Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-16 / 285. szám

1977. OKTÓBER 16.

BELPOLITIKA

DN HÉTVÉGE 7.

.mmééki*: dr.Kollar Dezső

A gyermek fül-orr-gégészet „nagykönyve

Nehéz helyzetben volt az a gyermekfülész, aki valamit úgy akart megtenni, ahogy a ,,nagykönyv” leírja. Nem volt ugyanis „nagykönyv”.

De most már van. Nemrég látott napvilágot egy tetszetős kivitelű, formás könyv, az Akadémiai Kiadó gondozásában, szerzője dr. Kollár Dezső, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának docense.

— Harminc évvel ezelőtt milyen könyv volt az útmutató ebben a szakmában?

— Gyermek fül-orr-gégészeti szakkönyv az egész világon csak néhány jelent

meg. Az utolsó, tizenhét évvel ezelőtt. De azóta igen nagyot fejlődött a szakma, szükséges volt, hogy valami útmutató legyen.

A könyv — nemcsak szép, hanem jó és szükséges is, ezt kelendősége példázza a legjobban: az angolok már „megvették”, — egyetlen odavetett mondat hatására született. Valamelyik korábbi szilvesztert együtt töltötték Kerpel-Fronius Ödön professzorral, aki csak any- nyit mondott: „Kéne írnod egy könyvet" és dr. Kollár Dezső január másodikán el is kezdte a munkát.

Dr. Kollár Dezső a munkában leli az örömét, sosem áll meg a maga szabta penzum teljesítése előtt, és szerencsésnek mondja magát, több szempontból is.

— Fleming mondta, kevés embernek adatik meg az a szerencse, hogy kiváló mester mellett dolgozhat. Én valamikor Szekér Jenő professzornál kezdtem a munkámat, Kerpel-Fronius mellett folytattam . . . Tanítványaik, akik utánuk jöttek, szintén kiváló mesterek. Ez a szerencse tehát nekem megadatott.- És még miért szerencsés?

— Több mint harmincezer műtétet végeztem. Volt rá példa, hogy műtőasztal híján a nővér ölében operáltam meg a kisgyereket. Tíz évig a sebészeti klinikán, a fül-orr-gége osztályon dolgoztam, harminckilentől a gyermekmenhely csecsemőit is elláttam. Rengeteg mindent láttam, kevés meglepetés ér a szobámban. Ez az öreg előnye. Mindig készenlétben vagyok, és negyven év alatt még sohasem maradtam le semmiről, kéznél voltam, ha keflett. Ez is nagy szerencse.

És még mond valamit, ami elgondolkodtat, és Vörösmarty egy sorát juttatja eszembe:

— ... a negyven év alatt soha nem hiányoztam egyetlen napot sem, nem voltam beteg, pedig rengeteg fertőző gyerek forgott körülöttem. Ez is szerencse ...

Hogy is szól a Zalán futása előhangjában az a sor? „ ... puhaságra szerényebb gyermekek álltak elő az erősebb, jámbor apáknál...”

Szép jubileum! - Idén negyven éve dolgozik, s megjelent a hézagpótló könyv, amelyet ő írt — esténként, éjszakéként, amiből tanulhatnak a fiatal orvosok.

De életéből, munkabírásából még többet.

Kampis Péter

EVB 16 TANTERMES ÁL-TAUÁNOS iSKoUL

E-ZB 8 tantermes általános iskolaOlcsó terv, drága szerkezet

Típustervek

közintézményeknek

Adaptálás társadalmi munkában Is

Védett arborétum Pécs szívében/

Pintér-kert

Nagyarányú társadalmi munka segíthetné a kapunyitást

A város tanácselnöke mondta egyszer: „Mennyivel egyszerűbb lenne Pécsett óvodát, bölcsődét építeni, ha típustervek szerint, nem pedig — néha nagyon is drága — egyedi tervek szerint kellene megvalósítani azokat".

Az egyedi tervek kétségkívül tartalmaznak mindig bizonyos különleges igényeket, amelyekre a kivitelező elhúzza a száját és ez már elegendő arra, hogy a létesítmény — finoman kifejezve — csússzon.

Ami a típustervet illeti, az ilyen intézmények esetében nem újdonság. Üjmecsekalja első építési ütemében négy óvoda és két bölcsőde épült azonos tervek szerint. Az egyformaság azonban senkit nem zavar, hiszen az épületek másmás lakóépületi környezetben vannak. Más szóval: az egyforma óvodák és bölcsődék abban az időben épültek, amikor a lakóházak építésénél még nem az egyformaság volt az uralkodó. Semmi véletlen- szerűség nincs tehát abban, hogy amikor a lakóépületek uniformizáltsága a paneles építési móddal általánossá vált, megfogalmazódott az az építészeti — vagy ha úgy tetszik: városesztétikai — igény, hogy legalább az ún. járulékos létesítmények egyedisége oldja fel az elkerülhetetlen egyhangúságot. Pécs újabb városképeiben ezek az épületek el is érték a kívánt hatást. Elég, ha csak a Szigeti városrészben Gettó József tervei szerint épült óvoda-bölcsőde együttest említjük.

Amennyire meggondolandó tehát a tipizálás ott, ahol vá- rosnyi városrészek épülnek (s az egyik fajta egyhangúságot a másik fajta egyhangúsággal tennénk teljessé), annyira kevéssé kell gondolkodni a létjogosultságán egyebütt. De vannak-e típustervek?

A megyei tanács építési osztályán Wilhelm Ferenc osztályvezető-helyettes azt mondja, hogy vannak.

— A közelmúltban jelent meg az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium közleménye a típus- és tipizált tervek jegyzékéről. Ebből teljes reszletességgel megtudhatjuk hogy pl. milyen ipari, mező- gczdasági, közlekedési, kereskedelmi, igazgatási, művelődésügyi, oktatási, jóléti épülettervek állnak rendelkezésre. Idén nyáron adták közre az óvodák, bölcsődék, általános iskolák típusterv-katalógusát, amelyből a beruházók máris választhatnak. A sombereki tanács ilyen típusterv alapján épít egy 8 tantermes iskolát.

— Mi a közvetlen cél e típustervekkel?

— A tervezői kapacitáshiány kivédése. A tervezőirodák túlterheltsége miatt egy-egy kisebb közösségi létesítmény tervezésének átfutási ideje is meglehetősen hosszú és sok olyant tartalmazhat, ami a kis pénzű beruházókat fölöslegesen terheli. Ezzel szemben a típusterv gazdaságosan kiszerkesztett alaprajzot ad, amiben semmi vagy csak minimális felesleges van. Az egyedi tervet éppen a sok kis feleslegesség teszi drágává.

— Hol és mennyiért juthatnak a beruházók ezekhez a típustervekhez?

— A katalógus a megyei építési, illetve tervosztályon tekinthető meg, a típusterveket viszont az Építésügyi Tájékoztatási Központ forgalmazza. A teljes tervdokumentáció egy példánya másfél-kétezer forintba kerül. Ezt a tervet természetesen adaptálni kell, aminek a költsége az egyedi terv költsége 60 százalékánál több nem lehet. Még így is előnyös a típusterv felhasználása, hiszen az adaptáció lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, mint egy komplett terv kioolgozása. És még any- nyit: a tanácsoknak jogosultságuk van rá, hogy az ilyen terveket társadalmi munkában adaptálhassák, s arra is van lehetőség, hogy kisebb tervezőszervek adaptáljanak.

A most rendelkezésre álló tervajánlatnak van egy hátrányos vonása: a katalógus szinte csupa vázas szerkezetű épületet tartalmaz. Tehát hiába olcsó a terv, ha a kínált szerkezet drága.

H. I.

Országosan védett lett októberben a Pintér-kerti arborétum Pécs szívében, a Tetlye tér 9. szám alatt.

Hazánk kitűnő botanikusai, tudósai zarándokolnak ide immár egy évtizede és kutatnak egyre szebb értékeket felfedezve.

Rendhagyó biológiai értékei közül néhány: bizonyos fenyőfajtákból, vagyis egzótákból hazánkbcn itt található a legnagyobb és legöregebb példány, mint az USÁ-ban honos Pinus flexilis és a Pinus cem- broides, utóbbi a félsivatagot kedveli. Oly ritkák, hogy magyar elnevezésük még nem született. Említhetnénk a Japánból származó Pinus parvi- flórát, mely csak fojtó, páradús levegőben él meg és belőle országunkban ötöt tartanak nyilván, hármat épp Pécsett. Közép-Európa legvénebb és legnagyobb arizonai ciprusa itt terebélyesedik: hatvan éves és 35 méter magas, és átvészelte az 1929—30-as évek súlyos fagyhullámait. A mindössze másfél hektáron félezer növényféle őshonos, míg 300 féle növényt, az egykori tulajdonos Pintér János banktisztviselő, természetbarát telepített át Németországból 1926- tól 1933-ig.

