Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-21 / 290. szám

2 Dunántúli napló 1977. október 21., péntek „Repülő’- brigádok a bérlők szolgálatában A PIK jó kezdemén yezése Megreped a mosdókagyló, elromlik az ajtó zárja és a la­kás bérlőjének főhet a feje, kivel javíttassa meg. Ha ma­szek szerelő elvállalja a javí­tást, gyorsan megcsinálja, de borsos árat számít fel, ha a házkezelőségre bízza a javí­tást, olcsóbban megússza, ám közben gyakorolhatja a türe­lem erényét. Ezen kívánt segíteni a PIK, amikor tavaly áprilisban meg­alakította az első „repülő" sze­relőbrigádját, majd hamarosan még kettőt. Feladatuk, hogy a bérlők bejelentései alapján a helyszínre kiszállva elvégezzék azokat a kisebb javításokat, amelyek költségei 50 vagy 100 százalékban a bérlőket terhe­lik. Egy-egy brigádban villany- szerelő, vízvezetékszerelő és la­katos van. A vállalat legjobb, legmegbízhatóbb szakmunká­sai, akik ráadásul nem csupán egy szakmához értenek. Mind­egyiküknek egy külön kis anyagraktára van, s külön pénzkerete arra, hogy a kiske­reskedelemtől megvásárolhas­sák az éppen hiányzó anyago­kat. Ez a megoldás is a javí­tások gyorsaságát biztosítja. A szervezeti megoldás: 2000 bérleményre jut egy három fős brigád. Ez a javítási gyors- szolgálat olyannyira bevált, olyan népszerű a lakosság kö­rében, hogy egy-egy fővel meg kellett erősíteni a brigádokat. A közeljövőben pedig még két brigádot szervez a PIK. Az egyik az újmecsekaljai régi tí­pusú, a másik a panelházak­ban végez majd javításokat. D. I. Nők fóruma a KPVDSZ Művelődési Házban A XVII. KPVDSZ kulturális napok keretében tegnap dél­után Pécsett, a KPVDSZ Mű­velődési Házban a nők fóru­mát rendezték meg. A kereske­delemben, vendéglátóiparban és a pénzügyi intézményekben dolgozó nők kérdéseire, a me­gyei pártbizottság, a kereske­delmi pártbizottság, az SZMT, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága, a megyei és a vá­rosi tanács illetékesei válaszol­tak. Óvodát adtak át a Ledinán Korszerű létesítmény Dallal, tánccal köszöntötték az apróságok tegnap délután Pécsett, a Ledinán az óvoda átadására megjelent vendége­ket. A Baranya megyei Barom­fifeldolgozó- és Forgalmazó Közös Vállalat gyermeklétesít­ményét a Pécsváradi Építő Szövetkezet példás gyorsaság­gal, egy év alatt hozta létre igazán remek munkát végezve. A beruházás költsége meg­haladja a 12 millió forintot. A sötétkék színűre festett épület­ben hat foglalkoztató kapott helyet, melyekben egyszerre 150 gyerek töltheti el haszno­san az „ovi-időt”. A termeket nagy ajtókkal választották el egymástól, melyek kinyitásával lehetővé válik a térigényes já­tékos foglalkozás is. A célsze­rű belső kialakítás mellett a BARANYATERV tervező kollek­tíváját dicséri a színek jó ki­Tanulás a szövetkezetekben Közművelődési aktíva a szövetkezeti iparban 99 Elhaltak” a munkáskórusok? Kibővített megyei, szövetke­zeti közművelődésügyi aktíva­ülést tartottak tegnap a Kl- SZÖV Székházában. A Pécs vá­rosi Ipari Szövetkezetek pártbi­zottsága és a KISZÖV közös kezdeményezésére meghirdetett aktívaülésen százhúsz küldött: szövetkezeti elnökök, párttitká­rok, aktivisták, propagandisták 'képviselték a megye szövetke­zeti iparának mintegy nyolc­ezer dolgozóját. Maletics Miklós, a pártbi­zottság titkára köszöntötte az aktívaülés résztvevőit, valamint választása. A nyílászáró szer­kezetek és az öltözőszekrények korálipirosak, melyek harmoni­kusan illeszkednek az oldalfa­lak faborításához. A parkettás, tágas szobákban a természetes fényt az oldalablakokon kívül a mennyezeten elhelyezett fe­lülvilágítók is biztosítják. Az egyik legszebb pécsi vállalati óvodában a babák, az autók még némán „pihennek" a pol­cokon, de néhány nap múlva benépesülnek a termek, s meg­kezdődhet az önfeledt játék. Az ünnepélyes avatáson megjelent Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettese és Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának általános el­nökhelyettese. — r. n. — Eredeti márkás farmerek a Május I. Ruhagyárból Aláírták a kooperációs szerződést A Hungarotex, az Interco- operation Rt, a Pannónia Kül­kereskedelmi Vállalat és a Má­jus 1. Ruhagyár vezetői, vala­mint Mel Bacharach, a Levi Strauss cég alelnöke csütörtö­kön a Hilton Szállóban aláír­ták azt a szerződést, amelynek alapján a Május 1. Ruhagyár­ban évente egymillió—egymil­lió 200 ezer farmernadrágot fognak gyártani. Viszonylag rövid előkészítő tárgyalássorozat után kötötték meg az öt évre szóló szerző­dést. Az évente mintegy 1,2 milliárd dollár forgalmat lebo­nyolító amerikai cég 25 ezer céggel áll kapcsolatban, de most első ízben kötött olyan megállapodást, amelynek so­rán a márkát, a gyártási licen- cet, valamint a komplett var­rógépsorokat, berendezéseket bocsátja a vele szerződő vál­lalat rendelkezésére. ,,A terme­léshez szükséges alapanyago­kat, kellékeket is a Levi S. cég biztosítja. öt év alatt összesen mintegy 4,5 millió farmernadrág készül a Május 1. Ruhagyár marcali gyárában, egy-egy darab 30 perc alatt. A szerződött meny- nyiség 40 százalékát a magyar kereskedelem értékesíti belföl­dön, a többit pedig a Levi S. cég visszavásárolja. A Magyar- országon varrt farmernadrágok színben, anyagban, fazonban a cég által követett mindenkori legújabb divatirányzatnak meg­felelően készülnek. A tervek szerint 1978 köze­pétől már folyamatosan áru­sítják a hazai üzletekben a Magyarországon készült valódi márkás farmereket. Eredményes kísérlet Az országban először a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban próbálták ki, miként lehet naprakészen műtrágyát hordani egyenest a földekre a gyárból. A MÉM megbízásából folyt ez a kí­sérlet, mely az elmúlt napok­ban zárult és tartott júliustól; vagyis ez volt az első őszi műtrágyázási kampány a gazdaságban. A Péti Nitro­gén Művekből ezalatt kétezer tonna komplex műtrágyái szállítottak el az újdonságnak számító gumikonténerekben, melyeket a Taurus Gumigyár gyártott. Egy konténerbe 700—750 kiló műtrágya fér és reggel­re 120 érkezett a gazdaság gépkocsijaival a földekre, ahol rögtön a trágyaszóró gépekbe, vagy a repülőgép­be rakták. A három rakodó a gyárból a földekre és az egy targoncakezelő minden délután megérkezett Mezőfalváról a péti gyárba és öttől éjjel tízig megrakta a konténereket. Egyet mind­össze két perc alatt töltöttek meg. A két—három teherautó folyamatosan szállította azo­kat és 5—6 óra alatt célba ér­tek egy fuvarral, vagyis a földtáblák szélén rakodtak ki. Az egész akció: délután öt­től legfeljebb 10-12 óra hosszat tartott. Bebizonyosodott, hogy ol­csóbb így szállítani a műtrá­gyát, mindazok ellenére, hogy általában a közúti fuvar jó­val drágább, mint a vasúti. A jól zárható konténerekből egy csepp trágya sem potyo­gott ki, hisz csak egyszer ra­kodtak meg Péten. Nem rak­tározták sem napon, sem esőben, így az időjárás okoz­ta kárról nem beszélhetünk. Vasúton három-négy nap alatt ért volna Mezőfalvára egy szállítmány, míg így 10— 12 óra alatt. Ha vagonban továbbítják, legalább har­minc-negyven rakodó, segéd­munkás dolgozott volna, míg így három ember elvégezte az összes munkát helyettük. A kísérlet bevált, tehát hamarosan az országos elter­jesztése következik. Cs. J. Szenvedélyes gyűjtök Erdőhelyi Kálmán numizmatikus Hívei foglalkozik a numizmatika? Hogyan lett numizmatikus? Mivel foglalkoznak a numizma- tikusok? S egyáltalán mi is a numizmatika? Elsősorban ezek­re a kérdésekre próbáltam vá­laszt kapni a Magyar Éremgyűj­tők Egyesülete Baranya megyei csoportjának legutóbbi foglal­kozásán. Eszéki Ottó, a megyei cso­port másodtitkára elmondta, hogy a mintegy 400 tagú klub­juknak zömében pécsi, bara­nyai tagjai vannak, de többen eljárnak a szomszédos megyék­ből is foglalkozásaikra. Prog­ramjaik között szerepel még évente négy éremcsere-közvetí- tés (árverés), valamint egy köz­gyűlés (az ideit vasárnap ren­dezik). A klub teljesen önellátó, anyagi fedezetét a tagdíjak­ból, illetve az éremközvetité- seken befolyt adókból (az el­adott érmék értékének 10 szá­zaléka) biztosítják. A hetenkén­ti foglalkozásokon kötetlen jel­legű érem- és egyéb antik tár­gyak cseréjére, eladására ke­rül sor. Akik nem tagjai a MÉE- nek, azok is hozhatnak be ér­meket, s azokat itt helyben ér­tékelik, majd árusítják. Most egy ilyen összejövetelen vettem részt. * Délelőtt fél 10-kor már meg­telt a MÉE baranyai csoportjá­nak Rákóczi úti klubterme. Több mint száz ember jött el erre a foglalkozásra, hogy cse­réljen, eladjon, vásároljon, vagy éppen csak nézelődjön. A sok régi pénztől, százéves órák­tól, ezüstláncoktól, köcsögöktől roskadásig megteltek az aszta­lok. A sarokban kopaszodó, idős férfi ül. Asztalán aktatás­ka és könyvek fekszenek. — A könyveket is árulja? Nemmel válaszolt. Beszélge­tésbe elegyedtünk. Már közel négy évtizede gyűjtő és tudo­mányos munkássággal is fog­lalkozik ezen a területen. Együtt próbáltuk kimondani, hogy tulajdonképpen mi is a numizmatika. A lexikonokban azt írják: „A régi érmek, pén­zek gyűjtésével foglalkozó tu­domány. A történelem segéd- tudománya.” Ennél többet nem tudtunk kihámozni, mert ahogy mondta is — ez még mindig nagyon vitatott téma. — Hogyan lett numizmatikus? — Latin-görög szakos tanár voltam, így közel állt a hiva­tásomhoz. Találtam két római pénzt a határban, megtetszett, folytattam a gyűjtést. Szeretem a történelmet. Szakkörben is­merkedtem meg a tudomány­nyal, kedvet kaptam hozzá . . . — Ki mit gyűjt? — A technikailag hibás pén­zeket, Árpád „vegyes-ház" pénzeit, római koloniális pén­zeket . . . Még több, különböző korra utaló válasz elhangzott, me­lyekből kiderült: az igazi gyűj­tés specializálódik. Egy ember­nek se pénze, se ideje nincs ahhoz, hogy egyidőben rész­letesen mindennel foglalkozni tudjon. „Csak szenvedéllyel le­het csinálni. Nekem gyermek­korom óta szinte minden sza­bad időm, zsebpénzem erre megy el. Nincs kártya, kocs­ma ...” — mondta az egyik gyűjtő. J. F. T. az elnökségben helyet foglaló és a vitában felszólaló Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Csanálosi Sándornét, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak munkatársát. Az aktívaülés vitaindító elő­adással kezdődött. Dr. Kerényi Judit, a szövetkezeti párt vb tagja, a KISZÖV osztályvezető­je, a szövetkezeti ipar közmű­velődési tevékenységéről és an­nak fejlesztésével kapcsolatos további feladatairól szólt elő­adásában. Újszerű kezdemé­nyezésként vetődött fel: „Szer­vezzenek a ma már több he­lyen ezer főt foglalkoztató szö­vetkezetek helyben tanulási le­hetőséget a Dolgozók Általá­nos Iskolájának elvégzésére". A kezdeményezést érdemes a gyakorlatban is mielőbb meg­valósítani, hiszen — mint ahogy az a vitaindító előadás­ban is elhangzott — a gazda­sági termelőmunkában élen já­ró szövetkezeteknél nem ritka, hogy száz—százhúsz dolgozó nem végezte el a nyolc általá­nos iskolát. Gerner István, a ma már or­szágos hírű KISZÖV Néptánc­együttes vezetője a baranyai néptánckultúra fellendítését szorgalmazta hozzászólásában és egyben javaslattal is élt: le­gyen a szövetkezeti ipar nép­táncegyüttese valóban a szö­vetkezeti ágazat egyik kulturá­lis fellegvára, és kérte a szö­vetkezeti vezetőket, hogy pro­pagálják és támogassák az együttes munkáját, tevékenysé­gét a szövetkezeti fiatalok kö­rében is. Szeibert Dezső a közműve­lődéspolitikai munka átfogó értékelése mellett tényekkel és számokkal igazolta, hogy a hajdanán oly nagy hírű mun­káskórusok mind kevesebben vannak a megye szövetkezeti iparában. Javasolta a Siklósi Vegyeskórus nevében, hogy a szövetkezeti ipar újra legyen kezdeményezője a nagy hírű munkáskórusok létrehozásának és gyakorlati működtetésének egyaránt. A Sellyéi Ormánság nép­táncegyüttes vezetője, Csutorás Sándorné javasolta, hogy a megyei szinten működtetett KISZÖV Néptáncegyüttes mel­lett a nagy nemzetiségi ha­gyományokkal rendelkező Or­mánság* népművészeti és folk­lór hagyományait a szövetkeze­ti mozgalom táncegyüttese dol­gozza fel és mutassa be elő­adásaival országos szinten. A közművelődési aktivaülés Maletics Miklós Pártbizottsági titkár zárszavával ért véget. M. M. Megtárgyalták megyénk nemzetiségi dolgozóinak helyzetét Baranyában hatvanezerre te­hető a nemzetiségi lakosság, háromnegyedük német és egy­negyedük a délszláv. A Bara­nya megyei Tanács nemzetisé­gi kérdéssel foglalkozó bizott­sága tegnapi ülésén a mező- gazdaságban és az iparban foglalkoztatott nemzetiségi la­kosság anyagi viszonyairól esett legtöbb szó a helyzetfeltáró beszámoló nyomán. A bizottság feladata, hogy komplex módon értékelje és vizsgálja a nemzetiségiek anya­gi, gazdasági és szociális, va­lamint kulturális helyzetét. Ez utóbbihoz jelentős segítséget ad kutatásaival az MÍA Du­nántúli Tudományos Intézete.

Next

/
Thumbnails
Contents