Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-21 / 290. szám
2 Dunántúli napló 1977. október 21., péntek „Repülő’- brigádok a bérlők szolgálatában A PIK jó kezdemén yezése Megreped a mosdókagyló, elromlik az ajtó zárja és a lakás bérlőjének főhet a feje, kivel javíttassa meg. Ha maszek szerelő elvállalja a javítást, gyorsan megcsinálja, de borsos árat számít fel, ha a házkezelőségre bízza a javítást, olcsóbban megússza, ám közben gyakorolhatja a türelem erényét. Ezen kívánt segíteni a PIK, amikor tavaly áprilisban megalakította az első „repülő" szerelőbrigádját, majd hamarosan még kettőt. Feladatuk, hogy a bérlők bejelentései alapján a helyszínre kiszállva elvégezzék azokat a kisebb javításokat, amelyek költségei 50 vagy 100 százalékban a bérlőket terhelik. Egy-egy brigádban villany- szerelő, vízvezetékszerelő és lakatos van. A vállalat legjobb, legmegbízhatóbb szakmunkásai, akik ráadásul nem csupán egy szakmához értenek. Mindegyiküknek egy külön kis anyagraktára van, s külön pénzkerete arra, hogy a kiskereskedelemtől megvásárolhassák az éppen hiányzó anyagokat. Ez a megoldás is a javítások gyorsaságát biztosítja. A szervezeti megoldás: 2000 bérleményre jut egy három fős brigád. Ez a javítási gyors- szolgálat olyannyira bevált, olyan népszerű a lakosság körében, hogy egy-egy fővel meg kellett erősíteni a brigádokat. A közeljövőben pedig még két brigádot szervez a PIK. Az egyik az újmecsekaljai régi típusú, a másik a panelházakban végez majd javításokat. D. I. Nők fóruma a KPVDSZ Művelődési Házban A XVII. KPVDSZ kulturális napok keretében tegnap délután Pécsett, a KPVDSZ Művelődési Házban a nők fórumát rendezték meg. A kereskedelemben, vendéglátóiparban és a pénzügyi intézményekben dolgozó nők kérdéseire, a megyei pártbizottság, a kereskedelmi pártbizottság, az SZMT, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága, a megyei és a városi tanács illetékesei válaszoltak. Óvodát adtak át a Ledinán Korszerű létesítmény Dallal, tánccal köszöntötték az apróságok tegnap délután Pécsett, a Ledinán az óvoda átadására megjelent vendégeket. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó- és Forgalmazó Közös Vállalat gyermeklétesítményét a Pécsváradi Építő Szövetkezet példás gyorsasággal, egy év alatt hozta létre igazán remek munkát végezve. A beruházás költsége meghaladja a 12 millió forintot. A sötétkék színűre festett épületben hat foglalkoztató kapott helyet, melyekben egyszerre 150 gyerek töltheti el hasznosan az „ovi-időt”. A termeket nagy ajtókkal választották el egymástól, melyek kinyitásával lehetővé válik a térigényes játékos foglalkozás is. A célszerű belső kialakítás mellett a BARANYATERV tervező kollektíváját dicséri a színek jó kiTanulás a szövetkezetekben Közművelődési aktíva a szövetkezeti iparban 99 Elhaltak” a munkáskórusok? Kibővített megyei, szövetkezeti közművelődésügyi aktívaülést tartottak tegnap a Kl- SZÖV Székházában. A Pécs városi Ipari Szövetkezetek pártbizottsága és a KISZÖV közös kezdeményezésére meghirdetett aktívaülésen százhúsz küldött: szövetkezeti elnökök, párttitkárok, aktivisták, propagandisták 'képviselték a megye szövetkezeti iparának mintegy nyolcezer dolgozóját. Maletics Miklós, a pártbizottság titkára köszöntötte az aktívaülés résztvevőit, valamint választása. A nyílászáró szerkezetek és az öltözőszekrények korálipirosak, melyek harmonikusan illeszkednek az oldalfalak faborításához. A parkettás, tágas szobákban a természetes fényt az oldalablakokon kívül a mennyezeten elhelyezett felülvilágítók is biztosítják. Az egyik legszebb pécsi vállalati óvodában a babák, az autók még némán „pihennek" a polcokon, de néhány nap múlva benépesülnek a termek, s megkezdődhet az önfeledt játék. Az ünnepélyes avatáson megjelent Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának általános elnökhelyettese. — r. n. — Eredeti márkás farmerek a Május I. Ruhagyárból Aláírták a kooperációs szerződést A Hungarotex, az Interco- operation Rt, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és a Május 1. Ruhagyár vezetői, valamint Mel Bacharach, a Levi Strauss cég alelnöke csütörtökön a Hilton Szállóban aláírták azt a szerződést, amelynek alapján a Május 1. Ruhagyárban évente egymillió—egymillió 200 ezer farmernadrágot fognak gyártani. Viszonylag rövid előkészítő tárgyalássorozat után kötötték meg az öt évre szóló szerződést. Az évente mintegy 1,2 milliárd dollár forgalmat lebonyolító amerikai cég 25 ezer céggel áll kapcsolatban, de most első ízben kötött olyan megállapodást, amelynek során a márkát, a gyártási licen- cet, valamint a komplett varrógépsorokat, berendezéseket bocsátja a vele szerződő vállalat rendelkezésére. ,,A termeléshez szükséges alapanyagokat, kellékeket is a Levi S. cég biztosítja. öt év alatt összesen mintegy 4,5 millió farmernadrág készül a Május 1. Ruhagyár marcali gyárában, egy-egy darab 30 perc alatt. A szerződött meny- nyiség 40 százalékát a magyar kereskedelem értékesíti belföldön, a többit pedig a Levi S. cég visszavásárolja. A Magyar- országon varrt farmernadrágok színben, anyagban, fazonban a cég által követett mindenkori legújabb divatirányzatnak megfelelően készülnek. A tervek szerint 1978 közepétől már folyamatosan árusítják a hazai üzletekben a Magyarországon készült valódi márkás farmereket. Eredményes kísérlet Az országban először a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban próbálták ki, miként lehet naprakészen műtrágyát hordani egyenest a földekre a gyárból. A MÉM megbízásából folyt ez a kísérlet, mely az elmúlt napokban zárult és tartott júliustól; vagyis ez volt az első őszi műtrágyázási kampány a gazdaságban. A Péti Nitrogén Művekből ezalatt kétezer tonna komplex műtrágyái szállítottak el az újdonságnak számító gumikonténerekben, melyeket a Taurus Gumigyár gyártott. Egy konténerbe 700—750 kiló műtrágya fér és reggelre 120 érkezett a gazdaság gépkocsijaival a földekre, ahol rögtön a trágyaszóró gépekbe, vagy a repülőgépbe rakták. A három rakodó a gyárból a földekre és az egy targoncakezelő minden délután megérkezett Mezőfalváról a péti gyárba és öttől éjjel tízig megrakta a konténereket. Egyet mindössze két perc alatt töltöttek meg. A két—három teherautó folyamatosan szállította azokat és 5—6 óra alatt célba értek egy fuvarral, vagyis a földtáblák szélén rakodtak ki. Az egész akció: délután öttől legfeljebb 10-12 óra hosszat tartott. Bebizonyosodott, hogy olcsóbb így szállítani a műtrágyát, mindazok ellenére, hogy általában a közúti fuvar jóval drágább, mint a vasúti. A jól zárható konténerekből egy csepp trágya sem potyogott ki, hisz csak egyszer rakodtak meg Péten. Nem raktározták sem napon, sem esőben, így az időjárás okozta kárról nem beszélhetünk. Vasúton három-négy nap alatt ért volna Mezőfalvára egy szállítmány, míg így 10— 12 óra alatt. Ha vagonban továbbítják, legalább harminc-negyven rakodó, segédmunkás dolgozott volna, míg így három ember elvégezte az összes munkát helyettük. A kísérlet bevált, tehát hamarosan az országos elterjesztése következik. Cs. J. Szenvedélyes gyűjtök Erdőhelyi Kálmán numizmatikus Hívei foglalkozik a numizmatika? Hogyan lett numizmatikus? Mivel foglalkoznak a numizma- tikusok? S egyáltalán mi is a numizmatika? Elsősorban ezekre a kérdésekre próbáltam választ kapni a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Baranya megyei csoportjának legutóbbi foglalkozásán. Eszéki Ottó, a megyei csoport másodtitkára elmondta, hogy a mintegy 400 tagú klubjuknak zömében pécsi, baranyai tagjai vannak, de többen eljárnak a szomszédos megyékből is foglalkozásaikra. Programjaik között szerepel még évente négy éremcsere-közvetí- tés (árverés), valamint egy közgyűlés (az ideit vasárnap rendezik). A klub teljesen önellátó, anyagi fedezetét a tagdíjakból, illetve az éremközvetité- seken befolyt adókból (az eladott érmék értékének 10 százaléka) biztosítják. A hetenkénti foglalkozásokon kötetlen jellegű érem- és egyéb antik tárgyak cseréjére, eladására kerül sor. Akik nem tagjai a MÉE- nek, azok is hozhatnak be érmeket, s azokat itt helyben értékelik, majd árusítják. Most egy ilyen összejövetelen vettem részt. * Délelőtt fél 10-kor már megtelt a MÉE baranyai csoportjának Rákóczi úti klubterme. Több mint száz ember jött el erre a foglalkozásra, hogy cseréljen, eladjon, vásároljon, vagy éppen csak nézelődjön. A sok régi pénztől, százéves óráktól, ezüstláncoktól, köcsögöktől roskadásig megteltek az asztalok. A sarokban kopaszodó, idős férfi ül. Asztalán aktatáska és könyvek fekszenek. — A könyveket is árulja? Nemmel válaszolt. Beszélgetésbe elegyedtünk. Már közel négy évtizede gyűjtő és tudományos munkássággal is foglalkozik ezen a területen. Együtt próbáltuk kimondani, hogy tulajdonképpen mi is a numizmatika. A lexikonokban azt írják: „A régi érmek, pénzek gyűjtésével foglalkozó tudomány. A történelem segéd- tudománya.” Ennél többet nem tudtunk kihámozni, mert ahogy mondta is — ez még mindig nagyon vitatott téma. — Hogyan lett numizmatikus? — Latin-görög szakos tanár voltam, így közel állt a hivatásomhoz. Találtam két római pénzt a határban, megtetszett, folytattam a gyűjtést. Szeretem a történelmet. Szakkörben ismerkedtem meg a tudománynyal, kedvet kaptam hozzá . . . — Ki mit gyűjt? — A technikailag hibás pénzeket, Árpád „vegyes-ház" pénzeit, római koloniális pénzeket . . . Még több, különböző korra utaló válasz elhangzott, melyekből kiderült: az igazi gyűjtés specializálódik. Egy embernek se pénze, se ideje nincs ahhoz, hogy egyidőben részletesen mindennel foglalkozni tudjon. „Csak szenvedéllyel lehet csinálni. Nekem gyermekkorom óta szinte minden szabad időm, zsebpénzem erre megy el. Nincs kártya, kocsma ...” — mondta az egyik gyűjtő. J. F. T. az elnökségben helyet foglaló és a vitában felszólaló Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Csanálosi Sándornét, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársát. Az aktívaülés vitaindító előadással kezdődött. Dr. Kerényi Judit, a szövetkezeti párt vb tagja, a KISZÖV osztályvezetője, a szövetkezeti ipar közművelődési tevékenységéről és annak fejlesztésével kapcsolatos további feladatairól szólt előadásában. Újszerű kezdeményezésként vetődött fel: „Szervezzenek a ma már több helyen ezer főt foglalkoztató szövetkezetek helyben tanulási lehetőséget a Dolgozók Általános Iskolájának elvégzésére". A kezdeményezést érdemes a gyakorlatban is mielőbb megvalósítani, hiszen — mint ahogy az a vitaindító előadásban is elhangzott — a gazdasági termelőmunkában élen járó szövetkezeteknél nem ritka, hogy száz—százhúsz dolgozó nem végezte el a nyolc általános iskolát. Gerner István, a ma már országos hírű KISZÖV Néptáncegyüttes vezetője a baranyai néptánckultúra fellendítését szorgalmazta hozzászólásában és egyben javaslattal is élt: legyen a szövetkezeti ipar néptáncegyüttese valóban a szövetkezeti ágazat egyik kulturális fellegvára, és kérte a szövetkezeti vezetőket, hogy propagálják és támogassák az együttes munkáját, tevékenységét a szövetkezeti fiatalok körében is. Szeibert Dezső a közművelődéspolitikai munka átfogó értékelése mellett tényekkel és számokkal igazolta, hogy a hajdanán oly nagy hírű munkáskórusok mind kevesebben vannak a megye szövetkezeti iparában. Javasolta a Siklósi Vegyeskórus nevében, hogy a szövetkezeti ipar újra legyen kezdeményezője a nagy hírű munkáskórusok létrehozásának és gyakorlati működtetésének egyaránt. A Sellyéi Ormánság néptáncegyüttes vezetője, Csutorás Sándorné javasolta, hogy a megyei szinten működtetett KISZÖV Néptáncegyüttes mellett a nagy nemzetiségi hagyományokkal rendelkező Ormánság* népművészeti és folklór hagyományait a szövetkezeti mozgalom táncegyüttese dolgozza fel és mutassa be előadásaival országos szinten. A közművelődési aktivaülés Maletics Miklós Pártbizottsági titkár zárszavával ért véget. M. M. Megtárgyalták megyénk nemzetiségi dolgozóinak helyzetét Baranyában hatvanezerre tehető a nemzetiségi lakosság, háromnegyedük német és egynegyedük a délszláv. A Baranya megyei Tanács nemzetiségi kérdéssel foglalkozó bizottsága tegnapi ülésén a mező- gazdaságban és az iparban foglalkoztatott nemzetiségi lakosság anyagi viszonyairól esett legtöbb szó a helyzetfeltáró beszámoló nyomán. A bizottság feladata, hogy komplex módon értékelje és vizsgálja a nemzetiségiek anyagi, gazdasági és szociális, valamint kulturális helyzetét. Ez utóbbihoz jelentős segítséget ad kutatásaival az MÍA Dunántúli Tudományos Intézete.
