Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-07 / 246. szám

1977. szeptember 7., szerda Fejfájás, frontbetörés Nemcsak az időjárás lehet okozója Időnként csaknem minden­kinek van kisebb-nagyobb pa­nasza, melyet időváltozásnak, frontbetörésnek tulajdonít. Ezek közül talán leggyakoribb a fej­fájás, melyhez többnyire levert­ség, nyomott hangulat, kon­centrálási nehézség is társul. Valóban az időjárás okozza a panaszokat? Nem hibázunk-e akkor, amikor rossz közérzetün­ket egyszerűen az időjárásra fogjuk? A meteorológiai változások biológiai hatása ma már ál­talánosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik benne a légköri elekt­romosság — a levegőben lé­vő elektromos töltésű részecs­kék, ionok száma, eloszlása, mozgékonysága —, de emel­lett még egyéb okok is lehet­nek. Az időjárás hatása első­sorban az akaratunktól füg­getlen, a belső szervi műkö­déseket szabályozó vegetativ idegrendszereken keresztül ér­vényesül. Vannak különben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrendszer egyen­súlya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatásokra általá­ban élénkebben reagál, pul­zusszáma, vérnyomása ingado­zó, könnyen pirul és sápad, izzadékony stb. Az időjárással összefüggő panaszok is — ta­pasztalat szerint — az ilyen egyéneknél gyakoriak, amíg mások a meteorológiai válto­zásokra alig érzékenyek. Ha egy területre, ahol me­leg légtömegek uralkodnak és hideg levegő érkezik, az betör a meleg alá és felszállásra kényszeríti. Ez a betörési vagy hidegfront, amely értelemsze­rűen főleg nyáron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hűvösre fordul, az arra hajlamos egyéneknél érbeidegzési zavaron alapuló panaszok jelentkezhetnek. Hal­mozottan lép fel emiatt az éreredetű fejfájás is. Ennek egyik tipikus lefolyású alakja a migrén, amely szigorúan fél­oldali, lüktető jellegű és álta­lában látási zavar, hányinger kíséri. Hidegfront idején emel­lett gyakori a jellegtelen, tom­pa főfájás is, enyhe kábult- sággal, émelygéssel társulva. Nem szabad azonban elfeled­kezni arról, hogy egyes fejfá­jással járó szervi megbetege­dések szintén rosszabbodhat­nak ilyenkor. Magas vérnyo­másos betegeknél például vér­nyomáskiugrás léphet fel, a zöldhályogban (glaukomában) szenvedőknél heveny glauko- más roham keletkezhet, nyak- csigolya-meszesedésnél pedig fokozódhat a tarkótáji fájda­lom. Ha az uralkodó hideg lég­tömegek fölé meleg áramlatok érkeznek, azt felsiklási vagy melegfrontnak nevezzük. Ez a meteorológiai változás télen gyakoribb és ugyancsak okoz­hat fejfájást, mégpedig első­sorban olyanoknál, akik szo­rongás, ideges, depresszióra hajlamos természetűek. Az időváltozás, a különböző „frontok" tehát okai lehetnek bizonyos panaszoknak, fejfá­jásnak, kisebb-nagyobb közér­zetzavarnak. Ha azonban va­lakinek gyakran fáj a feje, az feltétlenül forduljon orvoshoz. Ha az orvosi vizsgálat alap­ján a fejfájás szervi oka ki­zárható, vagy csak vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavart állapítottak meg, akkor okol­hatjuk csak jogosan panasza­inkért — és különösebb koc­kázat nélkül a változékony időt. Gyógyszeres kezeléssel — or­vosi javaslat alapján — azon­ban többnyire ilyen esetben is elérhető, hogy a frontot az ember kevésbé érezze meg és hogy ritkábbak, illetve enyhéb­bek legyenek az evvel kapcso­latos panaszok. Megyei Egészségnevelési Csoport Megszüntetik a kertvárosi szennytavat Épül egy jövő­beli út alapja Talán a levegő is jobb lesz Az alkalmi szenny-tó Pécsett, a Melinda utca közelében egy éve keletkezett és napjainkra már 4—5 holdnyi területet bo­rít be, mivel a szennyvíztisztí­tó nem győzi a tisztítást. Ész­revétlenül gyűlt össze az első­sorban fekált tartalmazó lé és terebélyesedett csaknem egy méter mélységű bűzös mocsár­rá. Oly erős a lúg- és savtar­talma, hogy partjain az öreg és fiatal fák elhaltak, ma csak száraz csonkként meredeznek. Nem folyik el sehová, sem a közeli csatornába, sem a Pé­csi-vízbe. Kezdetben a Talaj­erőgazdálkodási Vállalat pró­bálta feldolgozni és fekál-trá­gyává alakítani egy részét, ez sem segített. Oly nagy meny- nyiségű víz halmozódott fel ezen a tavaszon, hogy kiöntés­sel fenyegetett, Lvov-Kertváros mélyebb részei felé indult meg a túlfolyás. Ma már mellékes ténnyé vált, hogy mennyire hibás a tisztítómű, tehet-e arról, hogy szegényes a kapacitása. Az vi­szont aggasztó, hogy meddig duzzad a mocsár, hiszen eb­ben az évben újabb 2—3 hold szántóföldet nyelt el, pontosan a pellérdi ivóvíznyerő terüle­ten. Az sem közömbös, hogy a kertvárosi levegő döntően ettől a bűz-tavacskától szeny- nyeződik. A Pécsi Parképítő Vállalat elhatározta, hogy egy év alatt felszámolja a latyakos, süp- pedékes vizenyőt. Először gá­tat emelnek, hogy a Kertváros Ismét erkezett egy ZIL, üríti földdel telt puttonyát Az összefogás eredménye Kiváló takarmányozás, kiemelkedő tejhozam Szilázskészítési bemutató Véménden Három esztendő alatt közel ötszáz literes tejhozam-növe- kedést értek el a véméndi ter­melőszövetkezetben. Hogyan lehetséges ez? Csak a takar­mányozásnak köszönhetők a ki­emelkedő és megyei szinten is figyelemre méltó e.redmények? Egyáltalán. A megye legna­gyobb tehenészeti telepén dol­gozó gondozók szaktudása és kellő munkafegyelme is közre­játszik abban, hogy több mint hétszáz tehén átlagában ma közel 3700 liter tejet ad egy­felé ne húzódhasson. Hossza 150, magassága 5 méter lesz, Ezen kívül a feltöltését kezd­ték meg azzal, hogy idehord­ják a városból az-építkezések, útkorszerűsitések felesleges földjét, homokját, kő- és be­tontörmelékét. Egy év alatt az ilyen jellegű „hulladékból” százezer köbmétert hordanak a helyszínre három cégtől, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalattól, az Aszfaltút­építő Vállalattól és a DÉL- VIÉP-től: ők a legnagyobb „törmelék-termelők”. Remélik, hogy így megszűnnek az ille­gális szemétkupacok és -he­gyek, melyek az Ipari út men­tén éktelenkednek. Már szállítják a törmeléket és öntik a vízbe, ahol a par­ton egy dózer egyengteti és döngöli a talajt. A tó már zsu­gorodik, csak a mélysége emel­kedik. Bíznak a napsütésben és a szélben, hogy azok ala­posan szárítanak. Egy év után parkosítanak, erdőt telepítenek az elfogyó szenny-tó helyébe. A köveket egy jövendőbeli út nyomvonalába süllyesztik el ott, ahol a P- és T-területre egy szervizút épül majd. Na­ponta 250—300 köbméter ho­mokot, vadtalajt öntenek ki. A mocsarat egy hete töltik már. Csuti J. Tanárjelöltek Sikondán Vezetőképzés az úttörőtáborban Tegnap reggel vidám riadó volt — az eldugott lámpabú- rát, gyufásdobozt, dobot — megtaláló táborlakóknak esté­re csokoládéjutalmat ígértek. így kezdődött a tegnapi napja annak a 174 másodéves tanárképző főiskolás hallgató­nak, akik a sikondai vezetőkép­ző táborban készülnek az úttö­rők nevelésére. A zászlófelvo­nás, és reggeli után daltanu­lással folytatódott a program, s míg a többiek énekeltek, ad­dig Kleiner Gabriella matema­tika—fizika, Dréher Zita bioló­gia-mezőgazdasági ismeretek és Szöllősi Katalin magyar—an­gol szakos hallgatókkal beszél­gettünk. Mindhárman olyan if­júsági vezetők, akik már az ál­talános iskolában kezdték az aktív úttörőmozgalmi tevé­kenységet, s több vezetőképző, illetve nemzetközi úttörőtábor­ban is részt vettek. A sikondai táborban tanulnak, hogy to­vább adhassák a dalokat, já­tékokat, hogy segítsék a gye­rekeket a mozgalmi feladatok megoldásában. Dréhez Zita szerint alapvetően új, számára eddig ismeretlen tudnivalókat ugyan nem, de jó ötleteket bő­ségesen kapott e pár nap alatt. Kleiner Gabriella: — Számomra rendkívül érde­kes volt az iskola és a rajok kapcsolatának vizsgálata. A mai gyerekek rendkívül önál­lóak, széles érdeklődési körűek. Nekünk, ifjúsági vezetőknek az iskola segítségével kell a gye­rekek érdeklődését, lelkesedé­Igy közlekedünk mi Nagymama es unokaia átkelnek az úttesten. A zebra 50 méterre van. Sietnek . .. Kézen fogva Gyermekek a közlekedésben sét fenntartani és szórakoztatva tanítani az úttörőmozgalom szépségeit. — Igen, szórakoztatva, de nem játszva — veszi át a szót Szöllősi Katalin -, mert a moz­galom nem játék. Egyszer en­gem ezért le is váltottak. Most tanulom, miként lehet nevelni úgy, hogy az’ne legyen nyo­masztó. Tegnapelőtt például forgó rendszerben gyalogol­tunk az erdőben kijelölt négy akadályállomás között. Egy- egy helyen húsz percet időz­tünk. Dalokat tanultunk, ismé­teltük az egyenruházati és ala­ki szabályzatot, de sor került a sátorverésre is. — Nekünk azért lényegesen könnyebb a dolgunk, mint a mi úttörővezetőinkké volt — mond­ja Dréher Zita —, hiszen min­ket is folyamatosan oktatnak és kulturált körülmények között, különböző eszköztárak segítsé­gével tudjuk foglalkoztatni a gyerekeket. — A foglalkoztatás valóban fontos — folytatja Kleiner Gab­riella —, mert minden gyerek­nek szüksége van olyan kötele­zettségre, aminek a teljesítésé­ről beszámolhat. Ez a sikerél­mény. Az úttörőmozgalomban mindenkinek külön feladata is van. Véleményem szerint ez már a munkára nevelés lép­csője, amihez mi egyelőre if­júsági vezetőként, később pe­dagógusként akarunk segítsé­get adni a gyerekeknek. T. É. A nagymama mély lélegze­tet vesz, erősen megszorítja Balázs kezét, azután mint a gyorsúszó, a startpisztoly el- dörrenése után, beleveti magát a Doktor Sándor utca autó­tengerébe. Egy Trabant még elsiklik előtte, a busznak már csikorognak a fékjei, a pilótá­nak összeszűkül a pupillája, a kis páros megáll. Azután a gyerek elindul és húzza maga után a megszeppent mamit. Hátán az iskolatáska, nem megy messzire, csak az Alkot­mány utcai iskoláig. A közle­kedésrendészet járőrével meg­állítjuk a sikeres (?) átkelés után a nagymamát és unoká­ját. — Elnézést, de nagyon siet­tünk, mert elment az idő a boltban, valami uzsonnát kel­lett venni a gyereknek. — Mindig Így tetszik közle­kedni? — Nem, csak ha sietek. — Mit tetszik gondolni, ha a gyerek ilyen példát lát a nagymamitól, akkor el fog-e sétálni a zebráig, ha majd nem lesz, aki a kezét fogja. — Persze, mindig mondjuk otthon Balázskának, hogy a piros az tilos, meg ha lelép a járdáról, akkor először balra nézz és csak a zebrán mehet át . . . Tegnap, az első tanítási na­pon nem történt gyermekbal­eset Pécsett. A szirénázó men­tőautók másokat vittek a kór­házba, a gépkocsik fékberen­dezései nem mondták fel a szolgálatot, a vezetők reflexei még időben megállásra tudták bírni a lóerőket. Szeptember első napjaiban mindig egy kicsit megváltozik a város közlekedésének képe. Kékköpenyes, iskolatáskás gye­rekek ezrei kelnek reggelen­ként útra, hogy az első csen­gőszóra már a padokban ül­hessenek. Minden tanévben gyakran üresek maradnak a helyek, nem ritkán temetésre mehet a megszeppent gyerek­had. Nem a szeptember vezet a baleseti statisztikákban; így tanévkezdés táján még meg­fogják a szülők, a nagymamák és a nagypapák a gyermek kezét, még várják őket az is­kola kapujában. Ilyenkor, szep­tember táján még nem csúszó­sak az utak, még óvatosabbak az autóvezetők. Ilyenkor, szep­tembertáján KRESZ-órákat tar­tanak az iskolákban, ilyenkor, szeptember táján benépesül­nek a közlekedési parkok, ilyenkor, szeptember táján meg­jelennek a figyelmeztető új­ságcikkek. „Gyermekek a közlekedés­ben" elnevezéssel akciót indí­tott a Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács. Ezen a héten még mindenki nagyon óvatos. Arról beszélünk, hogy jó len­ne, ha a pedagógusok környe­zetismereti órákon elvinnék a gyerekeket a forgalmas csomó­pontokhoz, jó lenne, ha jutna fényvisszaverő csík minden is­kolatáskára és a gyerekcipők sarkára, jó lenne, ha a szülők még arra is gondolnának, hogy a gépkocsivezetők szá­mára már messziről feltűnő öl­tözéket viseljenek az iskolások. Jó lenne, ha a gépjárműveze­tők figyelnék a parkoló kocsik közül előbukkanó gyerekeket, jó lenne, ha minden iskolás időben elindulna, hogy az utolsó métereket se kelljen fut­va megtennie. A közlekedésnek ritmusa van. A gyermekszíveknek is. Vi­gyázzunk hát rájuk közösen, hogy aZ ütemes szívdobbaná­sokat sose szakíthassák meg motorizált világunk gépei. E. A. egy tehén évente. A véméndi- ek tovább kívánják növelni a hozamokat. A jövő esztendő­ben egy tehéntől átlagosan négyezer liter tejet várnak, amely jóval meghaladja majd a megyei átlagot. Mindezek közrejátszottak ab­ban, hogy a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Ba­ranya megyei Szervezete állat- tenyésztési szakosztálya, a Ba­ranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség és a véméndi Egyesült Lenin Termelőszövet­kezet rendezésében kukorica- szilázs-készítési bemutatót tar­tottak t^gnaD a termelőszövet­kezet tehenészeti telepén. A harmincöt gazdaságból érke­zett több mint ötven szakem­bert dr. Németh Elemér, a Mo­hácsi Járási Hivatal elnöke köszöntötte, majd Kovács Mi­hály, a Baranya megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség takar­mánygazdálkodási felügyelője tartott előadást a korszerű szi- lázskészítésről és felhasználás­ról. Ezt követően Rótt Antal, a véméndi termelőszövetkezet elnöke ismertette a közös gaz­daság szakosított tehenészeti telepén alkalmazott takarmány- gazdálkodás eredményeit és annak hatását a szarvasmar­ha-állomány fejlődésére. Az elnök többek között el­mondta, hogy a silókukoricát három ciklusban takarították be, közösen a geresdlakiakkal. Az együttműködésnek köszön­hető, hogy például a korai érésű szilázsnak valót nyolc nap alatt vágták le és hatszáz vagonnyi kukorica került a si­lókba a korai fajtából. Ugyan­csak egy-egy hét elegendő volt a középidejű és kései faj­ták betakarítására: utóbbival a hét folyamán végeznek mind­két gazdaságban. Bemutató a szentmiklósí telepen A szőlőtermesztési kísérletek­ről, az új fajtákról, a must és az újbor kezeléséről rendeztek bemutatót a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet pécsi ku­tatóállomásán. A szakemberek részére tegnap délelőtt a szentmiklósi és máriai kísérleti telepen dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutatóállomásá­nak igazgatója, valamint dr. Lisicza István tudományos ku­tató adott tájékoztatást. A rendezvényt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, az Agrártudomá­nyi Egyesület Baranya megyei Szervezete, valamint a TIT Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya szervezte. Emlékezés Dzerzsinszkijre Kedden Budapesten, a szov­jet kultúrcentrumban ünnepé­lyesen megnyitották Felix Ed- mundovics Dzerzsinszkij, a szovjet állam és a kommunis­ta párt kiemelkedő személyisé­ge, a lengyel és az orosz for­radalom tevékeny részvevője életét, munkásságát bemutató fotókiállítást. A forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából a színházteremben ünnepi estet rendeztek, amelyen dr. Győrök Ferenc rendőr ezredes méltat­ta Dzerzsinszkij életúját, helyt­állását.

Next

/
Thumbnails
Contents