Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-18 / 257. szám
2 Dunántúli napló 1977. szeptember 18., vasárnap Bányamentők Egy dokumentumjáték A kultúrhózban bántóan élesen csattan az ütköző csillék, az aknajelző hangja, a mentőkészülékek harmonikazaja pedig egyszerűen megütközést kelt. László Lajos és Borenics Péter dokumentumjátékában, melyet a pécsi István-aknán, a szászvári bányában és a pécsi központi bányamentőállomás gyakorlótárójában vettek fel, még a rádióhangjáték szereplői között is vitát váltott ki. Vagy csak közöttük? A pécsi Puskin Művelődési Házban a Mecseki Szénbányák bányamentői, a vállalat dolgozói, párt- és tömegszervezeti vezetők hallgatták először végig a Magyar Rádió dokumenrumjá'á1: szerkesztősége állal rendőreit műiért, melyet rövidesen a nagyközönség is megismer. Véleményünk szerint jó, hogy megismer. Az alkotók felhasználták az elmúlt esztendőben történt bányabalesetek alkalmával készült, a bányabeli diszpécserfülkékben magnetofonszalagra rögzített felvételeket. A rádiójáték már az első pillanatokban megragadja a hallgatót, a bányamentésen készült felvétel, az elhunyt társat búcsúztató elcsukló hang elvi- tathatatlanul hatásos, bár kissé talán túlságosan is számításba vették a szerzők, hogy a túláradó érzelmekre ma is élénken reagál az ember, akár vizuálisan, akár hanghatásként érzékeli. Az első percekben mint említettük sem a zajokkal, sem az eseményekkel nem tud mit kezdeni a hallgató, a későbbiekben azonban kárpótlást nyer. A bányamentő társaiért, az ember embertársaiért vállalt erőfeszítése megdöbbentő erővel árad a mikrofonból, sűrítetten kapjuk az élményt, hogy a nehéz körülmények, tagadhatatlan veszélyek között dolgozó bányász élete minden pillanatában érezheti, hogy egy szervezett, eszes, ügyes apparátus áll készenlétben élete védelmére. A szűkebb körben elhangzó rádió-dokumentumjáték vitát váltott ki. Nem lehet azonban kétséges, hogy a szerzők jó műsort alkottak, e'sorok írója e szubjektív megítélést biztonsággal írja le, azzal a tudattal, hogy milliónyi rádióhallgató bírálhatja felül. L. J. Élen járó kombájnosok (Folytatás az 1. oldalról) ami azt is jelentette egyben, hogy mind a nyolcán a „Ki minek mestere" mozgalom feltételeit teljesítették. Kemény Árpád, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa értékelő szavaiban azt is elmondta, hogy a verseny az idén nem hozott csúcsokat, rekordokat, hiszen a betakarítási feltételek — a gabona nagy része megdőlt — eléggé mostohák voltak. Annál inkább hozott kemény munkát, küzdést. Eredetileg három kategóriában indult a verseny, de végül is csak két kategóriát értékelhettek a pontozók. Az ok: SZK—3-as és SZK—4-es gépek, a harmadik kategória gépei az állami gazdaságokban alig találhatók. Az első kategóriában — John Deer és Glaas dominátor — Csipák László, a Szentlőrinci Á. G. dolgozója végzett, megelőzve a bólyi Reisz Lászlót, valamint a bikali Valkai Alajost és Szalai Ferencet. A második kategória — E 512-es valamint SZK—5-ös és SZK-ó-os — győztese Hadra József, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát aratója lett. Második helyen a bikali Mázsár László és Lófink Jakab, harmadikon pedig az ugyancsak bikali Klein Antal végzett. M. L.—K. F. Mi készül az új süteményüzemben? • Gép nyújtja a tésztát, tölti és hajtogatja • Kuglóf, búrkifli, túróstáska A pécsiek nem a rádióból, nem a lapokból értesültek arról, hogy megkezdődött a termelés a város új süteményüzemében. Jó ízű túróstáskák, szép formájú búrkiflik, omlós kuglófok, lekváros bukták minden újságcikknél ékesebben hirdették a változást. A nécsiek édesszájúak. Ezt bizonyítja a statisztika, mely szerint az országban az egy főre jutó süteményfogyasztás itt a legmagasabb. Korszerűtlen, elavult üzemekben, nehéz körülmények között gyúrták a tésztát, töltötték a kakaós csigát, hajtották össze a túrós- táskát a város oékmesterei. Az új kenyérgyár átadásával teremtődött meg arra a lehetőség, hogy korszerű süteményüzemet létesítsenek Pécsett. A Zsolnay utca 61. szám alatti pékségben korábban 120 mázsa kenyeret gyártottak naponta. A kiöregedett gépekért ötezer forintot fizettek az. ócskavastelepen. A rekonstrukció 10 millió forintba került. A gyár kollektívája speciális hűtőkamrát tervezett, és idejében megérkezett az NSZK gyártmányú Fritsch gépsor is. Ez a négymilliós berendezés legalább húsz ember nehéz munkáját helyettesíti, gyorsaságban pedig öt tucatnyi pékmester sem versenyezhetne az automatával. Tud tésztát nyújtani, tölteni és hajtogatni. Az üzem vezetői túróstáskában számolnak. Túróstáskából 4500 darabot készít óránként. Az üzem irányítói most azon gondolkodnak, hogy a hagyományos választékot milyen új termékekkel bővíthetik majd e mindentudó gép segítségével. Az igényeket jelzi az a tény, hogy két hét alatt — mióta az üzemszerű termelés beindult — kis híján megduplázódott a süteményforgalom. Szalma János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy jó lenne, ha a kereskedelem nemcsak reggel, hanem délután is szállítana az új üzem termékeiből. így a munkából hazatérők uzsonnára is friss, n^eleg süteményeket fogyaszthatnának. A Fritsch gépsor jelenleg heti 96 órán keresztül ontja ízes gyártmányait. Sokáig hiányzott a pécsiek étrendjéről a péksütemény. A vállalat sem a meny- nyiségi, sem a minőségi (elsősorban választékbeli) igényeket nem tudta kielégíteni. A vállalat vezetői azt remélik, hogy sokan lesznek, akik reggelire pörköltmaradék helyett túróstáskát, uzsonnára szalonna helyett búrkiflit esznek majd. Elfoglalja újra a családi asztalokon az őt megillető helyet a kuglóf és búrkifli. A sok millióért épült új üzem ezért született. E. A. Tanévnyitó az ELTE-n ünnepélyesen megnyitották szombaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem 348. tanévét. A tanévnyitón — részt vett Gosztonyi János oktatási államtitkár is. Az idei tanévre 5500-an jelentkeztek az egyetemre, közülük 1442-en nyertek felvételt. A tanévnyitó ünnepségen Ádám György rektor átnyújtotta az egyetemi tanács 1973-ban alapított arany emlékérmét Mádl Ferenc, Szlrókai Kálmán, Kárteszi Ferenc, Maróti Mihály és Révai Tibor egyetemi tanároknak. Ugyancsak átnyújtotta a rektor a címzetes egyetemi tanári és docensi címek adományozásáról szóló okiratokat. Az egyetem történetében 21. alkalommal adták át a vas-, gyémánt- és aranydiplomát azoknak, akik diplomájukat 50, 60, illetve 65 éve szerezték meg. Volán—MÁV rendkívüli szállítási akció Hétfőre újabb 350 vagon ürül ki Rendkívüli hét végi fuvarozási műszak kezdődött szombaton a Volán 12. sz. Vállalatnál és a MÁV Pécsi Igazgatóságán, hogy az őszi szállítási csúcsforgalom zavartalan legyen. Reggel nyolctól este hatig 500 teherautó, 16 rakodógép, 600 szállító- és rakodó- munkás dolgozott és az autókkal 50 ezer tonna árut mozgattak meg, juttattak a célba. A Volán gépkocsiparkjának 80 százalékát üzemeltette, A mezőgazdaságban 84 jármű segített és elsősorban gyümölcsöt, répát, paradicsomot továbbított Szigetvárról és környékéről. A Szigetvári Konzervgyár nem győzi a feldolgozást, így Budapestre és MosonmaSzabad szombat A munka nekem az örömet, szabadságot, az anyagi biztonságot jelenti Borús nap. A Sörház utcai piacon már reggel kitört a háború, vásárlóknak, eladóknak szűkös a hely a hétvégi bevásárlásra. A józan ész azonban türelemre int: a vásárcsarnok megépültéig más megoldás nem nagyon kínálkozik. Az Irányi Dániel téren nem férnek el az autók. Gyors számlálás: István-aknán dolgozom, Pécs- bányáról jöttem, a Mecsektől azért még mindig ez a legközelebbi piac. A Mecseki Szénbányák tegnap szabad szombatos volt, a bányákban csak a tűzőrök, szivattyúkezelők tartózkodtak. Sarlós István komlói vájárral Harkányban találkoztunk: — Amikor csak tehetem ide jövök a szabad szombaton. Az ízületeim, a derekam enélkül már nehezen szolgálnának a hétközi munkában. Kétnapi pihenés után öt napig száz- százalékos vagyok a fejtésben. Húszesztendős bányabeli munka után két nap karbantartás már a mi szervezetünknek is A Bizományi Aruház Vállalat, Pécs, Bem u. 2., értesíti kedves eladóközönségét, hogy a felvásárló részlegét az eladók érdekében reggel 7 óráiéi este 19 óráig tartja nyitva FELVÁSÁROLUNK: O modern női és férfi ruházati cikkeket, valamint O szőrmeárut, O üzemképes, modern műszaki cikkeket, televízió-, magnó-, rádiókészülékeket, O fotó-optikai cikkeket, Írógépeket, — KÉSZPÉNZÉRT ÉS BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSRE. Telefon: 12-976 kötelező, a gépeink is legalább ennyit követelnek. — ön mikor pihen? Wéber János, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat kőművese a szabad szombaton „maszekban” fürdőszobacsempézést vállalt. Fél napja küszködik az egyik sarokkal, átkozottabb munkát aligha foghat ki a burkoló, de ezt is meg kell valakinek csinálnia. — Huszonhetedik esztendeje dolgozom a szakmában, a megyét, a Dunántúl déli részét keresztül-kasul végigdolgoztam. Pécsett a Magyarürögi úton családi házat építettem magamnak, van ez a kis Trabantom, ami a munkámhoz nélkülözhetetlen. Persze jó ez a kis mellékes, de a munka nekem tulajdonképpen örömet, szabadságot, anyagi biztonságot jelent. A kontárok ellen sokan ágálnak, talán igazuk is van. Itt ez a fürdőszoba, a tulajdonos azt sem tudja hova forduljon, hogy valaki megcsinálja. Ha nincs szerencséje kontárra akad, és annak is fizet. Nézze, itt küszködöm ezzel a sarokkal, nem lehet ezt órabérben kifizetni, megcsinálom rendesen, mert a szakmai büszkeségem ezt követeli. Én a szabadságom alatt is többnyire dolgozom, talán egy hét kell pihenésre. Negyvenkét esztendős vagyok, most még inkább a munkát igénylem mint a pihenést, igyekszem megteremteni a lehetőségét, hogy később majd többet pihenhessek. A pécsi Dömörkapui Turistaházban szombaton általában háromszor—négyszer nagyobb a forgalom mint egyébként. Turisták, ^fliákcsoportok lepik el ilyenkor az éttermet. Mint Ka- szanics János, a turistaház vezetője elmondja a forgalomban, a vendégek között egyre jobban érződik a szabad szombat. Jó minőségű belsőségeket szolgálnak fel, jó néhány család a kiadós mecseki séta után itt ebédel. Visszatérünk a piacra. Részeg embert támogatnak. Rúg- kapál. — Szabad szombaton talán ihatok egy-két pohárkával — kiáltozik. — Hol dolgozik? — Alkalmi munkás vagyok, szenet hordok be, házakat bontok. Kérdezzen meg akárkit, hogy a Petrovics János hogy dolgozik. Majd megtudja. Ma szabad szombat van! A „Csendes" étterem tegnap délelőtt valóban csendes volt. Izsa Nándor üzletvezető szerint, szombaton napközben csökken a forgalom, a pénteki inkább a veszett nap. Kollégám a BNV szabad idő kiállításáról ír riportot: magnók, kerti kisgépek, vitorlások szerepelnek az írásban (és egy felhívás: „ö,n elmondja elképzelését, és mi elkészítjük". Nem hiszem, hogy még pontosan tudjuk mit is kezdjünk a szabad szombattal.... Lombosi Jenő gyaróvárra is küldenek elsősorban paradicsomot. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság építkezésein, az új töltések kialakításán például Felsőszent- mártonban — 40 billenőskocsi vett részt, főleg földet vittek.- Az elszállított áru zöme építőanyag, csaknem 40 százalék, míg 30 százalék a mezőgazdasági termény. Pécsett a magánosok igényeit is kielégítették, így 11 kocsi széniszapot hordott A Közúti Építő Vállalat útépítéseihez, így Mohácsra, Fekedre és Erdős- mecskére 20 billenősautót rendeltek ki. A MÁV Pécsi Igazgatóságának hat megyére kiterjedő területén is a zsúfoltságok, a torlódások enyhítésére törekedtek a Volánnal együttműködve. Időben, már a beérkezés után 5—10 perccel a vagonok kirakásra készen álltak, de erre legkésőbb egy órán belül sor került. A megürülteket is perceken belül kivontatták: Így hétfőre 300-350 üres vagont adnak át ismét a kereskedelemnek. Tegnap kétszázat ürítettek ki: nagy munka folyt Pécsett, Kaposváron és Nagykanizsán. Az érkezeti áruféleségek 80 százaléka kő, kavics, sóder, beton volt, ami főként Gyékényesről és Komlóról futott be, és a somogyi, valamint a baranyai építőipari vállalatokhoz került. A vasút ebben a két napban rendkívüli kereskedelmi összekötő-ügyeleti szolgálatot tart, vagyis percre készen tudják hol van, hová kell üres kocsi és mikor fogadhatnak azonnali kirakásra megrakott szerelvényeket. — Cs. J. — 175 éve született Kossuth Lajos (Folytatás az 1. oldalról) — Nem véletlen, hogy <qXX. század világtörténelmet alakító, az addigi népi megmozdulásokat jellegében, erejében és hatásában felülmúló munkásmozgalmának legkövetkezetesebb hazai harcosai, a kommunisták Kossuth nevét is a zászlajukra tűzték. Egyre fokozódó mértékben láthattuk ezt a XX. század nagy társadalmi és osztályharcaiban. — 1848—49 félbeszakadt törekvéseit ekkor már a társadalmi haladás legkövetkezetesebb ereje, a munkásosztály képviselte, amely az egész nép ügyéért harcolt. A két világháború között, de különösen a fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában a kos- suthi örökség szószólóiként léptek fel kommunista és baloldali szociáldemokrata, polgári demokrata és más meggyőződésű hazafiak. És egyre több, a társadalom más osztályából és rétegéből indult hazafi érezte meg és ismerte fel, hogy a Kossuth nevéhez fűzött álmaik, reményeik, céljaik csak akkor valósulhatnak meg, ha a munkásosztály forradalmi élcsapatával, a kommunista párttal együttműködve közös, szilárd, demokratikus egységfrontban tevékenykednek. Ebben a széles, előremutató nemzeti összefogásban vált hatékony erővé, és nyert történelmi igazolást a kossuthi örökség. A Szovjetunió felszabadító harca után a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség nem késlekedett,- hanem élve a lehetőségekkel, a szocialista fejlődés útjára lépett. Az érte vívott küzdelemben teremtődött meg, kovácsolódott megbonthatatlanná országunkban a szocialista nemzeti egység. Un mikor es hoavan oihen?
