Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-25 / 264. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 264. szám 1977. szeptember 25., vasárnap Ara: 1,20 Ft Befejeződő** Kádár János Jugoszláviai látogatása A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki Szombaton délelőtt befejeződött Kádár János jugoszláviai baráti látogatása. Az MSZMP KB első titkára, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívásá­ra csütörtökön érkezett az Eszék közelében lévő tikvesi vadászkastélyba, ahol őszinte és baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet, s a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kérdéseiről, A hazautazó Kádár Jánost a tikvesi vadász- kastély előtt Joszip Broz Tito elnök ünnepélyesen búcsúztatta, diszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a magyar és a jugoszláv himnuszt. A magyar párt vezetője és o kíséretében lévő személyek búcsúztatásán részt vett Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó bi­zottságának osztálytitkára és Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnöke. Kádár Jánost Tikvesről az udvari jugoszláv— magyar határátjáróig elkísérte Sztevan Doronj- szki, a Jugoszláv SZSZK Államelnökségének al- elnöke, Beriszlav Badurina, a Jugoszláv Köztár­sasági elnök kabinetfőnöke, Vitomir Gasparo- vics, a Jugoszláv SZSZK budapesti nagykövete, valamint Halász József, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete. Kádár János jugoszláviai látogatásáról közös közleményt adtak ki. Közös közlemény Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Joszip Broz Titánok, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság és a Jugosz- szláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívására — 1977. szeptember 22-től 24-ig baráti látogatáson a jugo­szláviai Bellyén tartózkodott. A látogatás során Kádár János és Joszip Broz Tito bará­ti, őszinte légkörben, a teljes és kölcsönös megértés szellemé­ben megbeszéléseket folyta­tott. A megbeszéléseken részt vett: Magyar részről: Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Horn Gyula, a kb. külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Ha­lász József, a Magyar Népköz- társaság belgrádi nagykövete; Jugoszláv részről: Sztevan Doronjszki, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Elnökségének alelnöke, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó bi­zottságának reszort-titkára, Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyminiszter, Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövet­sége KB elnöke és Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv SZSZK budapesti nagykövete. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kap­csolata és együttműködése minden területen eredménye­sen fejlődik. Pozitívan értékel­ték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kap­csolatainak fejlődését. Megál­lapították: az együttműködés eddigi jelentős eredményei szilárd alapul szolgálnak ah­hoz, hogy kapcsolataikat min­den területen továbbfejlesszék. A két fél értékelése szerint az országaik közötti gazdasá­gi együttműködés eredményes. Ehhez hozzájárult az is, hogy előrehaladt az együttműködés az ipari kooperáció terén, va­lamint a magyarországi és a jugoszláviai gazdasági létesít­mények építésében. Hangsú­lyozták annak lehetőségét és szükségességét, hogy az együttműködést korszerűbb for­mákkal és tartalommal to­vább gazdagítsák. Rámutattak a Magyarorszá­gon élő horvát, szerb és szlo­vén, valamint a Jugoszláviá­ban élő magyar nemzetiség jelentőségére és szerepére a magyar—jugoszláv kapcsola­tok fejlődésében, a két or­szág népeinek közelítésében és együttműködésük erősítésében. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak e helyes elvi nemzetiségi politika foly­tatására, hogy még jobban érvényesüljön a nemzetiségek pozitív szerepe és hozzájárulá­sa a két szomszédos szocia­lista ország népeinek kölcsö­nös megismeréséhez és barát­ságának erősítéséhez. Hangoztatták készségüket, hogy a két ország népeinek érdekében, a haladás és a világbéke szolgálatában to­vábbra is ösztönözni fogják a Magyar Népköztársaság és a szocialista, el nem kötelezett Jugoszlávia, valamint az MSZMP és a JKSZ sokoldalú együttműködésének bővítését. Kapcsolataikat és együttműkö­désüket a jövőben is az egyenjogúság, a függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei­nek, valamint a szocialista építés különböző útjainak és a két ország nemzetközi helyze­tének kölcsönös tiszteletben tartása alapján fejlesztik. Kádár János és Joszip Broz Tito áttekintette a nemzetközi helyzetet. Úgy értékelték, hogy további erőfeszítések szüksé­gesek az enyhülési folyamat hatékonyabb kibontakozását gátló problémák és akadályok elhárítására. A fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a fejlődő országok problémáinak megoldása, a belügyekbe való beavatkozás megakadályozása a világot ma foglalkoztató legfontosabb kér­dések közé tartoznak. Ezek megoldatlansága, s a világ különböző részein levő válság­gócok és konfliktusok nehezí­tik a nemzetközi enyhülés fo­lyamatának előrehaladását. Rendkívül fontos, hogy e prob­lémák megoldásában vala­mennyi haladó és demokrati­kus erő érdemben részt vegyen. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte: a tartós béke, a biztonság, a sokoldalú nem­zetközi együttműködés szem­pontjából nagy jelentőségűek azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a nem­zetközi enyhülés folyamata ki­terjedjen az összes térségre, a nemzetközi kapcsolatok vala­mennyi területére, s hogy a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat megoldják. Kádár János és Joszip Broz Tito hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési konferencia belgrádi találkozó­jának jelentőségét és kifejezte reményét, hogy a találkozón részt vevő valamennyi ország képviselői konstruktív erőfeszí­tésekkel, konkrétan járulnak hozzá a helsinki záróokmány­ban foglaltak következetes és maradéktalan végrehajtásához, s az átfogó, egyenjogú nem­zetközi együttműködés fejlődé­séhez, a biztonság erősítéséhez Európában, a Földközi-tenger térségében és a világ más ré­szein. E törekvések előmozdí­tásában fontos szerepet játsza­nak a haladó társadalmi erők és mozgalmak. A két ország síkra száll a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére irányuló hatékony in­tézkedések mellett, valamint a nemzetközi ellenőrzéssel törté­nő általános és teljes leszere­lésért. Ezzel kapcsolatban rá­mutattak az ENSZ közgyűlés­nek a leszerelés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka jelentőségére. (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko és Vance találkozója Washington Nem sokkal James Car­ter amerikai elnök és Andrej Gromiko pénteki találkozója után a szov­jet külügyminiszter a nap folyamán ismét tárgyalt amerikai kollegájával, Cy­rus Vance-szel is. A három és fél órás ta­nácskozást követően új­ságírók előtt mindkét fél megerősítette, hogy a tár gyalásokon haladás tör tént. Az álláspontok né mileg közeledtek egymás hoz — jelentette ki And rej Gromiko. Vance közöl te, hogy egyetért ezzel a megállapítással. A Szovjetunió külügy­minisztere figyelmeztetve arra, hogy a „tárgyalások még nem értek véget”, Hozzátette: „minden tő­lünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott megbeszélések sikerét". Cyrus Vance bejelentet­te, hogy a jövő hét fo­lyamán New Yorkban az ENSZ közgyűlésének je­lenleg folyó ülésszakán is­mét megbeszélést folytat Andrej Gromikóval. A kétnapos szovjet— amerikai tárgyalásokról hivatalos közleményt hoz­tak nyilvánosságra. Martonfa szomszédságában vágják a kukoricát. Megkezdték a kukorica betakarítását Baranya megye gazdaságai­nak, termelőszövetkezeteinek többségében megkezdték a kukorica betakarítását. A hosszú, száraz, meleg időjárás előbbre hozta az érést, Így a betakarítási munkák is előbb kezdődhettek meg. A pécsi járásban, Boksán 1580, Sza- lántán 1937, Szentlőrincen 1750, Újpetrén 1701, Nagyko- záron 1742 hektárnyi területen termesztik ezt a fontos ipari és takarmánynövényt. A sásdi járásban is nagy ütemben, már az elmúlt héten elkezdődött a kukorica beta­karítása. A több mint 14 700 hektárról 52 mázsa termésát­lagra számitanak. (Az elmúlt évben 39 mázsa volt.) Kiemel­kedő eredményt remélnek Mó- gocson, ahol 62 mázsa és Bi­kaion, ahol 60 mázsa lesz a hektáronkénti átlag. A kukorica betakarítása gör­dülékenyen, eddig zavarmente­sen történik. Az elmúlt héten 27 kukoricabetakarító kombájn dolgozott kétműszakban. Amennyiben az időjárás lé­nyegesen nem befolyásolja a munkálatokat, október végére, november első napjaira vé­geznek megyénkben a kukorica betakarításával. A Paksi Atomerőmű építkezésén KISZ-fiatqlok kommunista műszakja Pakson szombaton kommu­nista műszakkal zárta a mun­kahetet az atomerőmű több száz fiatal építője. A KISZ kez­deményezésére nemcsak a hely­színen dolgozó vállalatok — az ERBE, a gyár- és Gépszere­lő Vállalat, a Dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Válla­lat, a VERTESZ, a Tolna me­gyei Állami Épitőipari Vállalat — ifjú dolgozói jelentek meg, hanem a paksi járás területéről is jöttek, sőt, „vendégként" két budapesti üzem, a Ganz MÁ- VAG és az Óbudai Gázgyár nyolcvan fiatal munkása is A becefai parkerdő Erb János felvétele részt vett a műszakon, akik egyúttal megismerkedtek ha­zánk új energiabázisának épí­tésével, a további tervekkel. A monumentális építkezésen, ahol a napi program értéke hárommillió forint, szívesen fo­gadják a kiszesek többletmun­káját, segítségét. Több helyen is adtak feladatot részükre. Egy csoport az üzemi főépület hatalmas munkágödrébe földet töltött, tömörített azzal a cél­lal, hogy a nagy súlyú fémcel­lák szállításához utat biztosít­sanak. A Duna partján, a víz­kivételi műnél ugyancsak töl­tést végeztek, állványoztak. Negyven hegesztő a főépület gépházi részénél vasbeton pil­léreket hegesztett. Voltak, akik Paks lakott területén, az új postaszékház alapkiemelésén dolgoztak reggel fél héttől délután két óráig. A munkáért járó bért mind a négyszázan a VIT-alapra ajánlották fel. Délután ismét találkozott a népes csapat. Paks új lakóte­lepén, a Munkás étteremben rendezett vietnami szolidaritási nagygyűlésen vettek részt. A fiatalok kifejezésre juttatták egyetértésüket, hogy bár meg­kezdődött az újjáépítés Viet­namban, a szolidaritásra, a se­gítségre ugyanúgy szüksége van a vietnami népnek, mint amikor a harcot vívta szabad­ságáért. Magyarországon elsőként a paksi atomerőmű beruházását nyilvánította KISZ-építkezéssé a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Az idén mór másodízben szervezett kommu­nista műszak, a politikai meg­mozdulások a fenti cím tartal­mát jelzik. Hajnalné

Next

/
Thumbnails
Contents