Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-23 / 292. szám
w Útmutatás hosszú távra A z MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülésén gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosszútávú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok, az üzemek hosszútávú fejlesztésében. A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat szerint a következő 15—20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszakigazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a jelenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszakváltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető tovább a létszám növelésével, hanem csak a termelékenység emelésével, ésszerű munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén létszámátcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a termelékenység emelése, nem csupán a munkástól, a vezetőtől követel többet, hanem a korábbinál nagyobb eszközöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezetvédelem ugyancsak növeli a beruházási igényeket. Kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Ez tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitánya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyomán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. Ezeknek a veszteségeknek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság eddigi növekedése. Éleződik a világpiaci verseny, termékeinknek a jövőben rendkívül erős konkurrenciával kell megküzdeniük. A megváltozott külső és belső helyzetben is fenn kívánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerkezeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pedig egyidejűleg korlátozzuk, illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal, a Szovjetunióval szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasági és iparágak fejlesztési irányainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világ- gazdasági követelményeket. így számoltak a világpiac megváltozott értékítéleteivel is. Tartósan felértékelődtek az energia- hordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában levő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommerszáruk, a hagyományos félkész- és késztermékek. (Pl. a méteráru, az egyszerű konfekcionált cikk stb.). Magyarország nyer az élelmiszer (gabona, hús, zöldség) továbbá a timföld, az alumínium exportján, magasabb áron való értékelésével. De a nyereség többszörösét ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag, az élenjáró technika behozatalán. Kivitelre kerülő késztermékeink túlnyomó többsége pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inflációs rátát követi, s gyakran el sem éri. A külgazdasági veszteségek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drágább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát a kevésbé jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítés szerkezeti átalakításának — hatása, így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztartási gépeket és elektronikus készülékeket (például a hűtőszekrényt, a televíziót, az automata mosógépet), amelyek a II. világháborút követő konjunktúra serkentői voltak, egyre nagyobb arányban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek feltételezik, hogy bizonyos termékeket mi is rendszeresen importáljunk — munkát és más erőforrásokat megtakarítva. Idehaza pedig a gazdaságosan és versenyképesen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani, olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymásközti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. M ire alapozzuk a villamos energia növekvő hazai termelését? Hogyan fejlesztjük közép és hosz- szú távon a mezőgazdaságot? MiJyen lesz a vegyipar, a gépipar és különböző ágainak holnapja? A műszaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencek, gyártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen vagy közvetett útmutatást a közleményből és majd a közlésre kerülő irányelvekről. Az állásfoglalás hosz- szú távon meghatározza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kormányzat a minisztériumok gazdaságfejlesztő — szervező, tervező, végrehajtó, szabályozó munkájának célját, tartalmát. Kedvez a jó Időjárás Jól halad a megyében ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a betakarítás, a vetés Szabadszentkirályon egy hónap óta alkatrészre várnak Megőrzésre méltó népi műemlék, tipikus német parasztház ad otthont a Keleti-Me- csek vidékére 250 évvel ezelőtt letelepült németség tájmúzeumának. Tornácos fa oszlopsora, az épülethez kapcsolódó lakóház fekvése, annak arányos, szép homlokzata mór messziről magára vonja a figyelmet. Jellegzetes paraszti szobabelső fogadja a látogatót, a további helyiségekben pedig a környék kézműiparának, az óbányai fazekasságnak, a pécsváradi mézeskalács és gyertyaöntő műhelynek, az ófalui faesztergályos-iparnak, s a kisújbányai favilla- és klumpakészítőknek tárgyi emlékei, szerszámai adnak betekintést négy itteni népi kismesterségbe. Száznegyven hektáron vetik a búzát Bicsérd határában. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 292. szám 1977. október 23., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Október második felében, a korábbi esős évekből azt szoktuk meg, hogy lábon álló kukorica uralja a földeket, a cukorrépa-betakarításnak is csak az elején tartanak a gazdaságok, felszántott földet pedig ritkán látni. Mozsgón azonban tegnap délelőtt már ilyet is láttunk, A szabadszentkirályi termelő- szövetkezetben dr. Tancsó József főagronómus örömteli és elszomorító híreket egyaránt tud mondani az őszi mezőgazdasági munkákról. A több mint 1200 hektáros kukorica terület felén 78 mázsás átlagterméssel befejezték a betakarítást, 200 vagon termény már a magtárban van. 650 hektáros búzaföldjük felén kész a vetés — terveik szerint azonban már közel kellene járniuk a befejezéshez. Több mint egy hónapja elromlott két erőgépük, a bajai szervizállomás azóta nem volt képes a pótalkatrészeket beszerezni. Felmerül a gondolat, hogy miért nem rendelkezik az állomás néhány üzemképes tartalék traktorral, hogy hasonló esetben a gazdaságok segítségére siethessen. Gond ebben a gazdaságban is, másutt is, hogy nem lehet káli- és foszfortartalmú műtrágyát kapni. Az időjárás kedvező most az elveszett napsütéses napokat később már nem lehet majd behozni. Drávátokon előbbre tartanak: a kukoricát 60 százalékban, 55 mázsás hektáronkénti átlagterméssel betakarították. A búza vetése ugyanilyen arányban kész, november másodikára befejezik. Cukorrépa területükön kevés a tennivaló, 85 százalékban kikerült a földből az értékes növény. Szigetváron a termelőszövetkezetben még kedvezőbb hírekkel fogad az elnök: 1590 hektáros kukoricaterületük felén az elmúlt évinél lényegesen jobb termésátlaggal betakarították a terményt. Napi 35—40 vagon kukorica kerül a szárítóba, majd az 1000 vagon befogadására alkalmas tárolókba. Nincsenek tárolási gondjaik, kevés ilyen gazdaság van a megyében, öt Clas Dominátoruk a hoboli határban 600 hektáros táblán dolgozott tegnap. Cukorrépaterületük 80 százalékán befejezték a munkát, 380 hektárról pedig már el is szállították a gyárba. Az őszi vetés csaknem kész, 1255 hektáros területből mindössze 120 hektár maradt á hét végére, jövő hét első napjaira, amikor már a mélyszántás is megkezdődik. Északabbra, Mozsgón 21 honvédségi jármű szállítja a terményt, 480 hektáros cukorrépaterületükből 300 hektárról levonultak a gépek, a munkások. Kukoricát 2500 hektáron termeltek — 900 hektár betakarítása van még vissza. A vetést is teljes erővel végzik: 1800 hektár búzából 1400 kész. A kétszáz hektár őszi árpával ugyancsak végeztek. Kétújfaluval telefonon beszéltünk: ma estig a kukorica- betakarítás kétharmadával végeznek, nyolc géppel november 7-re, a gazdaság történetében először, befejezik ezt a munkát. A búza vetésével még előbb végeznek: 1240 hektárból tegnapig 870 hektáron földbe került a vetőmag. A cukorrépából 1TÖ hektár van vissza, nagy gondot már ez sem okoz. L. J. A tájház megnyitása Cseri László felvétele Nemzetiségpolitikánk újabb szép példája Német tájház Mecseknádasdon A közös gyűjtés szép példája Pécs felől jövet a 6-os úton már messziről szemünkbe tűnik az az épületegyüttes, amely ezen túl a mecsekná- dasdi német tájháznak ad otthont. Tegnap délelőtt nagyszámú érdeklődő gyűlt össze Mecseknádasdon az idei múzeumi hónap kiemelkedő rendezvényére. A vendégek közt megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és a megye politikai és kulturális életének számos más képviselője, valamint Krauth János, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke és Réger Antal, a szövetség titkára. A nyitóünnepségen fellépett a palotabo- zsoki német trió, majd Sarka- diné Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesének ünnepi megnyitója következett, melyet német nyelven Schuth János, a Neue Zeitung munkatársa tolmácsolt. Takács Gyula elnökhelyettes a következő szavakkal hangsúlyozta nemzetiségi politikánk fontosságát. — Az utóbbi évtizedekben a nemzetiségi kérdés területileg nagy mértékben kiterjedt: kelet-európai kérdésből nyugateurópai kérdéssé, és európai kérdésből világjelenséggé vált. A jövőt tekintve bizonyos, hogy a nemzetiségek hosszú ideig való fennmaradásával, fejlődésükkel és létük kiteljesedésével kell számolni. Hazánkban a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat hangsúlyozza a nemzetiségi kérdés jelentőségét, amikor rámutat a helyes nemzetiségi politika feladataira a szocializmust épíő országok belső rendjének megszilárdításában, valamint az országok egymás közötti baráti kapcsolatainak elmélyítésében. A mecseknádasdi tájház szocialista r^emzetiségpolitikánk újabb szép példája: az állami és a helyi igazgatási szervek biztosította lehetőségeket méltó tartalommal töltötték meg a JanuS Pannonius Múzeum munkatársai és a környék nemzetiségi lakossága. — A tájház felújítása, tárgyi keretei állami támogatásból és a helyi tanács kitartó munkájából származnak — mondotta Takács Gyula. — A gyűjtő- és rendezőmunka Lantosáé Imre Mária muzeológus áldozatos tevékenységének eredménye. E gyűjtőmunkát azonban a környék, különösképpen Ófalu nemzetiségi lakói készséges együttműködéssel, a pécsi német gimnázium tanulói korábbi lelkes anyaggyűjtő munkával, a nádasdiak tereprendező társadalmi tevékenységgel támogatták. Töfftaz
