Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-08 / 247. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 8., csütörtök Tprtokrém, sütemények, pudingpor K Édes- és cukoriparunk helyzete, terveik (Munkatársunk telefonjelen­tése) A közel 8000 főt foglalkoz­tató magyar édesipar mintegy 118 ezer tonna csokoládét, desszertet, keksz és teasüte­ményt, valamint különféle dra­zséféleségeket gyárt. Elképzel­ni is képtelenség ezt a hatal­mas „termékhegyet", amit év­ről évre elfogyasztunk. A ma­gyar édesipar több terméke kiérdemelte a kiváló áru mi­nősítést, a közelmúltban vi­szont a mogyorós csokoládétól megvonták a kiváló minőséget jelző emblémát. A döntés a fogyasztók érdekében született, a vásárlónak viszont ritkán adatik meg, hogy a hátteret is megismerje. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a magyar édesipar vezetői most látták időszerűnek, hogy a cu­koripari vállalatok trösztjével közös sajtótájékoztatót tartsa­nak. Mielőbbi rekonstrukciót Tegnap délelőtt a magyar édesipar budapesti központjá­ban Putics József vezérigazga­tó számolt be az iparág mun­kájáról, terveiről, továbbá Nagy László, a cukoripari vállalatok trösztjének vezérigazgatója tá­jékoztatta az újságírókat a cu­korrépa-termesztés helyzetéről, az idei termésátvétellel és feU dolgozással összefüggő fel­adatokról. ' Putics József vezérigazgató elmondta, hogy az édesipari üzemekben az elmúlt két év­tized alatt alig hajtottak vég­re számottevő műszaki fejlesz­tést, és az elmúlt tervidőszak­ban is csak a Szerencsi Cso­koládégyár korszerűsítésére ju­tott jelentősebb összeg. A gyá­rak termelő berendezései el­avultak és az ipar dolgozóinak nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy teljesítsék az évről évre növekvő feladatokat. El­odázhatatlan tehát a nagyobb mérvű rekonstrukció, amely ugyan csökkentheti az édes­ipari termékek hiányát, de an­nak megszüntetéséről egyelőre nem beszélhetünk. A korszerű­sítések természetesen maguk után vonják a gyártmányvá­laszték változását is. Idén 33 új édesipari termék forgalom- bahozatalát tervezték: közülük mr Uj termékekkel jelentkeznek Szeptemberben kezdik a cukorrépa feldolgozását 13 már az üzletekbe került, a többit pedig az őszi BNV-n mutatják be. A gyártmányfej­lesztés eredményeként rövide­sen az üzeletekbe kerül a mo­gyoróízű tortakrém, növelik a háziasszonyok munkáját köny- nyítő félkész és kész sütemé­nyek, linzertermékek választé­kát. Az ipar ebben az évben a dr. Oetker cégtől négyféle pudingpor licencét vásárolta meg, amely már kapható. Kár, hogy ezek a készítmények még nem láthatók a baranyai, pé­csi üzletekben. A sajtótájékoztató második részében Nagy László vezér- igazgató beszélt a cukoripar helyzetéről. Az iparág ebben az esztendőben 125 ezer hek­táros területről 4,4 millió ton­na répatermést várt: hektáron­ként 350 mázsás átlaggal szá­molva. Az elvetett cukorrépá­ból különböző okok miatt — ár- és belvíz, rossz kelési arány — több mint 6 és fél ezer hektár kipusztult. A terü­let több mint felén jó termés várható, egyharmadáról köze­pes hozam ígérkezik. A becs­lések szerint, ha az időjárás kedvező marad, a tavalyinál jobb — háromszázötven má- zsa/hektár — átlagtermés vár­ható. A rendelkezésre álló gé­pek lehetővé teszik, hogy or­szágosan 25 nap alatt végez­zenek a gazdaságok a beta­karítással. Négyszáz átvevőhely A gyárakban befejeződött a nagyjavítás, szeptember 20-ig valamennyi megkezdi a feldol­gozást; naponta 130—150 ezer tonna répa átvételét biztosít­hatják, ha a szállításban nem lesznek torlódások. A cukoripari vállalatok tröszt­je vezérigazgatója végezetül elmondotta, hogy a közel 8 milliárd forintba kerülő hajdú­sági cukorgyár építése meg­felelő ütemben halad.- A léte­sítendő 5500 tonna/nap kapa­Gyilkosság Pécsett, a József utcában Rövid idő alatt elfogták a tettest Holtan találták kedden este József utca 24. szám alatti la­kásán Vasas Pál 68 éves pé­csi lakost. Az idős ember már hosszabb idő óta nem mutat­kozott. Nem nyitott ajtót an­nak az ismerősének sem, aki kedden délután felkereste, s aki ezt bejelentette a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ságon. A főkapitányság bűnül­dözési osztályának szakembe­rei behatoltak a lakásba. A helyszíni szemle során megál­lapították, hogy az idős ember bűncselekmény áldozata lett. A fején kemény tárgytól szárma­zó sérülések voltak. A vizsgálat során megállapították, hogy a bűncselekmény kb. két héttel ezelőtt történt, s a tettes fel­tehetően többféle értéket ma­gához véve távozott a lakás­ból. Az elrendelt széles körű nyomozás eredményeként hat óra leforgása alatt elfogták a gyanúsítottat, Farkas Tamás 24 éves pécsi lakost. A fiatalem­ber ez év júniusában szaba­dult a börtönből, ahol 4 évet és 9 hónapot töltött erőszakos nemi közösülés, garázdaság, lopás bűntette miatt. Farkas Tamás fondorlatos módon az idős ember tudta nélkül hatolt a lakásba. Vasas Pál ekkor már aludt, de időközben fel­ébredt. Farkas Tamás a hely­színen talált baltával többször fejbe sújtotta. Ezt követően 20 ezer forint készpénzzel, óra­ékszer tárgyakkal és az idős ember éremgyűjteményének egy részével távozott a lakás­ból. A gyanúsítottat, akit több- rendbeli lopás elkövetésével is vádolnak — előzetes letartóz­tatásba helyezték. citású kábái üzem területén 1600 lengyel munkás és mű­szaki dolgozik. A testvéri szo­cialista országokból megkezd­ték a különböző technológiai berendezések szállítását. Ez ideig tehát semmi sem zavarja a tervezett 1979. I. negyedévi átadást. Salamon Gyula A pécsi gyár bőrruházati mintaboltja Budapesten A négy világrész húsz országába exportáló Pécsi Kesztyűgyár a budapesti Váci utcában kedden meg­nyitotta első önálló bőr­ruházati szaküzletét, ahol a mecseki iparvidék leg­nagyobb könnyűipari vál­lalatának minden külön­leges termékét megtalál­hatják az érdeklődők. A reprezentatív üzletben a bőrkabátok, kesztyűk mel­lett kapható a vállalat legújabb gyártmányfélesé­ge, a bőrdíszmű is. Szebb­nél szebb táskák közül vá­laszthatnak a vevők. A több mint százéves múl­tú gyárnak az a törekvé­se, hogy az eddiginél töb­bet mutasson, többet nyújt­son munkájából itthon is. Ilyen céllal rendezi meg októberben első önálló di­vatbemutatóját a főváros­ban. Az anyagi alapok megvannak Javult a közművelődési munka a tsz-ekben Ifjúsági alap a fiatalok támogatására Kevés az önálló művészeti csoport A termelőszövetkezetek köz- művelődési feladataik ellátását saját intézményhálózat nélkül az állami intézményekre tá­maszkodva végzik, ugyanakkor kötelesek gondoskodni tagjaik általános, szakmai és politikai műveltségének fejlesztéséről. Vajon eleget tesznek-e kötele­zettségüknek, milyen előrelé­pés történt e téren a három éve megjelent közművelődési párthatározat óta? Ezt vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöksé­ge. A modern technikai eszkö­zökkel dolgozó nagyüzemekben a szakmai képzettség ma már nem egyéni, hanem üzemi ér­dek. E téren kétségtelenül tör­tént előrelépés. Az elmúlt idő­szakban kimutathatóan nőtt az egyetemet, főiskolát végzettek száma, a szak- és betanított munkások aránya. Évente 320 fiatalt, főként szakmunkást tá­mogatnak ösztöndíjjal a tsz-ek, az összeg tanulónként 300—800 forint. Ezenkívül több százan vesznek részt az üzemi szintű szak- és betanított munkáskép­ző'tanfolyamokon. Ennek elle­nére sok még a teendő, hisz a 29 000 tsz-tagból 19 000 még mindig képzettség nélküli és a 30 évnél fiatalabb tsz-tagok egy része — 900 fő - nem vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. A fiatalság csak 20 százalé­kos arányt képvisel a termelő- szövetkezetekben,, de a falusi közművelődés eredményeit, le­hetőségeit leginkább igénybe­vevő réteg. Több termelőszö­vetkezet — Mágocs, Újpetre, Szalánta, Nagypeterd, Szentlő- rinc, Szigetvár, Baksa, Lippó, Majs — hogy csak néhányat em­lítsünk — a szociális és kulturá­lis alapon kívül külön ifjúsági alapot is képez a legkülönfé­lébb célokra, mint a lakásépí­tés támogatása, ifjúsági tábo­rok létesítése és fenntartása stb. A termelőszövetkezetek kevés kivétellel — például Újpetre — nem rendelkeznek saját műve­lődési célt szolgáló intézmény­nyel, de a lakóhelyi kulturális intézményeket jelentősen támo­gatják. A megye községeiben működő 73 művelődési házból 36-ot a termelőszövetkezetek tartanak fenn, erre évente 3,5 millió forintot fordítanak. A szigetvári járásban minden köz­ségi művelődési ház közös fenntartású, ami egyedülálló a megyében, de nagyon szép eredmények vannak e téren a sásdi és a mohácsi járásban is. Több községi létesítmény építéséhez — iskolai tantermek, sportlétesítmények — anyagiak­kal járulnak hozzá a termelő- szövetkezetek, pl. Nagypeter- den, Belvárdgyulán, Szabad­szentkirályon. A közművelődés anyagi alap­jai biztosítva vannak, az elmúlt évben csaknem 50 millió forin­tot tett ki az együttes alap, amiből 34 millió jutott szociális és 14 millió kulturális célokra. Az alapok, különösen a kultu­rális alap felhasználása azon­ban még mindig nem segíti kellően elő a közművelődésre irányuló munkát. A felmérés szerint most is vannak túltámo­gatott tsz labdarúgó-szakosztá­lyok, ugyanakkor keveset törőd­nek a tsz-tagok testedzésével, munkahelyi sportjával. Kevés termelőszövetkezetben található önálló könyvtár. Az elnökség úgy határozott, hogy a szövetség apparátusa a közeljövőben konkrét javasla­tot dolgoz ki, amelyet ajánlás formájában terjeszt a szövetke­zeti vezetők elé a termelőszö­vetkezetben folyó közművelődé­si munka megjavítására, a ren­delkezésre álló anyagi lehető­ségek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására. — Rné — Társadalmi összefogással valósult meg A bútorok és a játékok már helyükön vannak a kétújfalusi óvodában, Körzeti óvoda Kétújfalun Máris kétszeres a túljelentkezés A nagyablakos, csupa-nap- fény épület már készen áll. A miniatűr asztalok, székek s az egymásra rakható szivacsbeté- tés fekhelyek még ér itetlenül sorakoznak ugyan, és várakozó lesben ülnek a nagy macik, babák is az építőkockák, kis­autók társaságában. Kétújfalu- ban elkészült a körzeti napközi­otthonos óvoda. Az új, repre­zentatív létesítmény szeptem­ber 15-én nyitja meg kapuját a kicsinyek előtt,- Jól fölszerelt általános is­kolánk, orvosi rendelőnk, a ter­melőszövetkezetnek korszerű irodaháza van, csak óvodánk nem volt. A mintegy másfél milliós költségű intézményt - a pénz nagy részét tanácsi költségvetésből hosszú évek során gazdálkodtuk ki — saját erőből építettük Kétújfalu és a társközségek lakosságának és intézményeinek támogatásával — mondja Engréder János, a Kétújfalui Közös Községi Ta­nács vb-titkára.- Milyen mértékű volt ez a támogatás?- önkéntes fejlesztési hozzá­járulásként 60 000 forintot adott a lakosság, ezen felül pedig nagyon sok társadalmi munkát. A termelőszövetkezet ingyen fuvarral segítette az építkezést, a Vöröskereszt 3000 forintot ajándékozott játékvásárlásra, a KISZ-fiatalok földmunkát vé­geztek, takarítottak, parkosítot­tak.- Hány gyereket tudnak föl­venni?- Az előzetes felméréseink alapján 100 férőhelyes óvodát szerettünk volna építeni, de ez nagyban meghaladta anyagi erőforrásainkat. Meg kellett elégednünk a 60 férőhelyes tí­pusterv kivitelezésével. Eddig 102 gyereket írtunk be. Az iga­zat megvallva, nem számítot­tunk ilyen nagymértékű túlje­lentkezésre, azt hittük, mint minden újat, eleinte ezt is tar­tózkodóbban fogadják majd az emberek. Hiszen sem itt, sem a környező községekben nem volt még óvoda. — Milyen szempontok szerint választják ki azt a hatvan gye­reket, aki az óvodában helyet kap? — Ez most nagy gondunk. Bizottságunk bármilyen körül­tekintően mérlegel is, nehéz a döntés. Az óvoda megnyitásá­val szerettük volno megszüntet­ni az iskolaelőkészítő tanfolya­mot. Akkor viszont minden jö­vőre iskoláskorba lépő gyere­ket eleve fel kellett volna ven­nünk. 52 ilyen gyerekünk van. Ez sajnos nem járható út. Az 5 évesek tehát maradnak az iskolaelőkészítőn. Előnyben ré­szesítjük a cigány származású gyerekeket, hogy iskoláskorukra lemaradásuk egy részét behoz­hassák. Föl kell vennünk azo­kat is, ahol mindkét szülő dol­gozik. Gondot okoz a testvér­párok elhelyezése és még sok egyéb. — Kétújlalun kívül honnét járhatnak ide gyerekek, s ho­gyan oldják meg utaztatásu­kat? — Gyöngyösmellék, Bürüs, Várad, Teklafalu, Zádor és Endrőc tartozik körzetünkhöz. A kicsinyek utaztatását pedig az iskolabuszokkal és a termelő- szövetkezet munkásjárataival oldjuk meg. Minden faluból naponta „ügyeletes szülő” kí­séri a gyerekeket. Rizinger Ilona vezető óvónő felsőfokú végzettségű, 5 éven keresztül Szigetvárra járt a konzervgyári óvodába. — Hogyan került Kétújfalu- ba? — Hazahívtak. Idevalósi va­gyok. Kolléganője, Nagy Istvánná most végzett Kaposváron, az óvónői szakközépiskolában. Számukra mér készül a szolgá­lati lakás a régi pedagógusla­kásból. A harmadik óvónői ál­lás ottjártunkkor még betöltet­len volt. — Várjuk a nyitást — mondja a két óvónő. - Persze, nem jobban, mint a, gyerekek. Mert egyre többen vannak, akik min­dennap benéznek, megcsodál­ják az ovit és megkérdezik: „Mikor jöhetünk már?" Hegedűs Magdolna Lengyel szövetkezeti küldöttség Baranyában A Varsó vajdasági és a Bara­nya megyei Tsz Szövetségek közötti — hét éve tartó — jó kapcsolat keretében, kedden este nyolc tagú lengyel szövet­kezeti delegáció érkezett Pécs­re. A küldöttség Edward Slo- downik agrármérnök — a var­sói területi tsz szövetség elnöke — vezetésével tegnap a szalán- tai Hunyadi és a villányi Új Alkotmány Termelőszövetkezet­be látogatott el. A következő napokban a gödrei, a véméndi, a sombere- ki és a babarci termelőszövet­kezetekben tesznek látogatást a lengyel szövetkezeti szakem­berek, akik a korszerű nagy­üzemi állattenyésztési technoló­giák és a terményszárító, vala­mint a takarmánykeverő üze­mek tanulmányozása céljából látogattak megyénkbe. Pénte­ken délelőtt Pécsett a Tsz Szö­vetség vezetői fogadják a ven­dégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents