Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-11 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 220. 1977. augusztus 11,, Ara: 80 Személyes gazdasági döntések A szocialista brigádok társadalmi munkája Mindnyájan ellenőrizhetjük önmagunkban: mi jut eszünk­be a „gazdálkodás" szó hal­latára. Alighanem csupa mil­lió meg milliárd — amit köz­napi, olvasói nézőpontból sok­nak, vagy kevésnek minősíteni sem könnyű —; csupa bonyo­lult fogalom: a beruházás, az értékesítés, az export és tár­sai... De mi a helye a szé­lesen hömpölygő gazdasági fo­lyamatokban a soknullás szá­mok özönében az egyénnek; jut-e egyáltalán hely itt szá­mára? Sarlós István látogatást tett a szalántai termelőszövetkezetben. — Szokolai (elv. Sarlós István Sok látszat és nem kevés tévhiedelem utalja a kizáróla­gos magánügyek sorába min­dennapos kapcsolatainkat a gazdálkodással. Első látszatra valóban már-már a szerelmi vallomás személyességével ro­konítható a bolti pultnál elő­adott vásárlói kérelem, annak a döntésnek a magánjellegéről nem is szólva, hogy egyáltalán elköltjük-e pénzünket, vagy in­kább OTP-számlánkat gyarapít­juk. A látszatokat — s beve­zetőül ez a csekély önbirálat sem felesleges —, a tájékoz­tatás, tehát a sajtó, a televízió bizonyos sajátos szóhasználata is fölerösiti. Innen pedig már egyenes út vezet az egyén gazdasági sze­repét torzító látszatok társadal­mi-termelési okaihoz. Nyilván­való ugyanis, hogy a hiánygaz­dálkodás, a túlzottan közpon­tosított gazdaságirányítás egy egész történelmi korszakban szükségképp állította elő azt a nézetrendszert, amelyben nem jutott hely a személyes gazda­sági döntéseknek. Hogyan is jutott volna, ha — mondjuk — a kabátvásárlás intézményesen azt jelentette, hogy jut-e min­denkinek lódenkabát? Maradjunk is példánknál: a ruházati forgalomnál, amely ki­tünően szemlélteti az egyéni gazdasági döntések teljesség­gel megváltozott szerepét. Nos, a ruházati forgalom most már tartósan elmarad a tervezettől: a kiskereskedelem ruházati el­adásai, folyó áron, 1976-ban 1 százalékkal, az idén májusig pedig az előző év azonos idő­szakához képest, a tervezett 6,6 helyett 4,8 százalékkal nőt­tek. Gyorsan tegyük hzzá: a folyó ár megjelölés ebben az esetben azt jelenti, hogy az áremelkedéseket figyelembevé- ve a ruházati forgalom valójá­ban nem nőtt, hanem csök­kent. Vagyis: a lakosság — az adott árakon és választéki ösz- szetételben — nem hajlandó az értékesítési tervet teljesíte­ni. Más szóval: a lehetséges vásárlók közül sokan úgy dön­töttek, hogy köszönik szépen, ezt nem kérik... Talán mondani sem kell, hogy ez a döntés valójában széles nép- gazdasági hatáshullámzást kelt. A személyes gazdasági dön­téseket, illetve az országos, népgazdasági terveket, prognó­zisokat korántsem valamilyen merev és hajlithatatlan kap­csolatrendszer fűzi össze. El­lenkezőleg: kétoldalú és szün­telen kölcsönhatás érvényesül itt. A vásárlói, fogyasztói szo­kások sorában nem kevés akad, amelyet — az igénykielégítés mellett — változtatni, korszerű­síteni kell. A kölcsönhatás má­sik oldala pedig, hogy az egyéni gazdasági döntéseket tanulmányozva-mérlegelve cél­szerű mindig pontosítani és mó­dosítani a terveket is, T. A. Löfler Péter, Horváth József és Berényi Károly a 100 kV-os szigetelőket készítik. ­Erb János felvétele Kiváló termelési eredmények a FIM Zsolnay Porcelángyárában Egyenesben a hosszúrúd­szigetelő program A gépipari üzemegység védnöksége a műszaki feltételek biztosítására Az idén mór 285 millió fo­rint terme­lési érték előállítását határozták meg fel­adatul a FIM Pécsi Zsolnay Porcelángyárának. Az elmúlt esztendő végén befejeződött 300 milliós rekonstrukciót kö­vetően a pécsi gyár termelése akadozott, az új gépek beüze­melése nem volt zökkenőmen­tes. Az idei tervben 120 millió forint értékben szigetelőgyár­tás, 85 milliós nagyságrendben pedig edénygyártás szerepel a programban. Különösen je­lentős a szovjet—magyar 750 kV-os távvezeték 400 kV-os leágazásaihoz felhasználásra kerülő hosszúrúd-szigetelök és a beruházással kapcsolatos transzformátor-állomásokon használatos 100 kV-os szige­telők gyártása. Az ilyen nagy­méretű szigetelők előállítása különleges feladat elé állítja a szakembereket, hiszen a szige­telőknek 12,5 tonna, esetenként pedig 18,5 tonna húzóerőnek kell ellentállniuk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 éves évforduló­jára indított munkaversenyben is a vállalások főként az em­lített termékekre vonatkoznak. Az edényüzemből kikerülő termékek 55 százalékának I. osztályúnak kell lenni a válla­lások értelmében. (A korábbi években ez az arány a 30 szá­zalékot soha nem haladta meg.) Az eddigi értékelés szerint a valóságban 60 százalékban I, osztályú edények kerültek ki a gyárból. A felajánlás legje­lentősebb pontja az említett hosszúrúd szigetelőkre vonat kozik: 12 200 darabot kell szeptember 30-i értékelésre el készíteni, várhatóan 300—400 darabbal túlteljesítik ezt. A 100 kV-os szigetelőkből 255 tonnát kellene gyártani, ennek a lehetőségei azonban korláto zottak. Az év elején maximáli­san 25 tonnát voltak képesek havonta előállítani, júniusban és júliusban már 35-35 tonnát, s remény van arra, hogy au­gusztusban, szeptemberben to vább emelkedik a termelés, eb­ből a népgazdasági szempont­ból is fontos termékből. Érdé mes megjegyezni, hogy a ko­rábbi években a termelési csúcs 280 tonna volt, ennél 1977-ben mindenképpen sokkal többet érnek el. Végezetül IX. 30-ra ki kell fejleszteni a 3442-es típusú tő mörtestű szigetelőt, (nyugati importot lehet ezzel kiváltani) és minősítésre a Ganz Villa­mossági Műveknek átadni. Min­den valószínűség szerint ezt a határidőt tartani tudják. A termelési gondok közepette születő kiváló termelési ered­mények elsősorban annak a szocialista szerződésnek kő szönhetők, amelyben a gépipari üzemegység szocialista brigád­jai védnökséget vállaltak a hosszúrúd és 100 kV-os szige­telő gyártás műszaki feltételei­nek biztosítására. A III. negyed­évre a gyár csaknem valameny- nyi brigádja külön vállalást tett. sok száz óra társadalmi mun­kát ajánlottak fel a gyár ter­melési programjának legfon­tosabb pontjainak teljesítésére. L. J. Szolidaritási nyilatkozat A Magyar Szolidaritási Bizottság szerdán nyilat­kozatot tett közzé az Eti­ópia és Szomália között kialakult helyzetről. ,,Az imperializmus és a reakciós arab körök arra törekszenek, hogy a két haladó rendszerű afrikai ország közötti viszály szi­tásával megakadályozzák mindkét ország független­ségének megszilárditását, nemzeti felemelkedését. Meggyőződésünk, hogy Etiópia, Szomália népei­nek, Afrika, az egész vi­lág haladó erőinek érde­ke azt kívánja, hogy a fe­lek azonnal szüntessék be a fegyveres összecsapáso­kat és a vitákat tárgya­lásokkal, békés úton ren­dezzék". látogatása Baranya megyében Aktívaértekezlet, időszerű politikai Sarlós István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja; a HNF Országos Tanácsa főtit­kára tegnap Baranyába látoga tott. Pécsett a megyei pártbi zottság székházában, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. lerszl István, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Krasz- nai Antal, a HNF megyei tit­kára, Dérlalvi István, az MSZMP KB munkatársa fogadták a Po­litikai Bizottság tagját. Dr. Nagy József tájékoztatót adott megyénk politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről. Ezt követően Sarlós István a megye vezetőinek társaságában felkereste a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetet, ahol Tru- bics Balázs, a pécsi járási párt- bizottság titkára, Kerner Adárn, a szövetkezet elnöke, Bors Fe­renc, a pártvezetőség titkára, ~~Kundár György, a Népfront köz­ségi elnöke fogadta a vendége­ket. Kerner Adám elnök vázolta a közel 6000 hektáron gazdál­kodó szövetkezet munkáját. El­mondta, az idén búzából hek­előadás kérdésekről táronként 44,2 mázsát arattak kukoricából 65 mázsás termés’ várnak. A közös gazdaságban 270 tehenet tartanak, tejterme­lésük elérte o 3200 litert. A több nemzetiségű szövetkezeti dolgozóknak, korszerű munko- és szociális feltételeket biztosí­tottak, a helyi tanácsnak ez év­ben 200 000 forintot adtak Né­meti község belterületi útháló­zatának bővítésére. A tájékoztató után Sarlós Ist­ván megnézte az 1200 hektáron fekvő kukoricatömböt, majd c szakosított sertéstelepet, a szá­ritót, Katalin-pusztán az átala­kított szociális épületet A Poli­tikai Bizottság tagja felkeresti- a Tenkes-hegyen lévő rakétás jégeső elhárítási központot is Sarlós István délután a me gyei pártbizottság üléstermébe: a megyei, járási, városi párt tanácsi és népfront tisztségvi selöknek aktivaértekezlet kere tében időszerű politikai kérdé sekről előadást tartott. Ezt követően felkereste Mar- tyn Ferenc alkotóházat, ahol az Allami-dijas festőművész műveit Sarkadiné Hárs Éva múzeum - igazgató mutatta be. Ideális körülményeket teremtettek a kutatómunkához Pécsett. Tudományos Intézetének székháza. Újjászületett az MTA Dunántúli Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents