Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-08 / 247. szám

1977. szeptember 8., csütörtök Dunántúlt napló 3 Tervező: a PMMF L akásgondjai vannak a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolának. A megálla­pításnak így semmi külö^ nős érdekessége nincs, hi­szen ugyanez a pécsi vál­lalatok, intézmények mind­egyikéről elmondható. Ez esetben^) a megállapítás azért érdemel mégis fi gyeimet, mert a főiskola továbbment a tény egy­szerű tudomásulvételénél. Honnan is erednek a lakás­gondok? A főiskola a szerve­zés évében 36 lakást kapott a várostól szakemberek lete­lepítésére. A szokásos kezdeti mozgások miatt ebből hama­rosan csak 26 lett. Azóta idén kapott először ismét lakást az intézmény. Hármat. Családi házas lakótelep — „házilagos” kivitelezésre A tulajdonosoknak is lehetősége van a közreműködésre Egyszerű megoldások A lakásgondok levezetésére már többször tett kezdeménye­ző lépéseket a főiskola. Vala­miféle saját szervezésű akcióra gondoltak, házon belül készí­tett tervek alapján. Több terv is készült, s ezek mindegyike megbukott. Egyszerűen azért, mert arra a „nagy építőipar­ra” támaszkodott, amely más, ennél nagyobb feladatokkal birkózik. A többszöri kudarc érlelte meg azt a felismerést, hogy csak akkor lehet rendez­ni a lakásgondokat, ha a terv a legegyszerűbb kivitelezési le­hetőségekre alapul. Magyarán: a csaknem házilagos kivitele­zésre. Legutóbb aztán házi tervpá­lyázatot írtak ki egy meghatá­rozott terület beépítésére. Ez pedig: közel a főiskolához, az Asztalos János út és a Bálicsi út által közrefogott régi szőlő- terület. A pályázati kiírásban alapkövetelmény volt, hogy egyszerű megoldásokkal kor­szerűt adjon, azaz olyasvala­mit, hogy az újabb kudarcot elkerülhessék. Itt kell elmondani, hogy ma egy 40—50 lakóegységes, csa- ládiházas-telep — mert ez is lakótelep, akárhogy is vesszük — nem képzelhető el az álla­mi vagy szövetkezeti építőipar közreműködése nélkül. Erre pe­dig az „egyszerre” a jellemző, s nem nagyon tűri a mun­ka szakaszolását, széthúzását. Olyan megoldást kellett tehát „kitalálni", ami adott esetben a legjobb lehet. A pályázaton Bachmann Zol­tán és Radványi György mun­kája bizonyult a legjobbnak, s ez is valósul meg. Jól üte­mezhető elrendezésben 48 la­kóegység helyezkedik el a te­rületen két sorban, természe­tesen sorházként. Többségében ötös egységekről van szó, és ebben van egyfajta kényszer is. Ennyit meg kell építeni egy­szerre, hogy akár egyet is használni lehessen. Két épület­típus van a tervben. Az alap­terület mindössze 4,80x9,30, s ezen 3—4 félszinten 65—83 négyzetméteres alapterületű összkomfortos lakások épülhet­nek. Jövőre érvényes árakkal számolva 6200 forint az egy négyzetméterre eső tervezett bruttóköltség, ami természete­sen csökkenthető — saját mun­kával. (Közbevetőleg: a város igen jelentős segítséget nyújt a főiskolának a területelőké­szítésben — ez a megvalósu­lás egyik fontos alapfeltétele.) Jövőre épülnek Mindezek után: hol a „sza­bad segíteni?" elv. Bachmann Zoltán így summázza a lénye­get: — Olyan szerkezeti organi­zációs rendszerben terveztük a telepet, hogy a legalacsonyabb rendű építőipari szervezet — tehát egy kőművesmester — is megvalósíthassa. És mert ez így van, a tulajdonosnak is rengeteg lehetősége van a közreműködésre. A 48 korszerű, Több választékbővítő áru külföldről Márkás farmernadrág, -ruha és -dzseki Brazíliából Kínai, egyiptomi és olasz pulóverek Az év utolsó negyedében a Konsumex Külkereskedelmi Vál­lalat mintegy 6 milliárd forint értékben importál a szocialista és a tőkés országokból fogyasz­tási cikkeket, 14-15 százalék­kal többet, mint a múlt év ha­sonló hónapjaiban. Már ebben a hónapban és októberben több mint 200 ezer eredeti márkás farmernadrágot, ruhát és dzsekit kap a vállalat, többek között Brazíliából és Uruguayból. Különböző alapanyagú hosz- szúujjú pólókat és férfiingeket is vásárolt a vállalat pakisztá­ni, hongkongi, román és bol­gár cégektől. A ruházati bol­tok újdonsága lesz a bakfis és női műszőrme kabát, valamint a gyermekek részére overallok és szintetikus anyagból készült hálózsákok Lengyelországból. Több millió őszi-téli jellegű kötöttáru érkezik Vietnamból, Kinából, Egyiptomból, és jugo­szláv, valamint olasz pulóve­rek, kardigánok is színesítik majd a választékot. A vállalat a közelmúltban három és fél millió dollár ér­tékű importszerződést kötött iráni cipőkereskedelmi vállala­tokkal, eszerint a női és férfi importcipők egy része még eb­ben az évben kapható lesz. A következő hetekben sok ház­tartási gépújdonság is az üz­letekbe kerül, például három­fajta csehszlovák hűtőgép, kétféle olajradiátor, főzőtes­tek, vasalók és porszívók: Len­gyelországból új típusú auto­mata mosógépeket és hajszá­rítókat, a Szovjetunióból két-két- féle hűtőgépet, porszívót és vil­lanyborotvát, az NDK-ból pe­dig bojlereket, hajsütő vasa­kat és mosógépeket vett a Konsumex. Játék- és sportszeráruból szintén minden eddiginél szé­lesebb választékban importál a vállalat. családi házként felfogható la­kóegység úgy készülhet el, hogy nem köt le jelentős épí­tőipari kapacitást. A lakásépítő szövetkezetét most szervezik (29 főiskolai és 19 DÉDÁSZ-dolgozó tag szá­mára lesz hely), év végére kész kiviteli tervek lesznek, jövőre pedig elkezdődhet az építke­zés. Hársfai István „30 év bélyegekben” A pécsi Főposta felvé­teli csarnokában négy tár­lón mutatja be a Ma­gyar Bélyegmúzeum „30 év bélyegekben” című ki­állítását. Az elmúlt három évtized főbb eseményeit és a fejlődés egy-egy mozza­natát tükrözik a témák szerint csoportosított bé­lyegek. Láthatjuk a mun­kásmozgalom mártírjairól, a szocialista építésről, a nemzetközi béke és biz­tonság ügyéről, az egész­ségügy fejlődéséről ki­adott bélyegeket, a fog­lalkozásokat bemutató munkasorozatokat. Há­rom sport-sort is bemutat­nak, de nem maradtak ki a virágbélyegek sem. Az ötlet kitűnő. Élénkíti, érdekessé teszi a postahi­vatalt, egyben információt, ismereteket is nyújt az ügyfeleknek. Vizsgálatok, próbavásárlás Á fogyasztók védelmében A kereskedelmi felügyelet munkája Amikor a vásárló belép egy üzletbe, a legritkább esetben keresi a működési engedélyt, amelyet a szabály szerint jól látható helyre ki kell függesz­teni. Ez az okirat legfeljebb akkor ötlik a szemébe, ha ne­tán a panaszkönyv után nyo­moz. Akkor viszont érdemes alaposan tanulmányozni a mű­ködési engedélyt és kapcsolt részeit, amelyek felsorolják ki­hez, hová fordulhat panaszá­val a vásárló. A felsorolás a boltvezetővel kezdődik és rend­szerint az Állami Kereskedel­Szakmunkások diplomával Helytállni és bizonyítani az új beosztásban A szakmunkás előkészítő tan­folyamot végzettek szakmun- kásbizonyítvónnyal és többéves fizikai munkával a hátuk mö­gött, érettségi bizonyítvány nél­kül elvégezhetik valamelyik műszaki egyetemet vagy főis­kolát. Olyan feladatot vállaltak, aminek a megoldása egyálta­lán nem ígérkezett könnyűnek: egy év alatt elsajátítani a négyéves gimnáziumi anyagot magyar nyelvtanból, matemati­kából, fizikából és a világné­zetünk alapjaiból olyan szin­ten, hogy a bizottság javasol­hassa őket továbbtanulásra. Hendinger Ferenc huszonhat évesen ismét pályakezdő a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, de most nem épületlakatosként, hanem a stázaüzemben magasépítési üzemmérnökként. Augusztus 8- tól ismerkedik a termeléssel és a panelüzem részlegeinek egy­mást segítő gyártási folyama­taival, egyelőre önálló feladat nélkül. — Hogy telt el az elmúlt ki­lenc éve? — Épületlakatosként dolgoz­tam, 1970-ben bevonultam jo­gosítvánnyal a zsebemben. Le­szerelés után beiratkoztam a dolgozók esti gimnáziumába, tanultam, dolgoztam, alapszer­vezeti KISZ-titkárnak és a vál­lalati KISZ-bizottság tagjának is megválasztottak. 1974-ben felvettek a pártba. Szajkón - ahol lakom — fociztam is. Jó időbeosztással mindezt győz­tem, bár a bejárás sok idő­met elrabolt. 1973-ban hallot­tam a SZET-ről, elhatároztam, hogy jelentkezem, örültem, hogy a vállalat is javasolt. Egy évet befejezett a gim­náziumban, a második helyett már szakmunkás előkészítő tan­folyamra ment. — Négy éve kezdtük az elő­készítőt a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán. Keser­ves év várt ránk, de a se­gítőszándékot komoly tanulás­sal illett meghálálni. Aztán 1974 július—augusztusában bentlakásos tanulók lettünk a Budapesti Műszaki Egyetemen. Reggel nyolctól délután ötig előadások, utána felkészülés egyénileg és a társakkal, pél­damegoldások százait végez­tük önszorgalomból is, hogy Hendinger Ferenc belejöjjünk. Aztán az egy év mérlegét a vizsgabizottság vonta meg augusztus végén — számomra roppant kedvezően: egyetemre javasoltak. — Mégis műszaki főiskolát végzett. — A vizsgák után meg­házasodtam, így nem vál­lalhattam az ötéves távollé­tet. Szajk még Pécstől is mesz- sze van, hát még Budapesttől. Ezért kértem magam ide. — Hogyan fogadták be év­folyamtársai? — Eleinte csodabogárnak néztek, később megszokták és segítettek is. Különösen az el­ső volt nagyon nehéz. Mate­matikából külön konzultációk­ra jártam, gyötrődtem az áb­rázoló geometriával és rajzol­tam. Otthon a hétvégeket is áttanultam, vagy készítettem a műszaki rajzokat. Másodiktól a szaktárgyakban már egyenran­gú partner voltam. — A felesége? — Neki sem volt könnyű, ő is Pécsre járt be, laborasszisz­tens a tüdőszanatóriumban, most gyesen van a kicsikkel. Andrea kettő, Zsanett egyéves. — Tervei? — Elérni, hogy azonos nyel­ven beszéljünk, hisz már nem­csak a saját, de mások mun­kájáért is felelősséggel tarto­zom. Helytállni és bizonyítani az új beosztásomban, a de­cemberi utolsó államvizsgámat is sikerrel letenni és idővel tanulni, hogy mérnök lehes­sek. Csicsók Istvánt lapunk 1974. augusztus 19-i számában Ta­kács Péterrel és Ropoli László­val együtt már bemutattuk si­keres felvételijük kapcsán. A Szénbányáktól indult, most is ugyanott kezd üzemmérnökként István-aknán. — ötvenkilencben a Szénbá­nyáknál kezdtem villanyszerelő­Csicsók István tanulóként, 62-ben szabadul­tam. A szakmámom túl is min­den érdekel, erős- és gyenge­áram, híradástechnika, így dol­goztam és tanultam, sorra vé­geztem 62-től az egyéves szak­mai tanfolyamokat, mesterle­velet is szereztem. Kiszeztem, munkásőr és párttag is lettem. 1973-tól előkészítő és egye­temi felvételi eredménnyel ő is Pécsett kezdett a Műszaki Fő­iskola épületvillamossági sza­kán a felvonós ágazaton. Hogy miért? Nős volt két gyerekkel és a vállalatnál is a felvonós végzettséget tudja jobban hasznosítani. Az öt év nagyon hosszúnak tűnt, még a három is sok volt. — Jobban kellett bizonyíta­nunk, hogy ott a helyünk, hisz más alapokról indultunk mint a többiek. Nehéz volt az átál­lás, az egésznapos tanulás. Vissza kellett fiatalodnom. Harminchárom éves. Sötét­barna hajában itt-ott ősz haj­szálak keveredtek. — A főiskolán szerezte? — kérdem. — Igen — válaszolja -, de a korom is közrejátszott. öregdiák volt a többiek kö­zött, de közepesnél alább so­ha nem adta. Érdemes volt tanulni rövid- és hosszútávon egyaránt. A fizetése az utolsó éves átlagának a 80 százalé­kát tette ki, erre jött gyere­kenként az 5-5 százalék és a tanulmányi eredménye után is kapott 10 százalékot. — A tíz százalékért tanult? — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy nem doppingolt ez a lehetőség, de alapjában nem ezért tanultam. Ez volta munkám, becsülettel akartam elvégezni. Bizonyítanom kellett, hogy tényleg ott a helyem, hogy jól választottak, amikor rám gondoltak. A volt kollé­gáim sem csalódhattak ben­nem. Az államvizsgám július 4-én volt, augusztus 1-én áll­tam munkába ismét, örömmel fogadtak, már vártak. Murányi László mi Felügyelőség címével feje­ződik be. . Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség területi csoportjai a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak önálló hatáskörrel rendelkező szerveiként dolgoz­nak. Feladatuk a fogyasztók érdekvédelme. Illetékessége ki­terjed az állami és szövetke­zeti kereskedelemre, a keres­kedelmi és üzemi vendéglátás­ra, a magánkereskedelemre és a magán-vendéglátóiparra, az állami, társadalmi szervezetek, szövetkezetek és egyesületek által fenntartott konyhákra és büfékre, az ipari vállalatok nyíltárusítási üzleteire, a kis­ipari szövetkezetek, termelőszö­vetkezetek és magánkisiparo­sok kereskedelmi tevékenységé­re, sőt az őstermelők piaci árusítási tevékenységére is. Baranya megyében a keres­kedelmi felügyelőség 5 fővel dolgozik. Évente körülbelül ezer üzletben végeznek vizsgálato­kat, ezeknek 80—90 százaléka próbavásárlással egybekötött. Mindezt persze öt ember nem képes elvégezni, s ilyen rajta­ütésszerű vizsgálatoknál nem is célszerű néhány, részint már korábbról jól ismert ellenőrt a „tűzvonalba dobni”. Ezeket a vizsgálatokat a népi ellenőr­zéssel karöltve, társadalmi el­lenőrök bevonásával végzik. De a kereskedelmi felügyelőség együtt működik a KÖJÁL-lal, a rendőrkapitányság társadal­mi tulajdonvédelmi osztályával, a Minőségvizsgáló Intézettel, az SZMT gazdasági bizottsá­gával és a tanácsi szakigaz­gatási szervekkel is. A vizsgálatok széles körűek: a jogszabályok és üzletszabá­lyok betartásától kezdve az el­adással, tárolással, kirakattal, valamint a vásárlóknak az áru- mennyiségre és minőségre vo­natkozó panaszaival foglalkoz­nak. És ez a felsorolás inkább csak példálózó, mint teljes. A felügyelőség vizsgálatai három részre oszthatók. Az egyik részt a már említett vásárlói pana­szok kivizsgálása adja, a má­sik kettőt az átfogó, az egész illetékességi területre kiterjedő ellenőrzések képezik. A fél év­re előre meghatározott vizsgá­lati programok körülbelül 50 százalékát az Országos Keres­kedelmi Főfelügyelőség írja elő a megyei kereskedelmi fel­ügyelőségeknek. A Baranya megyei Kereske­delmi Felügyelőség saját prog­ramjai közül is érdemes néhá­nyat kiemelni: A vegyi és ház­tartási, valamint a kozmetikai cikkek forgalmazási körülmé­nyei, a vendéglátó üzletek osz­tályba sorolása, a sütőipari ter­mékek forgalmazásának hely­zete. Ez utóbbi felmérés né­hány tapasztalatát nem ha­szontalan kiemelni: az áruát­vétel tárgyi feltételei csak rész­ben biztosítottak, a termékek tárolása nem felel meg az előírásoknak, az üres szállító­rekeszekben átmenetileg szeny- nyező árukat (zöldség, üveg) tárolnak nem egy üzletben. A vizsgálatok után a feltárt hiányosságokról a kereskedel­mi felügyelőség „értesíti" az illetékeseket. S minthogy a felügyelőség hatósági jogkör­rel rendelkezik, az efféle „ér­tesítésnek" foganatja is van. A kereskedelmi felügyelőség saját hatáskörében szabálysér­tési hatóság. Tavaly 128 sze­mélyt vontak felelősségre Ba­ranya megyében, és 97 500 fo­rint pénzbírságot szabtak ki. Egy esetben büntető eljárást kezdeményezett a felügyelőség, 8 esetben fegyelmi eljárást. A szabálysértési eljárások szá­ma 88, a figyelmeztetéseké 31 volt. D. I. Paly akexdölc Ü Í3kl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents