Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-25 / 264. szám

1977. szeptember 25., vasárnap Dunántúli napló 3 Három százalékkal nagyobb termelési érték, időarányos exportteljesítés A NOSZF 60. évfordu­lójának tiszteletére indí­tott — a csepeli dolgozók által kezdeményezett mun­kaversenyhez megyénk dolgozói is csatlakoztak. A munkások, szocialista bri­gádok vállalásai alapján konkrét felajánlásokkal nagy lendülettel halad a munkaverseny, melynek eddigi eredményeiről és a további feladatokról Neu­bauer Józseffel, az SZMT vezető titkárával beszél­gettünk. Teljesülnek a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére lett vállalások Értékes pótfelajánlások az ipari és mezőgazdasági üzemekben fjlí Beszélgetés Neubauer Józseffel[ az SZMT vezető titkárával Helyes célok — Mindenekelőtt hangsú­lyozom, hogy a felajánlások szervesen kapcsolódtak az ál­talános népgazdasági célkitű­zésekhez. A dolgozók, szocia­lista brigádok éves tervüket felülvizsgálva olyan célokat tűztek maguk elé, melyek a tervek teljesítésére, a minőség javítására, a termelékenység fokozására, az exportkötele­zettségek túlteljesítésére, az anyagtakarékossógra, a haté­konyabb munkavégzésre, a szocialista munkaerkölcs erősí­tésére irányultak. A jubileumi verseny eredményességét iga­zolja, hogy megyénkben az első félévben az ipar termelé­si értéke 1976. I. félévéhez vi­szonyítva 3 százalékkal emel­kedett. E termelésnövekedést döntő mértékben a munka ter­melékenységének javulása hozta. Az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 2,2 százalék­kal, az egy munkaórára jutó produktum 3,4 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az ex­portra is termelő vállalatok határidőre teljesítették a szál­lításaikat. Ezek az általános megyei eredmények is igazol­ják, hogy a párt, a szakszer­vezet és KISZ-szervezetek és a gazdasági vezetés helyesen határozták meg a verseny he­lyi céljait és a feladatokat. Több termék — Mi az alapja és ösztön­zője az általános tervteljesi- tésnek, illetve túlteljesítésnek? — Elsősorban a kiemelkedő vállalások és azok megvalósu­lása. A Mecseki Szénbányák dolgozói vállalták, hogy a 2,8 millió tonna éves termelési ter­vüket 2,9 millióra teljesítik. Augusztusig 64 000 tonnával termeltek több szenet, ami időarányosan 103,4 százalékos teljesítést jelent. A vállalat terveinek eredményes valóra váltásához a 371 brigád, fő­ként a szocialista brigádok kiváló munkája adja a bizto­sítékot. A Mecseki Ércbányászati Vállalat valamennyi üzeme teljesítette az „Élüzem" cím feltételeit. Az üzemek össztel­jesítménye a múlt hónap vé­géig 101,5 százalékos, export- tevékenységük 100,3 százalé­kos. A Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat kollektívája 31 szá­zalékkal teljesítette túl a ter­melési érték tervet, az önkölt­ségi mutatójukat pedig 7,4 százalékkal csökkentették. Re­kordteljesítmény született az aknamélyítésben; a MÉV 5-ös üzemében, a szállító akna mélyítésében egy hónap alatt 133,5 métert értek el. Megyénk könnyűipari válla­latai eleget tettek expo'rtköte- lezettségeiknek. A Pécsi Kesz­tyűgyár valamennyi szállítását határidőre, reklamációmente­sen teljesítette. A Carbon Könnyűipari Vállalat szovjet exportkötelezettségét 10,4 szá­zalékkal túlteljesítette, a tőkés export növelési tervét 195,1 százalékra teljesítette, amely­nek értéke 55 millió forint. A Komlói Május 1. Ruhagyár is a féléves terv teljesítésével, a munka termelékenységének 7,2 százalékos növekedésével tett eleget exportkötelezettségé­nek. A mezőgazdasági termelő- egységek közül a hat állami gazdaság vállalta, hogy búzá­ból terven felül 96 vagonnal termelnek. A teljesítés 158 vagonra emelkedett. A Mecse­ki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság 15 millió forint többlet termelési érték és 3,2 millió forint többleteredmény eléré­sét vállalta. A Sellyéi Erdészet dolgozói felajánlották, hogy éves tervüket november 7-re teljesítik. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói 1977. évi feladattervüket 2 szá­zalékkal kívánják túlteljesíteni, és csökkentik a beruházási költségeket. A vállalásaikat időarányosan teljesítették. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat dolgozói az általuk épített létesítmények határidő előtti átadását vállalták. így készült a Sütőipari Vállalat új telephelye november 15-e helyett június 22-én, a Bimbó úti óvoda augusztus 10. he­lyett június 17-én és a Petőfi utca 61. számú tömb rekonst­rukciója december 10-e he­lyett március 29-én. Anyagi és erkölcsi ösztönzők Több vállalat rendezett ve­télkedőt a „Szovjetunió törté­nete” címmel. A 12. számú Volán Vállalatnál több mint 100 brigád vett részt ezen a ve­télkedőn. Sok helyen könyvki­állítást és vásárlást szerveztek szovjet írók műveiből. A Szov­jetunióba béke-vonattal uta­zók tartanak élménybeszámo­lókat. Több száz szocialista brigád csatlakozott a „Munka és művelődés" akcióhoz. Kép­zőművészeti és irodalmi pályá­zatokat is hirdettek a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére.- Hogyan segítették a vál­lalások teljesítését a szakszer­vezetek? — A jubileumi versenyidő­szakban erősödött a szakszer­vezetek termelést segítő tevé­kenysége. Megélénkült az újí­tómozgalom. Az üzemi demok­rácia fórumainak jó előkészí­tése, tartalmi munkájának ja­vítása ugyancsak az eredmé­nyek elérését segítette. A mun­kaverseny értékelése folyama­tos. Rendszeresek és aktívak a szocialista brigádvezetők érte­kezletei és a termelési tanács­kozások. Ahol szükségessé vált, átdolgozták a munkaver­seny értékelési rendszerét és a jubileumi munkaversenyben ki­emelkedő sikereket elérőknek új anyagi, erkölcsi elismerést határoztak meg. Szélesedett és eredményessé vált a dolgo­zók bevonása a vállalatok gazdálkodásába. Úgy is fo­galmazhatnék, hogy nőtt a szakszervezeti munkának az eseményekre gyakorolt hatása. — Itt szeretném megemlíte­ni, a siker biztosítása az éves terv meghatározásával, jó elő­készítésével kezdődött. Az el­ért eredmények a termelés fo­lyamatosságának biztosításá­val valósultak meg. Jól „vizs­gáztak" a vállalati szabályo­zók, hiszen ösztönzően segítet­ték a dolgozók munkavégzését. A helyes vállalati bérpolitika biztosította a termelésben élenjárók megfelelő anyagi el­ismerését. További célok — Még több mint egy hónap van előttünk november 7-ig, de nagyon sok dolgozó, brigád teljesítette már vállalását... — Igen, de ez nem jelenti azt, hogy ők nem folytatják a munkaversenyt. Pótfelajánláso­kat tettek. Közülük kiemelném, hogy a MÉV Tancsa József ál­tal vezetett szocialista brigád­ja felajánlotta az V. számú bányaüzem építésének meg­gyorsítását elősegítő főszállí­tóvágat határidő előtti kihajtá­sát, illetve az eredetileg 110 százalékra vállalt tervüket 120 százalékra akarják teljesíteni. Ugyancsak jelentős a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dol­gozóinak pótvállalása, akik el­határozták, hogy a takarmány- kukoricát november 5-ig, a vetőmagkukoricát november 25-ig, a cukorrépát november 10-ig betakarítják, illetve az őszi mélyszántást december 10-ig elvégzik. Minőség, takarékosság — Az eddig elért eredmé­nyek elismerésre méltóak. Le­het-e tovább lokozni ezt a len­dületet? — Én inkább a „hangsúly" megválasztását tartom fontos­nak. Felhívnám a figyelmet ar­ra, hogy az utóbbi hetekben ugrásszerűen megnőtt a kom­munista szombatok száma, me­lyek egyébként nemes célokat szolgálnak, ám a versenymoz­galomban nem az a feladat, hogy túlórával hozzuk a több­lettermelést ott is, ahol ezt a körülmények nem indokolják. Az elkövetkező hetekben te­hát főként a minőség javítá­sát, a takarékosságot, a haté­konyságot kell szorgalmazni. Az eddigi eredmények közö­sek, és továbbra is ott lehet sikereket elérni, ahol minden­ki segíti a versenyt. A jó mód­szerekkel, valóra váltott ter­vekkel pedig szabad büszkéi­Szeptember 24-től engedményes almavásár A tervezettnél is nagyobb termés lehetővé tette, hogy a szövetkezeti zöldség-gyümölcs- kereskedelem, az áfészek, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok, az állami gazdasági és termelőszövetkezeti kereske­delmi szervek augusztus 31-től szeptember 23-ig meghosszab­bítva a befőzési paradicsomot kilogrammonként 2 forintos kedvezményes áron, a zöld­paprikát pedig — minőségé­től függően — 6, 4,50, illetve a lecsóminőségűt 2,50 forintos kilogramrtionkénti áron hozzák forgalombci. Az akció sikerét jelzi, hogy az előzetes adatok szerint mintegy 600—700 va­gonnal több paradicsom és paprika került — olcsóbb áron — a háztartásokba, mint egy évvel korábban. Az idei almatermés kilátásai is biztatóak. Ez lehetővé teszi, hogy a zöldért-vállalatok szeptember 24-től a B 111-as minőségű, vagyis az úgyneve­zett háztartási piros télialmá­ból kedvezményes almavásárt indítsanak. Ennek keretében a fogyasztók a háztartási alma kilóját 3,80-ért vásárolhatják meg. Egyidejűleg gondoskod­tak arról is, hogy a kedvez­ményes almavásár idején a hosszabb ideig eltartható téli­almákból is kellő mennyiség álljon a vásárlók rendelkezé­kedni. Az ésszerű célok kitűzé­se és elérése, a lelkiismere­tes, jó munka propagálása és végzése a NOSZF 60. évfordu­lójának ünnepe után is fel­adatunk marad! Török Éva Az élelmiszeriparé lesz a péesváradi szakiskola? Rácz Józsefné biológia órát tart a másodikos baromfifeldolgozó osztályban , Kevesen jelentkeznek állattenyésztőnek Az igény növekszik, a beiskolázás csökken Az élelmiszeripar után a söripar is „honfoglaló** Ha mindenhonnan csak egy tanulót küldtek volna... Az idén ünnepelte alapítá­sának tíz éves jubileumát a Péesváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Eb­ből az alkalomból az iskola vezetői meghívót küldtek vala­mennyi végzett növendéküknek. Szép számmal jelentek meg, beszámoltak munkájukról, be­illeszkedésükről, sikereikről, ku­darcaikról. Kiderült, hogy a tíz év alatt Pécsváradon végzett szarvas- marha-, sertés- és baromfite­nyésztő szakmunkások — szá­muk 655 — ötven százaléka dolgozik a tanult szakmájá­ban, 12 százalékuk pedig a szakmához közel álló szakterü­leten. A többi elpártolt a me­zőgazdaságtól. A pályáról távozók aránya lényegében itt sem magasabb mint más szakmáknál, mégis érzékenyebb veszteséget jelen­tenek, hiszen a mezőgazdaság­ban álattenyésztő szakmunká­sokból mutatkozik krónikusan a legnagyobb hiány. Hogy mekkora ez a hiány — azt a szakosított telepek — számuk 65 a megyében — helyzetén mérhetjük le leginkább. E korszerű technológiákkal működő telepek szakmunkás­ellátottsága jelenleg csak 30 százalékos. Pedig Pécsvárad több mint félezer felnőttet is kiképzett az elmúlt évtized so­rán. A helyzet mégsem javult, sőt a nagyfokú üzemi fluktuá­ció és az iskolára jelentkezők csökkenő száma miatt romlott. Amíg 1967—68-ban évente 100—120 fiatal kérte a felvéte­lét Pécsváradra és három tel­jes osztályt tudtak indítani, ad­dig az idén mindössze tizen- ketten jelentkeztek szarvas­marhatenyésztőnek, tizenegyen sertéstenyésztőnek, akik most vegyes osztályba járnak. Ha minden szakosított teleppel rendelkező üzem csak egy ta­nulót küldött volna Pécsvárad­ra, akkor nem huszonhármán lennének. És ez a tényleges szükségletnek még mindig csak a fele. A valóságos igény ki­elégítésére Baranyában évi 120 fiatalt kellene az állattenyésztő szakmákba irányítani. A termelő üzemek vezetői, valahányszor Pécsvárad szóba kerül, mindig a legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkoznak az iskolában folyó képzés szín­vonaláról, az ott végzett fia­talok felkészültségéről. A szak­ma kiváló tanulója országos versenyeken ez az igen rövid múltra visszatekintő iskola rendre az élmezőnyben végez. A tanulók egész sora nyert or­szágos versenyt, vagy hozott el értékes helyezést. Mihajlovics Péter, a Mohácsi Új Barázda Tsz ösztöndíjasát annak idején, mikor megnyerte a szarvasmar­hatenyésztők versenyét, a tele­vízió riportfilmjéből az egész ország megismerte. Kiváló szakmunkás a tarcsapusztai Balogh Sándor is, aki most kap lakást, letelepedési se­gélyt az állami gazdaságtól. Számos országos, megyei ver­senyt nyertek a rózsafai Bognár testvérek, Erzsébet és Irén. A sertéstenyésztők közül a koráb­bi nyertes sombereki Lengi Er­zsébet ma már főiskolás. Hangsúlyozom, a termelő üzemek Pécsváraddal elégedet­tek. Annál sajnálatosabb, hogy nem elég célratörően mobi­lizálják lehetőségeiket, hogy ne vesszen el ez a szellemi kapa­citás a mezőgazdaság számá­ra. Az iskolán túlsúlyba kerül az élelmiszeripari ágazat. Az igaz, hogy bár jól megfizetett, de a meglehetős lekötöttség­gel járó állattenyésztő szak­mák nem túl vonzóak. Mégis az a tapasztalat, hogy van megoldás, amit a Mohácsi Új Barázda Tsz, a Mágocsi Béke Tsz, a Bikali Állami Gazdaság példája mutat, ahonnan min­den évben érkeznek tanulók. Pécsváradon az idén egyet­len állattenyésztő első osztály indult, az összes többi élelmi­ismerkedés a mikrovilággal szeripari jellegű: baromfihús feldolgozó, húsipari termékfel­dolgozó, érettségizett húsipari termékgyártó. Ebben az osz­tályban a szekszárdi húskombi­nát leendő szakmunkásai ta­nulnak. És az idén jelentke­zett a söripar is Pécsváradon. A budapesti Bercsényi Élelmi- szeripari Szakmunkásiskola egy kihelyezett osztálya indul itt. A pécsi Sörgyár vezetői meg- sokalták, hogy Kőbánya vigye el a Pestre beiskolázott tanu­lóikat, ezért , „lehozták" az is­kolát Pécsváradra. Ugyanakkor megkezdték egy üdítőital-ipari szakmunkás osztály szervezé­sét, amely 1978-ban indul ugyancsak Pécsváradon, ahol 12,5 milliós beruházással új, hattantermes iskola alapjait rakják le a jövő esztendőben. A korszerű tanműhely és gép­terem falait már az idén fel­húzzák. Pécsvárad a dinamikusan fejlődő pécsi élelmiszerfeldol­gozó ipar számára bővül, kor­szerűsödik. De csak az egyik szemünk nevet. Mi lesz a me­zőgazdasági szakmunkás után­pótlással Baranyában? Az is­kola — és ez kötelessége is — mindent megtesz ^a tanulóto­borzásért. De ez kevés. A ter­melő üzemeknek kell átgondol­tabban és határozottabban cselekedniök. Rné

Next

/
Thumbnails
Contents