Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-21 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 290. szám 1977. október 21., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fi munkások uéleménye ■ tt akkora demokrácia van, hogy mindenki — mondhat, amit akar, de senki sem figyel oda." — „Meghallgatják, aztán vagy lesz valami, vagy nem”... — olvasom a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete egyik gyárban folytatott vizsgálata során elhangzott munkásvéleményeket az üzemi demokráciáról. A többség véleménye azonban ugyanabban a gyárban pozitív volt: „A vezetők kifejezetten igénylik, hogy elmondjam a munkával szorosan összefüggő problémáimat, de ezen kívül magánjellegű panaszommal is bármikor bemehetek a művezetőhöz.” — „A brigádértekezletek, különböző gyűlések mellett egyénileg is bármikor elmondhatom problémáimat a vezetőknek. Sokszor érdeklődnek maquktól is." A szocialista demokráciának alapvető része a munkahelyi demokrácia. Lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe, s ezek eldöntésébe való érdemi beleszólásra, segíti a munka alkotó jellegének kibontakoztatását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának formálásában, növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demokrácia gyakorlásához a termelési értekezletektől kezdve a brigádgyűlésekig — számos fórum áll rendelkezésre, ahol a dolgozók közvetlenül nyilváníthatják véleményüket. Kétségtelen; a munkapadoknál dolgozók a legjobban, a legalaposabban a saját üzemrészük, műhelyük tevékenységét, feladatait, gondjait ismerik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy véleményeiket, javaslataikat elsősorban a műhely, a munkapad „körül észlelt” helyzettel kapcsolatban mondják el. Egészen leegyszerűsítve „beleszólási témáikat”: szóvá teszik, ha akadozik a folyamatos anyagellátás, ha munkájuk végzéséhez nem kapják meg időben a szükséges szerszámokat, ha munkahelyi közérzetüket például a különböző szociális létesítményeknek nem megfelelő működése, vagy állapota kedvezőtlenül befolyásolja. Kinek teszik mindezeket szóvá - kihez fordulnak elsősorban kéréseikkel? A legközvetlenebb irányítóiknak: a brigádvezetőknek, a művezetőnek, — a párt-csoportbizalmi- nak, a szakszervezeti bizalminak. De az is természetes, hogy a kérés teljesítésének, a vélemények, kezdeményezések, javaslatok érdemi intézésének feltétele: az alsószintű vezetők rendelkezzenek megfelelő hatás- és jogkörrel. Mert a munkás konkrét intézkedést vár problémáira — nem magyarázatot! Bár az is kétségtelen: vannak helyzetek, amikor a tények őszinte feltárása, ha úgy tetszik „megmagyarázása” is világos hélyzetet teremt, elvégre: szóból ért az ember! Az érdemi intézkedés azonban a legfőbb! Ehhez pedig a vállalatok belső irányítási rendszerének tökéletesítése szükséges, amit a XI. kongresszus is megfogalmazott és szorgalmazott. Az alsóbb szintű problémák megoldásához például a művezető rendelkezzék a megfelelő hatáskörrel I Mert ha nincs megfelelő jog- és hatásköre, akkor a műhely, a munkapad gondjai akuttá válnak. Hogy ne válhassanak akuttá, ahhoz az kell: mindenki világosan lássa, hogy egyszemélyi felelős vezető a művezető is, nemcsak az igazgató! A vállalatok belső irányítási rendszerét elemezve Búza Márton, a Társadalmi Szemle szeptemberi számában írja: „A vállalati belső irányítási rendszer tökéletesítésének jelentős akadálya, hogy vállalatainknál az utóbbi években megnőtt az irányítási lánc hosz- sza, azaz megnőtt a vezetői státuszok száma. Az irányítási lánc hosszának növekedésével együtt azonban nem dolgozták ki megfelelően, illetve nem módosították a vállalati belső ügyrendet, nem differenciálták kellően a különböző szintű tevékenységeket. Ennek következtében ma számos — különösen az üzemi demokráciával kapcsolatos - kérdés és probléma a legalsó szinten vetődik fel, de csak középszinten oldható meg. Az irányítási lánc hosszának növekedése ugyanakkor csökkenti, megosztja, elmossa az egyszemélyi felelősséget is”. Sokhelyütt valóban ez a helyzet és ennek következménye, amikor az ilyen körülmények között dolgozó munkás így nyilatkozik: „Elmondhatom a véleményemet, de nem történik semmi, ezért inkább el sem mondom." A feladat: „Leadni” a munkát és annak jó elvégzéséhez a megfelelő jog- és hatáskört is! A dolgozót azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett munkahelye, műhelye problémái érdeklik, hanem átfogó képet akar kapni egész gyára tevékenységéről. Joga van ehhez, mert nemcsak,.alkalmazottja" — hanem tulajdonosa is gyárának, vállalatának. (Igaz, hogy a tulajdonosi szemlélet erősítése, ennek mindjobb megértetése továbbra is a tudatformáló tevékenység jelentős feladatai közé tartozik.) Ha pedig tulajdonosa, akkor az egész gyár munkájába, a döntésekbe és az ellenőrzésben is részt kíván venni. De hogyan? Azt senki sem kívánja és kívánhatja, hogy mindenki közvetlenül és személyesen szóljon bele egy vállalat működésébe, például a fejlesztési, vagy pénzügyi kérdéseibe. Ehhez alapos hozzáértés, tájékozottság és úgyszólván „naprakész" ismeretek szükségesek. égis: az üzemi demokrácia csak akkor érvényesülhet, ha a dolgozók az egész vállalat tevékenységéhez is hallatják szavukat. Ennek módja, lehetősége pedig: a közvetett véleménynyilvánítás. Például a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ vezetői (gyakorlat már, hogy mind több helyen, például szocialista brigádvezetőket is meghívnak) — képviselik az összdolgozókat az igazgatói tanácsban, vagy az üzemi négyszögben. Az itt hozott döntések, illetve azok jó előkészítése alapvetően függ attól, hogy a szakmai, politikai, a társadalmi szervek vezetői élő kapcsolatban vannak-e az összdolgozókkal, hogy alaposan ismerik-e véleményeiket, a „közhangulatot”. Ha igen — akkor a gyár legfelsőbb vezetési testületé eredményes munkát végezhet, döntése, tevékenysége az egész kollektíva egyetértésével találkozik. Az üzemi demokrácia érvényesül, — valamennyiük hasznára. Garay Ferenc Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a termelési szerkezet fejlesztése és a hoszútávú külgazdasági politika irányelveit és egyéb soronlévö kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Az ezredik vagon szőlő Villányban. Tegnap délelőtt érkezett a Villányi Állami Gazdaság szőlőfeldolgozójába az a vontató, amely az ezredik vagon leszüretelt szőlőt Hbzta. A gazdaságban eddig két alkalommal — 1973 és 1976 — volt olyan termés, amikor a bűvös „1000-es” szám közelébe jutottak. Most volt azonban az első alkalom, amikor a 954 hektár területen ilyen nagy mennyiségű szőlő termett. A gazdaságban egyébként 104—105 ezer mázsa termést várnak — a hektáronkénti 110 mázsás átlagtermés az idén Villányban már most biztos. SZ termál projekt - 40 milliárdos fejlesztés Az ENSZ több mint 9 millió forinttal finanszírozta azt a kutatómunkát, amely négy éven át folyt'a hazai termálvíz- vágyon kiaknázására és a nemzetközi termálturizmus és gyógyidegenforgalom céljainak szolgálatába ' állítására. Az ENSZ termál projekt, ez a 40 milliárd forintos fejlesztést igénylő koncepciós program elkészült s teljes részletességében tegnap Harkányban, a Termál ’77 konferencia keretében tárták o szakemberek — hidrológusok, orvosok, közgazdászok és idegenforgalmi szakemberek elé. Azzal a céllal, hogy a tervezetet tovább finomítva, a megvalósítás realitásának talaján terjeszthessék végleges formában a kormány elé. A döntést megalapozó koncepciós terv célja, hogy a nagyszabású program mielőbb a népgazdasági tervünk részévé váljon. A közgazdasági kutató munkában a Pécsi Tudományegyetem kollektívája is részt vett. E munka eredményeiről számolt be tegnap Harkányban a konferencia résztvevőinek dr. Zeller Gyula kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem docense. A termálturizmus és a gyógyidegenforgalom kínálati oldalának közgazdasági kutaMilyen lesz Harkány 2000-ben? Elkészültek a távlati tervek Év végén kerül a kormány elé tásait végezték el. A víz meny- nyiségét és minőségét, a gazdaságosságot, a természeti környezet turizmusra gyakorolt vonzóerejét és a kommunális ellátottságot vizsgálták. A kutatás eredményeként kialakítottak egy országos rangsort. Hazánkban a fejlesztés szempontjából 118 melegvízzel rendelkező helység jöhet számításba. Az adatokat számítógéppel dolgozták fel, majd korrigálták. így rangsorolták a helyeket, kiemelve az első harmincat, amelyben Harkány a második helyet foglalja el, Szigetvár a 19., Siklós a 20., Sikonda a 62. lett. Hévíz abszolút első. Termálvize alapján Harkány csak 25., természeti környezete alapján a 32., a demográfia szerint 19. lett volna, de lakás és közművesítettség szempontjából az országos harmadik, kereskedelmi és idegenforgalmi — szállodák stb. — szempontjából országos ötödik lett. így alakult ki második helye, mely a 40 milliárdos komplex fejlesztési programból az első ütemben 793 millió forintot biztosít a baranyai fürdőhely számára a javaslat alapján. A szocialista és a tőkés országokból hazánkba irányuló termálturizmus és gyógyidegenforgalom igényeit mérték fel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kutatói. Dr. Ko- lacsek András egyetemi docens tegnapi előadásában rámutatott, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, s a várható igényt 1990-ig csak 80—90 százalékban tudjuk kielégíteni. Az ENSZ projekt komplex fejlesztési programjában nemzetközi országos és helyi jelentőségű fürdőhelyeket jelöltek meg, vonzáskörük és egyéb szempontok alapján. A VÁTI tervezői négy település fejlesztési mintatervét készítették el külföldi tervezők bevonásával, köztük Harkányét is, amelyet tegnap mutattak be a konferencia résztvevőinek és a község vezetőinek. Sedlmayr Jánosné, a VATI tervező mérnöke nagyméretű tervrajzon illusztrálva mutatta be, hogy milyen lesz Harkány, mint nemzetközi üdülőhely az ezredfordulón. A fejlesztések során elkülönítik a ma még egybemosódó funkciókat. Elválasztják egymástól a 2600 fős ősi lakótelepülést, a gyógyöveze- tet és az üdülőövezetet. Az átmenő közúti forgalmat a megszüntetett vasút helyére terelik, a mai főutcából sétahelyet alakítanak ki az autók teljes kitiltásával. A gyógyövezetben új 300 ágyas kórházat és egy központi rendelőintézetet építenek. Egy 6000 fős rekreációs fürdcstrandot és egy 300 ágyas SZOT szállót, majd egy másik szállodát építenek, mindkettőt saját fürdőmedencével. Az üdülőövezetben egy csónakázótavat, egy kioszkot, egy szabadtéri színpadot terveznek. Az üdülőövezet strandja 7—10 000 fős lesz, itt épül ki az üdülő- centrum üzletközpontja, nagy parkokkal, sporttelepekkel, új campinggel. A jelenlegit, ami a gyógyövezet terjeszkedését gátolja, megszüntetik. Mindez természetesen csak terv, javaslat, amelyet a felsőbb jóváhagyás után a helyi szervekkel is egyeztetnek majd. Biztató jel, hogy a mostani ötévés terv 2 milliárdjával szemben az idegenforgalmi ágazat 1985-ig 9,3 milliárd forintos fejlesztési lehetőséget kapott. Az egészségügyi szekcióban a termálvíz gyógyászati felhasználásáról tanácskoztak. Ma közös plenáris üléssel ér véget Harkányban a háromnapos országos rende*ény. — Rné —
