Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-18 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Eunöntüll ncroio XXXIV. évfolyam, 257. szám 1977. szeptember 18., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására a kö­zeli napokban baráti látogatást tesz Jugoszláviában. il^it iára kambáinaaak Testvéri légkörben H árom napot töltött ma­gyar földön a cseh­szlovák párt- és kor­mányküldöttség, s ha elemezni kívánjuk az eltöltött idő meg­oszlását a különböző hivatalos tennivalók, látogatások, talál­kozók meg a baráti, testvéri légkörű tárgyalások óráira, megállapíthatjuk: hallatlanul sokoldalú és zsúfolt volt a program. Nem is lehet ez más­ként. A két ország legmaga­sabb rangú párt- és állami ve­zetőinek immár szinte rendsze­res találkozóin összegezni és értékelni kell mindazt, amit a magyar—csehszlovák kapcsola­tok sokrétű, az élet minden te­rületére kiterjedő állandó fej­lődésében nagyobb időszakok­ban történik. Ezúttal például három nap alatt kellett átte­kinteni mindazt, amit a leg­utóbbi, három évvel ezelőtti hasonló csúcstalálkozó óta tör­tént — de fel kellett vázolni azt is, ami a következő évek­ben, részben époen a most aláírt megállapodások megva­lósulásaként, történni fog. Világos dolog persze, hogy bármilyen jelentős is a most aláírt néhány megállapodás- akár a gazdasági-műszaki eavüttműködés, akár a kultu­rális kapcsolatok továbbfejlesz­tése területén — a két szomszé­dos, testvéri szocialista ország viszonyát tekintve csak kiegé­szítő, bővítő jelleaű. Hiszen a magyar—csehszlovák viszony 'alapja, lényege az, hogy a két népet, két országot megbont­hatatlan szövetségi szálak fű­zik a szocialista országok kö­zösségéhez, a Varsói Szerző­dés szervezete és Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaihoz. Politika, gaz­daság, tudomány, kultúra: min­den területen új meg új szá­lak szövődnek ebben a sokol­dalú kapcsolatrendszerben, s a szocialista közösség erejét to­vább növeli a kétoldalú kap­csolatok elmélyülése, erőtelje­sebbé válása is. Prága és Budapest gazdasá­gi kapcsolatai mind jelentő­sebbek (Csehszlovákia a har­madik helyen áll szocialista partnereink sorában a külke­reskedelemben) — a kölcsönös kereskedelem 800 millió rubel­re növekedett, és reális elkép­zelés az egymilliárdos szint el­érése. Általában 7—8 százalé­kos évi növekedést tervezünk a kölcsönös kereskedelemben s nem ritka, mikor 12-13 szá­zalék a teljesítés. Az árucsere­forgalom hagyományos, meg­szokott rendjén túl azonban mind több, és jelentőségben is növekednek a gazdasági kapcsolatok korszerű formái, a kooperáció, a szakosítás. A kölcsönös előnyű együttműkö­dés bővítésének jó példája a paksi atomerőmű építőinek adott csehszlovák tapasztala­tok csakúgy, mint a magyar mezőgazdaság építkezésben elért eredmények hasznosítása csehszlovák barátainknál. A két ország közötti gépkocsiipari együttműködés haszna mindkét fél számára nyilvánvaló, s alighanem kölcsönös előnyök­kel jár csehszlovák barátaink közreműködése a péti, az ózdi, a leninvárosi rekonstrukciókban vagy építkezésekben csakúgy, mint a magyar szállodaépítők tevékenysége Csehszlovákia földjén. Amikor a csütörtöki barátsá­gi nagygyűlésen Kádár János és Gustáv Husák beszédében egyaránt szó esett a szocia­lista gazdasági rend építésé­ben elért eredményekről és a gondokról s arról is, hogy a tő­kés világ elhúzódó gazdasági válságának hatását le kell küz- denünk, bizonyára sokaknak jutott eszébe, hogy a kapita­lista gondok lényegében az energiaválság idején sűrűsöd­tek meg a legjobban. S aztán elégedetten gondolhattunk ar­ra, hoay a szocialista közös­ség itt is számíthat az össze­fogás, a kölcsönös segítség, az elvtársi együttműködés kimerít­hetetlen erőforrásaira. Nemcsak a Szovjetunió pótolhatatlan, nagyvonalú feltételek mellett adott olaj- és földgázszállítá­sait kell itt említeni, hanem a mi esetünkben éppen a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítése is jelentős. A százhalombattai erőmű építésében is volt cseh­szlovák közreműködés, és a jö­vendőben a Gabcikovo-Nagy- maros vízlépcsőknél megépülő vízierőművek jelentenek majd fontos, új áramforrást a két ország számára. Megépül az Adria-kőolajvezeték is; Jugo­szlávia, Magyarország és Cseh­szlovákia közös olajvezetéke ol­csóbbá teszi majd az arab vi­lágból vagy más forrásokból érkező olaj szállítását. • Ha sokat és minden lénye­ges kérdést érintve tárgyaltak a magyar és csehszlovák veze­tők a gazdasági kérdésekről, nem maradt el annak a felmé­rése sem, hogy mennyiben erő­sítettük az elmúlt években az együttműködést más területe­ken. A két küldöttség vezetői joggal szögezhették le a csü­törtöki nagygyűlésen: ideoló­giai és kulturális, tudományos és műszaki kapcsolataink is el­mélyültek s mindenekelőtt: testvéri együttműködésünk jó eredményeket hozott a nemzet­közi küzdőtéren, a békéért, az enyhülés fenntartásáért végzett munkában. A nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fejlődésének új, fellendülő sza­kaszába lépett. K ölcsönös megértés, a proletár internaciona­lizmus elvei, őszinte, elvtársi légkör, teljes nézetazo­nosság: ez jellemezte a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség háromnapos látogatá­sát. A világhelyzet reális átte­kintése, a kétoldalú és a sok­oldalú szocialista együttműkö­désből, azaz a szocialista in­tegráció továbbfejlesztéséből világosan következő gyorsabb fejlődés biztos tudata hatotta át a tárgyalásokat, és fejező­dött ki a két küldöttség állás- foglalásaiban. Ha valljuk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus és a béke javára változtak és változnak, akkor ebben az is benne foglaltatik, hogy a szocializmus és a béke megszilárdításának fontos ele­me a testvéri együttműködés a szocialista országok között. 175 éve született Kossuth Lajos Emlékülés a budapesti Űjuűrosházán Ifjúságiak: 1. Endresz János (Majs), 2. Horváth László (Csá- nyoszró), 3. Tóth János (Rózsa­fa), 4. Mészáros Zoltán (Két- újfalu), 5. Vicsik Károly (Majs). 6. Litter István (Kétújfalu). III. kategória (SZK—3—4.) Felnőttek: 1. Staub Antal (Majs), 2. Flőgl Béla (Boly). Ifjúságiak: 1. Schneider Lász­ló (Mágocs), 2. Ziegler János (Lánycsók). Kiemelt díjat kapott még a görcsönyi tsz 6 tagú kombájnos szocialista brigádja. Szombaton délelőtt ugyan­csak a KISZ Baranya megyei Bizottságán a megye állami gazdaságainak, illetve a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dol­gozóinak aratóversenyét érté­kelték, s adták át a nyolc leg­jobb 30 éven aluli kombájnosá- nak a kimagasló munkáért já­ró oklevelet és pénzjutalmat. Kossuth Lajos születésének 175. évfordulója alkalmából — a jubileumi ünnepségsoro­zat nyitányaként — emlékülést rendezett szombaton a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa Budapesten, az Újváros­háza dísztermében. Az ünnep­ség elnökségében foglalt he­lyet dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Mol­nár Ferenc kulturális miniszté­riumi államtitkár, s jelen vol­tak Kossuth Lajos szülőhelye, Monok község képviselői is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke méltatta a kos- suthi életművet: — Kossuth Lajos személyé­ben — mondta — arra az ál­lamférfira emlékezünk, akinek neve elválaszthatatlan törté­nelmi múltunk egyik ragyogó korszakától, az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc Magyarországától. Nevét nem­zedékek őrizték és ötvözték erőt adó, előremutató jelkép­pé. Történelmi alakjára és sze­repére, a nép és az ország sorsát azóta is szüntelenül for­máló hatására emlékezünk ma, a szocialista Magyarország ál­lampolgárai, a kossuthi örök­ség vállalói és továbbfejlesz­tői. — Kossuth Lajos kivételes életpályája átfogta szinte az egész XIX. századot. Élete ki- lencvenkét esztendeje alatt Magyarország fejlődésének úgyszólván minden sorsfordu­lójára befolyást gyakorolt. Már fiatalon egyik vezetője volt a század első negyedében ki­bontakozott reformkorszaknak, annak a mozgalomnak, amely­nek képviselői egyre türelmet­lenebbül érzékelték, hogy ha­zánk mennyire elmaradt az európai társadalmi fejlődéstől, s a nemzet felemelkedése előtt tornyosult feudális akadályok lerombolására törekedtek. Nagy érdeme, hogy az 1848- as polgári demokratikus for­radalom kifejezésre juttatta: a nemzeti függetlenség kivívá­sa és a népszabadság meg­A képen balról Kemény Árpád, a KISZ megyei Bizottságának munkatársa három kitüntetett kombájnossal: Valki Alajossal, Reisz Lászlóval és Hadra Józseffel. Erb János felvétele Küzdelmes aratás ívolt ■■aaHHaaoBiHaasaaaassassi A KISZ megyebizottságán értékelték a kombájnosok nyári betakarítási versenyét teremtése egymástól el nem választható feladat: nem ele­gendő az osztrák elnyomás el­len harcolni, ezzel egyidőben jogot kell adni a népnek, meg kell teremteni a függet­lenség szilárd hazai bázisát is, mert az ország csakis ezen az úton haladva illeszkedhet be a haladó, élenjáró népek nagy családjába. Vezető alak­ja, fáradhatatlan szervezője lett a szabadságharcnak is, elismerést és tiszteletet keltve mindenütt, ahol a nemzeti függetlenség és a népszabad­ság ügyéért harcoltak. „Hosz- szú idő óta akadunk egy va­lóban forradalmi jellemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben" — e szavak­kal emlékezett meg Kossuth Lajosról a kor két nagy for­radalmár gondolkodója, Marx és Engels. (Folytatás a 2. oldalon.) Összehívták az ország- gyűlést A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést szeptember 29-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűz­ze az ülésszak napirend­jére a Magyar Népköztár­saság Polgári Törvényköny­véről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének tör­vényjavaslatát. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásá­nak megfelelően — szere­pel még a legfőbb ügyész beszámolója működéséről. A baranyai termelőszövetke­zetek 66 ezer hektáros terüle­tén 509 kombájn és 1200 gép­vezető felelősséggel, lelkiisme­retesen felkészülve és gyorsan, harminc nap alatt végzett az aratással, annak ellenére, hogy az idén nem volt könnyű dol­guk. Búzából 44,4, őszi árpá­ból 36,8, tavaszi árpából pedig 28,4 mázsás átlagot takarítot­tak be hektáronként, s ezzel a termelőszövetkezetek között or­szágos elsők között végzett Ba­ranya. Pénteken délelőtt a megyei KISZ Bizottságon értékelték és adták át — immáron-tizedik al­kalommal - a díjakat a leg­jobb tsz-aratóknak: Kerner Ádám, a tsz-szövetség elnök- helyettese és Kemény Árpád, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa. Eredmények: I. Kategória (John Deer, Glaas dominátor.) Felnőttek: 1. Lőrincz Lajos (Szalánta), 2. Oláh János (Új- petre), 3. József István (Siklós), 4. Mókos Dezső (Mágocs). If­júságiak: 1. Józsa Lajos (Bara- nyahidvég), 2. Tarjányi Sándor (Siklós), 3. Vörös B. János (Nagykozár), 4. ifj. Gáli Ferenc (Nagydobsza). II. kategória: (E—512, SZK—5— 6.). Felnőttek: J. Palotai Miklós (Belvárdgyula), 2. Dittrich Já­nos (Lánycsók), 3. Trischler Kál­mán (Belvárdgyula), 4. Somo­gyi Béla (Szalánta), 5. Petrás Győző (Szentlőrinc), 6. Wilhelm Antal (Belvárdgyula). Rendkívüli Volán—MÁV fuvarozási műszak kezdődött tegnap Pécsett. Tudósításunk a 2. oldalon. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents