Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-23 / 292. szám

1977. október 23., vasárnap 3 Dunántúlt napin A negykerékmeghajtásu Rába 180-as univerzális traktorra elöl és hátul egyidejűleg szerelhetők fel a munkagépek Nemzetközi géptalálkozó Bábolnán Export-orientált mezőgazdaság A teljes Rába-gépsor Zöldprogramot indít az IKR Műtrágyák gumikonténerben trágya szállítására egyaránt al­kalmasak. Egy konténerbe 800- 1000 kiló műtrágya fér, a kon­téneres szállítással a művelet tökéletesen gépesíthető, a szál­lítási veszteség a minimálisra csökkenthető. Az iparszerű mezőgazdaság hazai és sok tekintetben nem­zetközi élvonalát reprezentáló Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát hagyományos őszi kuko­ricabemutatóján azzal lepte meg a szakmai közvéleményt, hogy az úgynevezett „Farmer show-t" — magyar és külföldi gépeket, műszereket, agroké­miai készítményeket* és techno­lógiai eljárásokat gyártó cégek és kutató intézetek nemzetközi találkozóját rendezte meg. Rába-gépek A résztvevők munka közben tekinthették meg a jelenlegi legkorszerűbb kukoricatermelő gépeket, berendezéseket és el­járásokat, amelyek közül jóné- hány már nem is a ma, hanem a holnap mezőgazdaságát ve­títi elénk. Az egész bemutató azt sugallta, hogy Bábolna is­mét lépett, s ezt a lépést előbb utóbb egész mezőgazdasá­gunknak meg kell tennie. Az új irány az export-orientált ter­melés. A nemzetközi piacon csak a legújabb kutatási eredmények, a legfejlettebb technikai esz­közök és eljárások átvételével lehet eredményt elérni. Bábol­na és az IKR közös vállalat rendelkezik olyan koncentrált erőforrásokkal és nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek ké­pessé teszik erre. A rendszer megbízásából egy sor hazai és a hazai intézetekkel kooperáló külföldi kutató intézet dolgozik az egyre korszerűbb fajták ki­nemesítésén, a jobb biológiai háttér megteremtésén. Vegyi­üzemek és gépgyárak egész sora fáradozik azon, hogy Bá­bolna és az IKR részére aS^g- korszerűbb gépeket és vegy­szereket állítsák elő. Az IKR ma már 50 százalékban hazai gépekkel dolgozik. A háromnapos bábolnai gép­bemutató egyik legnagyobb ki­állítója. a Győri Vagon- és Gépgyár bemutatta az egész Rába erőgépcsaládot: a már ismert 240 lóerős Rába-Steigert, a Rába 180-as és a Rába 500- as traktort. Már 1300 Rába-Stei- ger dolgozik a magyar mező- gazdaságban. A gyár képviselői elmondották, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben nagyon várt Rábo 180-as univerzál trakto­rokból megkezdték a sorozat­gyártást. Még ebben az évben 200 darabot kap belőle a me­zőgazdaság, s az AGRO- TRÖSZT 1978-ra 600 darabot rendelt. Tekintve, hogy a gép iránt komoly külföldi — szocia­lista és tőkés — cégek is ér­deklődnek, a győriek nagyobb szériák gyártására is felkészül­tek. Most folyik a piackutatás a Rába 500-as traktor széria- gyártásának megkezdésére. Bábolnán munka közben mu­tatták be a licencvásárlás alapján a Rába traktorokhoz kifejlesztett munkagépeket is, amelyek szériagyártását a Va­gon- és Gépgyár új szombat- helyi gyára megkezdte. Ezek az IH 490-es tárcsa, az IH 720- as eke és az IH 770-es tárcsás borona. Az IH tárcsákból és ekékből már ez év negyedik negyedében 250 darabot szál­lít Szombathely, 1978-ra pedig IKR Bemutatták az új Rába Claas kombájnt, ez győri mo­torral működik, a HÓDGÉP öt­soros kukorica adapterével. Előnye a négy- és hatsorossal szemben, hogy a gép nem ta­possa le a kukoricasorokat. Három nagy cég — a John Deere, a Fortschritt és a Hess- ton — elhozta kukoricaszár be­takarító gépeit, berendezéseit. A kutató intézetek — Marton- vásáron és Szegeden is folyik Az amerikai Miller-cég újdonsága a Bábolnán bemutatott V- alakú tárcsa. Munkamélysége 35 centiméter, a talajt valósággal szétrobbantja, meglevegőzteti. Elsősorban a fermentumos és mik- róbás talajkezelésnél lesz jelentősége. Heavy-Duty Rigid Offset Disc @©Cífe©IE 900 tárcsa és 950 eke gyártá­sára fogadott el megrendelést a gyár. Újabb lépésként a győriek megvásárolták a korszerű pneumatikus műtrágya- és ta­lajfertőtlenítő kiszóró berende­zéssel felszerelt Cyclo 400-as kukoricavetőgép licencét is. A gyártás megindult, 1978 janu­ár-februárban, tehát még a tavaszi vetések előtt, 150 da­rab Cyclo vetőgépet dob piac­ra a gyár. Megjelentek a Rá­ba altalcjlazítók is — kétfélét mutattak be Bábolnán — ezek a 240, illetve az 500 lóerős Rába traktorral vontatva 60— 70 centi, sőt 120 centi mélyen képesek a törődött altalajt meglazítani. Nagy sikert aratlak Bábol­nán a különféle cégek által be­mutatott vontatott és önjáró folyékony műtrágyaszóró gé­pek. Ezek a jövő gépei. Sike­rük volt Bábolnán a Taurus gyár gumikonténereinek, ame­lyek szemcsés és folyékony mű­ez a munka — kinemesítették már a zöldszáron érő kukori­cákat. Különösen megnyerte a résztvevők tetszését a Hesslon cég kukoricaszár betakarító sora, a kétféle típusban bemu­tatott - 3 és 6 tonnás kiskaz- lakat rakó — járva kazlazó Stak Hand, a kazalemelő és -gyűjtő Stak Mover és a kazal kiadagoló Stak Feeder. Ezek igen nagy munkateljesítményű gépek a megfelelő víztartalmú szárból akár egy évig is tá­rolható tömör kazlakat készí­tenek. Bábolnán tavaly kísérlet­képpen 49 ilyen kiskazlat ké­szítettek, amelyek 10 hónapot bírtak ki romlási veszteség nél­kül. Az IKR ebben az évben indította el zöldprogramját, melynek keretében partnergaz- dasógainál a kukoricához, ga­bonafélékhez, cukorrépához és napraforgóhoz hasonlóan Hess- ton gépekre alapozva rend­szerbe vonják a szálastakar­mányok termelését — Rné — Az élet minősége Végül mégiscsak igazuk lett a szentlőrincieknek, kiharcolták, hogy náluk is megálljon a Me­csek expressz! Nem tudom, hány embert érint ez a MÁV- intézkedés, azt sem, mennyivel népszerűbbek most azok a nagyközségben, akik elintézték, az azonban biztos, hogy Szent- lőrinc lakóinak jobb a hangu­lata, pedig „pénzben” nem kaptak semmit. S itt van például az Egyesült Izzó Sopiana Gépgyára Lvov- Kertvárosban. — Ez a rész a tervek szerint forgácsoló tanműhely lett vol­na, időközben azonban módo­sították a terveket — mondja Kallós Miklós üzemvezető-he­lyettes. — Ennek sok-sok hát­rányát érezzük: a műhely ala­csony, nem daruzható, a nehéz dolgokat nem lehet gépre emelni, kicsi a raktár, az öltöző. Szép kis panaszlista, s fur­csamód Kallós Miklós nem pa­naszkodik. Csak leszögezte, mi a baj, a. lényeg azonban sze­rinte az, hogy ez a műhely a régi qyárral, annak gépeivel, a zsúfoltsággal nem is említhető egy napon. 1974-ben kezdtek költözni, folyamatosan indulta termelés, most pedig már csak­nem készen áll az új műhely- csarnok, amely a maga nemé­ben országos szinten is szá­mottevő. — A régi gyár szűk'volt, sö­tét, rosszul fűtött, elavult — mondja. — Itt a körülményeket maga is látja. Gépeink életko­ra három-négy év, de akadnak null-évesek is. Egész más itt a munka. Kék és zöld óriások, egy-egy emberé mindegyik. Régebben csak az idős „szaki” jutott ilyenhez, itt már a fiatalok se a köhögős, kétségbeejtően öreg gépeken kezdik. Ez pedig lé­nyeges, mert a létszámnak csak a fele tartozik a régiek közé. Száz ember 1975 után került ide, más szakmából vagy'ipa- ri tanulóként. Auth István nem a jó közér­zetéről beszél, hanem’ arról, mi kellene ehhez a közérzethez. Most épp mérges, mert elsza­kadt az ékszíja, köszönés nél­kül emelt el egy másikat vala­melyik, még gazdátlan gépről. — Ott szerzünk, ahol tudunk. A szerszámozottság országos szinten rossz. Nagyszerű gépe­ken dolgozunk, de sokan nem úgy becsülik őket, ahogy kelle­ne: jön boldog-boldogtalan, s nekiesik. Hogy mi kéne a jobb munkahelyi közérzetemhez? Például jobb munkaszervezés. Mondja, mi a különbség a rög­tön, a sürgős, a soronkívül és az azonnal között? Mert ezt a nyelvtanban nem tanultuk. — Mit jelent ez a „rago­zás"? — Néha minden érkező mun­kadarabbal változik az elkészí­tésére vonatkozó utasítás. Én szeretnék dolgozni, de gyakran nem tudom, mihez kapjak elő­ször. — A régi jobb volt? Auth István