Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-07 / 246. szám
1977. szeptember 7., szerda DunQntmt napló 3 a zisftcola paciban Miként segíthetünk gyermekeinknek? A pedagógusok tanácsai A szülő legyen még figyelmesebb Film Zalka Mátéról A film Zalka Mátéja Kozák András. Fotó: Szóvári Gyula Máig sem felejtettem el. Talán mert annyira vártam, any- nyira készültem rá. Évnyitó a feldíszített iskolaudvaron, és másnap az első „iskolás" napom. Hosszú copfos padtársammal lopva nézegettük egymást. Hetekig tartott a meg- illetődöttség, az ismerkedés varázsa. Később is, amikor már dülöngélő betűimmel és az olvasással küszködtem s a piros pontok mellé gyűltek a feketék, mégis azt éreztem, jó dolog iskolába járni. Csak jóval később értettem meg, hogy elsős tanító nénimnek és szüleimnek köszönhetem, hogy az iskola nem lett mumus számomra, és a tanulás sem vált félelemmel, szorongással teli kényszerű erőpróbává. Az óvoda folytatása Ma már nemcsak az egyéni tapasztalatok, hanem pszichológiai vizsgálatok — a nyolcadik osztályba járó tanulók tanulmányi eredményeinek az első osztályig visszamenő elemzése — egyértelműen bizonyítják, hogy a gyermek sorsa az iskolába lépéskor dől el. Az első élmények és kudarcok mély nyomokat hagynak ... Nagyon fontos tehát, hogy kik és hogyan fogják az elsősök kezét. Miként segíthetünk gyermekeinknek? — Erről beszélgettünk az óvónővel, az elsős tanító nénivel és a pszichológussal. Varga lózselné óvodai szak- felügyelő: — Az óvoda iskolaelőkészítő munkájának is köszönhető, hogy a hatévesek többsége ma már az életkorának megfelelő „világképpel" lépi át az iskola küszöbét. Tudja, hogy az iskolai élet nagyobb kötöttséget, felelősséget jelent, mint az óvodai. Pécsett már gyakorlat, hogy az elsős tanító nénik tapasztalatcsere-látogatást tesznek az óvodában, megismerkednek az óvónők iskolaelőkészítő munkájával. Az óvodások pedig körülnéznek egy-egy iskolában, beülnek egy-egy órára, találkoznak, és beszélgetnek volt óvodástársa-' ikkal. Az óvónőkhöz való bizalom, szeretetteljes viszonyulás hamar „átöröklődik" a tanító nénire. Kiss Györgyné, Jókai úti iskola : — Az első és a második osztály nevelőmunkája folytatása az óvoda és a családi otthon pedagógiai tevékenységének. A mai gyermek szellemileg éberebb, fogékonyabb, mint a 10—20 évvel ezelőttiek, alkalmazkodása tökéletesebb. Az iskolai környezetben mégis kezdetben nehezen mozog. Hogy zökkenőmentes legyen a gyerek beilleszkedése, ezt a szülők és a pedagógusok csak együtt tudják elérni. Az eredményes együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom. A szülő bízzon a pedagógusban, hiszen hivatása a gyermeknevelés. Ha év elején még nem ismeri úgy a tanítványait, mint az édesanya, de sokkal jobban ismeri a 6—10 éves gyermekek szellemi képességeit. Hiszen nem egy gyermekből ítél, hanem sok egykorúval összevetve alakítja ki a tanulókról a véleményét. Azért hangsúlyozom annyira a bizalmat, mert a legtöbb konfliktus abból adódik, hogy a szülő sajátos szemüvegén látja gyermekét. És nem hiszi el, hogy az a jópofa kisfiú, aki ragyogóan elmeséli a tévében látottakat, bizony annál nehezebben tudja elolvasni a leckét, megoldani a számtanpéldát. Könczöl Ferencné, Bártfa utcai iskola: — A szülő hozzáállásától is függ, hogy miképp indul neki az iskolai életnek a kisdiák, így például nagyon fontos a gyermek új életrendjének kialakítása. Az életkori sajátosságokhoz igazodó napirend, a nyugodt munka- és életritmus megszervezése. Időben kell lefektetni a gyermekeket, tehát nem a tévéfilm (I), hanem az esti mese után. Az első hónapok amúgyis fokozottabb igény- bevételt követelnek, és ha a gyermek nem piheni ki magát, fáradtan érkezik az iskolába, szétszórt lesz. Kis lakásban is megoldható, hogy legalább egy fiók legyen, ami teljesen az elsősé, ahová a füzeteit, könyveit kényelmesen bepakolhatja, aminek rendjéért ő a felelős. Türelemmel hallgassák végig a szülők az elsősök beszámolóját és később se legyenek közönyösek, rendszeresen érdeklődjenek. De az az érdeklődés ne egy kérdésben összpontosuljon: feleltél ma? Takarítás, mosás és barkácsolás közben is lehet nevelni. Be kell kapcsolódni a gyermek gondolatvilágába naponta. A szülői érdektelenség a gyermekből hasonlót vált ki... Üj életrend Kozma Katalin, az Országos Pedagógiai Intézet alsótagozatos osztályának pszichológusa. — Az életritmus-váltás nehéz a hatéves gyermek számára. Az új ritmus kialakítása mintegy két hónapot vesz igénybe. Ha ebben a kritikus két hónapban a gyermek fegyelmezetlen, vagy túl csendes, nehezen tud beilleszkedni, nem kell még a szülőknek megijednie. A terhelés egyoldalúságához a gyermeknek hozzá kell szoknia és a szülő feladata, hogy a kötöttséget oldással, sok beszélgetéssel, sétával, nagy türelemmel egyensúlyozza. A gyermekekben nagy feszültség halmozódik fel. Ennek legkülönbözőbb megnyilvánulási formái vannak: verekedés, álmatlanság, körömrágós, gyakori jelentkezés ... Először meg kell győződni arról, hogy a gyermek hol adja ki feszültségét, az iskolában vagy otthon. Meg kell vizsgálni, hogy a gyermek kihez, vagy mihez nem tud kellőképp alkalmazkodni. Ezeket a dolgokat legjobb az elején már a pedagógussal és a pszichológussal megbeszélni. Gyakorta előfordul, hogy a hatéves iskolás bepisil. Ez azt jelenti, hogy túlságosan nagy a feszültség a gyermekben. Ha ez egy hétnél tovább tart, feltétlenül forduljunk szakemberhez, azaz pszichológushoz és orvoshoz. Az első élmények és kudarcok mély jeleket hagynak. Erősen fogjuk tehát gyermekeink kezét... Hová lett a kolostor? Régészeti kutatások és feltárások Siklóson Durva felületű, téglából és terméskőből összerótt épület különül el Siklós egyre szépülő belvárosában, a járási tanácsi hivatal épülete mögött. Méreteivel, arányaival is felhívja magára a figyelmet. Közelebbről szemügyre véve a laikus szemlélő is felismeri rajto a török építészet jellegzetes szamárhátíves ablakait. Siklós török dzsámija előtt állunk, kutatójával, dr. Gerő Győző régésszel. Az épület belső és külső feltárása minden valószínűség szerint utolsó szakaszába lép az idén.-A. Dr. Gerő Győző így vázolja az épület életrajzát: — 1900-ban a helyi jegyzővel összeállíltatott műemléki jegyzék még említi Siklós dzsámiját, a következő évben viszont már lebontják a kupoláját. A múlt században szegényháznak használták. — A befejezéshez közeledő feltárásnak sikerült megtalálni a dzsámi ablakrendszerét, falifülkéit a könyvek elhelyezésére Évkönyv Korányi Frigyesről A nagy tüdőgyógyász, a megye egykori fő- és kórházalapító orvosa, Korányi Frigyes munkássága méltatásának szenteli napokban megjelent — sorrendben harmadik — évkönyvét, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Jósa András kórháza. A hazai orvostörténet jelentős személyisége születésének közelgő 150. évfordulója tiszteletére megjelent évkönyv eleddig ismeretlen dokumentumok — fényképek és levelek — közreadásával méltatja a nogykállói születésű Korányi Frigyes érdemeit. szolgáló polcok helyével. Itt tartották a Koránt és más vallási tárgyú könyveket. Megvan a nők karzatára szolgáló lépcsőfeljáró, s a dzsámi mellett állott minaret ötszögletű alapja. Az idei ásatás során a dzsámi előtti kút maradványait keresnénk meg, esetleg az idetartozó melléképületeket és kerítést is — mondotta dr. Gerő Győző. — Mit tudunk a dzsámi alapítójáról? — Malkocs bej, vagy a délszláv népek körében Malkocse- vics bejnek ismert kiemelkedő török személyiség alapította. Fiai komoly karriert futottak be az oszmán birodalomban, előkelő vezéri rangra tettek szert. — Hogyan tervezik az objektum műemléki helyreállítását? Fedőneve:- Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettese tervezi a rekonstrukciót: a belső térben fából építenénk fel az eredetinek megfelelő kupolát, kívülről sátortető kerülne föléje. A helyreállítás érvényre kívánja juttatni a dzsámi jellegzetes török architektúráját, s a környezet kellemes pihenőparkká rendezésével olyan „rózsaligetben fekvő dzsámit" kap Siklós városa, amilyenről a nagy utazó, Evlia Cselebi költői írásai szólnak. Maga az épület kiállítóteremül fog szolgálni: a Gelencsér Sebestyén fazekaspályázat anyaga kapna itt helyet. Siklóson tett műemléki sétánkon felkerestük G. Sándor Máriának a városi ferences templom és kolostor feltárását végző ásatását is.- Néhány éve kezdődött a Perényi-bástya, a ferences kolostor és a templom kutatása — mondja G. Sándor Mária. — A bástya feltárása már befejeződött, helyreállítása jelenleg is folyik Mendele Ferenc tervei alapján. A múlt évben kezdtük meg a kolostor kutatását, feladatunk középkori maradványainak és helyzetének tisztázása. Sok jel mutatott meglétére, az elmúlt hetekben végre előbukkant a káptalan terem kiugró szentélye. Ennek feltárása azt a megállapítást eredményezte, hogy a kolostor keleti falai középkori alapokon nyugszanak. Nagyon örülünk ennek a felfedezésnek, mivel napjainkra ennek az épületnek nyoma veszett. Eddig legalábbis így tudtuk. Középkori források jeleznek Siklóson egy Ágos- ton-rendi kolostort, és 1690-ből maradt fenn egy okirat, miszerint Lipót császár kolostort adományozott a ferenceseknek. Siklós régészeti feltárását szeretnénk teljessé tenni e két fontos épület, a templom és a kolostor kapcsolatának, középkori falainak feltárásával. Gállos Orsolya Lukács Pécsett szeptember 8-álól játsszák a filmszínházak a Fedőneve: Lukács című színes szovjet-magyar koprodukciós filmet, amely a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja, a legendáshírű tábornok és a neves író, Zalka Máté életéről, harcairól és tragikus haláláról szól, s egyben keresztmetszetét adja a fasizmus elleni nemzetközi ellenállásnak. Zalka Máté Matolcs községben született 1896-ban, falusi kispolgári családból. Érettségi után színész lett, majd az első világháborúban hadapródőr- meslerként harcolt Doberdónál és az orosz fronton. 1916-ban sebesülten szibériai hadifogságba kerül. Az orosz forradalmi események őt is magukkal ragadták. Kapcsolatot talált a kommunistákkal, megszökött, majd partizánparancsnok lett 1919 végén csatlakozott a Vörös Hadsereghez és hősiesen harcolt az intervenciós csatákban. Kétszer tüntették ki a Vörös Zászlórenddel és a díszkarddal. A harcok után diplomáciai futár, majd a Moszkvai Forradalmi Színház igazgatója. Könyvkiadót vezet és fontos szerepet játszik az 1920-as évek szovjet irodalmi életében. Első kötete 1924-ben jelent meg Moszkvában. Elbeszéléseiben, regényeiben gyakran visz- szakanyarodik az első világháború témáihoz, különösen a fasizmus közeledtével. Szép, kiforrott munkája a Doberdó című regény. Művei őszinte vallomások, személyes élményekkel átfűtöttek. A spanyol polgárháborúban 1936 októberétől vett részt, Lukács Pál néven, a Spanyol Köztársasági Hadsereg egyik parancsnokaként. A 12-es nemzetközi brigád vezetőjeként — mely Madrid védelménél s másutt is a legveszélyesebb frontszakaszokon küzdött — tette nevét legendássá. Az aragóniai fronton, a terueli csatában halt hősi halált. A róla szóló film rendezője Manosz Zahariasz, a címszerepet Kozák András alakítja. Nemzetközi főszerkesztői tanácskozás az írószövetségben Kedden a Magyar írók Szövetségének klubjában megkezdődött a szocialista országok irodalmi hetilapjai főszerkesztőinek tanácskozása. Az eseményre nyolc baráti országból érkeztek vendégek. Garai Gábor, az írószövetség főtitkára megnyitójában a szövetség és a hazai irodalmi hetilapok közötti szoros kapcsolatról beszélt. Ezt követően Jovánovics Miklós, az Élet és Irodalom fő- szerkesztője tartott vitaindító előadást. Egyebek közt elmondta: az irodalmi lapok, kiadványok a világ értékes gondolatainak, műveinek terjesztői. A tanácskozáson szeretnének tapasztalatot cserélni arról, hogy a különböző irodalmak közös jegyei és sajátos vonásai miként tükröződnek az irodalmi hetilapok tevékenységében. A konferencia szerdán, vitával folytatódik. Örök muzsika Könyvszemle Talán ez volna a helyesebb cím: „Ezerarcú muzsika". Legalábbis erre inspirál a Zeneműkiadó sokfajta igényt kielégítő könyvválasztéka. Az „örök muzsika” cím különben is kissé általánosító, de a kötet alcíme — Zenetörténeti olvasmányok — már többet árul el. Antológia ez, a zenéről szóló, a zenével foglalkozó különböző jellegű írásokat, dokumentumokat gyűjtötte ösz- sze Barna István. A jegyzetekkel, tömör, találó mondatokkal helyükre tett, századukba ágyazott emlékek 22 évszázadon át a mindenkori kortársak véleményét, mondanivalóját, állásfoglalását tükrözik a korszak zenei stílusáról, problémáiról. Az összeállítás a mitikus időkkel kezdődik (a Kalevalánál, Homérosznál), hogy aztán a legszélesebb műfaji változatossággal csipegessen a századok mezsgyéjén, lehetőleg kevéssé ismert, magyar fordításban még meg nem jelent írásokból. Mindez így együtt valóban 'alkalmas arra, hogy olvasása révén közelebb kerüljünk az egyes századok hiteles forrásból merített zeneművészetéhez: ugyanakkor a zene megértéséhez, megked- veltetéséhez is hozzásegít. Másfajta zenei érdeklődésűek igényét is kielégítve — a Zeneelmélet sorozatban a Zeneműkiadó közreadta azt a vitasorozatot, melynek témája: „Hol vannak a magyar vonósok?" Strém Kálmán — aki így vall magáról: „Nem vagyok zenetanár, még muzsikus sem, mégis szakmám — és szívügyem — a zene" — a Muzsika c. folyóiratban vitaindító cikket írt, melyre számos hozzászólás reagált. Alaposan körüljárták a témát és vitatkoztak azok, akiknek közük van a problémához: a Zeneművészeti Főiskola illetékesei (Lukács Pál brácsaművész, rektorhelyettes, a vidéki tagozatok tanárai), karmesterek (Kóródi András, Lehel György), zenekari tagok — a hozzászólók között az egykori pécsi koncertmester, Graef Matild és a mai koncertmester (művész-szólista és pedagógus) Gyermán István is letette a voksát. Az „Egy város közelről" c. fejezetben Strém Kálmán Pécs zenei életét boncolgatja, majd a vonós vita anyagát a hangszeres utánpótlással foglalkozó „Az Értől az Óceánig" című cikk követi, a vita összefoglalása előtt pedig a szomszédos országok zeneéletéről közöl összehasonlító adatokat. A kiadó is bevallja: „ha tudjuk is, hogy egy ilyen vita semmiképpen sem alkalmas zenei életünk jelenleg talán legégetőbb kérdésének megoldására, remélhetőleg hozzá fog járulni a helyzet tisztán látásához. S ez nem kevés ...” — dnt — Varga Ágnes fekvő dzsámi“ A siklósi török dzsámi fala
