Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-21 / 290. szám

1977. október 21., péntek DunQntuli napló 3 Szemléletváltozásra van szükség! B efejeződött Baranya megyében a közép­fokú oktatásra jelentkezet­tek összesítése, ívekre ke­rültek a különféle listák, statisztikák. S ezek azt mutatják, hogy véglegesen elutasították gimnáziumi fölvételi kérelmét nem egé­szen harminc gyereknek. Hetven tizennégy éves fia­tal nem folytathatja ta­nulmányait szakközépisko­lában. S szakmunkásképzőből az ez évi felvételi időszak­ban — ötszáztizenkét gye­reket utasítottak el! 2880 fő jelentkezett, fölvet­tek ebből 2368 főt, tehát el­utasították az amúgyis kisszá­mú jelentkezőnek majdnem az egyötödét. Nem a szakmun­kásképzők, a felvételi bizott­ságok, talán még nem is a gyerekek tudásbeli hiányosságai okolhatók ezért. A megdöb­bentő számnak egészen más okai vannak: kisebb részben említhető az egészségügyi al­kalmatlanság; sok ifjú ember nem kellő módon mérte föl saját fizikai, szellemi képessé­geit. Másokat nem világosítot­tak föl kellő időben a válasz­tott szakma egészségügyi ne­hézségeiről, ismét másokról menet közben derült ki, hogy nem bírják a pályát. Az igazi ok azonban a rossz szemléletben keresendő. A ven­déglátóipar — mondják — az a pálya, ahol az ember ke­resni tud. Az 512-ből többen jelentkeztek erre a pályára — az indítékok, motívumok isme­retében nem merem leírni, hogy élethivatásra — mint az összes többire együttvéve. (Természetesen az „összes töb­bi" az ötszáztizenkettőn belül értendő.) Ha pedig tovább böngésszük a félezer elutasí­tott által választott — remény­telenül telített — foglalkozási ágakat, plasztikusan elébünk áll a sikerszakmák listája: ke­reskedelmi szakmák, kozmeti­kus, fényképész, fodrász, fog- technikus . . . Ezekre a sikerszakmákra nemcsak ez a félezer általá­nos iskolát végzett fiatal je­lentkezett, hanem jóval több. Őket azonban meg lehetett győzni, s más, számukra min­denképp hasznosabb szakmát választottak. Az 512 csalódott fiatal azonban a megyei, vá­rosi munkaügyi osztályok szár­nyai alá került, hogy a to­vábbiakban segédmunkásként, betanított munkásként folytas­sa. Esetleg bízva egy jövő évi sikeresebb fölvételiben. Kétségtelen, hogy zseblám­pával nehéz világosságot gyúj­tani a fejekben, hogy a fog­lalkozás megválasztása alap­Ötszáz jelentkezőt nem veitek lel a szakmunkásképzőkbe vető emberi jog, azonban kis­sé a közösségi és otthoni ne­velés csődje, ha ezek a gye­rekek kibukva a tömöttbukszá- jú szakmákból inkább csapot- papot hagyva munkába áll­nak, mint hogy valószerűbb ál­mokat realizáljanak. A könyörtelen számok azt is bizonyítják, hogy átlépve a szakmunkásképző kapuját, nem oldódik meg semmi. Az ipari tanulók között Baranyában — minden bizonnyal nemcsak eb­ben az egy megyében — há­romszor akkora a lemorzsoló­dás, mint a gimnáziumokban, ide sorolva az „elit" tagoza­tos középiskolai osztályokat is. A szakemberek szerint a szak­munkásképzési rendszer mere­ven épül fel a szerkezet je­lenlegi „hogyanja" miatt. A szakmunkásképzők gyengébb tanulmányi átlagú fiatalokat kapnak, ugyanakkor a tago­zat nélküli szakmunkásképzés képzettebb, az általános tár­gyakból is nagyobb tudású tanulókat igényelne. így aztán nem csoda, hogy a tanulmá­nyi idő alatt morzsolódik az anyag. Megyénkben külön gond a kollégiumi ellátás, illetve en­nek hiánya is. A képzés szin­te csak a Pécsen és a kör­nyékén lakó diákokra korláto­zódik, mert a távolabb lakók egy idő után elunják a napi bejárást, vagy az uzsoraalbér­letet. Lemorzsolódás az iskolapa­don kívül is van. Nemcsak a pályaválasztás, a pályakorrek­ció is jog. De az esztergá­lyosból átvedlett szobafestőse­géd, . vagy a fűtésszerelőből lett dinnyeárus képzése az ál­lamnak százhúszezer forintjá­ba kerül. m Esztergályosokkal beszélget­tem a minap. Látszólag min­denük megvan, jó fizetés, kor­szerű gépek. Mégis ott fog­ják hagyni munkahelyüket, esetleg a szakmát is. Egyikük a beszélgetés közben „szer­zett" magának ékszíjat, mert az ő gépéről is lelopták, a másik a sanyarú szociális kö­rülményekre hivatkozott, a har­madik arra, hogy nyelvtani is­meretei hiányosak, nem tud különbséget tenni a „soron Állami segítség műtrágyatárólók építéséhez A mezőgazdaságban nem elég hatékony a műtrágya-fel­használás, egyebek között azért, mert szakszerűtlenül tá­rolják a talajerőpótló anyago­kat. Az üzemeknek nincsen ele­gendő műtrágyatárolója, ahol megóvhatnák a vegyszereket a minőségromlástól. A kérdés megoldására az országban ed­dig öt agrokémiai társulás ala­kult, az ezekbe tömörült mező- gazdasági üzemek együttes anyagi érdekeltség alapján mű­trágyatároló-építési programot valósítanak meg. Az Agrotröszt a MÉM növényvédelmi és agro­kémiai főosztályával egyetértés­ben támogatja a fejlesztést. Amennyiben a társulások eleget tesznek az előirt felté­teleknek, az Agrotröszt megfe­lelő arányban hozzájárul a be­ruházási költségekhez. Abban az esetben lehet ezt igényelni, ha a műtrágyatároló építésé­nél figyelembe veszik az orszá­gos tárolóhálózat előre kijelölt helyeit, tehát egy-egy vidéken nem több létesitményt emelnek, hanem egy központi tárházat terveznek, s ily módon koncent­rálják a vegyianyagkezelést és -felhasználást. Az agrokémiai társulás által kiszolgált körzet általában 20-30 ezer hektár művelt terület, s ehhez is iga­zodnia kell a társulásoknak, amennyiben igénylik a támoga­tást. Az új tárházak alapterülete 1200 négyzetméternél nem le­het kisebb, és minden esetben messzemenően figyelembe kell venni a szociális létesítmények­re vonatkozó előírásokat. kívüli, sürgős és azonnali” munkák között, melyeket mind rendes tevékenységét megsza­kítva kellene elvégeznie. Dol­gozni szeretnének. . . ötszáztizenkettőt nem vesz­nek föl, a fölvettek negyede le­morzsolódik, egyes szakmákat a végzettek 15—30 százaléka hagy ott. S nem mindig ob­jektív okokból. Szántó Péter Pormintavevő készülék a Misinán A Misinán levő levegőszeny- nyeződést mérő új készülék a pécsi szakemberek rekonstruk­ciója. Pillanatnyilag Budapes­ten, az Országos Közegészség- ügyi Intézet levegővédelmi osz­tályán vizsgálják. Az egyhóna­pos próbamérések tapasztala­tairól dr. Várkonyi Tibor tudo­mányos osztályvezetőt kérdez­tük: — Ilyen pormintavevő készü­lék ezidáig nem volt hazánk­ban. Külföldről nem hoztunk, mert túlságosan drága. Az el­ső hazai konstrukció eddig na­gyon kedvező tulajdonságokat mutat. Alkalmas a folyamatos mintavételre, így az adott munkahely tényleges porszeny- nyeződésének megállapítására. Hazai alapanyagokból készült, programozható, szabadban és zárt térben egyaránt üzemel­tethető. A további vizsgálata­ink során szinte éjjel-nappal üzemeltetjük — „teherbíró" képességére is kíváncsiak va­gyunk. 0 párthatározat megvalósításáért Kukoricaválogatás a vetőmagüzemben Eredményes nőpolitika Javuló munkakörülmények a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Hét év folyamatos munkájá­nak eredményeként ma már számos változás jellemzi a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát nő dolgozóinak helyzetét. A fej­lődés az MSZMP Közúti Bi­zottsága nőpolitikái határoza­tának következetes megvalósí­tását jelenti. A kombinátban 830 nő dol­gozik. Közülük 372-en idősza­ki munkások. Az állandó mun­kaviszonyban állók az állatte­nyésztésben, növénytermesz­tésben, üzemi konyhákon, ve­tőmag- és takarmányüzemben, építőüzemben, műszaki és ad­minisztratív munkakörökben dolgoznak. A kombinát 90 szo­cialista brigádjában 331 nő te­vékenykedik. A kényelmes utazás, pontos munkakezdés érdekében me­netrendszerű autóbuszjárato­kat indítottak. Hét évvel ez­előtt két autóbuszuk volt. Ma már húsz járatuk közlekedik. ' Korszerű konyhák, éttermek kialakításával oldották meg a dolgozók étkeztetését. Ételszál­lító konténereket vásároltak, igy a mezőn dolgozókat ellát­ják. Egyben gondoskodtak a friss ivóvízellátásról és a kéz­mosási lehetőségről. A közel­jövőben bővítik a vetőmag­üzem, illetve létrehozzák a tö­rökdombi sertés- és takarmány­üzem konyháját. Folyamatosan építik a szo­ciális létesítményeket. Legutóbb a vetőmagüzemben, illetve Sá­torhelyen készült el az öltöző és fürdő. A beremendi növény- termesztési dolgozók részére is tervezik az öltöző és fürdő épí­tését. A lakásgondokon — főként egyedülálló nők és fiatal há­zaspárok részére — garzon­lakások építésével segítenek a jövőben. Műszaki, adminisztratív mun­kakörben 107 nő dolgozik. Kö­zülük mindössze 12-en nem rendelkeznek a munkakörük el­látásához szükséges iskolai vég­zettséggel. Az arány hamaro­san tovább javul, mivel öten jelenleg tanulnak. Kedvezőtlen képet mutat vi­szont az állandó munkaviszony­ban álló fizikai nő dolgozók képzettsége. A 305 főből 128 nem végzett 8 általánost. Erre részben magyarázat, hogy többségük már elmúlott 45 éves. Már évekkel ezelőtt bevezet­ték a gyerekek iskolai szün­időben való étkeztetését, illet­ve az idős és beteg családta­gok meleg étellel való ellátá­sát. Beremenden óvodát üze­meltet a kombinát, Károlyma- jorban és Sátorhelyen pedig patronálja a gyermekintézmé­nyeket. Cserébe felveszik a kombinát dolgozóinak gyerme­keit. Az iskolakezdet előtt min­den évben 100 000 forint ér­tékben vásárolnak a gyerekek­nek tanszereket és felszerelést. Rendszeresítették a nagycso­portos gyermeküdültetést is. Török Éva Az új Ptk. A tulajdonjog Rendelkezések váltak törvénnyé A Polgári TnekénaYkfun|aj­donjogra vonatkozó szabályai jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyainkban már nem felel­tek meg; ezért több vonatko­zásban módosításra szorultak. Az új rendelkezések közül ki­emeljük a tulajdoni korlátozá­sokról szóló több polgári tör­vénykönyvön kívüli jogszabály­nak a törvénykönyvbe való be­építését és azt, hogy a tulaj­donjogot szélesebb körben korlátozó rendelkezések alkal­mazása esetére a törvény egy­ségesen kártalanítási kötele­zettséget, illetve nagymérvű korlátozás esetén az ingatlan megvásárlásának vagy kisajátí­tásának kötelezettségét írja elő. A közös tulajdonra vonatko­zó új szabályozásnál a bírósá­gi gyakorlatban kialakult meg­oldások alapulvételét említjük meg, többek között azt, hogy a birtoklás és a használat kér­désében is a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. A társasház tulajdon jelentő­sége domborodik ki abban, hogy a törvény megadja a tár- sasháztulajdon fogalmát és azt, hogy az alapításhoz alapí­tó okiratra van szükség. Új jogintézmény a tartós földhasználat intézménye. A jö­vőben csak tartós földhaszná­lat formájában lehet beépíthe­tő állami és szövetkezeti föld- ingatlant akár jogi személynek, akár magánszemélynek rendel­kezésére bocsátani. A birtokvédelmi eljárások eddig a tanácsok szakigazga­tási szervei előtt indultak meg. Az új szabályok a bíróság ha­táskörébe utalják az eljárást, ha az ügyben a birtokláshoz vafó jog is vitás, továbbá ak­kor is, ha a birtoksértés elkö­vetése óta már egy év eltelt. Lényeges módosítás, hogy a szakigazgatási szerv — a ha­táskörébe utalt ügyekben — 15 napon belül köteles határo­zatot hozni.' A közszolgáltatásokra vonat­kozóan viszont — mivel a köz­szolgáltatások köre egyre in­kább bővül és jelentőségük is egyre inkább nő — az alap­vető szabályozást indokolt volt a Polgári Törvénykönyvben megadni. Kiemeljük az új sza­bályokból a felek egyenjogú­sága elvének kimondását és a szolgáltató, gazdálkodó szerve­zetek közhatalmi jellegű jogo­sítványainak kiküszöbölését. A magánszemélyek a belföl­di és külföldi utazásaik szerve­zéséhez mind gyakrabban igénybe veszik az utazási iro­dák szolgáltatásait. Ezek pol­gári jogi szerződésen alapul­nak, de a szerződésekre vonat­kozó jogi szabályozás hiány­zott. Az alapvető szabályok most az utazási szerződések keretei között megtalálhatók. A meg­rendelő például a díj csökken­tését és kárának megtérítését követelheti, ha a vállalkozó (utazási iroda) a szerződés tartalmától eltérően teljesít. Polgári jogunk eddig nem rendelkezett a nem vagyoni károk megtérítéséért való fele­lősségről. A bírói gyakorlat mindinkább elismerte már az ilyen károkért való felelőssé­get, de kiterjesztő értelmezés­sel eddig csak különböző költ­ségek és kiadások címén ítél­te meg a kártérítést a bíró­ság, nevezetesen a károsultat ért nem vagyoni hátrány kikü­szöböléséhez szükséges költsé­gek fogalma alá vonta a nem vagyoni károk enyhítéséhez, könnyebb elviseléséhez szüksé­gesnek vélt kiadásokat. Az új törvény rendelkezése lehetővé teszi nem vagyoni kór megtérítését is. Ennek indoka az, hogy méltánytalan lenne a súlyos hátrányt, sérelmet szen­vedőt a kárpótlástól, elégtétel­től elzárni, csupán azért, mert kára vagyoni mértékkel nem mérhető. Ki kell azonban hangsúlyoz­ni, hogy csak a súlyosabb nem vagyoni károk esetében lehet szó kártérítésről, akkor amikor a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvé­telét maradandóan megnehezí­ti, illetve életének tartós vagy végleges elnehezülését ered­ményezi. Az államigazgatási jogkör­ben okozott károkért való fele­lősség megállapításának felté­telei is változtak. Az új szabá­lyozás szerint a felelősség meg­állapításának az alkalmazott részéről az általános szabá­lyok szerinti felróható és jog­ellenes magatartás csupán a feltétele, valamint a károsult részéről a rendes jogorvoslati lehetőségek sikertelen igénybe­vétele. Ha viszont csak kisebb súlyú mulasztás vagy jogsza­bály értelmezési tévedés veze­tett a kár bekövetkezéséhez, nincs helye kártérítésnek. jogunknak a házastárs öröklésére vonatkozó szabályai helyességét sokat vitatták. A haszonélvezeti jog intéz­ménye a bonyolultabb életvi­szonyok által felvetett problé­mák megoldását kellően nem segítette. Meg kellett ugyan továbbra is tartani ezt az intézményt — nem utolsósorban azért, mert az emberek jogtudatába már begyökerezett — hátrányait azonban csökkenteni kellett. Ezt a célt szolgálja a ha­szonélvezet természetben vagy pénzben — időbeli korlátok között — történő megváltásá­nak lehetősége. A megváltás mértéke a hagyaték olyan há­nyada, amely a házastársnak a leszármazó örökösök számának figyelembe vételével egy gyer­mekrésznyi, ági vagyon esetén pedig egyharmados részt biz­tosít. Dr. Gátos György megyei bírósági elnökhelyettes Öröklési Vízzel, habbal, porral Korszerű gépjármű- fecskendődet kaptak a tűzoltók Két Tü 2-es középkjSegóri- ájú gépjárműfecskendőt vásá­rolt a Baranya megyei Tűzoltó Parancsnokság. A vízzel, hab­bal és porral egyaránt oltó gépjárműfecskendők ára 4 mil­lió 400 ezer forint. A Tü 2-esek megérkezésével egyidőben a régebbi típusú gépjárműfecskendőket felújított állapotban adják . át önkéntes tűzoltó egyesületeknek. Decemberben három Tü 4­es típusú gépjárműfecskendő is érkezik Baranyába. A három gépjárműfecskendő ára 22 mil­lió 800 ezer forint. A Tü 4-ese- ket az ÁFOR vásárolja és hasz­nálatra adja át a megyei pa­rancsnokságnak. A habbal oltó, nagy teljesítményű gépjármű- fecskendők az ásványolajtermé­kek tüzeinél is hatásosan hasz­nálhatók. A Tü 4-eseket a pé­csi, szigetvári, illetve a kom­lói parancsnokság kapja.

Next

/
Thumbnails
Contents