hökkenten néz rám. — Már hogy lenne jobb?! Az más, hogy panaszkodik az ember: ritkán járnak a buszok, kicsi és nem tiszta az öltöző. De itt ebédlő, orvosi rendelő van, szebb, korszerűbb üzem­ben dolgozunk új gépekkel, minden tágasabb, egészsége­sebb. Voltaképp olcsó dolog azt mondani, hogy jó az, ha vala­ki már csak amiatt panaszko­dik, mert még jobb körülmé­nyek között szeretne dolgozni. Hamarosan elkészül az új csarnok is. A műszaki átadás rendben lezajlott, de késik a daru, nemrég kezdték az alkat­részek szállítását. Egyelőre két szerelőbrigád dolgozik, ők már lejöttek a Szalai András utcá­ból. Hát az ő munkahelyi lég­körük javítására még bőven lesz mód: a hatalmas üzem­csarnok üresen áll, a fűtés a jövő feladata, a szociális lé­tesítmények elkészítési határ­ideje december 31. Furcsamód máris optimisták. Büszkén mutatják a csarnok nagy, feszített középrészét. Nem is annyira az egyedülálló épí­tészeti megoldás a lényeg, ha­nem, hogy szellős, tágas, han­gulatos lesz. Érdekes megol­dás az oldalra szerelt sugárzó- fűtés, a gombnyomásra harmo­nikaként összehúzódó, kinyíló ajtó — akkora, hogy a János vitéz óriása lábujjhegyen sé­tálgathatna rajta. — Igaz, egyelőre még a hiányosságokat lehet inkább fölvetni — mondja Vitári Mi­hály. — Nincs fűtés, takarítás. De ha végre kész lesz, s a bri­gádok már kint, végleges he­lyükön lesznek, akkor területre, gépesítettségre, környezetre te­kintettel, meg minden egyéb szempontból is sokkal jobb lesz a réginél. Átmegyünk a szociális épü­letbe. Az emeleten már minden kész, a frissen vilupálozott pad­ló, a fényesen csillogó öltöző­pult. Lent még köveznek, feste­nek, szerelnek. Forintokban nem számolható ki, mennyit jelent egy ember­nek a jó gép, a munkával való jó ellátottság, az ebédlő, az, hogy ebben a gyárban büfé, étterem van. Mindez nincs a borítékban. S igaz, hogy ritkán jár a busz, de az is igaz, hogy tavaly vagy tavalyelőtt még egyáltalán nem járt erre. Néha rossz, ha hibázik a munkaszer­vezés, de . .. És még sorolhatók ezek a dolgok, melyek minden­képp az élet minőségéhez tar­toznak, nem a miből, hanem a hogyan kérdésköréhez. Az öltöző folyosója végén egy ajtó, — a semmibe. Előtte gödör. Itt irodaépület lesz — mondják — ez pedig a liftajtó. Ők már látják .. . Szántó Péter Precíziós alkatrészeket szerelnek a korszerű műhelyben Befejezés előtt a gyár új óriás* csarnoka Folyik a munka a minden igényt kielégítő szociális épületnél Vásár után a Faiparinál Pécsi bútorok Brüsszelben Minden eddiginél nagyobb sikerrel szerepelt ''"bányán a fogyasztási cikkex szakvá­sárán a Pécsi Faipari Szö­vetkezet. A kiállító 29 fa­ipari szövetkezet közül a pé­csi termékek nyerték el az OKISZ által felajánlott első díjat. A napokban megkezdődött azoknak a bútoroknak a gyártása, amelyekre a BNV-n kapott megrendelést a szö­vetkezet. Több száz különböző mé­retű németalföldi és holland stílusú kisbútor, valamint száz tölgy ebédlőberendezés ké­szül az év visszalévő hetei­ben Pécsett. Valamennyit 1977-ben szállítják ki a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba és Hollandiába. A ve­vők kívánságára néhány da­rab először a Brüsszelben a november 10—14. között megrendezésre kerülő bútor­vásáron reprezentálja a ba­ranyai szövetkezetét. Mind a nyugatnémet, mind a holland vevők több évre szívesen lekötnék a pécsi szövetkezet kapacitását. De a szövetkezet szovjet kapcso­latainak is eleget kíván ten­ni. A szovjetek 1978-ra ismét t ■ •". rendeltek szalongornitúrákat, számszerint 1200-at. A nyu­gat-európai cégek jelezték: 1978-ban 500 ebédlőberen­dezést, 150 hálószoba-garni­túrát és több ezer szekrényt, komódot, asztalt, széket kí­vánnak vásárolni. A Pécsi Faipari Szövetkezet a hazai vásárlók igényeihez is Igyekszik rugalmasan al­kalmazkodni. Házi kiállító­termükben látható termékek közül jónéhányhoz 1978-ban hozzájuthatunk a FŐBUHA üzleteiben és a DOMUS áru­házakban. A bútordarabok külön-külön is megvásárol­hatók.

Next

/
Thumbnails
Contents