Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-16 / 285. szám

1977. OKTÓBER 16. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. .mmééki*: dr.Kollar Dezső A gyermek fül-orr-gégészet „nagykönyve Nehéz helyzetben volt az a gyermekfülész, aki vala­mit úgy akart megtenni, ahogy a ,,nagykönyv” leír­ja. Nem volt ugyanis „nagy­könyv”. De most már van. Nem­rég látott napvilágot egy tetszetős kivitelű, formás könyv, az Akadémiai Kiadó gondozásában, szerzője dr. Kollár Dezső, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Gyer­mekklinikájának docense. — Harminc évvel ezelőtt mi­lyen könyv volt az útmuta­tó ebben a szakmában? — Gyermek fül-orr-gégé­szeti szakkönyv az egész vi­lágon csak néhány jelent meg. Az utolsó, tizenhét év­vel ezelőtt. De azóta igen nagyot fejlődött a szakma, szükséges volt, hogy valami útmutató legyen. A könyv — nemcsak szép, hanem jó és szükséges is, ezt kelendősége példázza a legjobban: az angolok már „megvették”, — egyetlen odavetett mondat hatására született. Valamelyik koráb­bi szilvesztert együtt töltöt­ték Kerpel-Fronius Ödön professzorral, aki csak any- nyit mondott: „Kéne írnod egy könyvet" és dr. Kollár Dezső január másodikán el is kezdte a munkát. Dr. Kollár Dezső a mun­kában leli az örömét, sosem áll meg a maga szabta pen­zum teljesítése előtt, és sze­rencsésnek mondja magát, több szempontból is. — Fleming mondta, kevés embernek adatik meg az a szerencse, hogy kiváló mes­ter mellett dolgozhat. Én va­lamikor Szekér Jenő pro­fesszornál kezdtem a mun­kámat, Kerpel-Fronius mel­lett folytattam . . . Tanítvá­nyaik, akik utánuk jöttek, szintén kiváló mesterek. Ez a szerencse tehát nekem megadatott.- És még miért szeren­csés? — Több mint harmincezer műtétet végeztem. Volt rá példa, hogy műtőasztal hí­ján a nővér ölében operál­tam meg a kisgyereket. Tíz évig a sebészeti klinikán, a fül-orr-gége osztályon dol­goztam, harminckilentől a gyermekmenhely csecsemőit is elláttam. Rengeteg min­dent láttam, kevés megle­petés ér a szobámban. Ez az öreg előnye. Mindig ké­szenlétben vagyok, és negy­ven év alatt még sohasem maradtam le semmiről, kéz­nél voltam, ha keflett. Ez is nagy szerencse. És még mond valamit, ami elgondolkodtat, és Vö­rösmarty egy sorát juttatja eszembe: — ... a negyven év alatt soha nem hiányoztam egyet­len napot sem, nem voltam beteg, pedig rengeteg fer­tőző gyerek forgott körülöt­tem. Ez is szerencse ... Hogy is szól a Zalán fu­tása előhangjában az a sor? „ ... puhaságra szeré­nyebb gyermekek álltak elő az erősebb, jámbor apák­nál...” Szép jubileum! - Idén negyven éve dolgozik, s megjelent a hézagpótló könyv, amelyet ő írt — es­ténként, éjszakéként, ami­ből tanulhatnak a fiatal or­vosok. De életéből, munkabírásá­ból még többet. Kampis Péter EVB 16 TANTERMES ÁL-TAUÁNOS iSKoUL E-ZB 8 tantermes általános iskola­Olcsó terv, drága szerkezet Típustervek közintézményeknek Adaptálás társadalmi munkában Is Védett arborétum Pécs szívében/ Pintér-kert Nagyarányú társadalmi munka segíthetné a kapunyitást A város tanácselnöke mond­ta egyszer: „Mennyivel egy­szerűbb lenne Pécsett óvodát, bölcsődét építeni, ha típuster­vek szerint, nem pedig — né­ha nagyon is drága — egyedi tervek szerint kellene megvaló­sítani azokat". Az egyedi tervek kétségkí­vül tartalmaznak mindig bizo­nyos különleges igényeket, amelyekre a kivitelező elhúzza a száját és ez már elegendő arra, hogy a létesítmény — finoman kifejezve — csússzon. Ami a típustervet illeti, az ilyen intézmények esetében nem újdonság. Üjmecsekalja első építési ütemében négy óvoda és két bölcsőde épült azonos tervek szerint. Az egy­formaság azonban senkit nem zavar, hiszen az épületek más­más lakóépületi környezetben vannak. Más szóval: az egy­forma óvodák és bölcsődék ab­ban az időben épültek, ami­kor a lakóházak építésénél még nem az egyformaság volt az uralkodó. Semmi véletlen- szerűség nincs tehát abban, hogy amikor a lakóépületek uniformizáltsága a paneles épí­tési móddal általánossá vált, megfogalmazódott az az épí­tészeti — vagy ha úgy tet­szik: városesztétikai — igény, hogy legalább az ún. járulé­kos létesítmények egyedisége oldja fel az elkerülhetetlen egyhangúságot. Pécs újabb vá­rosképeiben ezek az épületek el is érték a kívánt hatást. Elég, ha csak a Szigeti város­részben Gettó József tervei szerint épült óvoda-bölcsőde együttest említjük. Amennyire meggondolandó tehát a tipizálás ott, ahol vá- rosnyi városrészek épülnek (s az egyik fajta egyhangúságot a másik fajta egyhangúsággal tennénk teljessé), annyira ke­véssé kell gondolkodni a lét­jogosultságán egyebütt. De vannak-e típustervek? A megyei tanács építési osz­tályán Wilhelm Ferenc osztály­vezető-helyettes azt mondja, hogy vannak. — A közelmúltban jelent meg az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium közle­ménye a típus- és tipizált ter­vek jegyzékéről. Ebből teljes reszletességgel megtudhatjuk hogy pl. milyen ipari, mező- gczdasági, közlekedési, keres­kedelmi, igazgatási, művelő­désügyi, oktatási, jóléti épület­tervek állnak rendelkezésre. Idén nyáron adták közre az óvodák, bölcsődék, általános iskolák típusterv-katalógusát, amelyből a beruházók máris választhatnak. A sombereki ta­nács ilyen típusterv alapján épít egy 8 tantermes iskolát. — Mi a közvetlen cél e tí­pustervekkel? — A tervezői kapacitáshiány kivédése. A tervezőirodák túl­terheltsége miatt egy-egy ki­sebb közösségi létesítmény ter­vezésének átfutási ideje is meglehetősen hosszú és sok olyant tartalmazhat, ami a kis pénzű beruházókat fölöslege­sen terheli. Ezzel szemben a típusterv gazdaságosan kiszer­kesztett alaprajzot ad, amiben semmi vagy csak minimális fe­lesleges van. Az egyedi tervet éppen a sok kis feleslegesség teszi drágává. — Hol és mennyiért juthat­nak a beruházók ezekhez a típustervekhez? — A katalógus a megyei építési, illetve tervosztályon te­kinthető meg, a típusterveket viszont az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ forgalmazza. A teljes tervdokumentáció egy példánya másfél-kétezer fo­rintba kerül. Ezt a tervet ter­mészetesen adaptálni kell, aminek a költsége az egyedi terv költsége 60 százalékánál több nem lehet. Még így is előnyös a típusterv felhaszná­lása, hiszen az adaptáció lé­nyegesen rövidebb időt vesz igénybe, mint egy komplett terv kioolgozása. És még any- nyit: a tanácsoknak jogosult­ságuk van rá, hogy az ilyen terveket társadalmi munkában adaptálhassák, s arra is van lehetőség, hogy kisebb terve­zőszervek adaptáljanak. A most rendelkezésre álló tervajánlatnak van egy hát­rányos vonása: a katalógus szinte csupa vázas szerkezetű épületet tartalmaz. Tehát hiá­ba olcsó a terv, ha a kínált szerkezet drága. H. I. Országosan védett lett ok­tóberben a Pintér-kerti arboré­tum Pécs szívében, a Tetlye tér 9. szám alatt. Hazánk kitűnő botanikusai, tudósai zarándokolnak ide im­már egy évtizede és kutatnak egyre szebb értékeket felfedez­ve. Rendhagyó biológiai értékei közül néhány: bizonyos fenyő­fajtákból, vagyis egzótákból hazánkbcn itt található a leg­nagyobb és legöregebb pél­dány, mint az USÁ-ban honos Pinus flexilis és a Pinus cem- broides, utóbbi a félsivatagot kedveli. Oly ritkák, hogy ma­gyar elnevezésük még nem született. Említhetnénk a Ja­pánból származó Pinus parvi- flórát, mely csak fojtó, pára­dús levegőben él meg és be­lőle országunkban ötöt tarta­nak nyilván, hármat épp Pé­csett. Közép-Európa legvénebb és legnagyobb arizonai cipru­sa itt terebélyesedik: hatvan éves és 35 méter magas, és átvészelte az 1929—30-as évek súlyos fagyhullámait. A mind­össze másfél hektáron félezer növényféle őshonos, míg 300 féle növényt, az egykori tulaj­donos Pintér János banktiszt­viselő, természetbarát telepí­tett át Németországból 1926- tól 1933-ig. A növényi ritkaságoknál ma­radva: a kis-ázsiai eredetű Jú- dásfa a vastag törzseken hoz­za virágait és termését, a kí­nai boróka ágai átláthatatlan bogban terülnek a földre, a zöld sátrat formázó szomorú kőrisből csak néhány nevelke­dik hazánkban. Legpompósab- bak a fenyők, így a kaukázusi luc, az észak-amerikai Doug­las, a Cryptomeria japonica. Mind 30-50 méteres magassá­got is elér, pedig karszttaia- jon eredtek meg, de gyökerei­ket leeresztették a 20-30-40 méteres mélységben húzódó karsztvíz-lelőhelyekig. Mivel víz­ben szegény a felszíni talaj, ezért a félsivatagi növények is elszaporodtak. Az észak—déli fekvésű völgy évmilliókkal ezelőtt beszakadt karsztbarlang oldala és tete­je: délről a szub-mediterrán jelleg uralja a páradús alpesi jelleggel keveredve. A tettyei sziklafal egész nyáron mele­get vesz be és mint egy ter­mosz télen fokozatosan leheli ki magából. Az egzóta-arboré- tum alja és csúcsa között nyolcvan méter a szintkülönb­ség. Három éve a Pécs Városi Tanács miután megszerezte a kertet, átadta a kezelés jogát az Országos Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügye­lőségének. A kezelő ezalatt fél millió forintot fordított a rend­betételére, ami nagyon kevés­nek bizonyult, csak a teljes bekerítés 350 000 forintot emésztett el. Felújították az ön­töző-rendszert, megtisztították a tavacskát, és a legalsó néhány teraszon megszabadították az eredeti parknövényzetet a liá­noktól, a bokros, áthatolhatat­lan dzsungeltól. De ez csak töredéke az eredeti egzóta- gyűjtemény pompájának, a ja­va ugyanis még elvadultan, most már össze-vissza nőve, szinte megfejthetetlennek tűnő kuszaságban húzódik meg. Társadalmi munkákra is sor került, negyed millió forint ér­tékben: így Tilesch György a régi fákat, cserjéket mérte be, vette leltárba, Vörös László Zsigmond és Varga Gábor a növénytérképet, a fajta-kataló­gust szerkesztette meg. A Pé­csi Vízmű a kerítés-építéshez járult hozzá, és a villányi me­zőgazdasági szakmunkásképző iskola dísznövény-szakos diák­jai ezer munkaórában dolgoz­tak. Mindez mindössze csepp a tengerben, az igazi park-re­konstrukció dandárja még hát­ra van. Csak a terület alsó egyhar- madának a megszépítésére mernek gondolni 600 000 fo­rintért jövő évi munkakezdés­sel, amennyiben kivitelezőt ta­lálnak. Ez a fő probléma: a hetven fokos lejtésű hegyoldal­ban rendkívül nehéz terepet rendezni, növényeket ápolni, gaztól, felesleges cserjéktől megtisztítani. Több száz tonna követ kell megmozgatni, a haj­dani 15-20 terasz magas töl­téseit, támfalrendszerét. Csak egy nagyarányú társa­dalmi munka segíthet, hogy fél-egy éven belül végleg nyithassa kapuit az arborétum. A csak hivatalosan intéződő munkák esetén két-három év is elmúlik, mire nyitnak az ér­deklődők előtt. A Városi Tanács jóvoltából egy 450 négyszögöles új terü­lettel is gazdagodott a Pintér- kert, de az üres telek parkosí­tása még nem kezdődött meg, épp szakember, egy főkertész hiánya miatt. Már gondoltak a korlátozott látogatás bevezetésére is, de elakadt a kezdeményezés. Fő­leg vasárnap jelennek meg né­pes csoportok és hiába, kérnek bebocsátást, akkor senki nem tartózkodik a dél-dunántúli természetvédelmi főfelügyelő­ség itt lévő hivatalában. Hét­köznap a hivatal két munka­társa minden érdeklődőt már így is beenged. Egy parkőr al­kalmazása vasárnap átmeneti megoldás lehetne. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents