Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-20 / 259. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 20., kedd Hűvös marad az idő • • Üzemel a távfűtés A szombati napi középhő­mérséklet 9,32 fokos volt, ma­gyarán: vacogtunk. A meteo­rológiai távprognózis továbbra is hűvös időt jelez, így aztán a Pécsi Távfűtő Vállalat veze­tői kiadták az utasítást a pé­csi, komlói, mohácsi, szigetvári és siklósi központjaiknak a fűtés megkezdésére. Estére a megye 18 000 távfűtött lakásának majd mindegyikében langyos­sá, majd meleggé váltak a ra­diátorok. « Hogy miért nem sikerült százszázalékosan a főpróba? A szerelők sokhelyütt nem tudtak bejutni a hőközpontok­ba, vagy kisebb hibák akadá­lyozták a felfűtést. Hétfő es­tére már csaknem mindenütt teljes volt a nagyüzem. A hivatalos fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart, de ha egymást követő három napon át 12 fok aló süllyed, vagy egy nap a 10 fokot sem éri el a hőmérsék­let, a Pécsi Távfűtő Vállalat szezonon túl is elrendeli a fű­tést, mint ezt most is megtet­te, vasárnap. A lakások átlag- hőmérséklete 20 fokos, a föld­től 1,5 méter magasságban, de természetesen más az elő­írás a szobákban, konyhákban és fürdőszobákban is. Fázni fogunk az idén? Re­méljük nem. Az elmúlt fűtési szezonban a lakások felében 22 fok felett, majd' felében 20—22 fok között, és alig 3 százalékában 20 fok alatt volt az átlaghőmérséklet. A nyári holtidőben felkészítették a la­kóházi és városrészi hőközpon­tokat, hogy sem q fűtésben, sem a melegvízellátásban fennakadás ne legyen. A Pécsi Távfűtő Vállalat kéri, hogy a lakosság jelezze időben a rendellenességeket, és még valamit; megértést. Ugyanis képtelenek egyik pil­lanatról a másikra követni az időjárás szeszélyeit. ­M. L. Baranya városaiért és községeiért A településfejlesztő társadalmi munka Társadalmi vita a rendelettervezetről A társadalmi munkának Ba­ranya megyében is több évti­zedes hagyományai vannak. A mozgalmak, valamint az ál- •ampolgárok egyéni áldozat­vállalásai nagy mértékben já­rultak hozzá a települések gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, s egyben erősítették a munka­helyi, lakóhelyi közösségeket, formálták a szocialista ember­típust. Most a község- és vá­rosfejlesztést segítő önzetlen áldozatvállalások jó tapaszta­latait elemezve a Baranya me­nyei Tanács a Népfront megyei Bizottságával egyetértve rende­letben szabályozza a település- fejlesztést segítő társadalmi munka legfontosabb kérdéseit. A rendelettervezet társadal­mi vitáját tegnap délután ren­dezték meg a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizott­ságának titkárságán. A vita vezetője dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb-tit- kára, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottságának alelnöke bevezetőjében ismer­tette a rendelettervezet előké­szítésének közel hároméves munkáját, valamint a tervezett tanácsrendelet által megvaló­sítandó célt. azt, hogy a tele­pülésfejlesztést segítő társadal­mi munka nagyobb hangsúlyt kapjon a társadalom, a közös­ség értékrendjében, valamint hogy az eddigieknél szervezet­tebb és hatékonyabb legyen. Az előkészítő munka számos gondja most újra felmerült a tervezet vitájakor is. Például: milyen szervezési módszerekkel és szervezeti megoldással lehet egységes gyakorlatot te­remteni az elvégzett társadal­mi munkák értékének mérésé­ben, hogy az reális összeha­sonlítási alapot nyújtson, s egyáltalán, milyen szemDontok alapján lehet ezt az értéket meghatározni, de eleve vita tárgya volt a társadalmi mun­ka fogalma is, hiszen a koráb­bi és a jelenlegi gyakorlat a falusi porta előtti járdaseprés­től a jeientős új értéket létre­hozó óvodaépítkezésig a társa­dalmi munka számos fajtáját ismeri, sőt elismeri. Bár nem fogalommeghatározás, de min­denképpen iránytmutató a ren­delettervezet ezzel foglalkozó szakasza: társadalmi munka az a „közhasznú fizikai vagy szel­lemi tevékenység, amelyet az egyének vagy a dolgozó kollek­tívák önként (önzetlenül!), munkaidőn kívül és díjazás nélkül végeznek”. A tanácsrendelet tervezet még az idén ősszel a megyei tanács elé kerül megvitatásra. D. I. A „Műhely Budapest" Pécsett Színes szitanyomotokból, gra­fikákból nyílt kiállítás tegnap Pécsett az Ifjúsági Házban. A képzőművészeti világhét tiszte­letére megrendezett tárlaton a „Műhely Budapest" alkotói mu­tatkoznak be, közel negyven kompozícióval. Munkáik a színek és formák kapcsolatát, harmóniáját, el­lentétét vizsgálják egyfajta konstruktivista, de mégis egyé­ni módszerrel. A tiszta, egy­szerű formákat keresik, céljuk a „rendteremtés”, vizuális, esz­tétikai értékek alkotása. A képzőművészek, Keserű Ilona, Bak Imre, Fajó János, Hencze Tamás, Mengyán And­rás, Nádler István színes kom­pozícióit speciális „színterápia­ként" még kórházi termek dí­szítésére, formálására is alkal­mazták. A kiállítást, melyet október hatodikáig lehet megtekinteni, Fábián László nyitotta meg. Nemzetközi vörösbor* és vöröspezsgö-fesztivál Sopronban Jól szerepeltek a baranyai borok \ A természet adta színek megtartására kell törekedni Sopron várossá nyilvánításá­nak 700. évfordulója alkalmá­ból rendezték meg az elmúlt héten a nemzetközi jubileumi vörösbor és vöröspezsgő feszti­vált. A négy napig tartó vetél­kedőn összesen 202 vörösbor és pezsgő — köztük osztrák és szlovák borok is — vizsgázott a szigorú osztrák, angol, szlo­vák és magyar szakemberek­ből álló zsűri előtt. A vetélkedőt az első napon Előtérben a fiatalok beilleszkedése A felnövekvő új munkásnem­zedék beilleszkedése, élet- és munkakörülményeinek javítása, továbbá a szolgáltatások fej­lesztése áll az európai szo­cialista országok kommunális szakszervezeti vezetőinek hét­főn megkezdődött budapesti tanácskozása középpontjában. A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszerve­zetének negyedszázados jubi­leuma alkalmából a szakszerve­zet székházában rendezett ta­nácskozáson a Szakszervezeti Világszövetséget Jean Claude Ruas, a Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szövetségének tit­kára, a hat és fél milliós tag­ságot tömörítő szovjet helyi­ipari és városgazdálkodási szakszervezetet pedig Galina Pavlovna Szorokina elnök kép­viseli. Ugyancsak magasszintű képviselőket küldtek a bolgár, a cseh és a szlovák, a len­gyel, az NDK-beli és a román testvér-szakszervezetek is. A vitaindítót a külföldi részt­vevők referátumai követték. A vendégek a tervek szerint itt- tartózkodásuk során látoga­tást tesznek a Fővárosi Ta­nácsnál, és megtekintik a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt is. milyen a |ö Famozdony vagy státusszimbólum A TRIAL már karácsonyra készül A játék az apróságok min­denkori sérthetetlen joga. Az okos szülő kilesi, milyen játék tetszene gyermekének: melyik fejlesztheti kézügyességét, fan­táziáját, kombináló- és szer­kesztői hajlamait, barkácsoló kedvét. Napjainkban egy rossz vá­sárlói divat terjed el, vagyis a szülő megerőszakolja gyer­meke igényét. Hányszor látni a boltban, hogy a sivító óvo­dás, kisiskolás az egyszerű, de hangulatos famozdonyhoz, a primitívnek tűnő, régimódira faragott pici lovacskához von­zódik, míg a felnőttek a mé­regdrága járó- és alvóbabát választják. Mert ez a sikkes, mert ilyen egy szomszédban se jár, mert a családi játék- park ma már státuszszimbó­lum. Egy házi játékpark érté­ke 5—10 ezer forint között mozog és legalább 30—40 fé­le különlegességből áll. Most már hasonló a városi­ak és a vidékiek ízlése abban, hogy milyen játékot akarnak a kicsiknek: azonban a szom­szédot túlszárnyaló sznob-töl­tésű nagyzolási kedv nagyon sok családot jellemez. Képe­sek több várost is bejárni, csak ritka minifonhoz, match- boxhoz, go-karthoz, triciklihez jussanak. Szerintük, minél bor­sosabb az ára, annál jobb. Húsvét és karácsony előtt ro­hanják meg a boltokat és nem sajnálják az ezreseket, csak az ő fiúk vonulhasson ki a térre a legszebb ajándékkal. Az anyuka-diktálta vásárlásban csak tovább erősödik gyermek és nevelője ellentéte. Nem vé­letlen, hogy az ilyen fiúk és PLESZKÁN FRIGYES EGYÜTTESE A PÉCSI JAZZKLUBBAN Alig ért véget a sikeres nyá­ri szezon, máris új dzsessz- koncert sorozat indult vasár­nap délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Központban a Pé­csi Dzsessz Klub rendezésé­ben. A matinén fiatal dzsessz- tanszakos növendékekből ala­kult együttes műsorát hallhat­tuk Pleszkán Frigyes vezetésé­vel. Igazi klubhangulatban kez­dődött a játék. A függöny nél­küli színpadon a műsor kez­dete előtt Pleszkán Frigyes kipróbálta, „bejátszotta” a zongorát. A hivatalos bemu­tatkozás után pedig megszó­lalt az együttes is. Swingelő lüktetéssel. A témák a két te­norszaxofon játékában egy­másba ölelkeztek; Lakatos An­tal és Dresz Mihály szinte párbeszédet folytattak improvi­zációikkal, amelyekből a tech­nikai túlfűtöttségen túl mindig zene szólt felénk. Olyan mu­zsika, amely hitvallás a nagy elődök tradícióira épített tisz­ta dzsessz követhető dallamos­sága mellett. Pleszkán Frigyes beszédes, tagolt zongorajátéka mély muzikalitást rejt magá­ban. Kifejezőeszközei közt a virtuóz elemek nem öncélúak, a mondanivaló színezésére szolgálnak. — Nagyön tetszett a bőgő és tenorszaxofon uni­sono együtt mozgása és az egyik szám bőgőszólós témá­jának puha zenekari effektu­sokkal kísért hangszerelési öt­lete, amely kiváló keretet adott a változatos improvizá­ciók megszólaltatásához. Ma­ga a bőgős (Huszti István) végig jól alkalmazkodott a já­tékhoz. Olyan fundamentumot adott, amelyre lehetett épít­kezni. A dobosról (Baló Ist­ván) mindezt csak a második rész jól sikerült szólói (négye- zései) után mondhattuk el. Summa summárum, a soro­zat nyitányán olyan színvona­las, tiszta dzsesszmuzsikát hall­hattunk, amelynek tükréből vi­lágosan kirajzolódtak a buda­pesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola dzsessz- tanszakán folyó művészi mun­ka fontos alapokat biztosító, jövőbe néző irányvonalai. Bornemissza Géza lányok egyre gyakrabban ma­gukba roskadva koravén tem­póval játszadoznak. Hiányérze­tük támad, a sikerélmények helyett szorongás üli meg egyéniségüket. Sokan nem is sejtik, hogy milyen nevelőerő rejlik a já­tékokban. Alig kell a Korong­építő, a Construction-fémle- mez, a PEBE-készlet, melyek mind a kombináló hajlam ki­bontakozását segítik. Amit el­kapkodnak napok alatt, az a PIKO-vonat, a távirányításos autó, az összes gyermekjármű. Ügy tűnik, az elemes, elektro­mos játékok az összes többit kiszorítják. Persze, ez tévedés: mert ott, ahol a gyerek is jelen van a vásárláskor, még vezet a zse- nilia, vagyis a bábuként meg­jelenő mackó, kutya, farkas, Jancsi és Juliska, de realiszti­kus formában minden boszor­kány- és horrorhangulat nél­kül. Ilyen zsenilia már Bubó doktor, Csőrmester, Mazsola, Böbe és a Teknős küldönc. A játékvilágban nem térnek visz- sza az eltűnt divatsztárok, így már senki nem emlékszik a hullámvasútra, a kínai buszra és mentőre, de a plüss mac­kók, pályás, apró, hajasbabák, a lendkerekes járművek töret­lenül hódítanak ma is immár két évtized után. A TRIAL Játék Nagykereske­delmi Vállalat Baranya—Tolna megyei kirendeltségén Pécsett, a Rákóczi úton megnyílott a karácsony előtti kiállítás. A két megyében már majdnem 500 féle játékot forgalmaznak 1 — 1,5 millió darabszámban egy év alatt. Az utóbbi időben a mennyiségi növekedés 100— 150 százalékos és több mint harminc üzlet alig győzi az igények kielégítését. Arra tö­rekednek, hogy az eladás ne csak rutinos üzleti ténykedés legyen, de pedagógiai, neve­lésmódszertani, lélektani taná­csokkal is ellássák a vásárló­kat. Csuti Pécsi musical-siker Szabadkán A Szabadkai Népszínház Ma­gyar Tagozata pénteken este nagy sikerrel mutatta be a Goldoni: Két úr szolgája cí­mű komédiájából írt musicalt, amelynek zeneszerzője a Pé­csett élő Papp Zoltán. Ő rajta kívül több magyarországi alko­tója volt a bemutatónak: Se­regi László rendező, Keszler György koreográfus és Szteva- novity Dusán dalszövegíró. tudományos előadássorozat nyitotta meg. Az értékelt borok közül a magyarországi törté­nelmi vörösbortermő vidékek, Sopron, Eger, Szekszárd, Vil­lány borai érték el a legna­gyobb sikereket. A Villány-Siklósi Állami Gazdaság vörösborai 4 arany-, 3 ezüstérmet és az állami gaz­daságok különdíját nyerték el. Az aranyérmeket a 75-ös évjá­ratú Burgundi, Medoc Noire, a 75, 71-es évjáratú Cabernet Franc nyerte, az ezüstöt pedig 72-es Cabernet Franc, Caber­net Souvinon és Medoc Noire. Az állami gazdaságod kívül nagyon jól szerepelt még a Villányi Tsz, Oportó borával egy arany és három ezüst dí­jat, a Villányi ÁFÉSZ szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport­ja pedig két ezüstérmet ho­zott. A Villány környéki egyéni termelők közül Bock Antal Oportó bora aranyérmes lett. A Mecsekvidéki Pincegazda­ság 4 vörösborral és két színes pezsgővel, a Pannónia Rosé és a Pannónia Vörössel nevezett a vetélkedőre, és 5 arany-, 1 ezüstérmet nyert. A pincegazdaság igazgatója, Kurucsai József szintén tagja volt a zsűrinek. Elmondja, hogy mint rendszeres borbírálónak igen nagy élmény volt a sop­roni fesztiválon szereplő borok bírálata. A magyar borok tes­tessége, zamatban, illatban való gazdasága mellett nagy élvezettel ízlelte a bársonyos osztrák borokat is. Az igazgató megjegyzi, ismét tanulságként kell leszűrni, hogy a természet- adta színek megtartására kell törekedni. A szép, rubinpiros, áttetsző vörösbor is lehet jó minőségű, nemcsak a vastag, átlátszatlan, tintasűrűségű. Nem kell a színeket erőltetni, hanem a természetes, jellegze­tes ismertetőket meg kell hagy­ni I S. Zs. Eredeti farmer f I r ■■ az A magyar textilipar és kereske­delem végre felkészült a divat kö­vetésére, az igények kielégítésére. Már a tavalyi évben is nyolcvan- ezer farmert importáltak a fejlődő országokból, idén ez a mennyiség ötszázezer darabra nőtt, jövőre pe­dig még többet hoznak majd be. A közeli napokban nagyobb meny- nyiségű farmert szállítanak ország­szerte — így Baranyába is — az áruházakba, a nagyobb konfekció szaküzletekbe, igy Pécsett a Kon- zumba, a Centrumba, a MERUKER boltjaiba, valamint Baranyában a nagyobb ÁFÉSZ-ek szaküzleteibe I*. Az országos importkeretből vásárolt amerikai Levis farmer mellett Uru- guayból és Brazíliából Lee márká­jú farmer érkezik. A Dél-dunántúli Textil- és Felső­ruházati Nagykereskedelmi Vállalat jugoszláv kishatármenti árubeszer­zéssel is foglalkozik: a külföldi alapanyagból Magyarországon ké­szített nadrágok műszaki paraméte­rei elérik a nyugatról importált farmer minőségi szintjét. Az import mellett hazai gyártmá­nyú farmerek is kaphatók, ezek ter­mészetesen alacsonyabb árfekvésű- ek, mint az importkeretből vásárolt középárfekvésü jugoszláv, vagy mint a magasabb árfekvésű amerikai farmernadrágok. A textilipar tizen­öt éves rekonstrukciós programot hajt végre, ennek egyik eredmé­nye, hogy az indigóval festett far­mer mellett a most divatba jött khaki színűt is gyártják már ná­lunk. *

Next

/
Thumbnails
Contents