Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-11 / 220. szám
2 Dunántúli napló 1977. augusztus 11., csütörtök Tisztább lesz Komló levegője Komló nagyon is szennyezett levegője várhatóan tovább tisztul, ugyanis a Pécsi Hőerőmű Vállalat a komlói hőerőművében újabb két villamos pernye- leváiasztá filtert szerelnek fel. A Komló Városi Tanács csaknem húszmillió forintot fordít a beszerzésükre és a felállításukra. Megépítésére már a kivitelezővel, vagyis a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal megkötötte a kivitelezési szej- ződést: a munkák 1978-ban indulnak. A géoi szerelést a hőerőmű tmk-brigódjai végzik majd. A kivitelezés két éven át tart, vagyis 1980-ra adják át az új filtereket. Addigra nagymértékben megnő Komló hőigénye, mert egyre több új lakás épül. A hőerőmű egyébként mór régóta döntően hőenergiát állít elő. Négy kazán szolgáltatja o fűtéshez, fürdéshez felhasznált hőenergiát: nyáron egy, télen kettő, csúcsidőszakban még egy dolgozik. Közülük kettőt olajjal működtetnek, ezzel is jelentősen csökkent a levegő szennyezettsége. Most a két olajtüzelésűt átalakítják széntüzelésűvé, mert elegendő szenet tudnak beszerezni. Biztosított az évenkénti 60—65 ezer tonna mennyiség. Közismert, hogy o mecseki szén kéntartalma rendkívül magas és az égésekor keletkező kéndioxid a füsttel együtt a levegőt szennyezi. Hiába száz méter magas a hőerőmű kéménye, ha így is csak harminc méterrel emelkedik ki a környező hegyek, dombok fölé. Tulajdonképpen a szén-fűtőanyag miatt szereznek be új filtereket ismét az NDK-beli lipcsei PKM-cégtől. Ezeket a nagyobb üzembiztonság és a jobb hatásfok jellemzi, vagyis folyamatosan üzemeinek, még egy másodpercre sem hagynak ki, mint mostani elődjeik. A jelenlegiek hatásfoka 99,5 százalék, az újaké 99,8 százalék lesz. Az NDK-cégtől most kértek ajánlatot a legmodernebb típusokra. Elkészültek a rekonstrukció tervei is, hiszen a kazánokat átépítik, hogy a széntüzelésre térnek át. Csak erre kétmillió, míg a filterek beszerzésére húszmillió forintot fordítanak. A széntüzelésre már a hatvanas évek közepén gondoltak, amikor felújításra került sor és már akkor a filterek állványait kialakították. A két régi pernyeleválasztó elég jól üzemel, egy köbméter füstgázban csak 4-5 gramm pernye fordul elő. A megengedett, vagyis még nem büntetett érték 5,5 gramm. Az összes pernye, miután a zagykazettákban kezelik, az elhagyott bányajóratokba kerül. — Csuti — go program J úlius 28-án 781 méter mélységből percenként 2100 liter 62 fokos termálvíz tört fel a szigetvári II. kútból. Ez a tény új helyzetet teremtett a város héviz-programjá- ban. A viz fogadására és hasznosítására már korábban felkészültek, de ténylegesen csak a megjelenése után számolhattak a vízzel. Az új szigetvári ter- málviz-kút egyike az ország legbővebb hozamú hévíz-kútjainak. A termálvíz birtokában a sokoldalú hasznosítás terén továbblép a város. Szigetvár az első dunántúli város, ahol az „ingyen kapott" geotermikus energiát városméretben hasznosítják. Nehezebben menne o dolog, ha Szigetvárnak saját erőből kellene a víz hasznosításával kapcsolatban felmerülő valamennyi problémát megoldania. Az új kút szerencsére olyan időpontban futott be, amikor az ÉVM városi mélyépítés-fejlesztési célprogram bizottságának 11,4 millió forint állt rendelkezésére, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság adott a távfűtés és használati melegvízellátás céljára történő geotermikus energia hasznosítására. Szigetvár ebből az összegből 4—4,5 milliót kap előreláthatóan. A programot a MÉLYÉPTERV dolgozta ki, a végrehajtásra a napokban írták alá a megállapodást a város és a tervező vállalat megbízottai. Vizsgálni fogják a távlati hasznosítás biztosítása érdekében a kutak egymásra hatását; megoldják a víztermelés automatikus szabályozását, hogy csak annyi vizet hozzanak ki, amennyit fel is használnak; a víztermelést egységesítik, azaz a kutak vizét egy helyről osztják el (ezt segítik azok a Äiläl T ermálvíz Hasznosítják a geotermikus energiát Állami támogatás az új feladatokhoz 400 köbméteres vörösfenyőből készült cseh tárolók, amelyekben igen csekély hőveszteséggel tárolható a melegvíz). Új hőszigetelési eljárást kísérleteznek ki a vezetékeknél, amelyeket ezáltal a földbe fektethetnek, s megtakaríthatják az igen drága betonoszlopokat. Megoldás kínálkozik a termálvízzel való fűtésre. Jelenleg az a helyzet, hogy a szokásostól eltérően kétszeres mennyiségű öntöttvas radiátort kell alkalmazni, ami lakásonként 20 ezer forint többletköltséget jelent. Az új Lenin-lakótelepi iskolában az őszi hónapokban egy újfajta ún. termálvíz-konvektort próbálnak ki. Ha ez beváltja az előzetes reményeket, a lakásokban is ezeket szerelik fel. Az eddig itt nem használhatott lemezradiátorokkal szemben csupán 30 százalékos költségtöbblet jelentkezik, amit az állami lakásberuházásoknál a kísérletekre szánt összegből fedeznek. Vizsgálják a használati melegvíz minőségét is. Szigetvárott nagyon drága az ivóvíz (rosszak a vízbeszerzés feltételei), ezért célszerű lenne a melegvizet fürdésre, mosásra stb. is használni. Ilyen tekintetben igen jelentős vízfogyasztó lesz az új kórház, amelynek1 első ütemét még nem a melegvízre tervezték, A tanács azt szeretné, ha legalább részben — pl. takarításhoz — már az első ütemben is igénybevenné a kórház a melegvizet, a második ütemnél pedig már eleve számolnának is a melegvíz felhasználásával. A kitűnő hozamú termálkút vizének jelentős felhasználója lesz a Zöldségszaporító és HajMunkavédelmi kiadványok Biztonságtechnikai útmutatók, óvórendszabályok, munkavédelmi kiskönyvtárak és a szakfolyóiratok sokasága teszi zsúfolttá a kis helyiséget, a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat két megyét ellátó kirendeltségét. A február közepétől működő egység Baranya és Tolna vállalatainak, kisiparosainak kíván segítséget adni főként a munkavédelem területén. A vállalatoknak, üzemeknek nem kell Budapestre utazniuk a szükséges kiadványokért. Mindenféle szabványplakátok, üzemen belüli oktatótáblák, gépkezelési utasítások, tűzrendészet! szemléltető anyagok megtalálhatók a polcokon. A gépkocsivezetőket foglalkoztató vállalatok részére 28 programos továbbképző film kerül forgalomba rövidesen. A mezőgazdaságra vonatkozó kiadványok is akadnak bőven. Lehet vásárolni készpénzért, átutalási betéttel, és ha netán mégsincs a kért mű a kívánt időpontban, a megrendelőlap kitöltése után a vállalat beszerzi. Jó, ha a címet megjegyezzük: 7633 Pécs, Szántó-Kovács János út 1/a„ és a 18-472 telefonon lehet érdeklődni. Dinár és pengő a perselyekben Még egyszer a jegyautomatákról Tegnap délután egy numiz- mata által is megirigyelhető pénzkollekciót mutattak be Pécsett a 12-es Volán központjában. Akadt közöttük osztrák, NDK-beli, lengyel, jugoszláv fémpénz is, de még alumínium egypengős is, egy nagy zacskóval. Az érméket a csuklós autóbuszokon a tavasszal rendszeresített jegyautomatókban találták. így egybegyűjtve az egész több kilóra tehető. A különböző fajtájú és korú pénzek mellett hamis kétforintosok és rúdból levágott rézdarabok is előkerültek az automaták „gyomrából". A készülékek próbaideje alatta 39-es vonalán csak néha dobáltak be egyes utazók nem kétforintos érméket, de jelenleg ez mind gyakoribbá vált. A jegyautomaták súlyzáras rendszerűek, így a berendezéseket be lehet „csapni", ha a kétforintoshoz hasonló súlyú pénzt dobnak be. De aki, vagy akik ezt megteszik, nemcsak a Volán dolgozóit bosszantják, hanem a becsületes utazókat is. Olyan készülék nincs, amit ne tudna bárki tönkre tenni. Nekünk utasoknak kell vigyázni, hogy ne rongáljuk, illetve szakszerűen használjuk. Ezvalameny- nyiünk érdeke ... R. N. tató közös Vállalat A közeljövőben döntenek arról, hogy a termelt vízből hogyan részesedjen a város, a közös vállalat és a Baranya megyei Fürdő Vállalat, amely a fúrás társberuházója volt. A biztonságos melegvízellátás érdekében szükségesnek látszik a tervezett III. kút lemélyítése is. Gidrán és fecskehasú mangalica Megmentik az ősi állatfajokat Borod-pusztán Az ország egyik teljesítmény- vizsgáló állomása A csillagos homlokú, sárga szőrű paripák viszonylag nyugodtan viselték a meleget, a bezártságot. Egyikük mintha az ellenkezőjét bizonyítaná, felvetett fejjel, szinte harciason kör- benyargalt, de azután a lendület eltűnt és csöndesen beállt az árnyékot adó tető aló, a többiek közé. Jóval a határidő előtt Az újonnan átadott Dunántúli Tudományos Intézet egyik irodája (balról). Jobbról a KISZ-klub. Ideális körülmények a kutatómunkához Újjászületett az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének székháza A lépcsősort szürke és zöld márvány borítja, az oldalfalakon hangulatos világítótestek sorakoznak. Nagy még a sürgés-forgás, hatalmas ládákat cipelő emberekkel találkozunk lépten-nyomon a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének újjászületett, Kulich Gyula utcai székházában. Az irodákat, kutatóhelyiségeket éppen most bútorozzák, az egyes szintekről még a szakipari munkások ne- szezése hallatszik. Zalán Lászlóné, az intézet gazdasági vezetője ki tudja, hányadszor járta már be pincétől padlásig az épületet. Ilyenkor mindenre nagyon oda kell figyelni. — A 15 millió forintos költségű teljes felújítás, átépítés előtt mintegy 35-en dolgoztok az intézetben, a tervezett felfutási létszám — a segédszemélyzettel együtt 70 fő. Korábban csak az épület alsó szintje, összesen 18 hasznos alapterületű helyiség tartozott hozzánk, most körülbelül 75 helyiségünk van — tájékoztat a gazdasági vezető. A tervezési munkálatokat a PTV 1. számú tervezőrészlege végezte Szigetvári János építész vezetésével, Máté András belsőépítész közreműködésével, a kivitelező pedig a Mecseki Szénbányák építési üzeme volt. — A kivitelezők kitűnő munkáját nem lehet eléggé dicsérni. Az átadási határidő tulajdonképpen december 31-e lett volna, az épület pedig öt hónappal a határidő előtt elkészült. A múltheti műszaki átadáson semmi komolyabb hiányosságot nem tapasztaltak az átvevők. A tudományos kutatói munkahelyek minőségét tekintve a rekonstrukció és az átépítés révén komoly fejlődés következett be. A jelenlegi intézeti irodákban maximum két kutató dolgozik egy szobában. Jelentősen bővültek a kutatás kiszolgáló egységei is. A 25 ezer kötetes könyvtár modern tolópolcos raktárba kerül. Az olvasótermet a raktárral könyvtári lift köti össze. A korábbinál szinte összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgoznak majd a tudományos segéderők is. Végigjárjuk az épületet. Benézünk néhány irodahelyiségbe: mindenütt ízléses, szép a berendezés, különösen a tetőtér beépítésével kialakított manzárd-helyiségek hangulatosak. Az emeletről kiköltözött gyermekvédő intézet helyén szintén irodahelyiségek sorakoznak. A folyosó végén jól felszerelt KISZ-klub áll az intézet 16 KISZ-tagja rendelkezésére. A színestelevízió is be van állítva már az egyik sarokba. Az olvasóterem egyelőre üres, csodálnivaló mennyezetvilágítása elsőosztályú ipar- művészeti munka. Talajmechanikai laboratórium, étkező helyiség, térképtár, telex-szoba . . . Lassan leérünk az alagsorba. Az automata Komfort-gázkazánokkal fölszerelt kazánhoz akárcsak egy laboratórium — tiszta, tágas, vonzó munkahely. Az udvar is újjászületett. A hangulatos parkot Kalla Gábor kertészmérnök tervei alapján a Parképítő Vállalat dolgozói varázsolták kellemes pihenőhellyé. Az új székház ünnepélyes átadására szeptemberben kerül sor. — B. K. — A kesely-lábú, sok jegyet viselő lovak már csak külső „vonásaikban” hasonlítanak XIX. századi őseikhez, a királyi ménes hires gidrán hátasaihoz. Már nem vágtatnak rajtuk csatára, bár ugyanolyan vagy még nagyobb becsben tartják őket itt, Borod-pusztán. Hiszen mindössze 56 gidránjuk van. ezek viszik tovább a fajtát. A gidrán lovat 1850-ben tenyésztették ki Mezőhegyesen o királyi ménes részére. Munkára nem alkalmasak és így o XX. század közepe táján lassan kezdtek eltűnni. Több mint tíz éve, még a kihalás előtt megmentettek néhányat és így maradt fenn a faj a Borod- pusztai telepen. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőséghez tartozó teljesítményvizsgáló állomás egyik feladata is a gidrán és a délvidék disznaja, a fecskehasú mangalica, vagyis hazánkban e két őshonos állat megőrzése. Vajon miért szükséges o lenntartásuk, ha már más tekintetben „ korszerűtlenek"?- Nem szabad hagyni, hogy végleg kipusztuljanak, hiszen történelmünkhöz tartoznak Azonkívül, sosem lehet tudni, mikor kell „visszanyúlni" hozzájuk, mert ezek az ősi fajok sokkal ellenállóbbak a maiaknál! — válaszol Horváth Mihály, az állomás igazgatója.- Gidránból is, mangalicából is folyamatosan nevelünk bizonyos számú egyedeket. Leg utóbb Bulgáriából hozattunk egy gidrán mént fajfelfrissítés céljából. Még úgy 1930 táján magyarok szállítottak ki egy csoport gidrán lovat és az így fennmaradottakból kértek ha za egyet. Ezért hívják a telepünket gén-banknak, gén-rezervátumnak, bár nemcsak ezzel foglalkozunk. A borodiak az ország 14 tel - jesitményvizsgáló állomása közé tartoznak. Feladatuk az egy- hasznú húsmarhák és tenyészbika-jelöltek vizsgálata. Besorolják a tenyészbika-jelöltek utódját. Elválasztják a javító, a közömbös és a rontó hatású bikákat. A négyszáz hektárnyi területen legeltetik az állatokat, termelik a takarmányt. Saját épi- tő brigádjuk pedig elvégzi o bővítési, beruházási munkákat Termelési értékük jelenleg 25 millió forint évente, de az V ötéves terv végére a 40 milliót tűzték ki célul. A mostani 1100- as szarvasmarha-létszámot 1500—1700-ra kívánják növelni Ennek érdekében már hozzáfogtak a három, egyenként 300 férőhelyes, favázas istálló és az új teljesítményvizsgáló építéséhez. ,- Az ivadékokat külön bo- xokban gondozzuk, egységes táppal etetjük. Kiskoruktól kezdve figyeljük őket, egészen 420 napos korukig. Ez időszakban végeznek próbavágóst. húsminősítést is. A teljesítményvizsgálat most ősszel kezdődik újra, addig felépül az új helyiség is, így egyszerre 72 bikát vizsgálhatunk ilyen szempontokból. Emellett évente 800 hi- zóbikát adunk a Kaoosvári Húskombinátnak, de exportra is küldünk! — Barlahidai Andrea — — Fáradt olajat minden meny- nyiségben átvesz az ÁFOR me- csekaljai kirendeltsége Pécs és a megye területéről. A környezetvédelem érdekében fél évvel ezelőtt kezdték meg a használtolaj átvételét. Ma már nyolcvan-száz tonnát küldenek kéthetenként a péti és a nyir- bogdányi feldolgozó helyekre
