fűtik a vagonokat Egy megkésett házi újítás sorsa Könnyen elviseli a fűtés akadozását az a vonatkupé­ban utazó utas, aki legfeljebb évente az ünrfepek alkalmával ül vonatra. De nem mindegy azoknak, akik rendszeresen, utaznak és nem is épp rövid távolságra. Dombóvárra sokan járnak és. télvíz idején előfor­dul, hogy a balatoni gyorsí­tott akkorra melegszik fel, mi­re már Dombóvár-alsóra ér. Elég, ha egy-kétszer „beüt" a hideg, megérzi azt a vese, a derék, sőt a tüdő is — úgy egy-két év múlva. Korszerű rekonstrukció Közeledik a Landler utca átadása A Mártírok útján jól halad a munka A kotrógépnek némi nézetel­térése támadt a postakábellel, ez kotorni akart, amaz nem hagyta, végül is a lóerő győze­delmeskedett. Hogy szerdán délelőtt elszakadt a posta törzskábele a Kodály Zoltán és a Landler Jenő utcák kereszte­ződésében, az egycsapásra hatszáz állomást „megsüketí­tett". A Posta Városi Távközlési üzemének brigádjai éjjel-nap­pal dolgoztak, hogy a hibát elhárítsák. Péntek hajnalra a hatszázból már csak harminc készülék maradt „süketnéma", de délutánra már azok is mű­ködtek. Amúgy a Landler Jenő utca közműrekonstrukciója befeje­ződött. Most ez a váratlan in­cidens késlelteti kissé a forga­lomnak való átadást, de az élelmesebb gépjárművezetők ebből nem csinálnak nagy gondot. Bár kint a tábla: „Minden jármű forgalma mind­két irányból tilos!” — azért csak behajtanak néhányon. Persze, már kész az útburko­lat, rajta a fehér pettyek azt is jelzik, hogy alakulnak majd a forgalmi sávok. A burkolat alá Befejező munkálatok a Landler utca sarkán meg több mint tízmillió forintot temettek. Ennyibe került ugyan­is a közműrekonstrukció és a fejlesztés. Csapadékcsatornát építettek, gázvezeték, postakó- bel, közvilágítás rekonstrukciót hajtottak végre. És a földbe került a Landler utcában az a távfűtő vezeték is, amely a Kórház térről leágazva a nyu­gati Mecsek-oldal ellátására hivatott. A Landler Jenő utca felső vége a majdani „Északi érintő útba” torkollik, amelynek a Sörgyár előtti szakaszán ugyan­csak nagy apparátussal folyik a közműépítés. — Teljes közműrekonstrukciót, illetve fejlesztést végez itt a Dél-dunántúli Vízügyi és Köz­műépítő Vállalat - tájékoztat Schreiner János, a Pécs—bara­nyai Beruházási Vállalat mély­építési osztályának vezetője. Mit jelent ez? Szennyvíz- és csapadékcsatornát, vízvezeté­ket, s a régi azbeszt-cement helyett nagyobb átmérőjű, kor­szerűbb acél gázvezetéket. Tény, hogy egyelőre tán csak a kivitelezők tudják egymás közt kiválogatni, melyik árok az Szombaton benépesültek a komlói, pécsi bányaüzemek: a Mecseki Szénbányák poli­tikai és gazdasági vezetése a Nagy Októberi Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére társadalmi munkát, kommunista szombatot szer­vezett: 4627 fő dolgozott föld alatt és napszinten, nyolc- százhetvenhatan pedig négy­órás társadalmi munkát vál­laltak. A műszakot teljesítők szombati keresetük ötven százalékát ajánlották föl, akik pedig különböző okok folytán nem teljesítettek mű­szakot ezen a napon, azok egynapi átlagbérük felét ad­ták. A befolyt összegből fő­ként kulturális-szociális léte­sítmények építésére, korsze­rűsítésére jut majd: Komlón az épülő művelődési köz­ponthoz jól jön az összeg, Szászváron a helyi Icultúrház- hoz, Pécsett pedig e pénz­ből támogatják a művelődé­llominuiiístaszomlial Szociális, kulturális célokra si házak, a Mecseki Szén­bányák kezelésében levő óvodák korszerűsítését, fel­újítását. A társadalmi munkát vég­zők üzemenként tevékenyked­tek, egyik helyen vasgyűjtés, másutt az üzem környékének rendezése, parkosítás volt. Vasasbányán szovjet kato­nákkal is találkoztunk, negy­venhármán jöttek segíteni az immár hagyományos kapcso­lat jegyében. Kiemelkedő munkát vé­geztek a villamos üzem dol­gozói, ahol nyolcszáznyolc- vanan vettek részt a munká­ban (a létszám 980 fő). A komlói Kossuth-bányán ö.t- százhuszonkilencen vállaltak műszakot, kilencvenhét fő pedig társadalmi munkát végzett. Kommunista szombatot tartottak az Egyesült Izzó pécsi elektronikai gyárában. A dolgozók összesen félmil­lió forintnyi termelést értek el, a lányok és asszonyok 15 ezer elektroncső szerelését vállalták. A kommunista mű­szakon a gyár csaknem négyszáz fővel vett részt. A munkáért járó bért saját szociális helyzetük javítására ajánlották fel. A Pécsi Vízmű 630 dol­gozója kommunista szombat­jának bérét, mintegy 50 003 forintot, óvodaépítésre és a VIT-aiapra ajánlotta fel. Kommunista szombatot tar­tottak a Hídépítő Vállalat komlói üzemében. Negyven­hat dolgozó elvégezte a leg­sürgetőbb gépjavításokat. Munkabérükből játékot vá­sárolnak a komlói óvodások­nak. övék. A járókelőknek kis hi- dacskák állnak rendelkezésük­re, amelyeken át az akadályo­kat leküzdhetik. A gépkocsik pedig kerülőúton juthatnak át a Rókus utcából és Édesanyák útjára. Mosl a Sörgyár és a Xavér- templom, azaz a Kodály Zoltán utca között folyik a közműépí­tés, az „Északi érintő út" Ifjú­ság útjára eső szakaszán már befejezték a' munkát. A „gép­fegyver-zakatolás is hamaro­san megszűnik, hiszen már a szegélykövezés folyik. Nagy, sárga tartályos „Csepel" ter­peszkedik az út közepén, víz­nyomással tisztítják a vízmű dolgozói a nemrég elkészült csapadékcsatornát - üzembe helyezés előtt meg kell szaba­dítani a homoktól, törmeléktől és egyéb „építőipari" hulla­déktól. Idelenn, az Alkotmány úti szakaszon a hegesztő kék fé­nye villog az árokfalakon. A gödör és földhányás között egy ittfelejtett fa ágai közt színes táblácska közli, hogy a fodrász azért dolgozik valahol a közelben ... Áll itt három vadonatúj tíz­emeletes lakóház is, egyelőre szinte megközelíthetetlenül. De a kivitelezők úgy' mondják, november közepére elkészülnek a munkával, december végére az út is kész lesz. Ha pedig a lakások kulcsátadása előbb megtörténik, akkor is lesz mód a beköltözésre, a Rókusclja utca felől belső felvonulási út áll majd a lakók rendelkezé­sére. Mártírok útja. Az egész ut­cát lezárták, egy kalap alatt elvégezték az összes esedékes rekonstrukciót, így összefüggő aszfaltréteget is kap. A na­pokon belül esedékes víz-rákö- téssel kész a munka közmű ré­sze, most az úttükröt készítik. Zilek dohognak, tolonganak a jelenleg patakmederhez ha­sonló utcában, készül a kavics­ágy, jön rá folyamatosan a beton is. A beruházó úgy látja, a hónap végéig elérnek vele a Megyeri útig, ha pedig a hó sem szól közbe, november vé­gére az út is elkészül. Zsalakó István Nagyon sokan közlekednek a MÁV Pécsi Igazgatóság te­rületén az úgynevezett GANZ kismotorvonatokkal: a motor­kocsi 2-3 vagont húz és min­degyikben egy széntüzelésű mini-, vagy behemót-kólyha pöfékel, amikor megkezdődik a fűtési szezon. A húszas-har­mincas években legyártott mo­torkocsik ma is jól bírják, nem is a sebességükkel van baj, hanem azzal, hogy a kályhák nehezen gyulladnak bé, gya­korta füstölnek, egy rossz gyár­kéménynél is vadabbul, vagy nem melegítenek, hiába bújik bele nyakig a szépruhás ka­lauz, mert ő fűti. Áz utasokat jól megköhögteti a szénpor, a kénszag és a korom is és persze nem egyenletes a hő­eloszlás. A Pécsi Igazgatóság több mint tíz vonalán szalad­nak még ilyen füstös kályhó- jú kismotorkák. Pécsről Báto- szék, Villány, Magyarbóly, Szi­getvár, Szentlőrinc, Sellye, Be- remend felé, vagy Kaposvár­ról Siófokra, Barcsra és Kö- zép-Rigócra. Nemrég két motorvonaton ki­iktatták a kályhákat, így a pécs —bátaszéki, pécs—Villány— magyarbólyi és a pécs—szent- lőrinc-sellye—szigetvári vona­lon. November elejétől egy újabb egységen is száműzik az olajkályhákat. Hazánkban kísérleti jelleg­gel csak itt próbálják ki a RPM engedélyével a pécsi há­zi újítás végtermékét, az olaj- tüzelésű, meleglevegőt befúvó készüléket. Az újítás már évek óta elkészült és parlagon he­vert a Pécsi Vontatási Főnök­ségen, ugyanis adminisztráci­ós körülményeskedések, el­avult paragrafusokat fontos­kodva betartó intelmek aka­dályozták meg, hogy az uta­sok javára kivitelezést nyer­jen. Az újítási akciót a von­tatási osztály kollektívái kez­deményezték és most végre sikerrel zárult. Az NDK gyártmányú SIROK- KÓ-t szerkezetileg „megpofoz­ták" egy kicsit, hogy távvezér­léssel szabályozhassa égési energiáit, kapacitását a mo­torvezető kocsinként. A szer­kezetet a vagon oldalába erő­sítették fel és hőjét, vagyis az általa felhevített levegőt az ablakok alatt lefektetett csőrendszerbe fúvatják — rend­kívül üzembiztosán, zajtalanul, szennyezés mentesen. Kapaci­tása egy óra alatt 15 ezer kalória, ami egyenletesen szét­osztható, szabályozható, üze­meltetése rendkívül olcsó és beruházással alig jár: egy ára csak 15 ezer forint. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gán 1978—79-től foko?atosan beszerzik a legmodernebb csehszlovák kismotorvonatokat és a régieket lecserélik. Már idén befut a tervek szerint né­hány csehszlovák példány. Mindegyik vagonját egyedileg légfűtéssel melegítik, sőt két szerelvényt is összekapcsol­hatnak úgy, hogy az egyedi és a motorvezetői fülkéből irá­nyított távfűtési vezérlés to­vábbra is marad. Ezek a mo­torvonatok 190 lóerősek, fény­csővilágítást kaptak, jól ru­góznak, szinte alig ráznak. Csuti J. Egy nap az eszterga mellett Tizenkét-tizenhárom éves gye­rekek álltak tegnap a Pécsi Sopiana Gépgyár szerszámgé­pei mellett. Természetesen ott voltak a szakemberek is, akik kommunista műszak keretében fogadták a pécsi 1-es sz. kert­városi általános iskola 7—8. osztályos tanulóit. A kisdiákok nem kis büszkeséggel mond­ták a műszak végeztével! egy napig gyári munkás voltam. A gyár KISZ-szervezete, a „Tye- reskova” szocialista brigád, s nem utolsósorban a pedagó­gusok hasznos dolgot kezde­ményeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents