Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-25 / 264. szám

a Dunántúli napló 1977. szeptember 25., vasárnap Rendhagyó kongresszus Jó és jobb mérési adatok Az angiológusok kongresszusának első napja Ami a formát illeti, valóban rendhagyó a kongresszus — szabad vita két moderátorral. Reggel kilenc óra után néhány perccel köszöntötte dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rektora a csaknem százfőnyi részvevőt, rövid üdvözlőt mon­dott dr. Soltész Lajos, a tár­saság elnöke, majd dr. Kiss Tibor és dr. Solti Ferenc pro­fesszorok irányításával meg­kezdődött a vita. Az első napi téma: a vég­tagok vérkeringésének méré­se, a kóros keringés adatainak regisztrálása, a diagnosztikus módszerek ismertetése, ame­lyek a gyógyító munkában nél­külözhetetlenek. A kezdődő ér­szűkületre jellemző, hogy a vér áramlása — terhelés, tehát hosszabb kimerítő séta vagy futás után — lassabban nö­vekszik, mint rendesen. A vég­tag — kéz vagy láb — keve­sebb oxigént kap, ahogy igen találóan fogalmazták meg: „oxigénadósság” lép fel, ame­lyet vissza kell fizetni. A visz- szafizetés lehet gyors, de le­het lassú. Ebben nem kizáró­lag az erek állapota felelős, rengeteg más tényező játszhat közre. Biokémiai folyamatok segíthetik vagy akadályozhat­ják a végtag oxigénellátásának helyreállását, a megoldás tel­jesen egyéni formákat is ölt­het. A diagnózishoz, az esetleges műtét megindoklásához ada­tokra van szüksége az orvos­nak, akinek egy beteg láb sorsa felett kell döntenie. Teg­nap zömmel arról vitatkoztak, eléggé *megbízhatóak-e azok az adatok, amelyek a különbö­ző műszerek skáláiról olvasha­tók le. Ismertettek néhány igen érdekes, izotópos vizsgálatot, bizonyítottak adatokkal, vetí­tett képekkel, de végül kide­rült, hogy a tömeges betegel­látásban a vérnyomás mérése, illetve a beteg által elmondott panaszok juttatják leginkább közel az orvost a diagnózishoz. Ma a hírek szerint élénkebb lesz a vita, a téma közérdekű és érdekes: a comb és a térd- haljat ütőereinek elzáródásá­val kapcsolatos gyógyító lehe­tőségekről lesz szó. Átadták a dijakat • A baranyai nagyüzemek jó példája • Nőtt a termelői kedv és a kereslet • Továbbra is kevés a kisgép Óriási tök- és zöldségféléket termeltek a háztájikban is Borús, de kellemes, enyhe idő és igazi vásári hangulat fogadta tegnap reggel Kapos­váron a Baranyából, Somogy­bái, Tolnából és Zalából a mezőgazdasági tájkiállításra érkező vendégeket. Délelőtt 10 órára, az ünnepélyes díjki­osztásra a pécsi különbuszok is befutottak. Gépkocsikonvo­jok kígyóztak a mezőgazdasá­gi főiskola felé. A tájkiállítás főszereplői, a kistermelők so­kan gépkocsin jöttek és nem üres pénztárcával, mert ezen a kiállításon csaknem minden bemutatott termék eladó, megvásárolható. A legtöbb kisgépre, berendezésre már tegnap reggel kitehették a rendezők az „Eladva” táblát. A legnagyobb várakozás a kisgépbemutatót előzte meg. A legtöbben a japán permete­zőgépeket, az olasz motoros­kapákat és a magyar kisfejő- gépeket, villanydarálókat, ta­karmányelőkészítő berendezé­seket keresték. Érthető, hisz elérhető áron kaphatók ezek a hasznos eszközök. A japán permetezőt, amiből 5000 dara­bot importáltunk az idén, 7200 forintért, az olasz motoroska­pát pótkocsival, munkagépei­vel 13 000 forintért, a KAPOS- GÉP HTF—10-es háztáji fejő­gépét 8200 forintért vásárol­hatták meg a látogatók. Sajnos ezzel ki is merült a készlet, nem tudni, hogy a ke­reskedelem vagy a gyártó cég, a Kaposvári MEZŐGÉP Válla­lat hibájából. A gyár több ez­res szériákra is képes, eddig 5000 darabot gyártottak le, aztán, mivel átmenetileg meg­csappant az érdeklődés, leállt a gyártás, nem rendelt a ke­reskedelem. A tavalyi háztáji kormány- program beindulása óta azon­ban annyira megnőtt a háztá­ji tehénlartó kedv, hogy csak Dél-Dunántúl négy megyéjé­ből ötszáz kistermelő áll sor­ban ezért az olcsón és jó fe­jőgépért — oszágosan 2000 az igény —, de mivel a kereske­delem nem rendelt, s mint megtudtuk a Baranya megyei AGROKER sem küldött a gyár­hoz megrendelést, a KAPOS- GÉP az idén már nem tudja az igényeket kielégíteni. Kistraktort csak a barkács-” kiállításon láthattunk, ahol ügyes kezű kistermelők sok öt­lettel használt személyautók — főleg Wartburg kocsik — motor­jából barkácsoltok groteszk „formatervezésű" kertitraktoro­kat, vontatókat. A kaposvári tájkiállítás, amely bő kínálatot nyújt a kistermelőknek műtrá­gyákból, növényvédőszerekből, takarmánytápokból, korszerű fajtákból, technológiákból, adós marad a kisgépek és kerti szerszámok választéká­val. A hazai ipar még mindig nem készült fel a szériagyár­tásra, a kisgépimportot bo­nyolító HERMES meg sem je­lent Kaposváron. A Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat képvi­selői pedig bevallották, hogy kisgépekből és eszközökből az igényeknek mindössze 10 szá­zalékát tudják kielégíteni. Ha a gépiparunk adós is maradt, annál komolyabban vették a kormányprogramban megszabott kötelezettségüket a mezőgazdasági nagyüzemek. S külön örömünkre szolgált, hogy ebben a baranyaiak élen járnak. A mágocsi Béke Tsz az angol pulykával mutat­kozott be Kaposvárott. A fa­ház egyidejűleg kisüzemi puly- kaólmodell. A szövetkezetnek már 200 kistermelővel van szer­ződése, és idén 200 000 puly­kát helyez ki háztájiba, össze­sen 100 vagon exportképes árualapot állít ilyen formában elő. Kistermelő partnereinek árbevétele eléri az évi 35 mil­lió forintot. A nagy érdeklődés­re való tekintettel Mágocs jö­vőre 400 000 háztáji pulyka ki­helyezésére készül fel. A tegnapi díjkiosztáson a baksai Ezüstkalász Tsz nyerte el az AGROIMFORM különdí- ját, mint Dél-Dunántúl leg­jobb szervező és koordi­náló nagyüzeme. Négy me­gye tsz-szövetségének kü- löndíját a háztáji termelés erőteljes támogatásáért a sza- lántai Hunyadi Tsz kapta meg. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt 5000 forintos különdíját Motesz György cuni kisterme­lőnek, a Baromfiipari Tröszt 3000 forintos különdíját Géczi Dezső pécsi nyúltenyésztőnek adták át. A kiváló export hi- zóbikák előállításáról elisme­rő oklevelet kapott Szalántáról Krizsics István, Lippóról Maul Adóm kistermelő. A MÉM által adományozott „Kiváló Kister­melő" oklevelet és plakettet a következők vették át: Nagy István és Laczkovics László Té- seny; Szentes Sándor Kacsóla; Tóth Mihályné Harkány-Tere- hegy; Szűcs Sándorné Kétújfa- lu; Haffner József Beremend; Papp Ferenc és Balázs Antal Királyegyháza; Joó János és Schubicz Jánosné Peterd, va­lamint Panta István Erzsébet. Rné Kalmár András bravúros lovaglása a Lénárt-ötösön Kinőtték a házat Évnyitó a pécsi úttörőházban Pécs tizenhatezer kisdobosa és úttörője közül majdnem félezer iratkozott be a „Sza­bó István" úttörőház különféle szakköreibe és klubjaiba az 1977—78-as évre. A tegnap délutáni megnyi­tón a ház parkjában három­száznál is több gyerek, vala­mint szülő, úttörőcsapat- és szakkörvezető szorongott. Egy anyuka találó megállapítása: „Már az udvart is kinőttük, nemcsak a házat.” Az már megszokott, hogy a házat már régen kinőtték a pécsi pajtá­sok, a most gyülekezőket va­lami szokatlan is fogadta. Ugyanis csak kerülővel lehe­tett feljutni a parkba, a be­járati boltív aládúcolt, alatta törmelékkupac éktelenkedik. A jelek szerint a ház vonzerejét mindez nem csökkenti, a gye­rekek és a szüleik is jól tud­ják, hogy a falai között a jó­kedvvel végzett, tartalmas munka és a játék feletti öröm édestestvérek. Pozsgai Attila is elhozta negyedikes Barna nevű fiát repülőmodellezősnek: Otthon is fúr-farag, itt több a lehe­tősége” — mondja. Neumann Jutka másodikos, a rajzszak­körben kezd. Hol is másutt, hiszen nagyon szeret rajzolni. Mit? „Házakat, virágokat, em­bereket" — feleli. Dómján István üzemmérnök is itt kez­dett, tizennégyéves korában már „hivatásos” rádióamatőr volt, most ő vezeti a rádió­építő és a rádióamatőr szak­köröket vagy negyven gye­reknek. Az ünnepélyes megnyitón — Megnyitó az úttörőház udvarán részt vett Hajas Zsuzsanna Pécs város úttörőelnök, Végh József, a Megyei Tanács ifjú­sági titkára — rövid kultúrmű­sor után Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója ismertet­te az elmúlt évi tevékenységü­ket és a most hétfőn induló 25 féle szakkör és klub mun­káját. KÖZÖS KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János és Joszip Broz Tito aggodalmát fejezte ki a közel-keleti válság, valamint a ciprusi kérdés megoldásának elhúzódása miatt. Hangsúlyoz­ták, hogy e problémákra — az ENSZ közgyűlése és Biztonsá­gi Tanácsa megfelelő határo­zatai alapján mielőbb békés és igazságos megoldást kell ta­lálni. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta, hogy a gyarma­tosítást teljesen és véglegesen fel kell számolni. Síkra szálltak azért, hogy Dél-Afrikéban ha­ladéktalanul és véglegesen szüntessék meg a gyarmati uralmat, a fajüldözést és a fa­ji megkülönböztetést. Nagy je­lentőséget tulajdonítanak az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integri­tása szigorú tiszteletben tartá­sának, valamint annak, hogy Afrika népei maradéktalanul érvényesíthessék jogaikat a belső fejlődés útjainak, külpo­litikai irányzatának szabad és önálló, külső beavatkozás nél­küli megválasztásában. Hatá­rozott támogatásukról biztosí­tották az afrikai népeknek e célok eléréséért vívott igazsá­gos harcát. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte az európai kom­munista és munkáspártok ber­lini konferenciájának nagy je­lentőségét a kommunista és munkáspártok, az összes hala­dó erő kapcsolatainak, egyen­jogú együttműködésének fej­lődése szempontjából. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ismételten aláhúz­za, hogy minden kommunista és munkáspárt és minden más haladó mozgalom — országa társadalmi, gazdasági és poli­tikai feltételeiből, nemzeti sa­játosságaiból, valamint a sa­ját munkásosztálya és népe iránti felelősségből kiindulva — önállóan és szuverén módon alakítja ki saját politikáját, történelmi céljai elérésének út­ját és módját. Az MSZMP és a JKSZ a Berlinben közösen el­fogadott dokumentum alapján síkra száll a kommunista és munkáspártok, az összes hala­dó erő önkéntes együttműködé­sének és internacionalista szo­lidaritásának fejlesztése mel­lett, a békéért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladá­sért és a szocializmusért ví­vott harcban. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge a szocialista eszmék fejlő­dése és a munkásmozgalom­ban az együttműködés előmoz­dítása érdekében kiemelt je­lentőséget tulajdonít a kom­munista és munkáspártok kö­zötti egyenjogú, konstruktív és nyílt véleménycserének. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Kádár Jánosnak a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatása és az ez alkalommal folytatott átfogó véleménycsere újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, valamint a két szomszédos szocialista or­szág népei barátságának és együttműködésének további fejlődéséhez. Kádár János magyarországi látogatásra hívta meg Joszip Broz Titót, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Titánok, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására láto­gatást tett Jugoszláviában, szombaton délután hazaérke­zett. Kádár Jánost elkísérte Gye- nes András, a Központi Bizott­ság titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Halász József, ha­zánk belgrádi nagykövete. Megérkezésekor a Keleti pá­lyaudvaron megjelent: Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Bor­bély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és- posíaügyi miniszter, Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Bosko SzrdanoV, a JSZSZK budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Megkezdődött a CDR-kongresszus Havanna A havannai Kari Marx Kong­resszusi Palotában 1441 kül­dött jelenlétében, európai és ázsiai szocialista országok népfrontszervezetei, valamint afrikai és latin-amerikai tö­megszervezetek vendégdelegá­cióinak részvételével szomba­ton megnyílt a kubai forrada­lom védelmére alakult bizott­ságok (CDR) első kongresszu­sa. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Fidel Castro, az Államtanács és a Miniszterta­nács elnöke, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkára, Bias Roca, a Politikai Bizottság tag­ja, az Államtanács elnökhe­lyettese, a nemzetgyűlés elnö­ke. Az elnökségben más kül­döttségvezetők mellett olt volt Sarlós István, a magyar dele­gáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. A 17. évfordulóját ünneplő CDR első kongresszusa első napján hangzott el a tömeg­szervezet eddigi munkájáról készült központi beszámoló, melyet Jorge Lezcano Perez főtitkár terjesztett elő. Jorge Lezcano áttekintést adott a több mint négymillió-nyolc­százezer tagot számláló tömeg­szervezet megalakulásának tör­ténelmi körülményeiről. El­mondta: a szervezet elsőrendű feladata ma is a forradalom és a szocialista állam védel­me. Uqyanakkor a CDR kez­dettől fogva a társadalmi, gaz­dasági és politikai élet min­den területén segíti az ország előrehaladását. Mint Jorqe Lezcano elmon­dotta, a CDR igen jó kapcso­latokat alakított ki a szocialis­ta országok tömegszervezetei­vel, népfrontmozgalmaival. A központi beszámolóval véget ért a kongresszus első munkanapja. Vasárnap a kongresszus a felszólalások meghallgatásával folytatja munkáját. II szakszervezetek moszkvai tanácskozása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előkészületeiről, a szocialista országok szakszervezeteinek együttes akcióiról tanácskoz­tak szombaton Moszkvában a szocialista országok szakszer­vezeti központjainak vezetői, köztük Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents