Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-20 / 259. szám
1977. szeptember 20., kedd Dunántúli napló 3 Gyárak • táuiranyitassal Vlf, Sorozatunk első három interjújában vidéki gyáregységek vezetői mondták el véleményüket arról, milyen gondokkal, esetleg előnyökkel jár az, hogy egy központi vezetőség hatáskörébe tartoznak. A sorozatot záró interjúban Fischer János, Mohács város Tanácsának elnöke arról szól, mit jelentenek a huszonegyezres lakosú városnak az ott termelő gyáregységek. — Egy település városias jellegét több tényező határozza meg. Elsősorban a gazdasági életben betöltött szerepe - ezen belül is az ipar fejlettsége. Nem elhanyagolható az idegenforgalmi szerepkör, a földrajzi helyzete és történelmi múltja sem. A hatvanas évek közepéig Mohács egy alföldi mezőváros jellegét hordozta. Elmaradt az ország hasonló városaitól az építkezésben, kommunális ellátottságában egyaránt. A farostlemez- gyárat kivéve nem volt itt jelentős ipari beruházás. A város ipari fejlesztését a kisüzemekre kellett alapozni. — Tehát az ipari fejlesztés egyetlen módja a gyáregységek létrehozása volt... — Igen. Helyi erőforrásokból a kisüzemek nem voltak gazdaságosan fejleszthetők. Adódott a másik, egyetlen elfogadható lehetősége, hogy egy- egy országos nagyvállalat fejlesztéséhez kell kapcsolni a város iparának megteremtését. — A négy országos nagyvállalat — a Szék- és Kárpitosipari, a Magyar Selyemipari, a TEMAFORG és az öntödei Vállalat — érdekelt Mohácson egy-egy gyáregységgel. Milyen hasznot hozott ez a városnak? — Jelentős szellemi erő áramlott ide. Megnövekedtek az egyéni kulturális és kommunális igények, tehát magasabbra kellett emelni a mércét a várospolitikai tevékenységben. — Mit tehetnek a gyáregységek a városért? — Minisztertanácsi határozat szabályozza, hogy egy-egy gazdasági egység mekkora adót és városfejlesztési hozzájárulást köteles fizetni a városnak. Itt nincs semmilyen különbség az önálló üzem és a gyáregység között. Mindemellett kialakult egy közös érdekeltség a tanács és az említett üzemek között. A dolgozók szociális ellátási színvonala (lakóhelyi környezet, gyermekintézmények stb.) a várostól is függ, ezek anyagi biztoAz ipar várost teremtett Ütközőpont a gyáregység? sítéka azonban részben az üzemektől. A gyáregységek dolgozói jelentős társadalmi munkával, a vállalati központok pedig esetenként anyagi hozzájárulással segítik a várospolitikai célok megvalósítását. — Bizonyára akadnak azért gondok is e gazdasági szervezeti forma következtében? — Igen, például a tanácsi qazdálkodás szempontjából kellemetlen az, hogy a tervezés időszakában nem kapunk megbízható adatokat a befizetések összegéről. Azt tudjuk, hogy egy-egy gyáregység 22 százalék illetményadót köteles fizetni, ám ennek összegénél csak becslésekre szorítkozhatunk a tanácsi költségvetés el-, készítésénél, mert a gyáregységnek akkor még nem állnak rendelkezésére a vállalati tervek. Ugyanez a helyzet az eszközlekötési járuléknál és a városfejlesztési hozzájárulásnál is. Ilyen okokból a helyi tanácsoknak nincs biztonságérzetük a pénzgazdálkodásban. — Milyen az információs kapcsolat a vállalat vezetése és a tanács között? — Sok kívánnivalót hagy maga után, és megoldása sok gondtól szabadítana meg. Egy példa, a munkáslakás-építési akció. Az önálló vállalat meg tudja mondani, hogy mennyi támogatást adhat a dolgozóinak. A gyáregység a központ jóindulatától, illetve lehetőségeitől teszi függővé. Vagy például a középtávú tervek készítésénél nem állnak rendelkezésre a gyáregységgel kapcsolatos tervek, így akár a közművelődésnél, akár a kommunális beruházásoknál csak becslésekre szorítkozhat a tanácsi tervezés. — összegezve: előnyeivel és gondjaival együtt mit jelent Mohácsnak az, hogy a város iparában meghatározó a gyáregységek tevékenysége? — A város gazdasági fejlődésének ez volt és még hosz- szú ideig marad is, az egyetlen ésszerű eszköze. Mint említettem, ez hozta ide a megfelelő szellemi kapacitást, a szükségletek arányában a városfejlesztéshez nélkülözhetetlen anyagi és szellemi eszközöket. A város vezetése és az érintett vállalatok között meglévő jó kapcsolat pedig biztosíték a további fejlődésre. Kurucz Gyula Budapestre érkezett az NDK könnyűipari minisztere Kari Bettin, a Német Demokratikus Köztársaság köny- nyűipari minisztere, magyar kollégája, Keserű Jánosné meghívására vasárnap Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Keserű Jánosné fogadta, jelen volt dr. Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Dr. Kari Bettin budapesti tartózkodása során tárgyal a két ország könnyűipari együttműködésének időszerű kérdéseiről és meglátogatja a BNV-t. Vizsgára készülnek a külföldi fajták Hatezer hektáron terem a cukorrépa Baranyában Jövőre már cukortartalom szerint veszi át a gyár a répát Csaknem 400 mázsa cukorrépa volt a hektáronkénti átlagtermés tavaly Baranyában. A cukortartalom azonban mindössze 13 százalékot ért el, míg Jugoszláviában meghaladta a 15 százalékot. Ezért kísérA Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat üzemeiben idén összesen 32 ezer tonna PVC-árut állítanak elő, 19 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben, bár még ez a mennyiség sem fedezi a szükségletet. A termelés növekedésében jelentős szerepet játszik a szocialista brigádok felajánlása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Képünkön: kemény PVC-fólia gyártása. Űj termékek, korszerűbb csomagolás Az ipar több mint négyezer cikket állít elő Új csomagolóanyag készül Békéscsabán Mit tegyünk a bevásárlókosárba? Erre ad hasznos útmutatást a BNV élelmiszerbemutatója a kőbányai vásárváros 23-as, 24-es és 25-ös pavilonjában. A legfrissebb statisztika szerint a lakosság összjövedelmének 45 százalékát fordítja élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlására és az ország exportjának egynegyedét az élelmiszer teszi ki. Élelmiszeriparunk tavaly több mint 12 millió tonna nyersanyagot dolgozott fel s ebben az import nyersanyag, a rizs, kávé stb. nincs is benne. Az idén, tekintve a mező- gazdasági árubőséget, még ennél is jóval többet fog az ipar feldolgozni. Az előállított élelmiszerek és élvezeti cikkek száma meghaladja a négyezret. Bővülő választék A BNV-n nyilván nem találkozunk mind a négyezer cikkel, de az élelmezési bemutató hű keresztmetszetét adja a választékban mindinkább bővülő hazai élelmiszergyártásnak. Sok az új termék. örömmel fedezhettük fel az üdítőital családok megszaporodását, a Sztár és Márka család új tagjait. Egyáltalán az üdítőital-bemutatónkról elmondhatjuk, hogy világszínvonalú. Az utóbbi időben egészséges szerkezeti eltolódás történt az alkoholmentes italok gyártása és forgalmazása felé, az üdítőital-gyártás hazánkban — a Cola kivételével — adómentes. Azt már megszoktuk, hogy a tejipar az utóbbi években minden BNV-re egy sor új termékkel vonul ki. Ezúttal is örömmel üdvözölhettük a ka- famelles és a kávéval ízesített fél literes fóliás tejet — kár, hogy nem gyártja minden megyei vállalat — poharas iskolatejként lenne a két új terméknek igazi sikere. Az is feltűnt, hogy o tejipari újdonságoknál mind fontosabb szempont lesz az eltarthatósági idő, ugyanis hagyományos tejtermékeink legfőbb problémája a rövid, rendszerint egy-két napos, eltarthatóság. Az újdonságnak számító Gervais tejszínkrém sajtnál 15 napot, a vasi sajtkrémnél 20 napot szavatol az ipar. Az új ún. önte- tes pudingoknál, a habosított gyümölcsízesítésű túrókrémeknél 10 nap eltarthatóságot garantálnak. Az idei gyártmányfejlesztésben szereplő, 6 hétig eltartható, ultra pasztőrözött, tetrapak csomagolású tartós tejjel azonban az őszi BNV-re még nem jött ki a tejipar. A berendezést és a csomagológépet már megvásárolták, s az ipar ígérete szerint nem kell a következő BNV-ig várni, a termék mór előbb a boltokban lesz. Főhelyen a csomagolás A BNV díjak odaítélésénél a zsűri a minőség mellett láthatóan nagymértékben figyelembe vette a termék korszerűségét, a feldolgozottsági fokát és a korszerű csomagolást is. Bár a hazai élelmiszer- iparnak, ha a 23-as pavilon külföldi — olasz, jugoszláv, angol, svéd — kiállítóival hasonlítjuk össze, épp ezen a téren van még mit behoznia. A mai fogyasztó akkor is a szebben csomagolt terméket teszi a kosárba, ha annak bel- tartalmi értéke esetleg alacsonyabb. E téren tavaly óta a konzervipar lépett a legnagyobbat. A Kecskeméti Konzervgyár vákuumzárású, 280 grammos morzsolt csemege- kukorica konzervje világszínvonalú termék, méltán nyerte el a BNV nagydíját. Fogyasztható natúrban, készíthető salátának, vajas köretnek, pudingnak. Ez a korszerű termék — ára is elérhető, 10 forint 30 fillér —, utat nyit hazánkban a kukorica emberi táplálkozásra való felhasználásának, nem is beszélve a nagy külpiaci — angol, német — keresletről. Évi 350 vagon kukoricát exportál ■ így konzervdobozban az ipar — dollárért. Korszerű és importpótló termék a Budapesti Konzervgyár BNV-újdonsága, a konzerv virsli is. Sajnos, egyelőre csak a BNV-n és néhány pesti nagy csemegeboltban kapható. Szép csomagolásával is kitűnik az édesipari termékek közül egy másik BNV-újdon- ság, a Győri Keksz- és Ostyagyár Oetker pudingja. Citrom, csokoládé, karamella és vanília ízekben készül, a 40 grammos tasak ára 4,40, 5,60 és 6 forint. Reméljük, mielőbb kapható lesz a boltokban. Van előrelépés! Korszerű alufóliás és PVDC bevonatú élelmiszercsomagoló papír gyártását kezdték meg a békéscsabai Kner Nyomdában. A vásár 23-as pavilonjában a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat egy NSZK-ból importált csomagológépen, az S—90 ROVEMA csomagoló automatán mutatja be működés közben a legújabb csomagolási módot a Kner Nyomda papírjával. Percenként 90 tasakot csomagol a gép, 10—20 grammos kiszerelésű párolt finom só az új termék. A mini tasakba cukor, bors, nescafe is tölthető. Megrendelő a MALÉV és a vendéglátóipar. A Compack vezetői elmondották, hogy a régi perfekt tasakról rövid időn belül minden fűszernél áttérnek a hegeszthető, aromaőrző PVDC bevonatú papír használatára. Még az ősszel megkezdik két fajta gyógytea- filter gyártását. Üj termékük a filteres kamillatea 'és a csipkebogyó granulátum, valamint a szárított fokhagyma pehely, amely olcsó tömegcikk lesz és 20 grammos korszerű tasakokban kerül majd forgalomba. — Rné — letsorozal kezdődött azzal a céllal, hogy olyan nagyhozamú, a nagyüzemi termesztésre alkalmas fajtákat válasszanak ki, amelyek magas cukortartal- múak. A lippói Béke Őre Termelőszövetkezet vállalta a kísérletezést. Húsz hektáron dán, nyugatnémet, holland és magyar vetőmagot, összesen 10 fajtát vetettek a lippóiak. Az első esztendő tapasztalatait fajtabemutató keretében ismertették. Mintavételezés alapján a dán Monová mutatja a legjobb termésátlagot, várhatóan 542 mázsát ad hektáronként. Béltartalma is jónak mondható, 15,2 százalékos a cukortartalma. A holland Puressa viszont 15,5 százalékos cukortartalmával máris kiugrott társai közül. Terméshozam ígérete 430 mázsa hektáronként. Az ugyancsak holland Monofort- tól 15,4 százalékos béltartalom mellett 510 mázsás átlagtermést várnak. Valamennyi külföldi fajta magasabb tőszómmal termelhető, mint a magyar. Valamennyi külföldi répafajta azonos kezelést kapott mint a hagyományosok. Gondot a cukorrépa gyomosodása okozott. Mint a termelőszövetkezetben megállapították, a gyomirtás a cukorrépatermesztés leggyengébb pontja. A munkaerőhiány az alapkezelés módosítását és a felülkezelés bevezetését sürgeti Lippón. Az új fajták nem igényelnek új gépsorokat, betakarításnál jól hasznosítható a szekszárdi gyártmány. / Három év múlva zárul a kísérlet Lippón, csak ekkor dől el véglegesen: milyen arányban lehet helyük a külföldi fajtáknak a hazaiak mellett megyénkben. Addig a leginkább elterjedt M—102-es magyar fajta marad termesztésben. Idén csaknem 6000 hektárról takarítanak be cukorrépát Baranyában, 400—420 mázsás átlagterméssel számolnak. A babarci és a lippói termelőszövetkezet eddig is gyakran dicsekedhetett 500 mázsa körüli hektáronkénti hozammal. Valószínűleg idén is ők takarítják be a legtöbb cukorrépát Jelentős mennyiségű répát szállítunk idén is Jugoszláviába, a zsupánjai, a pélmonos- tori és az eszéki cukorgyárakba. Szeptember elsejével kezdte meg a cukorrépa átvételét a Kaposvári Cukorgyár. 53 200 négyzetméter szilárd burkolatú rakterülettel rendelkezik. Hatvan termelő üzemmel kötött szerződést, mintegy 10 200 hektár termését veszi át Baranyából, Tolnából és Somogybái. Az átvétel módján nem változtatnak idén, csak 1979- ben térnek át a cukortartalmak szerinti átvételre. A viták, félreértések elkerülése érdekében több javaslatot lett a lippói termelőszövetkezet. Szükségesnek véli az érvényben levő szabály módosítását, az azonnali cukortartalomvizsgálatot, az átvétel gyorsítását. Ennek megvalósítását anyagilag is támogatná a szövetkezet. Naponta 220-240 vagon répát dolgoznak majd fel Kaposváron. A tervidőszak végére befejeződő fejlesztés eredményeként napi 300 vagon cukorrépa feldolgozására nő a gyár kapacitása. Horváth Terézia A BARANYA MEGYEI NÉPMŰVÉSZETI SZÖVETKEZET SALLAI UTCAI BOLTJÁBAN hímzett blúzokból kedvezményes blúzvásárt rendez nagy árengedménnyel, amig a készlet tart!