A növényi ritkaságoknál maradva: a kis-ázsiai eredetű Jú- dásfa a vastag törzseken hozza virágait és termését, a kínai boróka ágai átláthatatlan bogban terülnek a földre, a zöld sátrat formázó szomorú kőrisből csak néhány nevelkedik hazánkban. Legpompósab- bak a fenyők, így a kaukázusi luc, az észak-amerikai Douglas, a Cryptomeria japonica. Mind 30-50 méteres magasságot is elér, pedig karszttaia- jon eredtek meg, de gyökereiket leeresztették a 20-30-40 méteres mélységben húzódó karsztvíz-lelőhelyekig. Mivel vízben szegény a felszíni talaj, ezért a félsivatagi növények is elszaporodtak.

Az észak—déli fekvésű völgy évmilliókkal ezelőtt beszakadt karsztbarlang oldala és teteje: délről a szub-mediterrán jelleg uralja a páradús alpesi jelleggel keveredve. A tettyei sziklafal egész nyáron meleget vesz be és mint egy termosz télen fokozatosan leheli ki magából. Az egzóta-arboré- tum alja és csúcsa között nyolcvan méter a szintkülönbség.

Három éve a Pécs Városi Tanács miután megszerezte a kertet, átadta a kezelés jogát az Országos Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelőségének. A kezelő ezalatt fél millió forintot fordított a rendbetételére, ami nagyon kevésnek bizonyult, csak a teljes bekerítés 350 000 forintot emésztett el. Felújították az öntöző-rendszert, megtisztították a tavacskát, és a legalsó néhány teraszon megszabadították az eredeti parknövényzetet a liánoktól, a bokros, áthatolhatatlan dzsungeltól. De ez csak töredéke az eredeti egzóta- gyűjtemény pompájának, a java ugyanis még elvadultan, most már össze-vissza nőve, szinte megfejthetetlennek tűnő kuszaságban húzódik meg.

Társadalmi munkákra is sor került, negyed millió forint értékben: így Tilesch György a régi fákat, cserjéket mérte be, vette leltárba, Vörös László Zsigmond és Varga Gábor a növénytérképet, a fajta-katalógust szerkesztette meg. A Pécsi Vízmű a kerítés-építéshez járult hozzá, és a villányi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola dísznövény-szakos diákjai ezer munkaórában dolgoztak. Mindez mindössze csepp a tengerben, az igazi park-rekonstrukció dandárja még hátra van.

Csak a terület alsó egyhar- madának a megszépítésére mernek gondolni 600 000 forintért jövő évi munkakezdéssel, amennyiben kivitelezőt találnak. Ez a fő probléma: a hetven fokos lejtésű hegyoldalban rendkívül nehéz terepet rendezni, növényeket ápolni, gaztól, felesleges cserjéktől megtisztítani. Több száz tonna követ kell megmozgatni, a hajdani 15-20 terasz magas töltéseit, támfalrendszerét.

Csak egy nagyarányú társadalmi munka segíthet, hogy fél-egy éven belül végleg nyithassa kapuit az arborétum. A csak hivatalosan intéződő munkák esetén két-három év is elmúlik, mire nyitnak az érdeklődők előtt.

A Városi Tanács jóvoltából egy 450 négyszögöles új területtel is gazdagodott a Pintér- kert, de az üres telek parkosítása még nem kezdődött meg, épp szakember, egy főkertész hiánya miatt.

Már gondoltak a korlátozott látogatás bevezetésére is, de elakadt a kezdeményezés. Főleg vasárnap jelennek meg népes csoportok és hiába, kérnek bebocsátást, akkor senki nem tartózkodik a dél-dunántúli természetvédelmi főfelügyelőség itt lévő hivatalában. Hétköznap a hivatal két munkatársa minden érdeklődőt már így is beenged. Egy parkőr alkalmazása vasárnap átmeneti megoldás lehetne.

Csuti János