Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-08 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt A MÁV felkészült az őszi szállítási csúcsra A Pécsi Vasúti Igazgatóság 1977. évi őszi forgalmi aktíva- értekezletét szerdán délelőtt tartották a MÁV igazgatósá­gán. A tanácskozáson részt vettek Baranya megye és a környező megyék szállítási szakemberei. Az értekezletet Nyári Gyula, a pécsi csomó­pont pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd őt követő­en dr. Szabó Tibor igazgató tartott bevezető előadást. Az őszi áruszállitásnál több­letigénnyel kell számolni, az őszi vasúti forgalom jelentősé­ge nagymértékben megnöve­kedett, a belső szállítás mel­lett különösen megsokszoro­zódtak a feladatok a tranzit- és exportszállításoknál. Ez év őszén a súlyponti kérdést a cukorrépa jelenti: a hazai gyá­rak részére 460 ezer tonnát, a Jugoszláviával kötött szerző­dés értelmében exportra 200 ezer tonnát kell berakni és leszállítani. Burgonyából és kukoricából is bő termés vár­ható, ezeket is szükséges idő­ben rendeltetési helyükre jut­tatni, s a kedvezőtlen tárolási kapacitások miatt gondot je­lent a belföldi és export ga­bonaszállítás is. A növekvő forgalom mellett a vasút kocsipark-állománya viszonylag állandó, ennek fel- használásával kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. En­nek egyetlen módja az ésszerű forgalomszervezés, a kocsifor- duló-idő csökkentése, illetve a rendelkezésre álló kocsipark raksúly-kapacitásának még erőteljesebb kihasználása. Ezt a célt szolgálja több helyen — így pl. a Szigetvár—Szent- lőrinc útvonalon — a megfe­lelő sebességcsökkentés mel­lett a tengelynyomás feleme­lése; ezen kívül a járműjavítás átfutási idejének megrövidíté­se, a kocsiállás megszünteté­se, a vonóerők kapacitásának biztosítása. Külön kiemelték a Volán Vállalattal és a fuvaroz­tatókkal a szoros együttműkö­dés fokozását, az áruszállítás egy részének átterelését a köz­utakra. December 31-ig hatmillió tonna árut szállítanak és mozgatnak a vonatokkal, és mindezt balesetmentesen sze­retnék megvalósítani. Elsőbb­séget élveznek a mezőgazda- sági cikkek — melyek mennyi­sége növekedett —, az export­áruk és a téli energiahordo­zók. Törekednek a tartalékok hasznosítására, így a megra­kott szerelvények időben, gyor­san kapnak mozdonyt; több irányvonatot indítanak, me­lyekkel cukorrépát, kavicsot, követ és fát továbbítanak. Az őszi forgalom néhány napja megindult a cukorrépa betaka­rításával: eddig hétezer tonna répát szállítottak a vonatok Szigetvárról Kaposvárra, vala­mint Decsről, Tolna-Mözsről Ercsibe. Dücső Cs. Esküt tettek az elsőeues hallgatok A Karasica hídját erősitik meg Villánynál. — Szokolai felv. — Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXIV. évfolyam, 247. szám 1977. szeptember 8., csütörtök Ára: 80 fillér Tanévnyitó a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán A diákok 80 százaléka kollégista A hallgatók önálló alkotó munkájára is szükség van Tegnap délután Nagy Zoltán főigazgató-helyettes ünnepi megnyitójával vette kezdetét az idei tanév a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Az ünnep­ségen részt vett Komlódi Jó­zsef né, a KISZ városi Bizott­ságának első titkára, és dr. Csanálosi Sándorné, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának munkatása, valamint a főiskola oktatógárdája és el­sőéves hallgatói. Nagy Zoltán főigazgató-helyettes ünnepi be­szédében először az oktatókra és a diákokra váró legfonto­sabb tennivalókra tért ki:- A hallgatók és az okta­tók kapcsolatát nem jellemez­heti az ellentét, korszerű tar­talommal kell azt megtölteni, hiszen a technikai fejlődés, a tudományos-technikai forrada­lom egyre felkészültebb szak­embereket kíván. A most es­küt tevő elsőéveseknek az ez­redforduló táján is meg kell állniuk helyüket. Intézetünk cél­ja a szocialista szakemberkép­zés minél magasabb szintű megvalósítása. Ezt segíti az ok­tatók munkája, ehhez kell hoz­zájárulniuk a hallgatóknak a fegyelmezett és önálló szak­mai önképzéssel. Az intézet technikai felszereltsége kielé­gítő, jó keretet biztosít az ok­tatáshoz. A hallgatóknak le­hetőségük nyílik az alkotómun­kára is, mivel az ő önállósá­guk elengedhetetlen az egyre növekvő, differenciálódó isme­retanyag elsajátításához. Az a tény, hogy diákjaink 80 száza­léka kollégista, gyümölcsöző az itt folytatható tudományos munka szempontjából: kapcso­lódjanak be minél nagyobb számban a tanszékek, a tudo­mányos diákkörök munkájába. Nagy Zoltán az oktató-neve­lő munka elsődlegességét hangsúlyozta az intézet életé­ben, ugyanakkor kiemelte a fiataloknak az építőtáborban tapasztalt lelkesedését, munka- intenzitását: - Méltóbban nem is lehetett volna megünnepel­ni a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő 60. év­fordulóját, — fejezte be ünne­pi beszédét a főigazgató-he­lyettes, majd megnyitotta az új tanévet. Ezt követően az elsőéves hallgatók letették az esküt, majd Orff: Carmina Burana c. művének hangjai mellett feje­ződött be a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanévnyitó ünnepsége. G. O. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Szerdán a Parlamentben tanácskoztak az országgyű­lés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi és a megyei kép­viselőcsoportok vezetői. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is­mertette a parlament soron következő, őszi ülésszaká­nak előkészítésével kapcso­latos tennivalókat, majd dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter a Magyar Nép- köztársaság Polgári Tör­vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítását és egységes szövegét tar­talmazó törvényjavaslatról, főbb jellemzőiről, megalko­tásának céljáról adott tá­jékoztatást. Ezután dr. Csendes Ká­roly, a legfőbb ügyész he­lyettese ismertette a leg­főbb ügyész téziseit. Az értekezleten felszólalt Szabó József, Sándor Jó­zsef, Ortutay Gyula, Hege­dűs Lajos és Boza József országgyűlési képviselő. Megszűnnek az áradások a Karasica mentén • Patakszabályozás, csatornarendezés Előregyártott mocskánál és A Villánykövesd és Mórok közötti terület, vagyis a Kara- sica-patak jobb és bal partja, le a jugoszláv határig, hama­rosan rendezett lesz ár- és belvízvédelmi szempontból. A Karasica vízgyűjtőjéből gyor­sabban futnak le a belvizek, megszűnnek a gyakori áradá­sok is. A Dél-dunántúli VÍZIG csaknem ötvenmillió forintos munkája befejezéshez közele­dik. A patakszabályozók, a csatorna rendezők a VÍZIG pé­csi szakaszmérnökségének a brigádjai. Az átadás előtti utolsó mun­kafázisok zajlanak. Jelenleg erősítik még a Karasicán át­ívelő hidak alapjait úgy, hogy közben elterelik a folyócskát egy kerülő mederbe. Most ké­szültek el Magyarbólynál egy MÁV- és egy közúti híddal — mindössze egy hónap alatt, ami rekordnak számít. Átadták a Villány—virágosi felújított közúti hidat is. Nemrég kezd­ték meg Villánynál a vasúti híd alapjainak megerősítését. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet villányi, kísérleti kertészetében 30 fajta és fajtajelöltből álló, mikroparcellás összehasonlítási kísérletet folytatnak paradicsommal. Mérik a termés mennyiségét, a szint, a szárazanyag-tartalmat, vizsgálják, hogy gépi szedésre jók-e. Ezek­ből állapítják meg, hogy melyik paradicsomfajták alkalmasak továbbnemesitésre, illetve mely fajták mehetnek köztermesztésbe. A képen: Herbert János tudományos munkatárs méri a mikroparcellás terméseredményeket. Erb János felvétele hidak Lapáncsánál A négy létesítmény rekonstruk­ciójára csaknem négymillió fo­rintot fordítanak. A két pillér között, tulajdon­képpen a meder fenekén, egy­két méter széles és csaknem ugyanilyen mély vasbeton-vá­lyút alakítanak ki, 20—40 mé­ter hosszúságban azért, hogy a hirtelen érkező csapadékvíz gyorsan elfolyjon, ne veszé­lyeztesse az alapokat. Száraz időben itt másodpercenként fél köbméter víz áramlik, de már egy kisebb eső alkalmával 2—. 3 méter magasra duzzad a patak, a meder teljes széles­ségében. Ezen kívül a tartóoszlopok között a betonelfolyó két part­jára, rézsűjére vasbeton négy­szög-szelvényeket fektetnek le, így védve a meder- és a híd- aljat, hogy ne lazuljon meg. A négy átjáró alá kőlapokat helyeztek el, egyenként har­minc méter szélességben. Az alapbiztosításokra azért került sor, mert a patakot tel­jes hosszában mélyítették és szélesítették, valamint a parti gátakat, védműveket is meg­javították, magasították az el­múlt öt év alatt. Már napja­inkban is gyorsabban és ve­szélytelenül húzódnak le az árvizek, és a talajvizek nagy részét is felszámolták. A pillér-stabilizáláson kívül hátra van még néhány kisebb munka, melyek már javában folynak. így a Mároki-csatorna torkolati végéből levágják az árvízveszélyes félkilométeres szakaszt, amely a Dolina-Gré- da vízfolyásba ömlik. Ezzel te­hermentesítik a Dolinát, az ke­vesebb vizet szállít, tehát ke­vésbé önthet ki. A csatornát a Karasicába terelik Lapáncsa közelében, ami több áradást képes simán elvezetni. Befejezés előtt Magyarbóly- ban a Karasica-parton épült csatorna-őrház, ahol majd tá­rolják a vízkárelhárításhoz szükséges eszközöket. Már sze­relik a két előregyártott hidat is, melyek szintén a Karasicán vezetnek át mocskánál, vala­mint Lapáncsánál. Utóbbi a háromlyukú elődjét váltja fel. Mindkettőt még idén átadják a forgalomnak. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents